2015. évi XXXIX. törvény
a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról
Az Országgyűlés a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya¶
1. §
2. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja¶
2. § (1) Az 1. § szerinti követelésekből eredő igények rendezése érdekében e törvény erejénél fogva létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap).
(2) A kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e törvény alapján az Alapra történő átszállása nem érinti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 213. §-a szerinti kártalanítást.
3. § (1) Az Alap feladata a kárrendezés, amely során az 1. § szerinti követelések – e törvény erejénél fogva az Alapra történő átszállása esetén – ellenértékét kifizeti, és a rá szállt követelésekre vonatkozóan az igényeket érvényesíti. Az Alap a honlapján közzéteszi az 1. § szerinti gazdasági társaságok számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozásainak listáját.
(2) A követelés nem száll át az Alapra,
- a) ha annak jogosultja az 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása, az említettek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója,
- b) ha annak jogosultja a Tpt. 215. § (1) bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a kibocsátó, a lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója,
- c) ha bíróság jogerősen megállapította, hogy az 1. § szerinti követelés forrása bűncselekményből származott.
(3) A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor.
(4) A kárrendezés mentes a közteherfizetés alól.
4. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap saját vagyona, bevételei, kifizetései és jövedelme után társasági és helyi adó, tranzakciós illeték, vagy egyéb illeték fizetésére nem kötelezhető.
(3) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett számlán kezeli.
(4) Az Alap működésének biztosítása érdekében – az állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 10 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki, hitelintézettől legfeljebb 10 éves futamidőre kölcsönt vehet fel, és az MNB-től – az állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vehet fel.
(5)–(9)
(10) Az Alapra átszállt 1. § szerinti követelések megtérülését, valamint az Alap vagyonának hozamát az Alap köteles a (4) bekezdés szerinti hitel előtörlesztésére és a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlására fordítani. A (4) bekezdés szerinti hitel felvételekor csak olyan szerződés köthető, ami a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlását, a felvett hitel előtörlesztését legalább félévente egy alkalommal, korlátlan összegben lehetővé teszi.
5. § (1) Az Alap irányítását a BEVA igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) végzi.
(2) Az Alap végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete.
(3) Az Alap tevékenységének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el.
(4) Az Alap jogállására és működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Tpt.-nek a BEVA-ra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. § Az igazgatóság
- a) elfogadja az Alap szabályzatait,
- b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
- c) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, kölcsön felvételéről,
- d)
- e) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint
- f) ellátja az e törvényben foglalt egyéb feladatokat.
7. § Az igazgatóság szabályzatot alkot és tesz közzé
- a) az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről,
- b) az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól,
- c) a BEVA tagok által fizetendő éves előleg megfizetésének és visszatérítésének mértékéről és rendjéről.
8. § (1) Az Ellenőrző Bizottság héttagú.
(2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
- a) az igazgatóság által kijelölt egy személy,
- b) az MNB által kijelölt egy személy,
- c) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt három személy,
- d) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt egy személy, valamint
- e) a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy személy.
(3) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja
- a) az igazgatóság tagja és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy
- b) a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjainak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, és az említettek Ptk. szerinti hozzátartozója.
(4) Az Ellenőrző Bizottság
- a) ellenőrzi az Alap gazdálkodását,
- b) véleményezi az Alap éves beszámolóját és záró beszámolóját,
- c) ellenőrzi az Alapra átszállt követelések érvényesítését, és javaslatot tesz az igazgatóság felé a hatékony igényérvényesítés érdekében.
(5) Az Ellenőrző Bizottság az általa elfogadott ügyrend szerint végzi tevékenységét.
3. A kárrendezés¶
9. § (1) Az 1. § szerinti követeléseknek ellenérték fejében az Alapra történő átszállására a jogosult kérelmére, e törvény erejénél fogva kerül sor.
(2) A kérelem benyújtása során a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét.
(3) A kérelmet a jogosult az Alap által rendszeresített űrlapon, az Alap Kárrendezési Szabályzatában meghatározott módon és helyen, így különösen a kijelölt kormányablakon keresztül vagy postán, tértivevényes levélben nyújthatja be. Ha a kérelem a kormányablakon keresztül került benyújtásra, azt az Alap részére haladéktalanul továbbítani kell.
(4) A kérelem 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
10. § (1) Az Alap a kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében meghosszabbítható.
(2) A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében az Alap jogosult a kérelmezők BEVA által nyilvántartott személyes adatait és a kérelemben megadott követeléseire vonatkozó adatait kezelni, és ennek érdekében az 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságoktól adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
(3) A 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kizáró feltétel ellenőrzése érdekében az Alap jogosult a kizárt személyek megállapításához az érintett szervezetektől – ide értve az állami adóhatóságot is – adatszolgáltatást igényelni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
(4) Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről tájékoztatja a kárrendezésre jogosultat. Az Alap a tájékoztatást követő 30 napon belül teljesíti a kifizetést a kárrendezésre jogosultnak.
(5) A kifizetés teljesítését követően a BEVA által teljesített kártalanítás erejéig a követelés jogosultjává a BEVA válik.
(6) A kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények – ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is – a tájékoztatással egyidejűleg, e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak át.
(7) Az 1. § szerinti jogügyletekkel összefüggésben a pénzkövetelések és a kötvények Alapra való átszállási aránya megegyezik az összes követeléseken belül a pénzkövetelések és a kötvények arányával.
11. § (1) A kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg az 1. § szerint fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a BEVA által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.
(2) A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű, 1. § szerinti követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
(3) Ha a befektető követelése e törvény szerint átszáll az Alapra, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt az 1. § szerinti követelés alapján megillető kártalanítást is.
4. Az Alapra átszállt követelések érvényesítése¶
12. § (1) Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §-a szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
(2) Az 1. § szerinti kötvények, illetve kötvényként megjelölt értékpapírok értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárásban az Alap az átszállt követelés tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben az Alap minősül magánfélnek.
5. Az Alapba előleget befizetők részére járó kompenzáció¶
13. §
6. Záró rendelkezések¶
14. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. §