Pp. — mi változott? 2020. április 1.

A 2020. január 1. és 2020. április 1. között hatályba lépett módosítások. 39 sor került be, 27 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. január 1.)Következő módosítás (2021. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 99 változatlan sor ⋯

(1) Elsőfokon ítélkezik:

- a) a járásbíróság,

- b) a közigazgatási és munkaügyi bíróság és

- c) a törvényszék.

- a) a járásbíróság és

- b) a törvényszék.

(2) Másodfokon ítélkezik:

- a) a járásbírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,

- a) a járásbírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,

- b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és

- c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.

- c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

⋯ 60 változatlan sor ⋯

#### 14. § [A bíróság kizárása]

(1) A perben az a járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,

(1) A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,

- a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy

- b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

tárgyaláson kívül határoz.

(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.

(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.

(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak az e törvény hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek.

(2) A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben.

(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:

⋯ 146 változatlan sor ⋯

(2) A kijelölés kérdésében – a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

- a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel, valamint, ha a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság kijelölhető,

- b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kijelölhető,

- b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető,

- c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria határoz.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a közigazgatási perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

⋯ 3586 változatlan sor ⋯

(4) Az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza.

(5) A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

(6) Az ítélet a jogi indokolást követően az eljárás folyamán hozott végzés indokolását akkor tartalmazza, ha e törvény szerint a végzés külön fellebbezéssel nem támadható, de a bíróság azt e törvény szerint köteles indokolni és arra az ítélet meghozataláig nem került sor.

⋯ 589 változatlan sor ⋯

(2) A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, továbbá a felülvizsgálati kérelmet visszautasító végzést tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.

(3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye.

#### 406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]

(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától – az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

#### 409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]

(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti.

(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria a (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.

(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

- a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

- b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

- c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy

- d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

- b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy

- c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége

miatt indokolt.

(3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér.

#### 410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]

(1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,

- cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,

- cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy

- cd) ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.

- cd) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér.

(3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók. Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem kell megküldeni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

#### 411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]

(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.

(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.

(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,

- b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,

- c) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és

- d) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

- c) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,

- d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és

- e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

(2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.

⋯ 63 változatlan sor ⋯

#### 423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai]

(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

(2) A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

#### 424. § [A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok]

(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.

(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a határozatot hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre utalni.

(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a rá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

(7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmaznia kell.

### XXX. Fejezet — AZ ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

#### 114. Az elsőfokú bíróság eljárása

⋯ 761 változatlan sor ⋯

#### 509. § [Az általános szabályok alkalmazása]

(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.

(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben és a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.

(2) A perben a keresethez csatlakozásnak nincs helye.

⋯ 21 változatlan sor ⋯

#### 513. § [Hatáskör és illetékesség]

(1) Ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

(1) Pertársaság vagy keresethalmazat esetén, ha

(2) Munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja.

- a) a törvényszék hatáskörébe tartozó valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem nem munkaügyi perre tartozik, vagy

- b) valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem járásbíróság hatáskörébe tartozik,

(3) Munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

a pert a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

(2) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja.

(3) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

(4) A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.

#### 514. § [Felek és képviselet]

(1) A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

⋯ 988 változatlan sor ⋯