2015. évi XLII. törvény — mi változott? 2020. július 1.

A 2020. június 18. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 80 sor került be, 37 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. június 18.)Következő módosítás (2020. július 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 447 változatlan sor ⋯

33. § (1) Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,

- a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, és életkora – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a hivatásos szolgálat rá irányadó felső korhatáránál legalább tíz évvel kevesebb,

- b) aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott iskolai végzettséggel és szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott szakképzettséggel,

- c) aki a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

- d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati viszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizhetik, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,

- e) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

- f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben és módon – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

- g) aki tudomásul veszi és elfogadja a hivatásos szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat, valamint

⋯ 185 változatlan sor ⋯

(2) A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni.

(3) A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(3) A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő felsőfokú szakképzettség, szakképzettség vagy szakképesítés és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(4) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

⋯ 171 változatlan sor ⋯

(3) A hivatásos állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel történik. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredetei szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredetei szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására vagy szervezeti egységen belül azonos szolgálati feladatok más szolgálatteljesítési helyen történő ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

(2) Az ideiglenes átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

⋯ 291 változatlan sor ⋯

- d) – a miniszter által vezetett minisztériumba kinevezett állami vezető kivételével – állami vezetővé nevezték ki, vagy

- e) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságát állapítják meg,

- f) az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően a rendvédelmi szervnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg,

- g) a kifogástalan életvitel szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzésével kapcsolatos, a 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát visszavonja.

- g)

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

⋯ 474 változatlan sor ⋯

- a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a szolgálat teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,

- b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,

- c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az – kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár – más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,

- d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

- d) a számára meghatározott oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

- e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,

- f) a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – alávetni,

- g) a rábízott, a szolgálat ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,

⋯ 293 változatlan sor ⋯

#### 69. Képesítési követelmények

128. § (1) A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet tekinteni.

128. § (1) A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakképző iskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet tekinteni.

(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkezni. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai képzettséggel kell rendelkezni. A hivatásos állomány tagja ennek hiányában a rendvédelmi szerv

129. § A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

- a) alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásba akkor nevezhető ki, ha a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével,

- b) nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével

elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik. A hivatásos állomány tagja a rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettség, rendészeti tárgyú szakképzettség vagy rendészeti tárgyú szakképesítés megszerzéséig önálló intézkedésre nem jogosult.

129. § A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakképesítéseket, alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

130. § (1) A szolgálati beosztás betöltéséhez a 128. és 129. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a rendészeti alapvizsga teljesítésére irányuló kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

⋯ 128 változatlan sor ⋯

(2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát.

(3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.

(3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása veszélyezteti a szolgálatellátást, a szabadidő kiadását hat hónapon belül kell biztosítani. Ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt, a szabadidő kiadása történhet hat hónapon túl is, de legkésőbb a következő év első félévében ki kell adni.

⋯ 198 változatlan sor ⋯

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a rendvédelmi szerv – szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján – kötelezte, vagy a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg.

#### 82/A. Az otthoni munkavégzés

153/A. § (1) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokával történt megállapodása esetén szolgálati feladatait a szolgálati helyétől eltérően lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.

(2) A hivatásos állomány tagja az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezheti.

(3) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha a szolgálati feladatok jellege azt lehetővé teszi, valamint a szolgálati helyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását.

(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő szolgálati feladatokat, a rendvédelmi szerv által a munkavégzéshez biztosított eszközöket, valamint a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő munkavégzését, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és idejét.

(6) A rendvédelmi szerv által biztosított vagy a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő otthoni munkavégzése esetén a hivatásos állomány tagja köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A szolgálatteljesítés felfüggesztésekor a hivatásos állomány tagja köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(7) Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a rendvédelmi szerv szabályzatban állapítja meg.

### XIII. Fejezet — AZ ILLETMÉNY, A JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

#### 83. Az illetmény

⋯ 591 változatlan sor ⋯

#### 102. A fenyítés végrehajtása

216. § (1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetés fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú határozat vagy a miniszter által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

216. § (1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetés fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú határozat, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

(2) A fenyítés jogerős

- a) a panaszjogról való lemondás benyújtásának napjával, ha a panaszjogról a hivatásos állomány tagja írásban lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő leteltének napját követő nappal, ha az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be panaszt,

- b) a határozat közlésének napján, ha a másodfokú határozattal vagy a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,

- b) a határozat közlésének napján, ha a másodfokú határozattal, a miniszter által hozott határozattal vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,

- c) a panasz vagy a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott panaszt vagy a keresetet visszavonták,

- d) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a másodfokú határozat vagy a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

- d) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a másodfokú határozat, a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

(3) A másodfokú, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

#### 103. A fenyítés hatálya

⋯ 367 változatlan sor ⋯

#### 106. Társadalombiztosítási ellátások

258. § (1) A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

258. § (1) A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

⋯ 177 változatlan sor ⋯

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl közérdekből nyilvános adat a hivatásos állomány tagjának rendfokozata, állampolgársága, szolgálati helye, valamint a részére adományozott kitüntető cím és a kitüntető cím adományozásának időpontja is.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában, illetve a 318. § szerinti állomány esetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

(3a) A rendőrség 318. § szerinti állománya, valamint titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(3b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(4) A (3), (3a) vagy (3b) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az ott meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a (3) bekezdés esetén a nemzetbiztonsági, a (3a) vagy (3b) bekezdés esetén a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekeket nem veszélyezteti.

(5) A 275. §-ban és a 275/B. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(6) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. Áthelyezést vagy vezénylést megelőzően az új munkáltatói szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- a) név, születési név, születési hely és idő,

- b) iskolai végzettség, több végzettség esetén valamennyi,

- c) szakképzettségek,

- d) államilag elismert szakképesítések,

- c) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek,

- d) szakképesítések,

- e) tudományos fokozat,

- f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

- g) a rendvédelmi szervnél betöltött szolgálati beosztások,

⋯ 64 változatlan sor ⋯

(3) Az ösztöndíjszerződést és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozzájárulásával ezt a kötelezettségét másik rendvédelmi szervnél is teljesítheti. A rendvédelmi szerv azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesz. A teljesített vizsga a képzési szaknak és szakiránynak megfelelő részszakképesítéssel egyenértékű szakmai képzettségnek minősül.

(5) Az ösztöndíjszerződésben a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg. A korábban folytatott rendészeti tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben – amennyiben a tisztjelölt ismételt rendészeti alapfelkészítésére nem kerül sor – hat hónap próbaidőt kell kikötni.

⋯ 81 változatlan sor ⋯

(8) A munkaviszony 82/B. § (4) bekezdés b) pontja alapján történő létesítése esetén a szolgálati viszony fennállása alatt elismert és beszámított szolgálati időt is figyelembe kell venni a munkaviszony időtartamaként.

(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.

(9) Azon rendvédelmi szerv, amelynek munkavállalója a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálat alá vonható, nem létesíthet, nem tarthat fenn munkaviszonyt olyan személlyel, aki a munkaszerződésében nem járul hozzá ahhoz, hogy a munkaviszonyának tartama alatt munkaköri kötelezettségének jogszerű teljesítését, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkavállaló előzetes tájékoztatása nélkül, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze.

(10) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a (9) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhet el.

⋯ 83 változatlan sor ⋯

#### 115/D. Az alapvető jogok korlátozása

287/K. § A rendvédelmi alkalmazottra a IV. Fejezet rendelkezései közül a 19. § (1) bekezdését, a 20. és 21. §-t, a 27. §-t, a 29. §-t és a 30. §-t megfelelően alkalmazni kell.

287/K. § A rendvédelmi alkalmazottra a IV. Fejezet rendelkezései közül a 19. § (1) bekezdését, a 20. és 21. §-t, a 27. §-t és a 30. §-t megfelelően alkalmazni kell.

#### 115/E. Az igazgatási jogviszony létesítése, a nemzetbiztonsági ellenőrzés

⋯ 13 változatlan sor ⋯

287/M. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyeknél az igazgatási jogviszony létesítésének feltétele az e törvényben meghatározottak szerint kifogástalan életvitel ellenőrzéshez a 2. és a 3. melléklet szerinti nyilatkozat megtétele.

(2) Az igazgatási jogviszony létesítését megelőző, valamint az igazgatási jogviszony fennállása alatti kifogástalan életvitel ellenőrzés lehetőségének tudomásulvételével egyidejűleg a kinevezés feltétele annak tudomásul vétele, hogy az igazgatási jogviszony fennállása alatt a a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerinti nyilatkozat visszavonása az igazgatási jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi.

(2)

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény alapján meghatározott munkakörök esetében a kinevezés feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

287/O. § (1) Az igazgatási jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.

(1a) Igazgatási jogviszony határozott időre történő kinevezéssel

- a) helyettesítés céljából, vagy

- b) meghatározott munka elvégésére vagy feladat ellátására

létesíthető. A határozott idejű igazgatási jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni.

(2) A rendvédelmi alkalmazottnak kinevezésekor esküt kell tennie.

(3) Az eskü szövege a következő:

⋯ 168 változatlan sor ⋯

- a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, az igazgatási jogviszony fenntartásához szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója által a rendvédelmi alkalmazottnak előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,

- b) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,

- c) az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta,

- d) állami vezetővé nevezték ki, vagy

- e) a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos, a 287/M. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát az igazgatási jogviszony fennállása alatt visszavonja.

- d) állami vezetővé nevezték ki,

- e)

(7) Az igazgatási jogviszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

288/F. § (1) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha

- a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,

- b) átszervezés következtében munkaköre megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el.

- b) átszervezés következtében munkaköre megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el,

- c) a rendvédelmi alkalmazott teljesítményértékelése alapján munkáját nem végzi megfelelően.

(2) A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- ac) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,

- b) az átszervezés miatt megszűnt munkakört betöltő rendvédelmi alkalmazott a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört méltányolható okból nem fogadta el.

(5a) A rendvédelmi alkalmazottat akkor lehet felmenteni nem megfelelő munkavégzés miatt, ha őt az utolsó egyéni teljesítményértékelése során elfogadhatatlan teljesítményfokozattal értékelték.

(6) Az igazgatási jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a rendvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerint felajánlott munkakört nem fogadja el.

288/G. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A rendvédelmi alkalmazott írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

⋯ 296 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pótlék a munkakör betöltésének idejére, az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti pótlék a rendvédelmi alkalmazottnak a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

(3) Az egyéb pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

⋯ 80 változatlan sor ⋯

#### 115/Q. Munkaidő és pihenőidő

289/I. § A rendvédelmi alkalmazottra a XII. Fejezet rendelkezései közül a 136–138. §-t, a 149–151. §-t, és a 153. §-t megfelelően alkalmazni kell.

289/I. § A rendvédelmi alkalmazottra a XII. Fejezet rendelkezései közül a 136–138. §-t, a 149–151. §-t, a 153. §-t és a 153/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

289/J. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés rendjét a rendvédelmi szerv által ellátott feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki.

⋯ 105 változatlan sor ⋯

megfelelő mértékű szabadidő jár.

(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(3a) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített készenlét ellentételezéseként készenléti pótlék, a készenlét során teljesített rendkívüli munkaidő ellentételezéseként az (1) vagy (2) bekezdés szerinti mértékű szabadidő illeti meg.

(4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő rendvédelmi alkalmazott számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

(5) A vezetői munkakörben lévő rendvédelmi alkalmazott részére akkor jár szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a rendvédelmi szerv vezetője szabályozza.

⋯ 112 változatlan sor ⋯

289/R. § (1) A munkáltató a rendvédelmi alkalmazott számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(1a) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.

(3) Év közben kezdődő igazgatási jogviszony esetén a rendvédelmi alkalmazott a betegszabadság arányos részére jogosult.

⋯ 479 változatlan sor ⋯

(5) A 163. § (6) bekezdése alkalmazásában az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának illetményszámfejtését végző szerv ad elszámolást.

(6) Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a 21. § (3) bekezdésében, a 163. § (4) bekezdésében, valamint a 176. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a miniszter vagy az országos parancsnok által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz helyett a megjelölt tárgyköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban szabályozza.

330. § (1) Az 54. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél a könnyített állományra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ha az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja megfelel a 79. §-ban meghatározott feltételeknek, kezdeményezésére át kell helyezni másik rendvédelmi szervhez, feltéve, hogy a másik rendvédelmi szervnél van olyan, a kérelmező által betölthető szolgálati beosztás, amely könnyített szolgálattal is ellátható.

⋯ 149 változatlan sor ⋯

- c) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő szakmai képzési és átképzési rendszert,

- d) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő továbbképzési rendszert,

- e) az utánpótlási és vezetői adatbank vezetésének és az adatkezelésének, valamint a vezetőkiválasztási eljárásnak a részletes szabályait, a kezelt adatoknak a vezetői beosztást betöltők kiválasztása során történő felhasználásának szabályait,

- 19. megállapítsa a vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket,

- 19. megállapítsa a vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához felsőfokú szakképzettségeket, szakképzettségeket, szakképesítéseket, egyéb szakmai képesítéseket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket,

- 20. meghatározza

- a) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

- b) a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

⋯ 152 változatlan sor ⋯

(3) A 139. § (2) bekezdésében meghatározott éves korlátot az e törvény hatálybalépéskor szolgálati viszonyban álló hivatásos állomány esetében a 2015. tárgyévre vonatkozóan alkalmazni kell, a 2015. évi teljesíthető túlszolgálat esetében a 2015. január 1. és 2015. június 30. között teljesített túlszolgálatot is figyelembe kell venni.

(4) A 140. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően 2022. december 31-ig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját – az állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével – választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.

(4) A 140. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően 2022. december 31-ig a túlszolgálat ellentételezéseként a hivatásos állomány tagját – az állományilletékes és annál magasabb parancsnok kivételével – választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár. A túlszolgálatért díjazásként annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.

(4a) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből dönthet úgy, hogy egyes szolgálati beosztások esetében a teljesített túlszolgálat a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak díjazással vagy csak szabadidőben ellentételezhető.

⋯ 146 változatlan sor ⋯

(2) Az igazgatási jogviszonnyá alakulással érintett közalkalmazott rendvédelmi alkalmazottként első alkalommal megállapított illetményének összege nem lehet alacsonyabb a 2019. január 1-jei hatállyal megállapított illetménynél.

(2a) A rendvédelmi alkalmazott illetménye a rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi szerven belüli áthelyezése esetén sem csökkenhet a (2) bekezdésben meghatározott illetmény alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetmény megállapítása során az alábbi illetményelemeket kell figyelembe venni:

- a) a garantált illetmény, illetve magasabb összegű illetmény [Kjt. 62. §, 66. §],

⋯ 63 változatlan sor ⋯

362/L. § A XXVIII/A. Fejezet hatálya alá tartozó rendvédelmi szerv által kötött, 2019. január 31-én hatályos kollektív szerződés közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseit 2019. december 31-éig alkalmazni kell.

#### 363. §

363. § A 128. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szakképző iskolai végzettségen a 2020. június 30-ig megszerzett szakiskolai végzettséget is érteni kell.

364. § (1) Ez a törvény a 340. és 341. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt

⋯ 179 változatlan sor ⋯

- f) társadalombiztosítási azonosító jele,

- g) adóazonosító jele. III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai

- a) közép- és felsőfokú iskolai végzettségek (képzőintézmény és befejezés idejének megjelölésével),

- b) szakképzettségek,

- b) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek, szakképesítések

- c) rendvédelmi vagy katonai szakmai képesítések és vizsgák,

- d) tudományos fokozat,

- e) rendészeti alap- és szakvizsga,

⋯ 223 változatlan sor ⋯

3. képzés időtartama, végzés időpontja

4. szakképzettségei

4. felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései

5. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései

⋯ 297 változatlan sor ⋯

- 3. III. szemeszter: 0,27

- 4. IV. szemeszter: 0,28

- 5. V. szemeszter: 0,29

- 6. VI. szemeszter: 0,30 III. A rendészeti tisztjelölt az előző szemeszterben elért – nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott – tanulmányi átlaga alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta: 1. 3,50 és alatta: nem jár 2. 3,51-4,00 között: 0,10 3. 4,01-4,50 között: 0,15 4. 4,51-5,00 között: 0,20

- 6. VI–VIII. szemeszter: 0,30 III. A rendészeti tisztjelölt az előző szemeszterben elért – nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott – tanulmányi átlaga alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta: 1. 3,50 és alatta: nem jár 2. 3,51-4,00 között: 0,10 3. 4,01-4,50 között: 0,15 4. 4,51-5,00 között: 0,20

- 5. miniszteri rendeletben megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében: 0,40

#### IV. Egyéb pótlék a rendvédelmi illetményalap %-ában

⋯ 107 változatlan sor ⋯

– igazolásai (bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte)

#### II. Képzettség, szakképzettség

II. Képzettség, szakképzettség

– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

– szakképzettsége(i)

– felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései

– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

⋯ 39 változatlan sor ⋯