2015. évi XXXV. törvény — mi változott? 2015. április 23.

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/E. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bűnüldözési adatállományból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából – a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén – a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet.”

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ – a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúja esetén és az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén – a konkrét cél megjelölésével átveheti.”

3. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/C. § (1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának elősegítése, a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárítását célzó intézkedések elősegítése és az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:

1. név (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),

2. az utas neme,

3. az utazási iroda, utazásközvetítő neve,

4. a járat száma,

5. a járat indulási és érkezési ideje,

6. az indulási, a tranzit- és a célállomás,

7. a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),

8. a jegykiállítás időpontja,

9. az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,

10. az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,

11. az utassal együtt utazók neve és utazók száma,

12. az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,

13. a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,

14. a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,

15. az utazás körülményeire vonatkozó adatok,

16. az úti okmánnyal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok (úti okmány típusa, száma, állampolgárság, kibocsátó ország, úti okmány lejárati ideje, születési idő), valamint

17. az 1–16. pontban meghatározott adatok módosításai.

(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól

a) az (1) bekezdés 1., 6. és 13. pontjában – továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában – meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint

b) az (1) bekezdés 2–5., 7–12. és 14–16. pontjában – továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés 17. pontjában – meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig

kezelheti.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – a foglaló kezdeményezése alapján – mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.

(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi eljárás befejezését követően, közvetlenül a légi jármű felszállása után haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz.

(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről, az adatkezelés céljáról, időtartamáról és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”

4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 27/B. § (6) bekezdésében a „továbbíthatja” szövegrész helyébe a „továbbítja” szöveg lép.

5. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A központi adatkezelő szerv a 24. § a) és e) pontjában meghatározott adatokat a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzése céljából átadhatja.”

8. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat.”

9. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja

a) a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények, valamint az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve az illegális migráció megelőzésével, megakadályozásával kapcsolatos feladatok elősegítése, továbbá

b) a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.”

(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”

(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy az illegális migrációra utaló lehetséges kockázatot állapít meg, az e bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy az illegális migrációval összefüggésben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.”

10. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény „Utasadattal összefüggő adatkezelés” alcíme a következő 4/J. §-sal egészül ki:

„4/J. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében a 4/I. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját, illetve tevékenységek lehetséges kockázatát állapítja meg, és a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható a 4/I. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekménnyel vagy tevékenységgel érintett, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatait tartalmazó nyilvántartásából.

(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve – ha a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, – a 4/I. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/I. § (5) és (5a) bekezdése szerinti esetben – ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta, – az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.”

11. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Felhatalmazást kap a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért felelős miniszter, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját rendeletben szabályozza.”

12. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § p) pont pb) alpontjában a „176–177. §, 182. §, 184. §” szövegrész helyébe a „176–177. §, 182. §, 184–184/A. §” szöveg lép.

(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pontjának se) alpontjában az „egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe „egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], embercsempészés [Btk. 353. §]” szöveg lép.

(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/A. § (4) bekezdésében az „országos parancsnokai által erre kijelölt központi szerveivel” szövegrész helyébe az „országos parancsnokai, illetve vezetői által erre kijelölt szerveivel” szöveg lép.

(4) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (3) bekezdés b) pontjában a „szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményekre, tevékenységekre, illetve törekvésekre” szöveg lép.

(5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4/I. § (4) bekezdésében a „más állami szervektől” szövegrész helyébe a „más állami szervektől, illetve nyilvántartásokból az érintett személy azonosítása céljából” szöveg lép.

21. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)

„e) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket érintően.”

22. § Hatályát veszti a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény.