2015. évi XLII. törvény — mi változott? 2023. július 1.

#### 29/A. Az előzetes véleményalkotási eljárás

43/A. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint lefolytatott előzetes véleményalkotási eljárás keretében tájékoztatást nyújt arról, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti vezetői kinevezéssel, elismeréssel vagy vezényléssel érintett személy kapcsán felmerül-e olyan adat, amely alapján a rendvédelmi szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat megingató információk kerülhetnek nyilvánosságra.

(2) Előzetes véleményalkotási eljárást

- a) vezetői beosztásba tartozó kinevezést,

- b) a 179. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elismerést, valamint

- c) a (3) bekezdés a) pontja szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést

megelőzően lehet lefolytatni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatására

- a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az e miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv tekintetében,

- b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az a) pont szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának kezdeményezésére

kerülhet sor.

- d) a Sándor-palota,

- e) beleegyezésével, ha az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során jogszabály alapján „Alkalmas kategória-váltással” minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) A más szervhez vezénylés – az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb öt évre szól. A más szervhez vezénylés leteltét követően újabb más szervhez vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylés megszűnése után legalább a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített.

(5) Ha kormányzati, rendvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdek szükségessé teszi, az (1) bekezdés alapján elrendelt más szervhez vezénylést a miniszter a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével – meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a más szervhez vezénylés folyamatos és a vezénylés időtartama a (2) bekezdésben foglalt öt éves időtartamot a hosszabbítás időtartamával meghaladhatja.

(6) Ha a miniszter az (5) bekezdés szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntését az (1) bekezdés alapján elrendelt, más szervhez vezénylés leteltét követő harminc napon belül hozza meg, és ennek következtében a vezénylés meghosszabbítására a más szervhez vezénylés leteltét követően kerül sor, abban az esetben a más szervhez vezénylést a vezénylés leteltét követően a meghosszabbítás időpontjáig folyamatosnak kell tekinteni.

76. § A 73–75. § szerinti szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható, a jubileumi jutalom kifizetésére a 166. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell intézkedni, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A hivatásos állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a rendvédelmi szerv állományába tartozását nem használhatja fel. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

121. § (1) A besorolás szerinti besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. A rendfokozati vizsga alóli mentességi okokat a miniszter rendeletben állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának rendvédelmi szakmai képesítésére, szolgálati tapasztalatára, valamint korábbi szakmai életútjára figyelemmel.

- a) gyermek: a családok támogatására vonatkozó jogszabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt szülői szabadságot legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, ha

157/B. § A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében – a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével – megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomnak vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban jubileumi jutalomként vagy szolgálati elismerésként részesült.

(4) A hivatásos állomány tagja akkor is jogosult a jubileumi jutalomra, ha szolgálati viszonya a 73. § (1) bekezdése vagy a 74. § (1) bekezdése alapján szünetel, azzal az eltéréssel, hogy ha a hivatásos állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, az e törvény szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére

- a) utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy

- b) ha szolgálati viszonya a szünetelés utolsó napjánál korábbi időpontban, a 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napjáig

kell folyósítani.

(5) Amennyiben a jubileumi jutalom kifizetésére a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül sor, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a jubileumi jutalom megállapítása során a szolgálati viszony szünetelését megelőző napon a hivatásos állomány tagját megillető távolléti díj összegét kell figyelembe venni.

- a) a kártérítési eljárás alá vont indokolással ellátott kérelmére a méltánylást érdemlő körülmények esetén mérsékelheti,

240/A. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban hivatalból dönt a kártérítés mérsékléséről vagy elengedéséről, ha a gondatlan károkozás

- a) a szolgálati gépjármű szolgálati feladat teljesítése céljából történő igénybevétele során következett be, és

- b) nem tartozik a 229. § (2) bekezdésében foglalt esetkörbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, hivatalból történő mérséklésre vagy elengedésre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

- f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony vagy a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója részére e törvény szerinti jogviszonyra tekintettel haláleset vagy baleset miatt megállapított szociális támogatás – a temetési és szociális segély kivételével – keretében megtérült.

- j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv előzetes véleményalkotási eljárás keretében.

#### 275/A. §

(11a) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalóra a XIX. Fejezet rendelkezései közül a 228–255. § szabályait megfelelően alkalmazni kell. A 239. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítésre kötelezett a kártérítési eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben bírósághoz fordulhat. Ha a kártérítésre kötelezett nem él jogorvoslati jogával, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

- j) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság

(2) A teljesítményértékelés alapján a rendvédelmi alkalmazott illetménye – az alapilletmény 289/A. § (2) bekezdése alapján évente végrehajtható felülvizsgálata keretében – legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 20%-os mértékben növelhető, legfeljebb azonban a munkaköri kategóriában meghatározott fizetési fokozathoz meghatározott alapilletmény alsó vagy felső határáig.

(4) A „C”, „D” és „E” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazottat a szolgálati ideje alapján meghatározott fizetési fokozatba kell besorolni.

(4a) Az „A” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy

- a) 24 év elismerhető szolgálati idő után 300 000 forintnál,

- b) 35 év elismerhető szolgálati idő után 330 000 forintnál

nem lehet kevesebb.

(6) A fizetési fokozatokhoz tartozó alapilletmény 12. mellékletben meghatározott felső határának változása esetén a rendvédelmi alkalmazott alapilletményét – a 362/H. § d) pontja alapján megállapított illetményének változatlanul hagyása mellett – legfeljebb a felső határig lehet emelni, az emelés mértékével a korrekciós díjat csökkenteni kell.

289/A. § (1) A munkaköri kategóriákhoz tartozó fizetési fokozatokat és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és – az „F” munkaköri kategória kivételével – felső határait a 12. melléklet tartalmazza.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az alapilletményt a rendvédelmi alkalmazott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az alapilletmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi

(4) Az alapilletmény felülvizsgálatának feltétele a teljesítményértékelés elvégzése. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a rendvédelmi alkalmazott alapilletményének összegét nem módosítja, a rendvédelmi alkalmazott a korábban megállapított alapilletményre jogosult.

(3) Az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozói pótlék mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 150–600%-a közötti értékben állapítja meg. Az egészségügyi szakdolgozói pótlék mértékének megállapításánál

(6)

- g) a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében – a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével – a hivatásos pótlék mértékének miniszteri rendeletben meghatározott sávon belüli megállapítása.

(6) A 121. § (2) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba rendfokozati vizsga teljesítése nélkül előléptethető.

(7) A 125. § (3) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő kinevezése, előléptetése esetén a rendfokozati vizsgát utólag nem kell teljesítenie.

- 14. meghatározza az előzetes véleményalkotási eljárás részletes szabályait,

- b) az egyes vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál alkalmazandó hivatásos pótléksávokat és az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét,

- 24. meghatározza a rendvédelmi szervek és a hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,

- g) 18. pont b), c), d) és e) alpontjában meghatározott tárgykört,

(5) A 342/F. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál foglalkoztatott munkavállaló tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait.

- l) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,

- f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,

342/F. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendeletben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben – az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – az (1) bekezdés szerinti tárgykörben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.

368/D. § A 12. melléklet szerinti „A” munkaköri kategóriába tartozó rendvédelmi alkalmazott alapilletménye 2023. július 1. napját követően nem lehet alacsonyabb a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv6.) 1. mellékletének hatálybalépését megelőző napon részére megállapított alapilletmény mértékénél.

368/E. § E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 287/C. § (11a) bekezdésében foglaltakat a 2023. július 1. napján folyamatban lévő kártérítési eljárások során alkalmazni kell.

Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategóriákhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| | A) | B) |

| --- | --- | --- |

| 1 | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |

| 2 | garantált bérminimum | 441 000 |

Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

| 1. | Fizetési fokozat | Szolgálati idő (év) | | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A fizetési fokozat szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

Felsőfokú tábla a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó alapilletmények alsó és felső határaihoz

| 1 | A vezetői munkaköri kategória megnevezése | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

| 2 | Főigazgató | 850 000 | 1 166 000 |

| 3 | Igazgató, főosztályvezető | 530 000 | 929 000 |

| 4 | Osztályvezető | 420 000 | 814 000 |