2015. évi LXVI. törvény — mi változott? 2016. január 1.

2. § (1) Az Szht. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű]

„h) a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.”

(2) Az Szht. 2. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem köteles szakképzési hozzájárulásra)

„f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.”

(2) Az Szht. 3. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt;

e) kis- és középvállalkozás:

ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,

ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

ed) az egyéni cég.”

(2) Az Szht. 5. § e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ea) az 5. § ab) alpontja szerint, havonta legalább – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított – 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és”

5. § (1) Az Szht. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét

a) a 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,

b) a 2012. évet követően a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva alapján

a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alapcsökkentő tétel) csökkentheti.”

(2) Az Szht. 8. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva alapján számított összeggel (a továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti az alábbiak szerint:

a) beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,

b) a 2. § (1) bekezdés a)–g) pontjában nevesített, nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett

ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,

bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést – a szakképzésről szóló törvényben meghatározott – kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.

(1b) Azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az 5. § a) pont ab) alpontja szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket – az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét.”

(3) Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a 2. § (1) bekezdés a)–g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az 5. § a) pont ab) alpontja vagy c) pont cb) alpontja alapján teljesíti, és az (1) és (1a) bekezdés szerinti csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

a) kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,

b) nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja és c) pont cb) alpontja alapján számított alapcsökkentő tételt

az állami adóhatóságtól – a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás során – visszaigényelheti.”

(4) Az Szht. 8. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott – kivéve az (1b) bekezdésben nevesített – hozzájárulásra kötelezett esetében kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja és az (1a) bekezdés a) pontja alapján számított csökkentő tételek vehetők figyelembe a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelő visszaigénylésnél. Az (1b) bekezdésben meghatározott hozzájárulásra kötelezett az (1b) bekezdésben meghatározott összeget igényelheti vissza a 9. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően.”

(5) Az Szht. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és a (2c) bekezdés szerinti visszatérítés.”

(6) Az Szht. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és (2c) bekezdés szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.”

(7) Az Szht. 8. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)

„i) a gyakorlati képzés helyszínét.”

(8) Az Szht. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés megkötésétől a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően köteles a szerződés felmondását követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.”

6. § Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel, valamint az 5. § e) pontja szerinti pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) és (2c) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.”

7. § Az Szht. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértékéről, a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tételről – csökkentő tételenként, létszám és összeg adatok tekintetében –, a 8. § (1b) bekezdésében meghatározott kötelezettek által visszaigényelt összegről, a hozzájárulásra kötelezett által bejelentett tanulószerződéses tanulók létszámáról, a tanulószerződéses tanulók után fizetendő szociális hozzájárulási adóról és a tanuló által fizetendő nyugdíj és egészségügyi járulékról a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.”

11. § Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az állam az alaprész terhére támogatást nyújthat a szakképzésben az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére ösztöndíj (a továbbiakban: Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj) biztosításával a költségvetési évre megállapított, a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig.

(2) A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat a szakképző iskola látja el.”

17. § (1) Az Szht. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét, az alap és a kiegészítő csökkentő tétel számításának szabályait, valamint az elszámolhatóság feltételeit,”

(2) Az Szht. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„b) a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjra, az ösztöndíjban részesíthetők körére, az ösztöndíj mértékére, feltételeire, folyósítására, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésére, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazására, az elszámolásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,”

(2) Az Szht.

- a) 5. § d) pontjában a „képzés – ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban” szövegrész helyébe a „ , valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg,

- b) 8. § (5) bekezdésében a „nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe a „nem érvényesítheti az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat” szöveg,

- c) 8. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben foglaltakat” szöveg,

- d) 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szövegrész helyébe a „8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szöveg

lép.

20. § (1)

(2)

(4) Az Szt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vagy a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, az irányítása alá tartozó intézmény vagy a felügyelete alá tartozó szerv irányítása alatt álló intézmény által megszervezett olyan vizsga, kompetenciamérés, amely annak megállapítására irányul, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírt szakmai kompetenciákat elsajátította-e;”

28. § Az Szt. 10. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A szakképzést folytató intézmény a modulzáró vizsgát akkor szervezi, ha a modulzáró vizsgára jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény szervezi. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető.

(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a modulzáró vizsga vizsgafeladatait

a) a szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban,

b) a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény, szerv a szakmai és vizsgakövetelményekben

foglaltaknak megfelelően biztosítja.”

63. § (1) Az Szt. 86. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséhez – a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek adatot szolgáltat

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (5a) bekezdésében,

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés d) pontjában,

c) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv a köznevelési információs rendszerben

meghatározott adatokról. A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv az adatokat kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhatja a komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.”

(2) Az Szt. 86. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter részére a felelősségi körébe tartozó szakképesítésekre és ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésekre vonatkozóan a szakképesítésért felelős miniszter megkeresését követő 15 napon belül személyazonosításra alkalmatlan pályakövetési adatokat szolgáltat.”

(3) Az Szt. 82. § b) pontjában a „szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról” szövegrész helyébe a „Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról” szöveg lép.

(2) Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével]

„c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés,”

[lehet.]

74. § (1) Az Fktv. 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5a. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;”

(2) Az Fktv. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész – nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint – alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;”

(3) Az Fktv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„18. képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;”

(4) Az Fktv. 2. §-a a következő 19a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„19a. kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;”

(5) Az Fktv. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„20a. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;”

(7) Az Fktv. 2. §-a a következő 23a–23d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;

23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;

23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;

23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;”

(8) Az Fktv. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„26. támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források terhére megvalósuló képzés;”

(9) Az Fktv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében – nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában – egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon – nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon – vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.”

76. § Az Fktv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Engedély – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható,

a) amely rendelkezik

aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal,

ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel,

ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és

ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,

b) amely tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,

c) amely igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és

d) amelynek létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.”

77. § Az Fktv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § A szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzést folytató intézmény szervezi, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a hatóság vagy a szakképzésről szóló törvény 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmény szervezi.”

80. § (1) Az Fktv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A felnőttképzést folytató intézmény OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a modulzáró vizsgával összefüggésben a hatóság részére

a) a szakképesítés és a modulok megnevezéséről,

b) a modulzáró vizsga napjáról, kezdő időpontjáról és helyszínéről,

c) a vizsgán részt vevők számáról

elektronikus úton adatokat szolgáltat.”

(2) Az Fktv. 15. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felnőttképzést folytató intézmény)

„c) az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a modulzáró vizsga kezdő napját megelőző harmadik napig”

(köteles eleget tenni.)

(3) Az Fktv. 15. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A hatóság a támogató részére – a támogatási szerződés megvalósulásának ellenőrzése céljából – elektronikus hozzáférést biztosít a támogatott képzés (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. A támogató az adatokat a támogatás felhasználásának ellenőrzésére meghatározott időtartamig kezelheti.

(10) A felnőttképzést folytató intézmény és a felnőttképzési tevékenységet folytatni kívánó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a hatóság részére elektronikus úton. A hatóság a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A hatóság a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.

(11) A (10) bekezdés szerinti önkéntes adatszolgáltatás

a) a képzés megnevezését, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számát és megnevezését,

b) a képzés tervezett első képzési napját, valamint

c) a képzés befejezésének tervezett időpontját

tartalmazza.”

83. § (1) Az Fktv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását – szakértői bizottság bevonásával – ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.”

(2) Az Fktv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.”

84. § Az Fktv. 23. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az európai uniós források kivételével a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat érintő pályázati kiírások kizárólag a hatóság véleményének kikérésével jelentethetők meg. A hatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a pályázati kiírás tervezete az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelel-e. A pályázati kiírás érvénytelen, ha a pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének (7) bekezdés szerinti határidőben történő megküldését elmulasztja.

(7) A pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetét – a megjelenés várható időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően – a (6) bekezdés szerinti véleményezés érdekében elektronikus úton megküldi a hatóság részére. A hatóság a pályázati kiírás tervezetét a beérkezést követő tíz napon belül véleményezi, véleményét elektronikus úton közli a pályázat kiírójával. A pályázat megjelentethető, ha a hatóság a határidő lejártáig nem közli a véleményét.”

(3) Az Fktv.

- a) 5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „szakképesítés azonosítási számával” szövegrész helyébe a „szakképesítés azonosító számával, részszakképesítést is tartalmazó szakképesítés esetén a részszakképesítés azonosító számával” szöveg,

- b) 15. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,

- c) 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „képzés első képzési napját megelőző harmadik napig” szövegrész helyébe a „képzés első napján” szöveg,

- d) 19. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának” szövegrész helyébe a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának, formájának” szöveg,

- e) 20. § (11) bekezdés d) pontjában a „17. §-ban” szövegrész helyébe a „17. §-ban és a 17/A. §-ban” szöveg,

- f) 20. § (11) bekezdés e) pontjában a „15. §-ban” szövegrész helyébe a „15. § (1) bekezdés b)–e) pontjában és (1a)–(3) bekezdésében” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Fktv. 19. § (1) bekezdésében az „ , általános nyelvi és támogatott egyéb” szövegrész.

89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

„h) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából a d) pont”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]

90. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is] – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.”

(2) Az Art. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.”