2015. évi LXVI. törvény — mi változott? 2015. június 13.

8. § Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza

a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntésén alapuló, a 14. § szerinti támogatásra szolgáló keretösszeget,

b) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,

c) a 16. § szerinti ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,

d) a decentralizált keretösszeget,

e) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható keretösszeget,

f) a szakképesítésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható keretösszeget,

g) az állami fenntartású szakképző iskolák felnőttoktatási tevékenységének támogatására szolgáló keretösszeget,

h) a központi keretösszeget,

i) a 19/A. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti feladatokra elkülönített keretösszeget,

j) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget.”

9. § (1) Az Szht. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 12. § szerinti keretösszegek mértékét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.”

(2) Az Szht. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – a (2) bekezdésben foglaltakon túl –]

„a) dönt a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól, valamint a 12. § a), d), g) és h) pontjában meghatározott keret terhére nyújtandó támogatásokról,”

10. § Az Szht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján – erre irányuló kérelem esetén – a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére

a) képzési támogatás nyújtható, ha legalább 50 fő részére munkahelyet teremt,

b) támogatás nyújtható saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,

c) támogatás nyújtható tanműhelyben az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.”

12. § Az Szht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A 12. § d) pontja szerinti decentralizált keretből beruházási célú támogatás nyújtható

a) az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben

aa) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben, vagy

ab) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

folytatott, szakképesítést vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére,

b) az a) pontban meghatározott iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.”

13. § Az Szht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Az alaprész központi kerete

a) a 19. §-ban meghatározott szakképzési és felnőttképzési célokra, valamint

b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra

használható fel.”

14. § (1) Az Szht. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek és a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”

(2) Az Szht. 19. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (5)–(7) és a (9)–(17) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.

(9) Az alaprész központi keretéből – kérelemre – támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés és felnőttképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzés és felnőttképzés fejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint – pályázat útján – országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”

(3) Az Szht. 19. §-a a következő (11)–(17) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképző intézményben tanulók lemorzsolódásának csökkentését, illetve a lemorzsolódott tanulók képzésbe történő visszavezetését célzó programok megvalósításához.

(12) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési és felnőttképzési kutatási, fejlesztési célú tevékenységre az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

(13) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési, illetve felnőttképzési célú uniós finanszírozású program előfinanszírozására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

(14) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a Kormány döntésén alapuló szakképzéssel, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi program megvalósításához.

(15) Az alaprész központi keretéből támogatható

a) a pályaorientáció, a szakképző iskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése,

b) a szakképző iskolai beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása,

c) a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,

d) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében az információs rendszer fejlesztése.

(16) Az oktatásért felelős miniszternek a (15) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges forrás biztosítására az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter évente külön megállapodást köthet.

(17) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szerinti szomszédos államban működő, magyar nyelvű szakképző iskolában folytatott képzésnek az állami szakképzési és felnőttképzési szerv koordinációjával megvalósuló fejlesztésére.”

15. § Az Szht. 19/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szervet

a) a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből a keretösszeg 1%-a illeti meg,

b) az alaprész eredeti költségvetési kiadási előirányzatának

ba) 0,3%-a illeti meg az alaprészből nyújtható szakképzési és felnőttképzési célú támogatások jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátására,

bb) 0,2%-a illeti meg a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására,

bc) 0,6%-a illeti meg az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési törvény alapján megvalósított képzéseinek ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátására,

bd) 0,5%-a illeti meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint a szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával összefüggő feladatai ellátására.

(3) A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket – az eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg.”

16. § (1) Az Szht. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)

„i) a beruházási célú támogatásoknál, ha biztosítékként jelzálog alapítása előírt, a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,”

(2) Az Szht. 20. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)

„k) mindazt, amit az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet előír.”

(3) Az Szht. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg

a) az alaprészből a 12. § d), h), i) és j) pontja szerinti célra nyújtott támogatásokkal összefüggésben a támogatás és díjazás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,

b) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,

c) a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait,

d) a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait,

e) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

f) az alaprészből a 12. § g) pontja szerinti célra nyújtott támogatás részletes szabályait.”

18. § Az Szht. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § Az alaprészből a szakképzésről szóló törvény 2014. december 31-én hatályos 43. § (2) bekezdés c) pontja alapján tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet által 2014. augusztus 31-éig megkötött tanulószerződésekre a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 15. § szerint nyújtható támogatás a tanulószerződések megszűnéséig.”

19. § (1) Az Szht.

- a) 1. § a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény)” szöveg,

- b) 5. § a) pontjában a „szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában” szöveg,

- c) 5. § a) pont aa) alpontjában az „a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola)” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola)” szöveg,

- d) 5. § e) pont eb) alpontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,

- e) 8. § (6) bekezdés c) pontjában az „a szakképző iskola szakmai programjában” szövegrész helyébe az „az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervben” szöveg,

- f) 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, vagy igényli vissza a 8. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehető összeget” szöveg,

- g) 9. § (6) bekezdésében az „A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe az „A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató” szöveg,

- h) 15. §-ában a „12. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „12. § j) pontjában” szöveg,

- i) 19. § (4) bekezdésében az „Az (1)–(3) és a (10) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (10) és (17) bekezdés” szöveg,

- j) 19. § (10) bekezdésében az „az (1)–(3) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „a 17. § szerinti” szöveg

lép.

20. § (1) Hatályát veszti az Szht.

- a) 13. § (3) bekezdés c) pontja,

- b) 19. § (1)–(3) bekezdése,

- c) 19/A. § (4)–(6) bekezdése,

- d) 20. § (3) bekezdés a) pont ae) alpontjában az „önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát,” szövegrész,

- e) 20. § (3) bekezdés d), f) és j) pontja,

- f) 22. § (1) bekezdésében a „támogatást, valamint a 19. § (1)–(3) bekezdése alapján pályázat útján kapott” szövegrész,

- g) 22. § (2) bekezdése,

- h) 26. § (5) bekezdése.

21. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – az e törvényben meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.”

22. § (1) Az Szt. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;”

(2) Az Szt. 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10. gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett;”

(3) Az Szt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. harmadik és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg;”

(6) Az Szt. 2. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.”

24. § Az Szt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Iskolai rendszerű szakképzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolában vagy szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményben folytatható.

(2) A szakképzés szakképző iskolán kívül megszervezhető

a) az állami felnőttképzési intézményben, és

b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményben is.

(3) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – az e törvényben meghatározott esetekben – térségi integrált szakképző központ keretében működik.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.”

25. § Az Szt. 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés

a) – a (2) bekezdés szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendészetért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskola, valamint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott szakképző iskola kivételével – kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott köznevelési intézményben,

b) – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítések és az ezeket megalapozó szakközépiskolai ágazatok tekintetében a (2) bekezdés szerinti miniszter egyetértésével kötött szakképzési megállapodás alapján – nem állami fenntartó által fenntartott köznevelési intézményben

folyhat.

(2) Az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül kizárólag az általa alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat. Az e bekezdés szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az e bekezdés szerinti miniszter jogszabályban meghatározott feladatkörébe tartozó szakképesítés megszerzésére irányuló képzésen és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésen túli szakképzést csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozzájárulásával indíthat.

(3) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a szakképesítésért felelős miniszter hozzájárulásával folytathat államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzést, ha a 2014/2015. tanévben az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképzést indított.

4/B. § (1) A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre.

(2) A szakképzési centrum kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő- és oktatómunkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is elláthat.

(3) A szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helye a szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményének címe. A szakképzési centrum tagintézménye több telephelyen is működhet. A több telephelyen működő tagintézmény esetében valamennyi telephelyen biztosítani kell a tagintézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott köznevelési feladatai helyettesítés útján történő ellátását.

(4) A szakképzési centrumnak a szakképző iskolai osztályban tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján, három tanítási év átlagában számított létszáma legalább kétezer fő.

(5) A szakképzési centrum élén főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki. A szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki. A szakképzési centrum főigazgatójának és szakmai főigazgató-helyettesének az nevezhető ki, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik.

(6) A szakképzési centrumban tagintézmény-vezetői megbízást az kaphat, aki a tagintézmény által ellátott feladatoknak megfelelő típusú önálló köznevelési intézmény, többcélú intézmény intézményvezetői megbízásához előírt feltételeknek megfelel. A szakképzési centrum tagintézmény-vezetőjét a munkáltató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

(7) A szakképzési centrum tagintézmény-vezetője intézményvezetői, a tagintézményvezető-helyettese intézményvezető-helyettesi illetménypótlékra jogosult.

(8) E törvény szakképző iskolára vonatkozó rendelkezéseit a szakképzési centrumra is alkalmazni kell.”

(2) Az Szt. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Komplex szakmai vizsgát kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés keretében tehet, kivéve, ha az adott szakképesítés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.”

(3) Az Szt. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni.”

(2) Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető.”

35. § (1) Az Szt. 29. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes

a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

(1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.”

(2) Az Szt. 29. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

(7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.

(8) A Szakképzési Hídprogramban történő részvétel, a záróvizsga és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsga ingyenes, melyet az (1) bekezdés szerinti ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.”

37. § Az Szt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § A szakképző iskolában szakmai elméleti tantárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a szakember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel.”

38. § (1) Az Szt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki)

„a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és – a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel – legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

(2) Az Szt. 31. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki

a) az oktatott, állam által elismert

aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik, vagy

b) a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott – vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy

c) a hatvanadik életévét betöltötte.

(4) Új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.”

39. § Az Szt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami fenntartó által fenntartott szakképző intézmény – a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozással – ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.”

40. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.”

41. § (1) Az Szt. XI. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter – a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel –, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola a nappali rendszerben kizárólag általuk oktatható szakképesítések és azokat megalapozó szakközépiskolai ágazatok tekintetében kizárólagos jogosultsággal végezhet felnőttoktatást.

(2) A nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók – hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított – létszámát. A felnőttoktatásban részt vevők létszámába nem számít bele a 84. § (5) bekezdés szerinti döntésben foglaltakat meghaladó, állami intézményfenntartótól kizárólag felnőttoktatás céljára átvett keretszámmal megegyező létszám.

(3) A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra – kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan – megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.

(4) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”

42. § Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor)

„a) az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja,”

43. § Az Szt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során.”

44. § Az Szt. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés – a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető.

(2) Tanulószerződés a tanulóval – a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”

45. § (1) Az Szt. 43. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)

„c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.”

(2) Az Szt. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).

(4) A nyilvántartásba kérelmére az a gazdálkodó szervezet vagy – a (2) bekezdésben meghatározott – egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.”

(3) Az Szt. 43. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye a 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói összlétszámának tizenöt százalékát.”

46. § Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,

b) azon szakképesítésnek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját,

d) a nyilvántartásba-vételi eljárást lefolytató, illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba-vételi eljárásban részt vevő szakértő nevét,

e) a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre egy időben fogadható tanulók maximális létszámát szakképesítésenkénti csoportosításban,

f) a hatályos, az 54. § szerint szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait,

g) a 2. § 50. pontjában meghatározott tanműhely címét, a tanműhelyben oktatható azon szakképesítés megnevezését és azonosító számát, amelyre a gyakorlati képzést szervező a felkészítést nyújtja,

h) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, az együttműködés időtartamát,

i) a nyilvántartás adataiban történt változással érintett adatokat, a változás időpontját, hatályát, a b), e) és g) pontban meghatározott új adat esetén a c) pont szerinti adatot.”

47. § Az Szt. 45. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást a (8) bekezdésben foglaltak kivételével, a gyakorlati képzést szervező szervezet köteles a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

(8) A nyilvántartásban szereplő adatok kiegészítésére, bővítésére irányuló kérelem esetén az (1)–(5) bekezdést alkalmazni kell.

(9) A nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes.”

49. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

„a) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),

b) a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), a 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló által kötött tanulószerződés esetén a 87. § (3) bekezdés c) pontja szerinti adatot, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,”

(2) Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

„e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e,

f) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és – figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra – azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik,”

(3) Az Szt. 48. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

„h) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – a 68. § (2) bekezdése alapján biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,”

(4) Az Szt. 48. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A tanulószerződés tartalmazza)

„i) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt,

j) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.”

50. § Az Szt. 49. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés megszűnik)

„a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,”

51. § (1) Az Szt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,

c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért – a művészeti szakképesítések kivételével – a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzési kerettantervben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában,

d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy

e) a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.”

(2) Az Szt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya – a művészeti szakképesítések kivételével – meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető, kivéve az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben.”

(3) Az Szt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.”

52. § (1) Az Szt. 57. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

„d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,”

(2) Az Szt. 57. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

„g) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét,

h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és – szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről,”

(3) Az Szt. 57. §-a a következő i)–k) ponttal egészül ki:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

„i) az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját,

j) a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik,

k) ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre, a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.”

53. § Az Szt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskolák közül legalább egynek a képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, ha nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselőjének az ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csatolni kell.”

54. § (1) Az Szt. 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzbeli juttatást köteles fizetni)

„b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.”

(2) Az Szt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben – a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével – az előző félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest emelni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.”

(3) Az Szt. 63. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének

a) 100%-a, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,

b) 60%-a, az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,

c) 20%-a, a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.”

55. § Az Szt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére.”

56. § Az Szt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad.”

58. § Az Szt. 79. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Tanács huszonegy tagból áll.

(3) A Tanács

a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőjéből,

b) a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,

c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,

d) a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek összesen hat képviselőjéből,

e) az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

f) az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

g) a nem állami intézményfenntartók kettő, valamint állami intézményfenntartóként a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egy-egy (összesen négy) képviselőjéből

áll.

(4) A Tanács elnökét – a tagok közül – és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.”

59. § Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők. A Nemzeti Képesítési Bizottság szakmacsoportonként albizottságokat hoz létre.”

60. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján.”

62. § Az Szt. 84. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a bizottság 81. § (3)–(5) bekezdése szerinti és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti, megyénként és a fővárosra tett javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására – az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével – az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig tesz javaslatot.”

65. § (1) Az Szt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba-vételi eljárásnak a részletes szabályait, a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, valamint a 26. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételeit,”

(2) Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és keretszámait, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.”

(4) Az Szt. 88. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szakképző iskolákban oktató, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatók besorolásának és előmenetelének részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

(2) Az Szt. 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg]

„i) a 31. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vendéglátóipari egységeket.”

(3) Az Szt. 92. § (36) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(36) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1-je előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak az agrárpolitikáért felelős miniszternek történő átadása és szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti.”

(4) Az Szt. 92. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:

„(37) A 2013/2014-es, a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben szakközépiskolába beiskolázott tanuló által a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból letett érettségi vizsga emelt szintű érettségi vizsgának minősül.”

68. § (1) Az Szt. 92/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, – eltérő megállapodás hiányában – 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ és a szakképzési centrum fenntartója köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető.”

(2) Az Szt. 92/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti

a) szakmai érettségi végzettséget utoljára a 2015/2016. tanévben induló szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók,

b) szakiskolai végzettséget utoljára a 2015/16. tanévben induló szakiskolai képzésben részt vevő tanulók

szerezhetnek.”

69. § (1) Az Szt. 92/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési feladat- és intézményátadás nem minősül a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményátszervezésnek.”

(2) Az Szt. 92/B. §-a a következő (3)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a térségi integrált szakképző központ feladatait és az ezzel összefüggő projekt-végrehajtási és projekt-fenntartási kötelezettségeit 2015. július 1-jei hatállyal átadja a szakképzési centrum részére.

4) A szakképzési centrum által 2015. július 1-jével átvett közfeladat ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a tan- és egyéb eszközöket, felszereléseket – a közfeladat-átvételhez kapcsolódó megállapodás alapjául szolgáló leltár szerint a közfeladatot átvevő szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelésébe kerül a közfeladat átvételének időpontjától a közfeladat szakképzési centrum részéről történő ellátásának az adott ingatlanban történő megszűnésének időpontjáig. A vagyonkezelői jog a szakképzési centrumot a térségi integrált szakképző központ esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg. E bekezdést nem kell alkalmazni a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter fenntartásában lévő köznevelési intézmény és a kizárólag nem állami, nem önkormányzati részvétellel létrejött térségi integrált szakképző központ által ellátott közfeladathoz kapcsolódó, valamint az olyan ingatlan és ingó vagyonra, amely tekintetében a szakképzési centrumot az Nkt. 76. §-a alapján ingyenes vagyonkezelés, illetve ingyenes használat illeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a térségi integrált szakképző központ feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. A megállapodás megkötésének hiánya nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül köti meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik.

(7) 2015. július 1-jét követően új térségi integrált szakképző központ nem hozható létre.

(8) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési centrum tekintetében nyilvános pályázati kiírás nélkül adhat intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízást, ha az a közfeladat átvétele miatt szükséges. A megbízás a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb a 2015/2016-os tanév végéig szólhat.”

70. § Az Szt. 55. alcíme a következő 92/D. §-sal egészül ki:

„92/D. § A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015. augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.”

71. § (1) Az Szt.

- a) 2. § 16. pontjában a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény)” szöveg,

- b) 2. § 26. pontjában a „szakképesítésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)” szöveg,

- c) 2. alcím címében a „fenntartása és” szövegrész helyébe a „fenntartása, a szakképzési centrum, és” szöveg,

- d) 5. § (7) bekezdésében az „(1)–(5) vagy (14)–(15) bekezdés” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, a „(3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói” szövegrész helyébe a „szakképző iskolai osztályban tanulók – három tanítási év átlagában számított – hivatalos októberi statisztikai” szöveg,

- e) 6. § (3) bekezdés e) pontjában a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg” szövegrész helyébe a „szakképesítésért felelős miniszter megnevezését” szöveg,

- f) 6. § (4) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. A” szöveg,

- g) 12. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „szakmai” szövegrész helyébe a „komplex szakmai” szöveg,

- h) 47. § (2) bekezdésében az „augusztus 15-ig” szövegrész helyébe a „május 31-ig” szöveg,

- i) 59. § (3) bekezdésében a „névjegyzéken” szövegrész helyébe a „névjegyzékben” szöveg,

- j) 84. § (5c) bekezdésében az „az 5. § (14) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések és ezeket megalapozó szakközépiskolai ágazatok” szöveg,

- k) 84. § (5d) bekezdésében a „július” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg,

- l) 92. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „2017. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2016. június 30-ig, de legfeljebb a fenntartási időszak végéig” szöveg,

- m) 92. § (3) bekezdés b) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe a „(7)” szöveg,

- n) 92. § (17) bekezdésében a „30. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „31. § (1) bekezdésében” szöveg,

- o) 92. § (14b) bekezdésében az „5. §-ban” szövegrész helyébe az „5. § (7) bekezdésében” szöveg

lép.

72. § (1) Hatályát veszti az Szt.

- a) 5. § (1)–(5), (11), (14) és (15) bekezdése,

- b) 12. § (1) bekezdés b) pontjában az „– a 4. § (2) bekezdésében meghatározott –” szövegrész,

- c) 92. § (3) bekezdés a) pontjában az „az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint,” szövegrész,

- d) 92. § (8) bekezdésében az „az 5. § (1)–(4) bekezdése szerint,” szövegrész,

- e) 92. § (9), (11)–(14), (21)–(23), (25), (26), (29), (30), (34) és (35) bekezdése,

- f) 92/A. § (2)–(9) bekezdése,

- g) 57. alcíme.

73. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed)

„j) az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott jogalanyoknak

ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint

jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra

irányuló tevékenységére.”

(3) Az Fktv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya – a 23. § (1)–(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem terjed ki

a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó

aa) hivatásos beosztások betöltésére jogosító, egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,

ab) nem hivatásos munkakörök betöltésére jogosító, kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, ha az nem minősül a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,

c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,

d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,

e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,

f) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,

g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,

h) a hatósági jellegű képzésekre,

i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében – a 3. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – szervezett képzéseire,

j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,

k) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésekre,

l) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szerv által az igazságügyi szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre.”

(6) Az Fktv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;”

75. § Az Fktv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére – az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.”

81. § Az Fktv. 10. alcíme a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § A felnőttképzést folytató intézménynek úgy kell kialakítania a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, hogy a hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzései – a képzésekhez tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével – elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósít meg.

17/B. § Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bármely vagy az általa meghirdetett OKJ szerinti képzésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,

a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely megegyezik bármely OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, amelyre az intézménynek nincs engedélye és

b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére, amelyre az intézménynek nincs engedélye.”

85. § Az Fktv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.”

86. § Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § E törvénynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit – e törvénynek a Mód. tv.-vel megállapított 2. § 2. pontja és 17/B. §-a kivételével – a Mód. tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell alkalmazni.”

87. § (1) Az Fktv.

- a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény)” szöveg,

- b) 1. § (6) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1) bekezdésében” szöveg,

- c) 1. § (7) és (8) bekezdésében a „d)–j) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–l) pontjában” szöveg,

- d) 2. § 2. pontjában a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1) bekezdésében” szöveg,

- e) 3. § (6) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet” szöveg,

- f) 3. § (7) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, amelynek vezető tisztségviselője olyan Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet” szöveg,

- g) 4. § (3) bekezdésében az „1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében” szöveg,

- h) 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok” szövegrész helyébe a „vagy a Ptk. szerinti jogi személyek” szöveg,

- i) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „képzési programok” szövegrész helyébe a „képzések” szöveg,

- j) 9. § (4) bekezdésében a „négyéves időtartamra szól” szövegrész helyébe a „visszavonásig, de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes” szöveg,

- k) 18. § (5) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,

- l) 20. § (1) és (9) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe az „az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,

- m) 20. § (8) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrészek helyébe az „az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,

- n) 31. § (3) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „központi költségvetés, valamint az európai uniós” szöveg

lép.

88. § (1) Hatályát veszti az Fktv.

- a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra,” szövegrész,

- b) 18. § (4) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,” szövegrész,

- c) 23. § (1) bekezdés b) pontja,

- d) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „körét,” szövegrész.