2016. évi CLVIII. törvény — mi változott? 2016. december 24.

7. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is.”

9. § A Vht. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 306/W. §-sal egészül ki:

„306/W. § E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 140. § (2) bekezdését azokban a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a Módtv. hatálybalépését megelőzően a becsérték közlésére már sor került, de a végrehajtó még nem küldte meg a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti megkeresést az árverés lefolytatása érdekében a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek.”

10. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése alapján a szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét.”

11. § A Jst. 58/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a rendkívüli perorvoslat eredményeként a bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.”

12. § A Jst. 63. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárásban – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik – legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya)

„a) a támogatás iránti kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárás megszüntetéséig, a nyomozás részbeni mellőzéséig, a vádemelés részbeni mellőzéséig, a vádemelés elhalasztásáig vagy az eljárás jogerős befejezéséig,”

(tart.)

13. § A Jst. 63/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárás megszüntetését, a nyomozás részbeni mellőzését, a vádemelés részbeni mellőzését, a vádemelés elhalasztását vagy az eljárás jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.”

14. § A Jst. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt, illetve pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). A jogi segítői tevékenység végzésére a jogi segítő a szolgáltatási szerződés jogi segítségnyújtó szolgálattal történő megkötésével válik jogosulttá.”

15. § A Jst. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő ügyvéd és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – jogi segítő szervezet láthat el, amennyiben rendelkezik a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el.”

16. § A Jst. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet előterjeszteni.

(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyzékbe vételről az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.”

17. § A Jst. 89. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

18. § A Jst.

- a) 60. § (7) bekezdésében az „a Ket. 138. §-a” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-a”,

- b) 66. § (5) bekezdésében a „számlaszámát” szövegrész helyébe a „számlaszámát, valamint adószámát”,

- c) 90. §-ában a „pontja” szövegrész helyébe a „pontja, valamint 11. § (2) bekezdése”

szöveg lép.

19. § Hatályát veszti a Jst. 39. § (11) bekezdése.

22. § Hatályát veszti a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 3. § (2) bekezdése.

24. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 110. § (2) bekezdésében a „2016. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2017. június 30-ig” szöveg lép.

25. § Hatályát veszti a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési megalapozó tv.) 237. § (7) bekezdése.