§Nyílt Jogtár

2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól

Hatályos szöveg — 2026. július 1. napjától. 31 időállapot 2016 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2016. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2016. évi CLVI. törvény

a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — TURISZTIKAI FEJLESZTÉS

1. Hatály

1. § E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshely-szolgáltatókra, a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre, a vendéglátó üzlet üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a turisztikai attrakció üzemeltetőkre, a turisztikai attrakciót látogató és igénybe vevő személyekre, továbbá a kikötő üzemeltetőkre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

3. A turisztikai fejlesztések tervezése

3. § (1) A turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai térség.

(2) A turisztikai térséggé nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása.

(3) A turisztikai térség fejlesztésének célja a térség

annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.

(4) Az állam feladata

(5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat költségvetési szerv vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok útján látja el.

II. Fejezet — KIEMELT ÁLLAMI TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK

4. Vagyonkezelői kijelölés

4. § (1) A Kormány

céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat elláthatja

tulajdonosi joggyakorlása alatt áll.

(1b) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat költségvetési szerv is elláthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságokban az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.

(3) A Kormány a rendeletben állapítja meg

mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. § (4) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra – kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg – e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt.

(4) A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés szerinti ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében

látja el.

(4a) A (3) bekezdés szerinti ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.

(4b) A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról – ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta – a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni.

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői és egyéb jogok fennállását a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog nem érinti, de az egyéb vagyonkezelői jog tartalmát a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői joggal való összhang megteremtése érdekében módosítani kell.

(6) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt ingatlanon fennálló, más szervezeteket, szerveket terhelő kötelezettségek, feladatkörök (különösen a forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra-fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, árvízvédelmi feladatok) változatlanul fennmaradnak.

(7) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok – így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás-igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is – tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet szerinti ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét.

(8) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt, önálló ingatlannak nem minősülő ingatlanrészek önálló ingatlanként való kialakítása során nem kell alkalmazni a településrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben foglalt, önálló ingatlanként való minimális területnagyságra vonatkozó kialakíthatósági előírásokat.

5. Turisztikai beruházások megvalósítása

5. § (1) A kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása során

járhat el építtetőként.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházást az építtető az állam nevében és javára végzi.

6. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által és az állam 100%-os tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új építmény a földterület jogi sorsát osztva, az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(2) A befejezett beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.

(3) A beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges építmények ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek a 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. A vagyonkezelőnek az új építményekre e törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogára e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az új építményekre vonatkozó vagyonkezelői szerződést a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megkötni.

(3a) A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3b) A vagyonkezelő – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.

(5) A vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

7. § A vagyonkezelő, mint építtető (a továbbiakban: építtető) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

8. §

6. Közmű beruházások

9. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerint meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével. Az elszámolás feltételeiről a felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni.

(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdésben megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.

(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni, és az elvégzett vagy elvégeztetett munka igazolt, indokolt költségeit az (5) bekezdés szerint megtéríteni köteles.

(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák arányos költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel, az általános forgalmi adó kivételével adómentesen az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

(7) A közmű tulajdonosát a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

II/A. Fejezet — ADATSZOLGÁLTATÁS

6/A. Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése, adóbevallás-tervezet összeállításának előkészítése és adatelemzés, hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése, valamint gazdasági és pénzügyi stabilitás elősegítése érdekében a turisztikai és vendéglátóipari célú támogatás vagy hitel és pénzkölcsön igénybevételéhez és nyújtásához szükséges adatokat biztosító informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.

9/B. § (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

személyes adatot nem tartalmazó adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver, vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza, valamint a b) pont alá nem tartozó, a Vhr.-ben meghatározott vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkörről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője (a továbbiakban: Üzemeltető) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(3)

9/C. § (1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége bejelentését megelőzően elektronikus úton regisztrál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba.

(2) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, a turisztikai attrakció üzemeltetője regisztrációja, annak módosítása vagy törlése, valamint a nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a Vhr.-ben megjelölt egyéb szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ) vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a Vhr.-ben meghatározott módon, elektronikus úton történik.

(2a) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., valamint Üzemeltető jogosult a (2) bekezdés szerinti SZEÜSZ-öket az általa üzemeltetett turisztikai rendszerek működéséhez kapcsolódóan igénybe venni.

(3) Az Üzemeltető a (2) bekezdésben foglalt folyamatok keretében, a szálláshely-szolgáltató és képviselője, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és képviselője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat).

(4) Az Üzemeltető a szálláshely-szolgáltatónak szálláshely-szolgáltatási tevékenysége befejezéséig jogosult kezelni a szálláshely-szolgáltató nevét, elérhetőségét és adószámát.

(4a) Az Üzemeltető a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a vendéglátás jellegű kereskedelmi tevékenysége befejezéséig kezeli a vendéglátó üzlet üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.

(4b) Az Üzemeltető a turisztikai attrakció üzemeltetőjének a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó tevékenysége befejezéséig kezeli a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.

(5) Az Üzemeltető a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője adatait, valamint a nevében eljáró személy képviseleti jogát a Vhr.-ben megjelölt SZEÜSZ útján ellenőrzi, vagy ennek ellenőrzése érdekében a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, adószámát az állami adó- és vámhatóságtól díjmentesen igényelheti.

(5a) Amennyiben a szálláshely-szolgáltatónak, a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjének az adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti joga az (5) bekezdés szerinti SZEÜSZ és az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásokban nem ellenőrizhető, akkor a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat jogosult bekérni.

(6) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történő regisztráció, valamint az adatszolgáltatás részletes szabályait a Vhr. tartalmazza.

(7) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/D. § (3) bekezdése szerinti rendeletéről Üzemeltetőt a hivatalos honlapján közzétett formában és adattartalommal a rendelet kihirdetését követő 5 napon belül tájékoztatja.

9/D. § (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat – a hivatalos statisztikáról szóló törvénnyel összhangban – statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére a KSH által erre a célra üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.

(2) Az Üzemeltető az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából együttműködési megállapodást köt a KSH-val.

(3) Az Üzemeltető a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzlet üzemeltetők és a turisztikai attrakció üzemeltetők által átadott adatokat kutatási, illetve fejlesztési célból az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogosult továbbítani.

9/E. § (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

(4) A helyi önkormányzat, valamint a KSH a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása során nem kérhetnek olyan adatot, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzáférési jogosultság alapján a rendelkezésükre áll.

(5) Az Üzemeltető az (1) bekezdés e) pontja, (2) bekezdés e) pontja, valamint (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzáférés céljából együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.

9/F. § A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére, e alcím szerint történő adattovábbítás, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból történő adatátvétel térítésmentes.

9/G. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan vendéglátó szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.

(2) Üzemeltető az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon vendéglátó üzlet üzemeltetője részére, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.

(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan jegykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.

(4) Üzemeltető a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon turisztikai attrakció üzemeltetője részére, amelynek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett turisztikai attrakció esetében alkalmazhat.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerint térítésmentesen biztosított szoftver használatának lehetőségét az Üzemeltető évente felülvizsgálja, a vendéglátó üzlet üzemeltető és a turisztikai attrakció üzemeltető (2) és (4) bekezdés szerinti nettó árbevételei alapján.

(6)

(7)

6/B. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás

9/H. § (1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftverben rögzíti, és annak útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyre továbbítja

(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz.

(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt nem kell bemutatni és nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.

(2b) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álló, személyvédelmi szolgálati feladatot ellátó tagja (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait a személyi állomány védelme érdekében nem kell rögzíteni. A hivatásos állományba tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolványt a szálláshely-szolgáltatónak be kell mutatni, azonban nem kell rögzíteni a szolgálati igazolvány okmányazonosító adatait.

(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig kezeli a szálláshelykezelő szoftverben.

(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége adatfeldolgozóként kizárólag az adatnak a tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz a törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.

(5) A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt (1) bekezdés szerinti adatokhoz a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme és a körözési eljárás lefolytatása érdekében a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró szervek részére közvetlen hozzáférést biztosít az adat rögzítését követő első év utolsó napjáig, az adatokat ezt követően törli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szervek az érintett számára biztosított jogokat – így különösen a hozzáféréshez való jogot – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint biztosítják, illetve korlátozhatják.

9/I. § (1) A szálláshely-szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy

továbbítsa.

(2) Üzemeltető az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki

(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, 6/B. alcímben meghatározott adatok rögzítését és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás vezetését elektronikusan, a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíti.

6/C. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzése és alkalmazandó jogkövetkezmények

9/J. § A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén nincs helye figyelmeztetés szankció alkalmazásának.

9/K. § (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője által az e törvény szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vhr. szerinti hatóságok ellenőrzik.

(2) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő regisztrációs kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmazhatnak.

(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmaznak.

6/D. A kikötő üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége

9/L. § A kikötő üzemeltetője köteles a Kormány rendeletében meghatározott adatkörökről információt szolgáltatni Üzemeltető részére.

II/B. Fejezet — A TURIZMUSFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYAI

6/E. Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont

9/M. § (1) Az állam visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont Zrt. (a továbbiakban: KTH Zrt.) által a (2) bekezdés szerinti feladatainak finanszírozása céljából igénybe vett hitelekből és felvett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettségek 80%-ának teljesítéséért.

(2) A KTH Zrt. a magyarországi turizmus és vendéglátóipar fejlesztése érdekében beruházási és működési célú hitelt és pénzkölcsönt nyújt a magyarországi székhellyel rendelkező turisztikai és vendéglátóipari szolgáltatók számára.

(3) A KTH Zrt.-nek az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami készfizető kezességvállaláson túlmenően a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(4) Az állami kezességvállalásért a KTH Zrt. a Kormány rendeletében meghatározott módon számított kezességvállalási díjat fizet az állam számára.

(5) A KTH Zrt. (1) bekezdés szerinti bevont forrásai együttes állományának felső határát a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni. Devizában történő forrásbevonás esetén az állomány értékét a szerződéskötés napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén kell meghatározni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott állomány együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.

III. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Felhatalmazó rendelkezések

10. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a

rendeletben határozza meg.

8. Hatálybalépés

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

12. § (1) A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat 2019. május 1-jétől a 9/C. § (2) bekezdése szerinti regisztrációt követően az Üzemeltető egyetértése esetén önkéntesen szolgáltathatja. A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok továbbítására a Kormány rendeletében meghatározott időponttól köteles.

(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a szálláshely-szolgáltatók vonatkozásában a 2019. július 1-jét követően szálláshely-szolgáltatási tevékenységet megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.

(3) A Kormány rendeletében meghatározott időpontban már működő szálláshely-szolgáltató 9/C. § (2) bekezdés szerinti regisztrációs kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározott határidőben köteles teljesíteni.

(4) A szálláshely-szolgáltató a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében a KSH által üzemeltetett elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül teljesíti.

(5) A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § szerinti, a tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyhez történő csatlakozási folyamatát 2021. január 1. napjától köteles megkezdeni.

(6) A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § (1) bekezdés szerinti adatok továbbítására 2021. szeptember 1. napjától köteles.

(7) Az (5) bekezdés szerinti csatlakozás elmulasztása esetén a kereskedelmi hatóság 2021. szeptember 1. napját követően a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/D. §-a szerinti jogkövetkezményeket alkalmaz.

12/A. § (1) Azon vendéglátó üzlet esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.

(1a) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására

(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a vendéglátó üzlet üzemeltetője vonatkozásában a vendéglátó üzlet üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.

12/B. § (1) Azon turisztikai attrakció esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.

(1a) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására

(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a turisztikai attrakció üzemeltetője vonatkozásában a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.

12/C. § A 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerint megkezdett adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységének megszűnéséig köteles teljesíteni.

12/D. § A 9/G. § (2) és (4) bekezdése, a 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerinti árbevétel számításakor a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti bevétel mértékét kell figyelembe venni, azzal, hogy több teljesítési hely azonos működtetője vagy azonos üzemeltetője esetén sem alkalmazható az egybeszámítás.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

13. § Ez a törvény a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. július 6-i 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.