2015. évi LXXXI. törvény — mi változott? 2015. június 26.

10. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 10/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10/b. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;”

11. § A Tao. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Növekedési adóhitel

26/A. § (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében foglaltaktól függetlenül, ha az adózó

a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és

b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és

c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint

d) az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,

akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában az adóévi adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévben és az adóévet követő két adóévben – az általános szabályoktól eltérően – e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget) nem kell megfizetnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy – ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles – az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 6. §-ban foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg.

(6) Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében.

(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70%-ával a (9)–(11) bekezdésekben foglalt feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető.

(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő két adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Ha az adózó a (8) bekezdés szerinti csökkentést a várható létszámnövekményre tekintettel alkalmazza, azonban az adóév utolsó napján a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a megelőző adóév utolsó napján fennálló létszámot, akkor az adózó a (8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles – társasági adóként – visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz vonatkozásában a (8) bekezdés szerint érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott beruházás esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelje és azokat az új munkahelyeket, amelyeket a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményénél figyelembe vett az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenntartja. Amennyiben a (9) bekezdés szerint figyelembe vett foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken, az adózó a (8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles – társasági adóként – visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

(12) A növekedési adóhitelt igénybe vevő azon adózó, amely az adóbevallás megtételét követően alkalmazza a (8) bekezdést, a (4) bekezdés szerint megállapított növekedési adóhitelre jutó adót az adóhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosíthatja.

(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha a nyilatkozat megtételének adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.”

13. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazandó.

(10) E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(11) E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(12) A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 29/A. § (12) bekezdését a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

14. § A Tao. törvény 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/B.§ (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),

b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 29/A. § (12) bekezdése a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

15. § A Tao. törvény

- 1. 4. § 2. pontjában a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(4), valamint (6)” szöveg;

- 2. 7. § (1) bekezdés r) pontjában a „jogkövetkezménynek az elengedése” szövegrész helyébe a „jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése” szöveg

lép.

21. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9/A. közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;”

24. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat” szövegrész helyébe az „az állam vagy a helyi önkormányzat” szöveg lép.

25. § A Távhő. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2015. adóévi adókötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.”

26. § A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.”

27. § A Kvatv. 7. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Ha a meglévő hírközlési vezetékhálózaton olyan hálózatfejlesztést hajtanak végre, amely a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést, akkor a vezetékhálózat hálózatfejlesztéssel érintett szakaszának használatbavételét követő öt évben az adó alapja a hálózatfejlesztéssel érintett szakasz méterben kifejezett hosszával csökkenthető.”

28. § A Kvatv. 9. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„9. Záró rendelkezések”

29. § A Kvatv. 9. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított

a) 3. § (1) bekezdését annak hatálybalépését követően használatba vett közművezetékre,

b) 11. §-át annak hatálybalépését követően hálózatfejlesztéssel érintett hírközlési vezetékszakaszra

kell alkalmazni.”