2015. évi VII. törvény — mi változott? 2024. december 31.

az Alaptörvény Q) cikkében és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatban foglaltak még teljesebb megvalósulása érdekében,

annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható legyen, és ezáltal a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Egyezmény idézett rendelkezése szerinti új 5–6. atomerőművi blokkok jövőbeni üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felkészüljön, illetve minél hamarabb készen álljon,

annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új 5–6. atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása során Magyarország az energiaszuverenitáshoz fűződő érdekeit érvényesíteni tudja,

a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új 5–6. atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósításának érdekében, megvédve ezzel Magyarország energiaszuverenitását, fenntartható fejlődését és nemzetbiztonsági érdekeit, a beruházási időszak alatt a gazdasági és nemzetközi helyzetben történő, a beruházást hátrányosan érintő hatások megszüntetése céljából, mérlegelve azt, hogy a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény elfogadásakor meglévő stratégiai szempontok, azaz az energiaszuverenitás, a fenntartható fejlődés, nemzetbiztonsági érdekek továbbra is fennállnak, így Magyarországnak továbbra is érdekében áll a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új 5–6. atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása,

megállapítva, hogy a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése,

(8) A létrejöttének napjától számított tíz év elteltét követően a Beruházás megvalósítására vonatkozó fővállalkozási szerződést (a továbbiakban: EPC szerződés) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a Megrendelő úgy is módosíthatja, hogy az EPC szerződés feltételeinek, illetve ellenértékének megváltoztatásakor – a hatályos EPC szerződésben foglaltaktól függetlenül – elsődlegesen a Beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdeket, vagy az EPC szerződés megkötésétől eltelt időtartam vagy más, a Beruházást közvetlenül, illetve – a Fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét érintően – közvetett módon hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatás következtében az EPC szerződésben meghatározott ellenérték növelését indokoló, Fővállalkozó által bemutatott vagy a Megrendelőnek más módon tudomására jutott, körülményt veszi figyelembe.