2015. évi XLII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

- c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél, vagy

- d) a miniszter vagy a miniszter irányítása alá tartozó személy, szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságnál vagy annak leányvállalatánál

(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető:

65. § (1) A hivatásos állomány tagját a miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre vezényelheti.

(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagját az 51. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervhez – beleegyezésével – az állományilletékes parancsnok vezényli, határozatlan időre. A (2) bekezdéstől eltérően a vezénylés csak szolgálati beosztás betöltésére történhet.

(3) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez

- b) szolgálati beosztás betöltésére vezénylésre az e §-ban és a 66. §-ban foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

#### 47. Könnyített szolgálat

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

- a) a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt mentették fel,

- c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban – ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat – nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

94. § Ha törvény a tartalékállományba helyezettek vagy tartalékállományban tartottak foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 91–93. § szerint tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

#### 57. Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés

99. § (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat.

99/A. § A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a hivatásos állomány tagja számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

(4) A miniszter rendeletben állapítja meg a készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét.

(2) Az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható a hivatásos állomány egy vagy többhavi szolgálatteljesítési időkeretben foglalkoztatott tagjánál, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el.

135/A. § (1) A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg

- b) azokban a szolgálati beosztásokban, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatszervezés esetén a 134. § (1) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg.

(8) Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)–(4) bekezdése szerinti időtartam.

(10) A hivatásos állomány tagja önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

- a) az anyát, ha egyévesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja,

- b) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek egyéves koráig,

- c) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját,

- cb) ha háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként negyvenkét, egyedülálló esetén nyolcvannégy naptári napon át,

- cc) ha hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló esetén huszonnyolc naptári napon át,

- d) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

152. § (1) A szolgálati érdekre figyelemmel a hivatásos állomány tagját megillető szabadságot a tárgyév február 28-áig elkészített szabadságolási terv alapján, a hivatásos állomány tagjának méltányolható igényeire is tekintettel kell kiadni.

(3) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdekből a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-éig, kivételesen fontos szolgálati érdekből legkésőbb március 31-éig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

- c) e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt,

- d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt,

- e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

- g) e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt

- h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt.

- i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint 2021. január 1-jét megelőzően hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama hivatásos szolgálati időnek számít, ha a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek.

### XXVII. Fejezet — A RENDVÉDELMI TISZTJELÖLT

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendvédelmi tisztjelölt esetében a 285. § (3) bekezdése szerint vállalt időtartamot a hallgatói jogviszony megszűnésétől kell számítani.

285/C. § (1) Ha a rendvédelmi tisztjelölt rendvédelmi tisztjelölti jogviszonya próbaidő alatt, a 285/A. § (1) bekezdés b)–d) pontja, vagy 285/A. § (2) bekezdése alapján szűnik meg, a rendvédelmi tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony megszűnését követő naptól esedékes.

(2) A megtérítési kötelezettség részbeni vagy teljes megfizetése alól a miniszter – miniszteri rendeletben meghatározott szabályok alapján – a rendvédelmi tisztjelöltet kérelmére, különös méltánylást érdemlő körülményeire figyelemmel mentesítheti.

- c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső igazgatási jogviszony fenntartását jóváhagyta,

- d) a vezetői kinevezés visszavonását követően munkakör részére nem biztosítható vagy a felajánlott munkakört nem fogadja el,

- e) a más szervhez kirendelés megszűnése után részére a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakör nem biztosítható vagy a részére felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el.

(3) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb az igazgatási jogviszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(6) Az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerint felajánlott munkakört nem fogadja el.

288/G. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A rendvédelmi alkalmazott írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő az igazgatási jogviszonyban töltött

meghosszabbodik. E tekintetben a 289/H. § szerinti szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A felmentés időtartamának felére a rendvédelmi alkalmazottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a rendvédelmi alkalmazottat a teljes felmentési időre mentesítheti a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

288/H. § (1) Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha

- b) felmentését maga kérte.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a rendvédelmi alkalmazottnak kézbesítették.

- a) az igazgatási jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül,

- b) a felmentését maga kérte.

- c) a felmentésére a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelése vagy nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlansága miatt került sor.

(6) Ha a rendvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

- de) bírói szolgálati,

- df) ügyészi szolgálati,

- dg) egészségügyi szolgálati

jogviszonyban eltöltött időt;

#### 115/Q. Munkaidő és pihenőidő

289/J. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés rendjét a rendvédelmi szerv által ellátott feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki.

(12) Az önként vállalt túlmunka éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a (8) bekezdés szerinti időtartam.

(14) A rendvédelmi alkalmazott önként vállalt túlmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(3) Az alapszabadság felével a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik.

(5) A szabadságot kettőnél több részletben csak a rendvédelmi alkalmazott kérésére lehet kiadni.

(6) A szabadság kiadására vonatkozó igény az igazgatási jogviszony fennállása alatt nem évül el.

- b) részére a 180. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi és főtanácsosi címpótlék nem folyósítható, azonban a cím használatára jogosult,

- c) besorolása, rendfokozata, szolgálati ideje e törvény szerint kerül megállapításra,

- d) esetében nem alkalmazható a 160. §, a 6., 8. és 9. mellékletben foglalt, a beosztási illetményt meghatározó szorzószám és a 10. melléklet.

(2) A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó

- a) a 289. § szerinti illetmény helyett az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott illetményre jogosult, az Eszjtv. 8. § (8a)–(9a) bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján részére meghatározott gyakorlati idő figyelembevételével,

- b) esetében a 289/A. § nem alkalmazható azzal, hogy a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló e törvény szerinti fizetési fokozatát vezetni kell,

- c) esetében nem alkalmazható a 289/D. § és a 12. melléklet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti illetmény legfeljebb húsz százalékos mértékben növelhető, a szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó esetében a 111–113. §, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó esetében a 288/Q. § szerinti teljesítményértékelés alapján. Az ilyen módon megnövelt illetmény első alkalommal április hónapban folyósítható, utolsó alkalommal a tárgyévet követő év márciusában jár.

- a) a 154. § szerinti illetmény része, azt egyéb pótlékként kell figyelembe venni,

- b) a 168. § (2) bekezdése tekintetében rendszeres illetménypótléknak minősül.

- a) a betöltött szolgálati beosztást vagy munkakört,

- b) az egészségügyi tevékenységhez szükséges szakképzettséget, valamint

(4) Az egészségügyi szakdolgozói pótlék megállapításához szükséges gyakorlati időt az Eszjtv. 8. § (8a)–(9a) bekezdésében és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt idők figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosító szolgálati beosztást és munkakört a középfokú, emeltszintű és felsőfokú végzettséghez kötött szakdolgozói szolgálati beosztásba vagy munkakörbe kell besorolni. Az egészségügyi szakdolgozói pótlék megállapításához szükséges szakdolgozói végzettség szintjeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(6) Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosultságról a munkáltatói jogkör gyakorlója munkáltatói intézkedésben rendelkezik.

(10) Év közben kezdődő szerződéses jogviszony esetén a határvadász a betegszabadság arányos részére jogosult.

(2) Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Az alapilletménynek el kell érnie a garantált bérminimum összegét.

(2) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

322. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

- m) az egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját.

- n) a munkavégzés alapvető feltételeiről és szempontjairól szóló tájékoztatás tartalmát és rendjét.

- o) az önként vállalt túlmunka vállalásának és elszámolásának rendjét.

(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:

- 14. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

- 15. a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

- 16. a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a határvadászra irányadó munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,

- 18. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,

- 19. a határvadász kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,

- 20. a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

| | A) | B) |

| --- | --- | --- |

| 1 | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |

„B” munkaköri kategória

| | A) | B) |

| --- | --- | --- |

| 1. | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |

Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| | A) | B) | C) | D) | E) |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

„D” munkaköri kategória

| | A) | B) | C) | D) | E) |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

„E” munkaköri kategória

| | A) | B) | C) | D) | E) |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

Felsőfokú tábla a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó alapilletmények alsó és felső határaihoz

| | A) | B) | C) |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | A vezetői munkaköri kategória megnevezése | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

### 13. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez