2016. évi CXLIII. törvény — mi változott? 2017. január 1.

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt

a) a hites bányamérőt,

b) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt és

c) a földtani szakértőt,

aki a tevékenységére, továbbá a hites bányamérő tekintetében a bányatérképre is vonatkozó, az e törvény végrehajtására szolgáló jogszabályokban meghatározott követelményeket megsértette.

(10) Amennyiben a hites bányamérő, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, valamint a földtani szakértő a (9) bekezdés szerinti követelményeket, továbbá a bányaüzemi felelős műszaki vezető az (5) bekezdés szerinti követelményeket

a) ismételten megszegte, vagy

b) úgy sértette meg, hogy ezzel a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavart, súlyos balesetet vagy harmadik személynek kárt okozott

a bányafelügyelet bírság kiszabása mellett két évre eltiltja a tevékenység folytatásától.”

2. § A Bt.

- a) 30. § (1) bekezdésében a „6” szövegrészek helyébe a „12” szöveg,

- b) 42/T. § (1) bekezdésében a „felelősséget átveszi” szövegrész helyébe a „felelősséget – saját kezdeményezésére vagy üzemeltetői kérelemre – átveszi” szöveg,

- c) 49. § 53. pontjában a „6” szövegrész helyébe a „12” szöveg

lép.

3. § Hatályát veszti a Bt. 22/B. § (8) bekezdése.

4. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított olyan ionizáló sugárzást kibocsátó anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy aktivitáskoncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;”

(2) Az Atv. 2. § 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív intézményes és passzív intézményes ellenőrzéséhez szükséges engedély;”

(3) Az Atv. 2. §-a következő 52. és 53. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„52. atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény;

53. nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény: a nukleáris biztonság szempontjából fontos, így különösen a radioaktív anyagok környezetbe jutását megakadályozó, és a sugárterhelés csökkentésére szolgáló, továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül szükséges építmények, a nukleáris biztonság szempontjából fontos gépészeti, villamos és irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket tartalmazó épületek, a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerekre, rendszerelemekre közvetlen hatást gyakorolni képes építmények, a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló fizikai védelmében szerepet játszó építmények és építményrészek, továbbá a telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység végrehajtását közvetlenül kiszolgáló épületek, és azon építmények, amelyek a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak.”

5. § Az Atv. 6/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az elfogadott költségvetési keretszámokon belül az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője – a cafeteria-juttatás kivételével – saját hatáskörben maga határozza meg a szerv kormánytisztviselőinek béren kívüli juttatásait. Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője által adható jutalom mértékét és a béren kívüli juttatásokat szabályzatban kell meghatározni, amelyet az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter hagy jóvá.”

6. § Az Atv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az atomerőmű engedélyese mint köztulajdonban álló munkáltató a munkarendjének kialakítása során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól a nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünetre vonatkozóan a munkavállaló javára eltérhet.”

7. § (1) Az Atv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nukleáris létesítményben, radioaktívhulladék-tárolókban, továbbá a létesítmény hatósági felügyeletével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, megszüntetésével, lezárásával és intézményes ellenőrzésével, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, valamint a – jogszabályban meghatározott – I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok kezelésével, felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló, felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:

a) aki büntetett előéletű;

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)–(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)–(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés],

7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314–316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett.”

(2) Az Atv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz, valamint az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorláshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából és az ellenőrzés időtartamára a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban.”

8. § Az Atv. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélykérelmeinek megalapozásához a szabványhasználat kötelező.

(7) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyeknek nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében az építési engedélyezés iránti kérelmet a létesítési engedélyezési eljárás megindítását megelőzően is be lehet nyújtani. A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyek szükségesek az üzemeltetéshez az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: NBSZ. Kr.) szerint – a létesítési engedélyezési eljárással egyidejűleg is lefolytatható. Az NBSZ. Kr.-ben meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem – az engedélyes döntésétől függően – az NBSZ. Kr.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.”

9. § Az Atv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény vagy a radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti határozata alapján nem szűnt meg, vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.”

10. § (1) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;”

(2) Az Atv. 17. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„30. a 26–29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;”

(3) Az Atv. 17. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A végleges üzemen kívül helyezési engedély jogerőre emelkedése után a létesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelmet előterjeszteni nem lehet.”

(4) Az Atv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés 1., 3–10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve – a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell. A műszaki sajátosságokat figyelembe véve, az A3 méretűnél nagyobb dokumentumokat papír alapon is be kell nyújtani.”

(5) Az Atv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni csak jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet.”

11. § Az Atv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény tulajdonjogának átruházására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló szerződést írásban kell megkötni.”

12. § Az Atv. 18/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakmagyakorló:

a) természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, értesítési címét,

b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) szakmai gyakorlatának rövid leírását, idejét,

d) szakterületét,

e) szakmagyakorlási tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f) adatváltozásai bejelentésének idejét,

g) szakmagyakorlási tevékenysége szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát és

h) nyilvántartási számát.

(4) Ha a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapításához szükséges dokumentumokat eredetileg papír alapon állították ki, akkor a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapítására irányuló eljárásban e dokumentumokat papír alapon kell az atomenergia-felügyeleti szervnek benyújtani.”

13. § Az Atv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 52. § (1) bekezdésben meghatározott nukleáris baleset esetére meghatározott összegre kötött felelősségbiztosítás, vagy hitelintézettel pénzügyi fedezet vállalására irányuló szerződés feltétele az üzembe helyezési engedély kiadásának.”

14. § (1) Az Atv. 67. § d) pontja a következő dh) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

d) a nukleáris létesítmények tekintetében]

„dh) a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben;”

(2) Az Atv. 67. § w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait, valamint a létesítés alatt álló radioaktívhulladék-tárolóban az engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit;”

(3) Az Atv. 67. § x) pontjának xo) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:]

„xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés alkalmazásának vagy üzemeltetésének megkezdésére, alkalmazásának vagy üzemeltetésének megszüntetésére, tulajdonjoga megszerzésére, illetve használata bármilyen jogcímen történő átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvételét.”

15. § Az Atv.

- a) 4/A. § d) pontjában az „az atomenergia alkalmazásának általános feltétele” szövegrész helyébe az „az atomenergia alkalmazása csak azzal a szándékkal történhet meg” szöveg,

- b) 17. § (2) bekezdés 6. pontjában a „műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő” szövegrész helyébe a „műszaki és szabályozó dokumentumai átalakításának” szöveg,

- c) 17. § (2b) bekezdésben a „törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály és önkormányzati rendelet rendelkezéseit” szöveg, és a „törvényben foglalt” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt” szöveg,

- d) 17. § (3) bekezdésében a „más intézményt is igénybe vehet” szövegrész helyébe a „más intézményt vagy szakértőt is igénybe vehet” szöveg,

- e) 17. § (7) bekezdésében a „nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul” szövegrész helyébe a „létesítmény engedélyesének kérelmére indul” szöveg,

- f) 18/D. § (1) bekezdésében az „Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel” szövegrész helyébe az „Az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel” szöveg,

- g) 19. § (1) bekezdésében a „létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe „létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény vagy üzemelő radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- h) 42. § (2) bekezdésében az „intézkedéseket kezdeményez” szövegrész helyébe az „intézkedéseket kezdeményez, illetve intézkedések végrehajtását írhatja elő” szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti az Atv.

- a) 12. § (8) bekezdés a) pontjában az „abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be” szövegrész,

- b) 16. § (9)–(14) bekezdése,

- c) 17. § (2) bekezdés 4. és 5. pontjában a „műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő” szövegrészek,

- d) 18/A. §-a,

- e) 67. § d) pontjának df) alpontjában az „és műszaki sugárvédelmi” szövegrész.

17. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti

a) éves és

b) az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló

szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.”

18. § A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.”

19. § Az Fbkt. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következők:)

„f) meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét – a Közgyűlés által – az éves költségvetés keretében a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) rögzített szabályok szerint, és közzétételre a miniszter elé terjeszti;”

20. § Az Fbkt. 7. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szövetségi tagság az (1) bekezdés

a) a) pontja esetében a tevékenység megkezdésének, illetve az engedélyessé válás időpontja közül a korábbi időpontban,

b) b) pontja esetében az értékesítő tevékenysége megkezdésekor,

c) c) pontja esetében a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, vagy a földgáz szervezett piacon történő első vásárlásának időpontjában

jön létre.

(3) A szövetségi tagság megszűnik, ha

a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,

b) az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyes tag a földgázipari tevékenységét, a földgáztermelő a felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét, a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítói, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenységét megszünteti.

(4) A tagsági jogviszony fennállása során keletkezett kötelezettségek az elszámolásban foglaltak szerint az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.”

21. § (1) Az Fbkt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)–c) pontjai esetén az értékesített földgáz mennyisége, a (2) bekezdés d)–f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége kilowattórában mérve.”

(2) Az Fbkt. 8. § (8)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztó részére történő földgáz értékesítés után a Szövetség részére bevallott és

b) azon földgázmennyiség után bevallott tagi hozzájárulás, amelyet igazoltan nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként hoznak be, használnak fel vagy értékesítenek.

(9) A (8) bekezdés szerinti visszaigénylésre a tag a tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított 90 napon belül jogosult. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától, valamint a tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni, és a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.

(10) A tagi hozzájárulás visszaigénylésének jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles a Szövetség és a Hivatal részére igazolni.

(11) A tagi hozzájárulás fizetésre, az ellenőrzésre és a visszaigénylésre vonatkozó részletszabályokat az Alapszabályban kell meghatározni.”

22. § Az Fbkt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A Szövetség tagja minden hónap 20. napjáig köteles a Szövetségnek

a) nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz mennyisége, és

b) benyújtani a nyilatkozatban foglaltakat alátámasztó adatokat az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően.

(2) A Szövetség felhívására a tag köteles továbbá minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.

(3) A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a következő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség pénzforgalmi számlájára átutalni. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják.”

23. § Az Fbkt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. A Szövetség a tag részére kiállított igazolásról megkeresésre tájékoztatja a Hivatalt és az adó- és vámhatóságot.”

24. § Az Fbkt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 21. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jével kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód. tv. 21. § (2) bekezdésével megállapított 8. § (8) bekezdés b) pontját a folyamatban lévő visszaigénylésekre is alkalmazni kell.”

25. § Az Fbkt. 12. § (2) bekezdésében a „hőmennyiségben” szövegrész helyébe a „mennyiségben” szöveg lép.

26. § Hatályát veszti az Fbkt.

- a) 11. § (6) bekezdése,

- b) 14. §-a.

- 16. 148. § (2) bekezdésében a „0,25 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,16 Ft/kWh” szöveg,

- 17. 148. § (3) bekezdésében a „0,07 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,10 Ft/kWh” szöveg,

69. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szövetségi tagság a 40. § (2) bekezdés szerinti tevékenység megkezdésének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet megszünteti. A tagsági jogviszony fennállása során felmerült kötelezettségek az elszámolásban foglaltak szerint az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.”

70. § A Kt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.

(2) A közgyűlés a 21. § a) és b) pontjaiban, továbbá az Alapszabályban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével határoz.

(3) A közgyűlési határozat érvényességéhez az (1)–(2) bekezdésben előírtak mellett a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata is szükséges.”

71. § A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal. Ez jelenti az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben esedékes nettó tagi hozzájárulást megfizették.”

72. § A Kt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az igazgatótanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj szekcióból, négy tagot a földgáz szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tag közül kettő a miniszter, egy az államháztartásért felelős miniszter és egy a MEKH képviselője.

(2) Az igazgatótanács tagja személyesen köteles eljárni.”

73. § A Kt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazgatótanácsi határozat érvényességéhez a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata is szükséges.”

74. § A Kt. 31. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az igazgató)

„f) megbízást ad a tagvállalatok, valamint a készletek ellenőrzésére.”

75. § A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szövetséget megillető tagi hozzájárulás hátralék, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.”

76. § A Kt. 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nem teljesített fizetési kötelezettség esedékességének időpontjától számított nyolc napon belül a Szövetség nyolcnapos fizetési határidő kitűzésével fizetési felszólítást küld a tag részére.

(2) A felszólítás eredménytelensége esetén a Szövetség – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – kezdeményezi a tagi hozzájárulás, továbbá a késedelmi kamata adók módjára történő behajtását az adó- és vámhatóságnál.”

78. § A Kt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Az alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek után bevallott tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag igazoltan

a) katonai célra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára,

b) gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző szervezet nemzetközi légiforgalomban részt vevő – külföldi vagy magyar lajstromjelű – légijárművek üzemeltetésére használ fel, vagy számára ilyen célra értékesítenek, vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol,

c) vegyipari, kenéstechnikai, illetve korrózióvédelmi célokra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára.

(2) Az alapszabályban meghatározottak szerint, az ott rögzített feltételek fennállása esetén a tag évente kérelmet terjeszthet elő a Szövetséghez, amely alapján a Szövetség igazgatója engedélyezheti, hogy a tag az (1) bekezdés szerinti esetekben a kőolajtermékek után fizetendő tagi hozzájárulás összegét havonta csökkentse a visszaigényelhető tagi hozzájárulás összegével.

(3) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége után, amelyet a tag Magyarország vagy nemzetközi megállapodás alapján más állam készletezési kötelezettsége teljesítése érdekében hoz be vagy értékesít.”

79. § (1) A Kt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tag minden hónap 20-áig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, továbbá hajók és légi járművek üzemanyag-tartályába betöltött kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújt, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.”

(2) A Kt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított 90 napon belül visszaigényelhető a Szövetségtől a 4. melléklet szerinti kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) kóddal azonosított kőolajtermék azon mennyisége után bevallott tagi hozzájárulás, amelyet a tag a 41. §-ban meghatározott célra értékesített vagy használt fel. Az adott KN kódú kőolajtermékre vonatkozóan, a visszaigényelt tagi hozzájárulás alapját képező mennyiség nem haladhatja meg a kőolajterméknek a visszaigénylést megelőző 90 napra benyújtott nyilatkozatokban megadott, tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső, összesített mennyiségét. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától, és a tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni, valamint a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.”

80. § A Kt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Ha a Szövetség hiányosságot vagy a tag jogellenes működését állapítja meg, továbbá ha a tag a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Szövetség határidő tűzésével felszólítja a tagot a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a tag a megadott határidőn belül adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Szövetség igazgatója jogosult a rendelkezésére álló adatok alapján határozattal kiszabni a tagot terhelő tagi hozzájárulást.

(3) Ha alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony alapjául szolgáló tevékenységet, a Szövetség eljárást kezdeményez a hatáskörrel rendelkező hatóságnál.”

81. § A Kt. a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 75. §-ával megállapított 38. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor fennálló tagi hozzájárulás tartozásokra is alkalmazni kell.”

82. § A Kt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § Ez a törvény a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

83. § A Kt.

- a) 16. §-ában az „az alapszabályban” szövegrész helyébe az „a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: alapszabály) szöveg,

- b) 17. § (2) bekezdésében az „A Szövetség alapszabályában” szövegrész helyébe az „Az alapszabályban” szöveg,

- c) 17. § (3) bekezdésében az „A Szövetség alapszabályát” szövegrész helyébe az „Az alapszabályt” szöveg,

- d) 17. § (4) bekezdésében az „A Szövetség alapszabálya” szövegrész helyébe az „Az alapszabály” szöveg,

- e) 20. § (3) bekezdésében a „4 héttel” szövegrész helyébe a „15 nappal” szöveg,

- f) 21. § a) pontjában az „a Szövetség alapszabályának” szövegrész helyébe az „az alapszabály” szöveg,

- g) 24. § (1) bekezdés g) pontjában az „ad” szövegrész helyébe az „adhat” szöveg,

- h) 26. §-ában az „egyszerű szavazattöbbséggel” szövegrész helyébe az „a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével” szöveg,

- i) 28. § (2) bekezdésében az „általában egyszerű szavazattöbbséggel” szövegrész helyébe az „a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével” szöveg,

- j) 29. § (7) bekezdésében az „a Szövetség alapszabályába” szövegrész helyébe az „az alapszabályba” szöveg,

- k) 30. § (2) bekezdésében az „a Szövetség alapszabályában” szövegrész helyébe az „az alapszabályban” szöveg,

- l) 37. § (2) és (3) bekezdésében az „a Szövetség alapszabálya” szövegrészek helyébe az „az alapszabály” szöveg,

- m) 44. § (1) bekezdésében a „hajók” szövegrész helyébe a „hajók és légi járművek” szöveg,

- n) 45. § (2) bekezdés a) pontjában a „jóváhagyja” szövegrész helyébe a „közzéteszi” szöveg,

- o) 45. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Szövetség alapszabályát” szövegrész helyébe az „az alapszabályt” szöveg,

- p) 4. mellékletében az „Alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajok” sor „Kombinált nomenklatúra 2012” oszlopában a „27101935” szövegrész helyébe a „27102035” szöveg

lép.

84. § Hatályát veszti a Kt.

- a) 17. § (2) bekezdés m) és n) pontja,

- b) 38. § (3) bekezdése,

- c) 40. § (6) bekezdése.