2015. évi LXXXV. törvény — mi változott? 2016. január 2.

6. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„f) a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére,

g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,”

(2) A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”

7. § A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

8. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„37. külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 80a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,”

(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„82. központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,”

(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”

(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„120. teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,”

13. § A Tpt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:

„142/A. § (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó – (3) bekezdésben megjelölt – egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.

(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.

(3) A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat – a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal – a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig – vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig – az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.

(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.

(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.

(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.

(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait – ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót – nem kezelheti.”

16. § A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.”

18. § (1) A Tpt. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”

20. § (1) A Tpt. 223. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazgatóság tagja:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;

b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

d) az Alap tagjainak – szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt – két képviselője;

e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.”

(4) A Tpt. 223. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait.

(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányításával.”

21. § A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

„b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, valamint díjazására;”

24. § A Tpt. 303. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy)

„c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;”

25. § A Tpt. 314. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.”

28. § A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”

30. § A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„324. § (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.

(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.”

31. § A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”

32. § A Tpt. Tizedik része helyébe a következő rendelkezés lép:

„TIZEDIK RÉSZ

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG

Központi értéktári tevékenység

334. § (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.

(4) Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.

(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár

a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,

b) nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.

335. § Központi értéktár szolgáltatást nyújthat

a) tőzsdének,

b) külföldi elszámolóháznak,

c) központi értéktárnak,

d) központi szerződő félnek,

e) befektetési vállalkozásnak,

f) hitelintézetnek,

g) árutőzsdei szolgáltatónak,

h) befektetési alapkezelőnek,

i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,

j) értékpapír-kibocsátónak,

k) a magyar állam számára,

l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,

m) az MNB számára,

n) betétbiztosítási rendszer számára,

o) befektető-védelmi rendszer számára,

p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,

q) pénzforgalmi intézménynek és

r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.

336. § (1) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.

(2) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.

(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.

(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.

Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok

337. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.

(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.

Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

338. § (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.

(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.

(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

Központi szerződő fél tevékenység

339. § (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.

(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult

a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,

b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,

c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,

d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,

e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.

(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.

(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó – a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott – indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.

Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok

340. § Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott – a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott – üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.

Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések

341. § (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt – befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél – kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat –, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél – ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –

a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és

b) nem lehet vezető állású személy.

(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.

342. § Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.

343. § (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.

(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

344. § Központi értéktár és központi szerződő fél – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

345. § (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.

(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.

(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.

(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.

(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(7) Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”

33. § A Tpt. 355. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.”

(2) A Tpt. 358. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál – könyvvizsgálói feladatot.”

35. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”

36. § A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)

„g) a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”

(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)

38. § A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

„f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,

2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,

3. a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,

4. az ügynök

természetes személyazonosító adatait;”

39. § (1) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”

(2) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

41. § A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felügyeleti biztos feladata:

a) a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;

b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;

c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

d) a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”

46. § (1) A Tpt. 451. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„u) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.”

(2) A Tpt. 451. § (3) bekezdés b) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„b) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;”

(3) A Tpt. 451. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„e) a Tpt. 142/A. §-ában foglalt belépési azonosító és jelszó megképzésének módszertanát, a számlavezető által a Felügyelet részére átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat tartalmazó adatszolgáltatás struktúráját, valamint az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzat kötelező tartalmi elemeit.”

(2) A Tpt.

- 1. 140. § (1) bekezdésében a „335/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „335. §-ban” szöveg,

- 2. 149. § (3) bekezdésében, a 371. § (5) bekezdésében a „tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szöveg,

- 3. 151. § (1) bekezdésében „az elszámolóház” szövegrész helyébe „a központi értéktár” szöveg,

- 4. 168. § (1) bekezdésében a „forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „forma, a központi” szöveg,

- 5. 312. § (1) bekezdés d) pontjában „a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel” szövegrész helyébe a „központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral” szöveg,

- 6. 318. § (2) bekezdésében „az elszámolást végző szervezet” szövegrész helyébe „a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár” szöveg,

- 7. 333. § (3) bekezdésében „a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve” szövegrész helyébe „a tőzsdék, illetve” szöveg,

- 8. 356. § (1) bekezdésében a „tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, központi” szöveg,

- 9. 358. § (1) bekezdésében, a 363. § (1) bekezdésében a 368. § (2) bekezdésben a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,

- 10. 358. § (6) bekezdésében az „féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve” szövegrész helyébe „féltől és központi értéktártól, illetve” szöveg,

- 11. 358. § (7) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,

- 12. 363. § (2) bekezdésében a „tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, a központi” szöveg,

- 13. 363. § (3) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szövegrész, a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,

- 14. 369. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szövegrész, a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg,

- 15. 369. § (2) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,

- 16. 371. § (3) bekezdésében a „tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdének, a központi” szöveg,

- 17. 372. §-ban a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenység” szövegrész helyébe a „fél tevékenység” szöveg, a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti” szövegrész helyébe a „fél közötti” szöveg,

- 18. 375. §-ban a „tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi” szövegrész helyébe a „tőkealap-kezelőről, központi” szöveg,

- 19. 380. § (2) bekezdésében az „a 381. § (1)–(7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 381. §” szöveg,

- 20. 391. § (1) bekezdés a)–i) pontjában, a 394. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,

- 21. 400. § (1) bekezdés a) pontjában „a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi” szöveg,

- 22. 400. § (1) bekezdés b) pontjában a „tőzsdei, elszámolóházi, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdei, a központi” szöveg,

- 23. 400. § (1) bekezdés d), e) és j) pontjában „a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde, a központi” szöveg,

- 24. 400. § (1) bekezdés f), g) és r) pontjában „a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsdét, a központi” szöveg,

- 25. 400. § (1) bekezdés l) pontjában „a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi” szövegrész helyébe „a tőzsdéhez, központi” szöveg,

- 26. 400. § (1) bekezdés q) pontjában „a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél” szövegrész helyébe „a tőzsde, központi szerződő fél” szöveg,

- 27. 400. § (4) bekezdésében a „védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi” szövegrész helyébe a „védelmében a központi” szöveg,

- 28. 400. § (8) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,

- 29. 401. § (1) bekezdésében a „ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „ha a központi” szöveg,

- 30. 401. § (2) bekezdés a) pontjában az „alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe az „alapítója a központi” szöveg,

- 31. 401. § (3) bekezdésében az „a)–d) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–d) pontjaiban” szöveg,

- 32. 402. § (3) bekezdésében a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg, a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg,

- 33. 405. § (1) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg

lép.

(3) A Tpt. 223. § (7) bekezdésében az „Az ügyvezető igazgató” szövegrész helyébe az „Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Tpt.

- a) 224. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 304. § c) pont 5. alpontja, 317. § (4) bekezdés h) pontja, 381. § (6) bekezdése, 419. § (3) és (4) bekezdése, 451. § (1) bekezdés c) pontja, 451. § (2) bekezdés k) pontja,

- b) 355. § (1) bekezdésében az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,

- c) 361. §-ában az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,” és az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,

- d) 395. § (1) bekezdésében az „z elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a” szövegrész.

53. § A Tvt. 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:]

„da) a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenység esetén a Tpt. szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy”

59. § A Kkt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100 millió forintot.

(2) Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”

62. § A Kkt. „A könyvvizsgáló cég kötelességei” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió forintot.”

- a) 11. § (1) bekezdés g) pontjában az „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az „– a 22/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szöveg,

- b) 35. § g) pontjában „a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szövegrész helyébe az „– a 40/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű,” szöveg,

- e) 185. § (5) bekezdésében az „öt százaléka” szövegrész helyébe a „tíz százaléka” szöveg

81. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„17. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,”

82. § A Bszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.”

(3) A Bszt. 12. §-a a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(14) A (13) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”

90. § A Bszt. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha)

„b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,”

(3) A Bszt. 57. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként – a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével – rendelkezési jogot nem gyakorolhat.”

93. § (1) A Bszt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”

(2) A Bszt. 68. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:]

„i) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.”

(3) A Bszt. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést legalább havonta elkészíti, és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”

94. § A Bszt. „A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás” alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § A befektetési vállalkozás – a portfóliókezelés kivételével – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja:

a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja,

d) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.”

102. § A Bszt. 118. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

„b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

115. § A Bszt. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

- d) 69. § (1) bekezdésében a „pénzeszközről legalább évente, a” szövegrész helyébe a „pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan, a” szöveg, a „bocsátja.” szövegrész helyébe a „bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.” szöveg,

(3) Hatályát veszti a Bszt. 24. § (1) bekezdés d) pontja, 48. § (1) bekezdés i) pontja és 68. §-ának (7) és (9) bekezdése.

127. § Az MNBtv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt. szerinti összevont alapú felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti csoportfelügyelet.”

172. § (1) Az MNBtv. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló, e hatóságok feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási kötelezettségeket.”

(3) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

„e) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,”

(4) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés b) pontja a következő bzs) alponttal egészül ki:

[Az MNB tájékoztatja

b) az Európai Bankhatóságot]

„bzs) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 327. § (9) bekezdése szerinti határozatokról.”

(5) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja)

„c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

ca) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

cb) a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,

cc) – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

cd) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,

ce) azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

cf) a Bit. 327. § (9) bekezdése, 337. § (7) bekezdése, 342. § (4)–(5) bekezdése, 343. § (9) bekezdése, 344. § (11) bekezdése, 351. § (5) bekezdése és 363. § (3) bekezdése szerinti határozatról,

cg) a Bit. 310. § (4)–(5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,

ch) a Bit. 335. § (8)–(9) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,

ci) a Bit. 350. § (3) bekezdése szerinti közös határozatról,

cj) a Bit. 351. § (9) bekezdése és 352. § (3) bekezdése szerinti információkról;”

173. § (1) Az MNBtv. 142. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:)

„f) a Hpt. 176. § (4) bekezdése szerinti együttműködést, valamint a Bit. 351. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést.”

(2) Az MNBtv. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű viszontbiztosítói anyavállalat, EU-szintű biztosítói holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.”

(3) Az MNBtv. 142. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(6) Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről és közli velük a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.”

174–181. §

182. § Az MNBtv.

- a)–g)

- h) 79. § (4) bekezdésben és (5) bekezdés a) pontjában az „l), m) és n) pontjában” szövegrész helyébe az „l) és m) pontjában” szöveg,

- i)–m)

lép.

183. § (1) Hatályát veszti az MNBtv.

- a)

- b) 79. § (3) bekezdés b) pont bh) alpontja,

- c)–e)

(2)

#### 14. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

184. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A fizetési számlavezetésre engedéllyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a pénzforgalmi intézménynek és elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érinti, vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”

185–187. §

#### 15. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

188. § (1)–(4)

(5) A Hpt. 6. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak)

„h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,”

189–194. §

195. § A Hpt. 27. alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § (1) A pénzügyi szolgáltatói tevékenység – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kivételével – végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a hitelintézetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a hitelintézet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a hitelintézet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.”

196–201. §

202. § A Hpt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A javadalmazási politika hatálya kiterjed a hitelintézet

a) vezető állású személyeire,

b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –,

c) a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, valamint

d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára.”

203–210. §

211. § (1)–(2)

(3) A Hpt. 164. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„v) a központi szerződő fél, valamint a központi értéktári tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár és a központi szerződő fél közötti adattovábbítás,”

(4)

212–219. §

220. §

221. §

222. §

223. §

224. § A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács)

„c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak, valamint – a Befektető-védelmi Alap igazgatósága javaslatára – az OBA ügyvezetője helyettesének feladatait, megállapítja díjazásukat,”

225. § A Hpt. 226. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.”

226. §

227. § (1)

(2)

228. §

229. §

230–231. §

232. §

233–234. §

235. §

236. § A Hpt. a következő 304/D. §-sal egészül ki:

„304/D. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. LXXXV. évi törvény 195. §-ával megállapított 67/A. §-t a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében 2018. január 1-től kell alkalmazni.”

237. §

- a)–e)

- f)

238. §

#### 16. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

239–254. §

255. § A Kbftv.

- a)–b)

- c) 19. § (8) bekezdés b) pontjában az „értéktárnál, az elszámolóháznál, központi” szövegrész helyébe az „értéktárnál, központi” szöveg,

- d)

- e) 194. § (1) bekezdés c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi szerződő fél, illetve” szöveg,

- f) 199. § (1) bekezdés b) pontjában a „működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „működtetőjével, a központi szerződő féllel, a központi” szöveg,

- g)

lép.

256. §

#### 17. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

257–281. §

#### 18.

282–292. §

A Bszt. 4. számú melléklete 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:

a) vezető állású személyeire,

b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –

c) a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, valamint

d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.”