2015. évi XCVII. törvény — mi változott? 2025. január 1.

(1a) Amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.

(2) Amennyiben az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamattal, de legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.

(4) A szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött szerződésben eltérhetnek az (1) és (1a) bekezdésben foglalt fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenérték (1) vagy (1a) bekezdés szerinti határidőre történő meg nem fizetése esetén ágazatfelügyeleti bírságot szab ki.

(6) Az (5) bekezdés szerinti ágazatfelügyeleti bírság mértéke a szerződés szerinti, meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint.

(7) Ha a jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(8) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a termelők érdekképviseletét ellátó, adott ágazatban elismert szakmaközi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg.

(9) A (8) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a termelő azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.

6/B. § (1) A 6/A. §-ban meghatározott feltételek teljesítését a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem teljesíti a 6/A. §-ban foglalt feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a 3. § (7)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

#### 5/A. Mezőgazdasági termeltetői szerződések

7/D. § (1) A mezőgazdasági termeltetői szerződés (a továbbiakban: termeltetői szerződés) a termeltető és a termelő szerződéses kapcsolatának önkéntesen választható formája.

(2) Termeltetői szerződésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelő vagy termelők csoportja és egy vagy több élelmiszer-, ital-, valamint dohánytermék gyártásával, mezőgazdasági termékek, mezőgazdasági nyersanyag, élőállat, élelmiszer, ital, valamint dohányáru nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás mint termeltető között létrejött

- a) mezőgazdasági termékek szolgáltatására, és

- b) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben rögzített, a szerződés szerinti szállítási kötelezettséggel érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó

kölcsönös kötelezettségekről rendelkező szerződést, amelyben a szerződő felek tevékenységeiket összehangolják.

(3) Az állattenyésztés területén termeltetői szerződésnek minősülnek azok a szerződések, amelyek alapján a termelő

- a) a (2) bekezdés szerinti termeltető, valamint

- b) az állatok tenyésztését, hizlalását szolgáltatásként igénybe vevő mezőgazdasági termelő mint termeltető

irányában vállalja az állatok tenyésztését, hizlalását, és egyben vállalja az állattartásra, a termelőeszközök és alapanyagok beszerzésére vagy a késztermékek felhasználására vonatkozó, a szerződésben meghatározott szabályok betartását.

(4) Nem tekinthető termeltetői szerződésnek az a szerződés, amely a vevő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaz.

(5) A termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.

(6) A miniszter – az adott ágazatban működő elismert szakmaközi szervezet kezdeményezésére – a szakmaközi szervezet által elfogadott mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Amely ágazatban nem működik elismert szakmaközi szervezet, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) kezdeményezheti az általa elfogadott mintaszerződés jóváhagyását.

7/E. § (1) A termeltetőkről és az általuk kötött termeltetői szerződésekről a Nemzeti Kifizető Ügynökség – egyéb nyilvántartásaitól elkülönülten – nyilvántartást vezet.

(2) A Nemzeti Kifizető Ügynökség – a termeltetői szerződések lejáratát követő 10 évig – nyilvántartja

- a) a termeltetőnek és a termelőnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját, amennyiben azzal rendelkezik, valamint levelezési címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, számlázási címét,

- b) természetes személy termeltető és termelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét,

- c) gazdálkodó szervezet termeltető és termelő székhelyét, telephelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, amennyiben azzal rendelkezik,

- d) a termeltető és a termelő által kötött termeltetői szerződést.

(3) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása érdekében kezeli.

(4) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az adatszolgáltató termeltető és termelő hozzájárulása esetén a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben rendelkezésére álló adatokat az általa vezetett egyéb nyilvántartásába átveszi.

(5) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a termeltető által szolgáltatott adatokhoz a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok kivételével – az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében – térítésmentes hozzáférést biztosít

- a) a 8. § (2) bekezdése szerinti szervezet, valamint

- b) a miniszter által vezetett minisztérium számára.

(6) A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és dokumentumok megküldésével:

- a) a termeltető által végzett termeltetői tevékenység egyértelmű – végterméke alapján meghatározott – megnevezése,

- b) a megnevezés alapján körülhatárolt tevékenység gazdasági eredménye,

- c) a termeltetés keretében

- ca) megművelt földterület nagysága,

- cb) tartott állatállomány nagysága,

- d) a termeltetésben részt vevő termelők száma összesen és végtermékek szerint megbontva,

- e) a termeltetői szerződések másolata.

#### 7/A. Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenységének szabályozása

13/A. § Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásnak nem lehet tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője volt olyan vállalkozásnak, amely az annak végelszámolására vagy felszámolására irányuló eljárás megkezdésekor a vállalkozás vagyonát meghaladóan rendelkezett a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenység keretében vásárolt termékek tekintetében fennálló szállítói kötelezettségekkel, és akinek felelősségét e jogellenes cselekmény megvalósításában az arra hatáskörrel rendelkező szerv megállapította.

- p) a mezőgazdasági termeltetői szerződés, a termeltetői nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait