2016. évi CLXXXII. törvény — mi változott? 2017. január 1.

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (4) bekezdésében a „10” szövegrészek helyébe a „9” szöveg lép.

7. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(3) bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.”

- 1. 3. § 5. pontjában a „legfeljebb 10 százalék” szövegrész helyébe a „kevesebb, mint 9 százalék” szöveg,

- 2. 29. §-ában a „27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész helyébe a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szöveg, a „megállapított jövedelem 78 százalékát” szövegrész helyébe a „megállapított jövedelem 82 százalékát” szöveg,

- 4. 47. § (5) bekezdésében a „megállapított rész 78 százaléka” szövegrész helyébe a „megállapított rész 82 százaléka” szöveg, a „27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szövegrész helyébe a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére” szöveg,

- 6. 49. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg” szövegrész helyébe az „a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka” szöveg,

- 7. 49/B. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a „módosított vállalkozói adóalap – 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék” szövegrész helyébe a „módosított vállalkozói adóalap – 9 százaléka” szöveg,

- 8. 49/B. § (10) bekezdésében az „adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani” szövegrész helyébe az „adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka” szöveg,

- 9. 62/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „(4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése nem alkalmazható” szöveg,

- 10. 63. § (10) bekezdésében a „(4), illetve (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésének” szöveg

9. § Hatályát veszti az Szja tv. 62. § (6) bekezdése.

10. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)–(8d) bekezdésben foglaltakra,”

11. § A Tao. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.”

12. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka.”

(3) A Tao. törvény 22. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Ha az adózó a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb az e §-ban foglaltak szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

13. § A Tao. törvény 22/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe.”

14. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében

a) az (1) bekezdés a)–d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére,

b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített Magyar Olimpiai Bizottság részére

a támogatás adóévében megfizetni.”

15. § A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”

16. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (47)–(52) bekezdéssel egészül ki:

„(47) A 18/D. § (1) és (7) bekezdésének alkalmazásában az áttérést megelőző adóév fizetendő adóját az adózó a 19. § áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan veszi figyelembe.

(48) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 22/B. § (6) bekezdését első alkalommal a 2016. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.

(49) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését első alkalommal a 2011–2012-es támogatási időszakra nyújtott támogatások kapcsán lehet alkalmazni.

(50) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 22. § (7) bekezdését és 22/C. § (3b) bekezdését a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.

(51) Annak az adózónak, amely a 2015. adóévi társasági adókötelezettség megállapítása során a 2015. adóévben hatályos 19. § (1) bekezdése szerinti mértéket alkalmazta, a 26. §-ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőlege a 2015. adóévre fizetendő adója kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50 százaléka, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. A 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőleg összegéről az állami adó- és vámhatóság 2017. adóév első hónapjának 15. napjáig határozatban dönt.

(52) A 26. §-ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a 19. § 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan (ideértve különösen az adókedvezmények összegét) kell megállapítani.”

17. § A Tao. törvény 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

18. § A Tao. törvény

- 1. 4. § 11. pont nyitó szövegrészében és 4. § 11. pont c) alpontjában a „10 százalékot” szövegrész helyébe a „9 százalékot” szöveg;

- 2. 15/A. § (6) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel” szövegrész helyébe a „19. § szerinti adókulccsal” szöveg;

- 3. 26/A. § (8) bekezdésében a „19 százalékával” szövegrész helyébe a „9 százalékával” szöveg;

- 4. 26/A. § (11) bekezdésében a „19%-ának” szövegrész helyébe a „9 százalékának” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Tao. törvény

- 1. 22. § (7) bekezdése;

- 2. 22. § (8) bekezdésében az „és (7)” szövegrész;

- 3. 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „és (3b)” szövegrész;

- 4. 22/C. § (3b) bekezdése.

20. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdésében a „27 százalékos mértékű” szövegrész helyébe a „22 százalékos mértékű” szöveg lép.

22. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az Eat. 459. § (1) bekezdése szerinti adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.”

23. § A Pftv. 16/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.

(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült.

(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti feltétel nem teljesül.”

24. § A Pftv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.”

25. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 11. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét

a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadóbevallásban elkülönítve be kell vallani vagy fel kell tüntetni az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban;

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában – figyelemmel a d) pont rendelkezésére – nem kell járulékalapnak tekinteni;

c) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) alkalmazásában – figyelemmel a d) pont rendelkezésére – nem kell a szociális hozzájárulási adó alapjának tekinteni;

d) a b) és c) pont rendelkezésétől eltérően, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét szociális hozzájárulási adó alapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni.

(4) A szociális hozzájárulási adó alapjának nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulást fizet. A (3) bekezdés d) pontjában említett különadó-alap után a kifizető az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű szociális hozzájárulási adót fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti.”

26. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

27. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke 22 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.”

29. § Az Eat. a következő 467/J. §-sal egészül ki:

„467/J. § (1) Az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.

(2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel módosított 462/H. § (2) bekezdését az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését magában foglaló adóévet követő első hónaptól alkalmazza.”

30. § Az Eat.

- 1. 461. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 2. 462. § (3) bekezdésében a „munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával” szövegrész helyébe a „munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 3. 462/A. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg;

- 4. 462/B. § (2) bekezdésében a „100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg;

- 5. 462/B. § (3) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 6. 462/C. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 7. 462/D. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 8. 462/D. § (3) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 9. 462/E. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 10. 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában a „de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 500 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg;

- 11. 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában a „de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 200 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 12. 462/G. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;

- 13. 462/H. § (2) bekezdésében az „50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével” szövegrész helyébe az „50 százalékának a Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal számított összegével” szöveg;

lép.

31. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.)

- 1. 10. § (1) bekezdésében az „ellátások számításának alapja havi 81 300 forint” szövegrész helyébe az „ellátások számításának alapja havi 90 000 forint” szöveg, a „136 250 forint” szövegrész helyébe a „150 000 forint” szöveg,

- 2. 21. § (1) bekezdésében a „16” szövegrész helyébe a „14” szöveg

lép.

51. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (1) bekezdésében a „kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege” szövegrész helyébe a „kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege” szöveg lép.

A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„12. a 22. § (6) és (8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;”