2015. évi XCVII. törvény — mi változott? 2021. június 5.
A 2021. január 1. és 2021. június 5. között hatályba lépett módosítások. 33 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2022. május 25.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 90 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 50 millió forint, de legfeljebb az elmarasztalt szerződő fél által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.
7/A. § (1) Magyarországon történő feldolgozása esetén kötelező írásba foglalni a feldolgozásra alaptermékként beszállított
7/A. § (1) Kötelező írásba foglalni
- a) meggy és
- b) alma
- a) Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy,
- b) Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított alma,
- c) a Magyarországon megtermelt torma
értékesítésére irányuló szerződést.
felvásárlására irányuló szerződést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek a beszállított termékekért fizetendő árat
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek egyebekben meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában a Rendelet 168. cikk (4) bekezdés c) pontja i. alpontjának második francia bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló (1) bekezdés szerinti szerződésnek
(4) Az (1) bekezdés szerinti
- a) meggy esetében az adott év május 15. napjáig,
- b) alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig
- a) – a feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló – szerződésnek meggy esetében az adott év május 15. napjáig,
- b) – a feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló – szerződésnek alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig,
- c) szerződésnek torma esetében az adott év augusztus 1. napjáig
hatályba kell lépnie.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a gazdasági társaság tagja mint beszállító által a gazdasági társasággal kötött szerződésre nem vonatkoznak, ha teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a Rendelet 168. cikk (5) bekezdése a szövetkezetek esetében előír.
(7) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglaltakat annak a feldolgozónak, amely az adott évben legfeljebb 100 tonna meggyet, illetve legfeljebb 200 tonna almát dolgoz fel.
(7) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltakat annak a feldolgozónak, amely az adott évben legfeljebb 100 tonna meggyet, illetve legfeljebb 200 tonna almát dolgoz fel.
(8) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, ha a tormát közvetlenül a fogyasztónak, vagy nagybani piacon értékesítik.
7/B. § A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.
7/C. § A Magyarország területén cukrot előállító cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-termesztők érdekképviseletét ellátó szervezet minden gazdasági év december 10. napjáig megkezdi a Rendelet X. melléklete szerinti termékértékesítési szerződésről szóló tárgyalásokat. A szerződés kötelező tartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
⋯ 170 változatlan sor ⋯
### IV. Fejezet — SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI
26. § (1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a vállalkozás – ideértve a 18. §-nak megfelelően elismert szervezetek tagját, alkalmazottját, vagy a szervezettel egyéb szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban álló, és a szervezet tagjai részére a szervezet megbízásából tanácsadási tevékenységet végző személyt is –, illetve természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő azonosító adatait, értesítési címét, a vállalkozás szaktanácsadói tevékenységet végző tagjának szakirányú végzettségét, szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.
26. § (1) E törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakterületen szaktanácsadói tevékenységet az végezhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti.
(2) Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti szaktanácsadókról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentőnek az (1) bekezdésben meghatározott adatait, és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, továbbá a kapcsolódó végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb adatokat, dokumentumokat. A nyilvántartásból kizárólag a szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(2) Az Agrárkamara a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet, amely tartalmazza
(3) Az (1) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység bejelentésével kapcsolatos feladatokat az agrárkamara országos ügyintéző szervezete látja el.
- a) természetes személy esetében
- aa) nevét,
- ab) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
- ac) a végzettségének igazolását,
- ad) egy darab szabványméretű, két évnél nem régebbi, színes igazolványképet,
- ae) a szakmai önéletrajzot,
- b) szervezet esetében
- ba) nevét,
- bb) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
- bc) közreműködő természetes személy szaktanácsadóinak nevét és névjegyzékszámát, és
- bd) a szakmai tevékenységet bemutató összefoglalót.
(3) A névjegyzékben szereplő adatokat az Agrárkamara – a gazdasági forgalom biztonsága, a szaktanácsadói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából – a szaktanácsadói tevékenységre való jogosultság megszüntetésétől számított 5 évig kezeli.
(4) A névjegyzék adatai közül bárki számára megismerhető a szaktanácsadó neve, szaktanácsadói névjegyzékszáma, szakterülete és telefonszáma, elektronikus levelezési címe.
(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény alapján folytatott ellenőrzés során feltárt szabálytalanság esetén az Agrárkamara nem szab ki bírságot.
### IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
⋯ 16 változatlan sor ⋯
- k) a termelői szervezetekkel kapcsolatos, az egyes ágazatokra vonatkozó gazdasági térségeket;
- l) a nemzeti minőségrendszerek, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszerek elismerésére, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó részletes szabályokat
- m) a cukorágazatban kötelezően alkalmazandó szerződés szabályait,
- n) a meggy és az alma feldolgozására irányuló szerződésekkel kapcsolatban szolgáltatandó, személyes adatnak nem minősülő adatokat és az adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait
- n) a meggy, az alma és a torma feldolgozására irányuló szerződésekkel kapcsolatban szolgáltatandó, személyes adatnak nem minősülő adatokat és az adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói bejelentés részletes szabályait, a szaktanácsadók nyilvántartásának adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szaktanácsadók képzésére vonatkozó szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói bejelentés részletes szabályait, a szaktanácsadók nyilvántartásának adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szaktanácsadók képzésére, értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
29. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
⋯ 11 változatlan sor ⋯