2016. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2017. január 2.

3. § Az Fgytv. 47/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól

a) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig,

b) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 2 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig

terjedhet.”

4. § Az Fgytv. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogyasztóvédelmi hatóság jogerős határozatát közzéteszi, ide nem értve az 51/B. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettséggel érintett határozatokat.”

5. § Az Fgytv. MÁSODIK RÉSZE a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint az azzal kapcsolatos alábbi adatokat:

a) a közzététel e § szerinti jogcímét,

b) a jogerő beálltára történő utalást,

c) az eljáró hatóság vagy bíróság megnevezését,

d) az ügy számát és tárgyát,

e) a jogsértő vállalkozás nevét, székhelyét, a nyilvántartási számát vagy cégjegyzékszámát és adószámát,

f) a vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezését, honlapjának címét,

g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényére történő utalást,

h) a megsértett jogszabályi rendelkezés megjelölését, valamint

i) a közzététel napját és a honlapról történő törlés (7) bekezdés szerinti várható időpontját.

(2) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a jogorvoslat során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező közigazgatási vagy bírósági döntés tudomására jutásakor az (1) bekezdés szerinti módon közzéteszi:

a) a jogorvoslattal érintett döntésre vonatkozó, (1) bekezdés szerinti információkat, ha azok törlésre kerültek a honlapról,

b) a jogorvoslat során hozott közigazgatási vagy bírósági döntést.

(3) A bíróság, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó döntését, valamint az (1) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatokat a döntés kézbesítését követő 30 napon belül, elektronikus úton megküldi közzététel céljából a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A bíróságnak nem kell külön értesítenie a fogyasztóvédelemért felelős minisztert, ha a fogyasztóvédelmi hatóság a perben félként vesz részt.

(4) A (3) bekezdés szerint megküldendő közigazgatási döntésből

a) a fogyasztóvédelmi hatóság döntése esetében a Ket. 69/A. § (2) bekezdése alapján a személyes adatot és védett adatot,

b) a Gazdasági Versenyhivatal döntése esetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 55/C. § (2) bekezdése alapján a korlátozottan megismerhető adatot

törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerint megküldött bírósági döntések közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 166. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bírósági döntésben szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlésére a fogyasztóvédelemért felelős miniszter köteles, ha azt a bíróság saját hatáskörében nem végezte el,

b) a bírósági határozatból a jogsértő vállalkozás (1) bekezdésben meghatározott adatait nem kell törölni,

c) a Bszi. 166. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(6) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételt a közigazgatási vagy bírósági döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles elvégezni.

(7) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés alapján közzétett adatokat – feltéve, hogy a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította – a közzétételtől számított két év elteltével törli a honlapról.

(8) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter biztosítja, hogy a honlapon az (1) bekezdés alapján közzétett közigazgatási vagy bírósági döntés, valamint az azzal kapcsolatos adatok szövegében a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére, honlapjának címére, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a bíróság jogerős döntésére, a jogorvoslati eljárás tényére és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen.”

6. § Az Fgytv. 55. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„c) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, az 51/B. § (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettséggel járó súlyos jogsértések eseteire,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

7. § Az Fgytv. 36/A. § (1) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „március 1-jéig” szöveg lép.

13. § Az Eht. „Az elektronikus hírközlő berendezések forgalmazásának feltételei” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A rádióberendezések forgalmazására, valamint az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó szabályok

79. § (1) Rádióberendezés, valamint az Európai Bizottság által meghatározott rádióberendezés-osztályok és kategóriák esetén a rádióberendezés és a rendeltetésszerű használatot lehetővé tevő szoftverek együttese akkor hozható forgalomba, forgalmazható, vagy helyezhető üzembe, ha megfelel az Elnök rendeletében meghatározott követelményeknek, valamint a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó az Elnök rendeletében meghatározott kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Az e törvényben, valamint az Elnök rendeletében meghatározott, a rádióberendezések forgalomba hozatalára, forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó előírások betartását a Hivatal felügyeli.

80. § (1) A rádióberendezést a környezet- és természetvédelmi jogszabályokban előírt követelmények betartásával úgy kell kialakítani, hogy ne veszélyeztesse az emberek és a háziállatok egészségét és biztonságát, biztosítsa a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és védett természeti értékek fennmaradását, a tulajdon védelmét, a rádióspektrum hatékony használatát és a káros zavarás elkerülését.

(2) A rádióberendezés megfelelőségét a gyártó megfelelőségértékelési eljárás lefolytatása alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozattal igazolja.

(3) Az Európai Bizottság által meghatározott rádióberendezés-osztályok és kategóriák akkor hozhatók forgalomba, forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe, ha teljesítik az Európai Bizottság által meghatározott együttműködési képességre, csalás elleni védettségre, az előfizetők és felhasználók magánszférájának védelmére, a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosítására és a segélyhívó szolgálatok elérésének támogatására vonatkozó követelményeket.

81. § (1) Nagyfrekvenciás villamos berendezést, valamint egyéb nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos vagy elektronikus berendezést úgy kell kialakítani, hogy az általa okozott elektromágneses zavar ne haladja meg azt a szintet, amely az elektronikus hírközlő berendezések és más villamos vagy elektronikus berendezések rendeltetésszerű működését akadályozza.

(2) Az e törvényben, valamint az Elnök rendeletében meghatározott, a nagyfrekvenciás villamos berendezések, valamint egyéb nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos vagy elektronikus berendezések forgalomba hozatalára, forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó előírások betartását a Hivatal felügyeli.”

29. § (1) Az Eht. 187. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

„a) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„n) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

30. § (1) Az Eht. 188. § 29/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő 29/B. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„29/A. Forgalmazó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom.

29/B. Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.”

(2) Az Eht. 188. § 91. és 92. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a következő 92/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„91. Rádióberendezés: rádiótávközlés – beleértve a rádiómeghatározást – céljából rendeltetésszerűen rádióhullámokat kibocsátó, vevő vagy kibocsátó és vevő villamos vagy elektronikus termék, vagy olyan villamos vagy elektronikus termék, amelyet tartozékokkal, például antennával kell kiegészíteni ahhoz, hogy rádiótávközlés – beleértve a rádiómeghatározást – céljából rendeltetésszerűen rádióhullámokat tudjon kibocsátani, venni vagy kibocsátani és venni.

92. Rádióhullám: olyan, a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullám, amelynek frekvenciája kisebb, mint 3000 GHz.

92/a. Rádióinterfész: a rádióspektrum szabályozott használatának specifikációja.”

31. § Az Eht.

- 1. 56. § (1) bekezdésében a „nagyfrekvenciás berendezést” szövegrész helyébe a „nagyfrekvenciás villamos berendezést” szöveg,

lép.

32. § Hatályát veszti az Eht.

- a) 52. § (2) bekezdés h) pontja,

- d) 128. § (1) bekezdésében „az alapvető követelményeknek megfelelő” szövegrész,

- e) 137. § (1) bekezdés a) pontjában a „megfelelőség-tanúsítással nem rendelkező végberendezést vagy” szövegrész,

- f) 188. § 39. pontja,

- g) 188. § 57. pont c) alpontja.