2016. évi CLXXI. törvény — mi változott? 2017. január 2.

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (12)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(13) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján – a jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet vagyonából a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében – megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”

2. § Az Szja tv. a következő 91. §-sal egészül ki:

„91. § A magánszemély 2016-ra és az azt megelőző bármely adóévre választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel módosított 7. § (2) bekezdése és 28. § (12)–(13) bekezdés szerint, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 3. § 85. pontja és 28. § (20)–(22) bekezdése figyelmen kívül hagyásával teljesíti.”

3. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

- 1. 3. § 85. pontja,

- 2. 28. § (20)–(22) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szja tv. 7. § (2) bekezdésében a „vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság” szövegrész.

8. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) V. fejezete a következő 8/D. és 8/E. alcímmel egészül ki:

„8/D. Utólagos adófizetés

39/D. § (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)–(3) bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit – az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett – a (4)–(7) bekezdés szerint teljesíti.

(2) A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:

a) egyéb jövedelem;

b) kamatjövedelem;

c) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;

d) csereügyletből származó jövedelem;

e) osztalékból származó jövedelem;

f) árfolyamnyereségből származó jövedelem;

g) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;

h) vállalkozásból kivont jövedelem.

(3) A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,

a) amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy

b) amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.

(4) A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen adókedvezményt vagy -beszámítást) vegyen figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet a személyi jövedelemadón és a (7)–(8) bekezdés szerinti önellenőrzési pótlékon kívül e törvény szerinti más fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet az állami adóhatóság – a bank kérelmére – erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy utalás alapján) jóváírják.

(7) A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg; ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét.

(8) A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.

(9) A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít ki a természetes személynek, amelyben – szükség esetén az érintett adóévek szerinti megosztásban – feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem, valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a természetes személy az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

8/E. Részesedés kedvezményes megszerzése

39/E. § (1) A jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más forgalomképes tagi részesedés (a továbbiakban együtt: tagi részesedés) megszerzése az azt megszerző személynél – az e törvény szerinti fizetési kötelezettségeket megállapító törvények rendelkezéseitől eltérően, figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra is – nem eredményezi e törvény szerinti fizetési kötelezettség keletkezését, ha

a) a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosít az azt kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéjében és

b) a tagi részesedés 2017. június 30-ig történő átruházását közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződés tartalmazza;

c) a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy a tagi részesedés vételárának teljesítése az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank által vezetett bankszámla megterhelésével 2017. június 30-ig megtörtént, amelyet az állami adóhatóság – a bank kérelmére – erre kijelölt;

d) a tagi részesedés megszerzését

da) az azt megszerző személy az e célra rendszeresített nyomtatványon 2017. június 30-ig bejelenti az állami adóhatóságnak, ha a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy

db) az azt megszerző személynek a c) pont szerinti bankszámlát vezető bank által kiállított igazolás bizonyítja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a tagi részesedést kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő államban rendelkezik székhellyel,

b) a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott értékpapírt a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén forgalmazzák, vagy a tőzsdei forgalmazás engedélyezése iránti eljárás már folyamatban van, vagy

c) a tagi részesedés megszerzése – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelmen kívül hagyása esetén – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem megszerzését eredményezi.

(3) A Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott tagi részesedés megszerzése esetén az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha annak megszerzése belföldön székhellyel nem rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől, vagy belföldön állandó lakóhellyel nem rendelkező természetes személytől történt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés megszerzését az adózó nem jelentheti be a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontja alapján az adóhatósághoz.”

9. § A Gst. 45. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az utólagos adófizetés részletes szabályait – így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint az adókötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó nyilatkozatokat és igazolásokat – rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a részesedés kedvezményes megszerzésének részletes szabályait – így különösen az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét, valamint a 39/E. § (1) bekezdés b) pont szerinti szerződésre és a 39/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bankszámla megnyitására vonatkozó részletes szabályokat – rendeletben állapítsa meg.”

10. § A Gst. a következő 14. alcímmel egészül ki:

„14. Átmeneti rendelkezések

47. § A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napig megnyitott Stabilitás Megtakarítási Számlán teljesített befizetéssel összefüggő adókötelezettségekre a 8/C. alcímnek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvény kihirdetését követő 30. napot megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”