2015. évi VII. törvény — mi változott? 2015. március 20.

8. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Kamarai tagság nélkül végezhet mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet az, aki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel összefüggésben végez mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet. A szakmagyakorlás szabályait az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály határozza meg. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltak azzal alkalmazandók, hogy elegendő az ott meghatározott bejelentés megtétele, a nyilvántartásba vételre az Atv. és a felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály rendelkezései az irányadók.”

(2) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a (3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3)–(4a) bekezdésben” szöveg lép.

9. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„10. nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek és a radioaktívhulladék-tárolóknak a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;”

(2) Az Atv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„16. radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges és átmeneti elhelyezésére szolgáló létesítmény;”

(3) Az Atv. 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„29. nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény, valamint a radioktívhulladék-tároló életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme;”

(4) Az Atv. 2. §-a a következő 46–47. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„46. nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély;

47. felszín alatti kutatólaboratórium: kutatólétesítmény, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését előkészítő tevékenység részeként a felszín alatt tetszőleges mélységben és geometriával kialakított földalatti térség és az ott működtetett kísérleti, kutató-fejlesztő és megfigyelő berendezések együttese, amelynek rendeltetése a földtani környezet és azon belül a befogadó kőzet részletes megismerése, a végleges elhelyezés műszaki megoldásainak optimalizálása, a földtani (természetes) és műszaki (épített) gátrendszer kölcsönhatásainak vizsgálata, és mindezek bemutatása a nyilvánosság számára;”

12. § Az Atv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételét – a bírságból származó bevételek kivételével – működésének fedezetére használja fel, az más célra nem vonható el.”

13. § Az Atv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek

a) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt,

b) a radioaktívhulladék-tároló biztonsági követelményeinek teljesülését, a kockázat mértékét, az üzemeltetési engedély hatályba lépését követően a teljes üzemidő alatt

Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében – figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket – rendszeres időközönként teljes körűen elemeznie, értékelnie kell.”

14. § Az Atv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nukleáris létesítményekkel, azok nukleáris rendszereivel és rendszerelemeivel, valamint radioaktívhulladék-tárolóval és azok rendszereivel és rendszerelemeivel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő, a nukleáris biztonsági előírások részeként szabályozott minőségirányítási rendszerrel rendelkeznek.”

15. § (1) Az Atv. 11/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:]

„e) radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (a létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához, aktív és passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséhez szükséges engedély esetében) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,”

(2) Az Atv. 11/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A nukleáris létesítmény létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedélyezési eljárásba a döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapon túl nem léphet be további ügyfél, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.”

(3) Az Atv. 11/A. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület.

(2d) A radioaktívhulladék-tároló létesítésének engedélyezése iránti hatósági eljárásban a hatásterület az engedélyezendő létesítmény tervezője által a kérelmet megalapozó dokumentációban – kormányrendeletben meghatározott követelmények alapján – javasolt biztonsági övezet területe, de legalább a (2c) bekezdésben meghatározott terület.”

16. § Az Atv. 12. §-a a következő (6)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nukleáris létesítmény létesítési eljárásában a szabványhasználat kötelező.

(7) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárása és az atomfelügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás – külön jogszabály szerint – egyidejűleg is lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló engedélykérelem – az engedélyes döntésétől függően – a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.

(8) Amennyiben az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatót nyújt be, az ügyintézés határideje a 17. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt létesítés, bővítés engedélyezése esetében

a) tizenkét hónap abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót nyújt be,

b) tizennyolc hónap akkor, ha az engedélyes nem nyújt be a 17. § (7) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatót.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárások legfeljebb három hónappal hosszabbíthatók meg.

(10) A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) szerinti Beruházás Megrendelője kérelmezi az annak megvalósulásához szükséges valamennyi engedélyezési eljárást.”

17. § (1) Az Atv. 13. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személyek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve felkért szakértők egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az eljárásban érintett ügyfelek egyikének sem hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, illetve a hatósági eljárásban megjelölt technológia-szállítóval és annak versenytársával.”

(2) Az Atv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően új atomerőművi blokk létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban a független szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból vonja be az eljárásba. A független szakértő eljárása nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele.”

18. § (1) Az Atv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint összevont engedélyt, illetve előzetes típusengedélyt adhat ki.”

(2) Az Atv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.”

(3) Az Atv. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az engedélyes felelőssége az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül

a) a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephelye jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez és megszüntetéséhez,

b) a radioaktívhulladék-tároló telephely vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, lezárásához és aktív intézményes ellenőrzéséhez

megadott engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.”

(4) Az Atv. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróság soron kívül jár el az atomerőmű telephelyével, létesítésével, bővítésével, üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás során.”

19. § Az Atv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A perben a jogi képviselet kötelező.

(3) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.

(4) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

(5) A perben szünetelésnek nincs helye.

(6) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. § (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. § (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(7) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.”

20. § (1) Az Atv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával – különösen a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonságával és védettségével – a nukleáris és más radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések biztonságával és védettségével, a nukleáris fegyverek elterjedése elleni tevékenységgel, a nukleáris s veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó tájékoztatási tevékenység ellátása, illetve összehangolása.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:

1. a nukleáris létesítmény

a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez, telephely jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához,

b) létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez

szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

2. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló ellenőrzése, valamint a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;

3. a nukleáris létesítménnyel és a radioaktív-hulladék tárolóval összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

4. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében az átalakítással, tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktív-hulladék tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

5. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezés és ellenőrzés;

6. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő engedélyezése és ellenőrzése;

7. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

8. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezése;

9. jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;

10. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;

11. a 11. § (2) bekezdésében előírt minőségirányítási rendszer ellenőrzése;

12. a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

13. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

14. a radioaktív anyagok csomagolásának – a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint – jóváhagyása és ellenőrzése;

15. a radioaktívhulladék-tároló telephelye vizsgálatának és értékelésének, telepítésének, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának, lezárásának, aktív intézményes ellenőrzésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá passzív intézményes ellenőrzésének engedélyezése;

16. a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek az országhatáron át történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

17. a radioaktív anyagoknak Magyarország és az Európai Unió tagállamai, továbbá Magyarország és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve engedélyezés;

18. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;

19. az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése;

20. a nukleáris anyagok – nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő – központi nyilvántartása és ellenőrzése;

21. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

22. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

23. az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával és védettségével összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének figyelembevételével a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;

24. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés összefogása;

25. az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése.”

(3) Az Atv. 17. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„43. az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vétel.”

(4) Az Atv. 17. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges földtani kutatás célját szolgáló kutatólétesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokra a bányászatról szóló törvényt és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletet kell alkalmazni.

(2b) A nukleáris létesítménnyel és a radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő, kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokban építésügyi hatóságként az atomenergia-felügyeleti szerv jár el, eljárására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(5) Az Atv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv – szakértői közreműködés érdekében – más intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.”

(6) Az Atv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés 1., 3–10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás – a nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve – a nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell.”

(7) Az Atv. 17. §-a a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásának tervezett megindítását megelőzően, a nukleáris létesítmény engedélyese kormányrendeletben foglaltak szerint előzetes biztonsági tájékoztató benyújtásával tájékoztathatja az atomenergia-felügyeleti szervet a tervezett nukleáris létesítmény biztonsági követelményeknek való előzetes megfeleléséről (előzetes biztonsági tájékoztató).

(9) A nukleáris létesítménnyel, valamint annak építményeivel összefüggő valamennyi, az engedélyezési eljárásban felmerült adat nyilvánosságra hozatalát az eljáró hatóság megtagadhatja, amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket, a közbiztonságot, Magyarország külügyi tevékenységét, külügyi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait sérti vagy veszélyezteti, szellemi tulajdonhoz való jogot sért, vagy ha az adat nyilvánosságra hozatala a hatásterületet érintően a környezet védelmi szintjének csökkenésével járna. A nyilvánosságra hozatal megtagadható továbbá abban az esetben is, ha az bírósági, illetve más hatósági eljárás lefolytatását veszélyezteti, kivéve, ha az eljáró bíróság, hatóság engedélyezi az adat nyilvánosságra hozatalát.

(10) Üzleti titok megismerésére az engedélyesen és az eljáró bíróságon, hatóságon, illetve adatmegismerésre jogosult egyéb hatóságon kívül más nem jogosult.

(11) Üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan, az engedélyezési eljárásban felmerült adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné, így különösen az engedélyezési eljárással érintett know-how, szellemi alkotás, találmány, illetve szabadalom körébe tartozó jog sérelmét okozná.”

22. § Az Atv. a „Felügyeleti díj” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 18/D. §-sal egészül ki:

„Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata

18/D. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenységet végezhet, aki az atomenergia-felügyeleti szervnél igazolja e tevékenység gyakorlására való alkalmasságát, és akit az atomenergia-felügyeleti szerv e célból létrehozott nyilvántartásában szerepel. A szakmagyakorlásra alkalmasság megállapítását az engedélyes kérelmezi. A szakmagyakorlásra alkalmasság abban az esetben állapítható meg, ha képzettsége, szakképzettsége, továbbá nemzetközi tudományos elismertsége alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a szakmagyakorlásra alkalmas. A szakmagyakorlás igazolásának, valamint a nyilvántartásba vétel részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatósági eljárásban irányadó adatkezelési szabályok szerint kezeli az (1) bekezdés szerinti eljárása során tudomására jutott adatokat azzal, hogy a nyilvántartás nyilvánosságára az építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlás általános szabályai alapján vezetett nyilvántartási szabályok megfelelően alkalmazandók. A nyilvántartásba való betekintés harmadik személyek számára kizárólag nemzetközi szerződés kifejezetten erre irányuló rendelkezése alapján, vagy nemzetbiztonsági érdekből tagadható meg.”

25. § Az Atv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a jelentési kötelezettséget – az (1) bekezdésen túlmenően, a jelentéstétel szükségességének alapjául szolgáló összes körülmény alapján – az atomenergia-felügyeleti szerv határozza meg.”

26. § Az Atv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedélyesnek minősül a 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti Beruházás Megrendelője és a Beruházás szerinti nukleáris létesítmény üzemeltetője.”

28. § (1) Az Atv. 67. § d) pont dg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a nukleáris létesítmények tekintetében]

„dg) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények körét, a nukleáris létesítményekkel, valamint a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, a műszaki dokumentáció részletes tartalmi követelményeit, az építésfelügyeleti ellenőrzés építéshatósági eljárásának és ellenőrzésének rendjét, továbbá építészeti és épületgépészeti nukleáris biztonsági követelményeit;”

(3) Az Atv. 67. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

„w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági követelmények részletes szabályait.”

29. § Az Atv.-nek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény 8. §-ával megállapított 67. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

„v) az atomenergia-felügyeleti szerv

va) eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket,

vb) eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt,

vc) által lefolytatott eljárásban benyújtandó műszaki dokumentáció nyelvét,

vd) által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval, és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat,

ve) által lefolytatandó, a 18/D. § szerinti szakmagyakorlásra alkalmasság igazolásának és a nyilvántartásba vétel részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás adattartalmát.”

- 1. 2. § 14. pontjában a „radioaktív hulladéknak minősül, annak” szövegrész helyébe az „erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a” szöveg,

- 2. 2. § 17. pontjában az „a radioaktív” szövegrész helyébe az „a 7. pont b) alpontja szerinti létesítmények kivételével a radioaktív” szöveg,

- 3. 2. § 35. pontjában a „radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója” szövegrész helyébe a „radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 4. 4. § (9) bekezdésében a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 5. 4/A. § d) pontjában az „a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket,” szövegrész helyébe az „az atomenergiát alkalmazó természetes személyt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző munkavállalót,” szöveg,

- 6. 10. § (4) bekezdésében az „Az atomerőmű” szövegrész helyébe az „Az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tároló az” szöveg,

- 7. 11. § (3) bekezdésében az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások” szövegrész helyébe az „1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások,” szöveg,

- 8. 11/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos”, az „a nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül” szövegrész helyébe az „ügyfélnek kizárólag az alábbi személyek minősülnek” szöveg,

- 9. 11/A. § (2) bekezdésében a „– a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szövegrész helyébe a „– a (2a)–(2d) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szöveg,

- 10. 11/A. § (3) bekezdésében a „nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló nukleáris biztonságával kapcsolatos” szöveg,

- 11. 11/A. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) és e) pontjában” szöveg,

- 12. 12/A. § (3) bekezdésében az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 13. 12/A. § (4) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 14. 12/A. § (5) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 15. 15. § (1) bekezdésében az „Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok” szövegrész helyébe az „Az engedély, a jogszabályok, a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó biztonsági szabályzatok” szöveg,

- 16. 17. § (6) bekezdésében az „a nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe az „a nukleáris létesítmény és a radioaktív-hulladék tároló” szöveg,

- 17. 18. §-ában a „Nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe a „Nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,

- 18. 19. § (1) bekezdésében a „létesítmények” szövegrész helyébe a „létesítmény engedélyese” szöveg, a „kötelesek” szövegrész helyébe a „köteles” szöveg,

- 19. 19. § (6) bekezdésében az „a (3)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) és (4), valamint a (4c)–(5) bekezdésben” szöveg,

- 20. 19. § (7) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés” szöveg,

- 22. 32. § (3) bekezdésében az „az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő” szövegrész helyébe az „az országos nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervbe illeszkedő” szöveg,

- 23. 34. § (1) bekezdésében az „A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak a” szöveg,

- 24. 42. § (2) bekezdésében az „A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény” szövegrész helyébe az „A nukleáris létesítményben, illetve a radioaktívhulladék-tárolóban bekövetkezett rendkívüli esemény” szöveg,

- 25. 42. § (3) bekezdésében az „Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése” szövegrész helyébe az „Üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet, vagy azok bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapot esetén az üzemzavar, nukleáris veszélyhelyzet megelőzése” szöveg, a „baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása” szövegrész helyébe a „nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezése esetén azok elhárítása” szöveg,

- 26. 43. § (2) bekezdés a) pontjában a „balesetelhárítási és intézkedési tervet” szövegrész helyébe a „Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet” szöveg,

- 27. 43. § (2) bekezdés b) pontjában az „a hatékony baleset-elhárítás” szövegrész helyébe az „a hatékony nukleárisbaleset-elhárítás” szöveg,

- 28. 43. § (2) bekezdés c) pontjában a „baleset-elhárításhoz szükséges” szövegrész helyébe a „nukleárisbaleset-elhárításhoz szükséges” szöveg,

- 29. 44. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési tervben” szövegrész helyébe az „a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben” szöveg,

- 30. 45. § (1) bekezdésében a „minden rendkívüli eseményt, illetve személyi sugársérüléssel járó balesetet” szövegrész helyébe a „minden rendkívüli eseményt” szöveg,

- 31. 46. §-ában az „a balesetelhárítási és intézkedési terv” szövegrész helyébe az „a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv” szöveg

- a) 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrész,

- b) 9. § (2) bekezdésében az „és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója” szövegrészek,

- h) 68. § (12) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Atv.-nek az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 22. § (4) bekezdésével megállapított 67. § v) pontja.

33. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.”

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.”

34. § Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem terjed ki e törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra.”

35. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XV–XXIII., és XXV. fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.”