2015. évi LVII. törvény — mi változott? 2024. január 1.
A 2023. július 22. és 2024. január 1. között hatályba lépett módosítások. 48 sor került be, 24 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. július 22.)Következő módosítás (2024. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 12 változatlan sor ⋯
- 1. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;
- 2. egyéni fellépés: olyan energiahatékonysági beruházás, energiahatékonyságot javító intézkedés vagy ezek kombinációja, amely ellenőrizhető és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez, és arra egy szakpolitikai intézkedés szerinti lényeges hozzájárulás nyomán került sor;
- 2a. „első az energiahatékonyság” elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;
- 2b. egyéni fellépés kezdete: a beruházás, vagy intézkedés célját szolgáló termékek, szolgáltatások megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi;
- 3. energia: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;
- 4. energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;
- 5. energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció: az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét;
⋯ 2 változatlan sor ⋯
- 8. energiahatékonysági szolgáltatás: olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása – beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz –, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;
- 9. energiahatékonysági szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;
- 10. energiahatékonyság-javulás: az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;
- 11. energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;
- 11. energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült energiaigény az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiaigényt befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;
- 11a. energiamegtakarítás első jogosultja: az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban – ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is – az energiamegtakarítás első jogosultjaként megjelölt személy, ilyen megállapodás hiányában pedig az a személy, aki az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtásához a lényegesnek minősülő hozzájárulást kifejtette;
- 12. energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;
- 13. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;
- 14. energetikai auditáló szervezet: energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;
⋯ 106 változatlan sor ⋯
7. § A Hivatal
- a) a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését;
- a) a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban gyűjti – és az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására 3 munkanapon belül megküldi – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott nyomonkövetési adatait, valamint az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését – ideértve annak biztosítását is, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítás nem kerül kétszeresen elszámolásra –;
- b) az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására.
- c) névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, valamint a természetes személy energetikai szakreferensekről és energetikai szakreferens szervezetekről, nyilvántartást vezet a közreműködő szervezetekről, ellátja e személyek és szervezetek felügyeletét; valamint elvégzi az energetikai auditálás ellenőrzését;
- d) a 20. § szerinti energiahatékonysági tájékoztató honlapot tart fenn;
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- h) felmentést ad az f) pont szerinti költség-haszon elemzés elkészítésének kötelezettsége alól;
- i) meghatározza a nem kötelező energetikai audit ellenőrzésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
- j) nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a Hivatal honlapján közzéteszi.
- k) a Kormány energiahatékonysági feladatainak ellátása érdekében az energiapolitikáért felelős miniszter megkeresésére 3 munkanapon belül megküldi az e törvény szerinti feladataival összefüggésben kezelt adatokat.
7/A. § E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével.
⋯ 38 változatlan sor ⋯
- a) ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;
- b) végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre;
- c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;
- c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vagy épületrészre vonatkozó energiafogyasztási és a Hivatal elnökének rendeletében foglaltak szerint a tárgyévben elért végsőenergia-megtakarítási adatokat;
- d) gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület vagy épületrész használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;
- e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)–d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,
- f) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre feltölti és változás esetén frissíti az épületre vagy épületrészre vonatkozó adatokat, energetikai tanúsítványt, energetikai auditot;
⋯ 69 változatlan sor ⋯
- ba) az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon,
- bb) a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal,
- c) együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást.
- d) a tárgyévet követő szeptember 30-ig jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére a tárgyévben elért energiamegtakarítások ellenőrzése érdekében végzett tevékenységéről és az ellenőrzések eredményéről.
(1a) A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás során a következő személyes adatokat is átadja:
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(3) Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek.
(4) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről a Hivatal felülvizsgálati jelentést készít.
(4) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről, a bejelentett megtakarításoknak a Hivatal ellenőrzése alapján javasolt korrekciójáról a Hivatal felülvizsgálati jelentést készít az energiapolitikáért felelős miniszter részére.
(5) A Hivatal a (4) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
#### 12/A. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
15. § (1) A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)
15. § (1) A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)
- a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
- b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
⋯ 5 változatlan sor ⋯
megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).
(2) Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele.
(2) Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele, azzal, hogy a Hivatal az energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához az adott értékesítés vonatkozásában az első, főtevékenységét tekintve végső felhasználó statisztikai besorolású gazdálkodó szervezet részére történő értékesítést veszi figyelembe, a továbbértékesítést nem vizsgálja.
(2a) Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósult egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthető, függetlenül a megtakarítás hitelesített élettartamától.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(3) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél – vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy – részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. Oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási programok kötelezetti igénybevétele esetén a kötelezetti elszámolhatóság részarányát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(4) Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a (3) bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult.
(4) Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a (3) bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult. A Hivatal az így keletkező megtakarítást a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.
(4a) Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározhatja, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3) A jegyzék tervezetét a Hivatal megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére. Az energiapolitikáért felelős miniszter a tervezetre a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli észrevételt tehet. Az észrevételt a Hivatal mérlegeli, és ha azzal nem ért egyet, erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.
(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek vagy kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó szervezetnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga, vagy vele egy vállalkozáscsoportba tartozó hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává, kivéve, ha a Hivatal ellenőrzése eredményeként az energiamegtakarítás pótlására kötelezi. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává, kivéve, ha a Hivatal ellenőrzése eredményeként az energiamegtakarítás pótlására kötelezi. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
(4a) A Hivatal online felületen – a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában – tartja nyilván az energiamegtakarításnak, valamint az energiamegtakarítás jogosultjának a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – adatait. Ezen adatokat a hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás hitelesítését követően haladéktalanul felvezeti a Hivatal online felületén.
(4b) A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni a (4a) bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásához a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, az átruházás a (4a) bekezdés szerinti online felületen történő bejelentéssel válik hatályossá.
(4c) A hitelesítő szervezet az energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának – a személyes adatai közül – kizárólag a nevét és lakcímadatát rögzíti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában.
(4d) A (4c) bekezdés szerinti személyes adatot a Hivatal a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, a hitelesített energiamegtakarítással mint vagyoni értékű joggal való kereskedelem biztonsága, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a 12. §-ban meghatározott kötelezettségi időszak lejártát követő 5. év végéig kezeli.
(4e) A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi.
(5) A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja, hogy az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, továbbá a lényeges hozzájárulás meglétét, valamint az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.
(6) Az addicionalitás kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei között rögzíti.
(7) Lényeges hozzájárulást a kötelezett fél, vagy bármely személy kifejthet.
(7) Lényeges hozzájárulást a kötelezett fél, vagy bármely személy kifejthet. A lényegesség kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti.
(8) A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bevezetett adatokról és a 15/D. § (1) bekezdése szerinti adatokról a hitelesítő szervezet igazolást állít ki az első jogosult számára.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(3) A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített energiamegtakarítás átruházása, a 15/D. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása, valamint a Hivatal által energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás felosztható és többször továbbruházható.
(4) Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés megkezdése előtt kell megkötni, a megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását egyértelműen fel kell tüntetni.
(4) Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban – ideértve az elektronikus úton kötött megállapodást is – kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés kezdete előtt kell megkötni, több egyéni fellépés megvalósítására irányuló cselekmény közül a legkorábbit kell figyelembe venni. A megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető, kivéve, ha az adott energiamegtakarítás olyan energiamegtakarítást eredményező intézkedésből származik, amely tekintetében bármely személy részéről korábban lényeges hozzájárulás történt. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó teljes energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan egyértelműen fel kell tüntetni az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását.
(5) Egy egyéni fellépésből származó energiamegtakarításra csak egy, a (4) bekezdés szerinti megállapodás köthető. Több lényeges hozzájárulást kifejtő személy esetén – az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatóságát ide nem értve – többoldalú megállapodás megkötése szükséges.
(6) Nem kötelező a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, valamint, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.
(7) A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.
(7) A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A szervezett piac működtetője a Hivatal által vezetett hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához jogosult hozzáférni a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházása érdekében. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.
(8) A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet e tevékenységével kapcsolatos felügyeletét és ellenőrzését a Hivatal látja el. A szervezett piacot működtető szervezet a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott határidőben és adattartalommal a Hivatal számára adatot szolgáltat. Ha a szervezett piacot működtető szervezet nem tesz eleget e törvényben, vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak, a megfelelés igazolásáig a Hivatal felfüggeszti a szervezett piacot működtető szervezet hozzáférését a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(1a) A kötelezett fél a jövedéki kiskereskedő kivételével, valamint a közlekedési célú üzemanyag értékesítésére jogosult adóraktári engedélyes és jövedéki engedélyes a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel, valamint az adóraktári engedélyessel és a jövedéki engedélyes kereskedővel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel, valamint az adóraktári engedélyessel és a jövedéki engedélyes kereskedővel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól. A bírság kiszabásánál a Hivatal mérlegeli, hogy a mulasztás milyen mértékben lehetetleníti el a kötelezettség megállapítását a rendelkezésre álló adatok alapján.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év szeptember 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a közlekedési célú üzemanyagot értékesítők 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
- a) alapja a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző évben, a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített és szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség,
- b) mértéke a 15. § (1) bekezdésben a tárgyévre előírt %-os mérték.
(8) A tárgyévben kötelezetté váló közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület a kötelezetté válását követő harminc napon belül köteles regisztrálni a Hivatal energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működését támogató adatgyűjtő rendszerébe.
15/D. § (1) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.
(1a) A kötelezett fél (1) bekezdés szerinti bejelentése a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az adott energiamegtakarítás jogosultjaként való feltüntetésével történik meg. A bejelentéshez szükséges adatokat a hitelesítő szervezet vezeti fel a Hivatal online felületén az energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(2) A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.
(2a) Azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a Hivatal a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe a 15. § (1) bekezdése szerinti megtakarítási kötelezettség teljesítésénél.
(3) A kötelezett fél az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti részét – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolhatja elért megtakarításként. A két megelőző évre elszámolt energiamegtakarítás csökkentett értékeléssel történhet. A csökkentés mértéke:
- a) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolás esetén 50%;
- b) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó elszámolás esetén 75%.
(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. A másfélszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem másfélszerezhető. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.
(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. 2024. január 1-től a lakossági és középületekben megkezdett, az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal kétszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét. A másfélszeres vagy kétszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem többszörözhető. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.
(5) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdés szerinti nemteljesítésének minősül.
(5) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. A Hivatal a tárgyévet követő év január 31-ig írásbeli emlékeztetőt küld a kötelezett feleknek a járulékfizetés lehetőségéről és a nyilatkozattételi határidőről, amely tartalmazza a nyilatkozattételi határidő elmulasztása, valamint a járulék 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőre történő megfizetésének elmulasztása esetére alkalmazandó jogkövetkezményeket. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül nem, vagy csak részben kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdése szerinti nemteljesítésének minősül.
(6) A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.
(7) A tárgyévben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg.
(7a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra – ideértve, ha több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani –, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással, vagy – ha több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani – a megállapítható energiamegtakarítás és a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás különbözetével egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 90 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség hitelesítő szervezet választása szerint a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában a teljesítésre nyitva álló határidő elmulasztása esetére a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarítás teljes mértékű elszámolhatóságát.
(7a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 180 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség hitelesítő szervezet választása szerint a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában a teljesítésre nyitva álló határidő elmulasztása esetére a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarításnak az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként történő teljes mértékű elszámolhatóságát. A Hivatal a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítási mennyiséget, valamint azt, hogy milyen korrekciókat és intézkedéseket tett a nem megfelelő megtakarítások kiküszöbölésére, külön feltünteti a 13. § (5) bekezdése szerinti jelentésében. Amennyiben a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített megtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott átalány igazgatási szolgáltatási díj alkalmazásával egyéb szankció alkalmazása nélkül felszólítja a hitelesítő szervezetet az adatszolgáltatás kijavítására.
(7b) Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adott egyéni fellépés kapcsán a hitelesített energiamegtakarításnál több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, a többlet jogosultjaként a Hivatal az energiamegtakarítás első jogosultját tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Több első jogosult esetén a különbözet a hitelesítés időpontja szerinti jogosulti arány szerint kerül szétosztásra az első jogosultak közt.
(7c) A (7a) bekezdés szerinti megváltási díjat az energiahatékonysági járulék megfizetésére szolgáló számlára kell megfizetni. Az energiapolitikáért felelős miniszter a jóváírást követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. A megváltási díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni.
(7c) A (7a) bekezdés szerinti megváltási díjat az energiahatékonysági járulék megfizetésére szolgáló számlára kell megfizetni. A Hivatal a (7a) bekezdés szerinti határozata véglegessé válását követően tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a megváltási díj beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a hitelesítő szervezet nevét és a megfizetendő összeget. A megváltási díj teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. A megváltási díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni.
(8) Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a (7a) bekezdés alapján négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény első három alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.
(8) Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a megállapított és a megfelelően megállapítható elszámolható energiamegtakarítás között több mint 10%-os eltérést állapít meg, és emiatt a (7a) bekezdés alapján négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény első három alkalommal történő alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.
(9) A Hivatal (7a) bekezdés szerinti, energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában foglalt mértékig a hitelesítő szervezet hitelesített energiamegtakarítást vásárolhat. A (7a) bekezdés szerinti határozat alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésének módját a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. A (7a) bekezdés szerinti határozatban foglaltak teljesítése céljából bejelentett hitelesített energiamegtakarítás forgalomképtelen és kizárólag a (7a) bekezdés szerinti határozatban foglalt kötelezettség teljesítésére használható fel.
15/E. § (1) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget hitelesített energiamegtakarítás bejelentésével nem teljesítette, az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett – részben vagy egészben – energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft / minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarításra. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a tárgyévet követő május 31-ig fizeti meg az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott számlaszámra. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról.
15/E. § (1) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget hitelesített energiamegtakarítás bejelentésével nem teljesítette, az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett – részben vagy egészben – energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft / minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarításra. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a tárgyévet követő május 31-ig fizeti meg az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott számlaszámra. Az energiahatékonysági járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatok 15/D. § (5) bekezdése szerinti határidejének lejártát követően a Hivatal elnöke haladéktalanul tájékoztatást küld az energiapolitikáért felelős miniszternek a járulék beszedéséhez szükséges adatokkal, ideértve a befizető kötelezett felek személyét és a megfizetendő összeget. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról.
(2) Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.
(2) Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket támogatandó háztartások vagy közintézményi épületek energiahatékonyságát javító intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.
(3) A támogatandó háztartások vonatkozásában kezelt személyes adatok:
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- e) a háztartás számlával igazolt éves energiaköltsége,
- f) a háztartás által használt lakóépület hasznos alapterülete.
15/F. § (1) A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási és a 15/E. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.
15/F. § (1) A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése, valamint 15/E. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül be nem fizetett járulék esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.
(2) A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.
⋯ 528 változatlan sor ⋯
#### 24. A közreműködő szervezet
37. § (1) A közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély 10 évre szól.
37. § (1) A közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély határozatlan időre szól.
(2) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az e törvényben meghatározott közreműködő szervezeti tevékenység folytatását. Kérelmező kizárólag köztestület lehet.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(5) Az engedély hatályát veszti:
- a) az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével,
- a)
- b) a közreműködő szervezet megszűnése esetén,
- c) visszavonással.
⋯ 213 változatlan sor ⋯
- d) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit,
- e) a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekből a tényleges felújításra kijelölt mennyiség meghatározásának részletes szabályait, a felújítási kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó szabályokat, a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartása közzétételének szabályait, valamint a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek nyilvántartását vezető miniszter kijelölését,
- f) a közintézmények által az energiahatékonysági célú beszerzéseik során megköthető energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemeit,
- g) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának, továbbá az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások finanszírozásának részletszabályait, valamint a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet kijelölését,
- g) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának alapelveit, továbbá az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások finanszírozásának részletszabályait, valamint a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet kijelölését,
- h) a 7. § f) pontja szerinti költség-haszon elemzésre kötelezettek körét, a költség-haszon elemzéssel érintettek jogait és kötelezettségeit, a költség-haszon elemzés jóváhagyásának és a költség-haszon elemzéssel kapcsolatos mentesség részletes szabályait, valamint a költség-haszon elemzés módszertanának kialakítása érdekében a Hivatal részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait,
- i) az energetikai auditra vonatkozó minimális tartalmi követelményeket és az energetikai auditálási tevékenység folytatásának részletes szabályait,
- j) az energetikai auditok ellenőrzésére, valamint a kötelező energetikai auditálás teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- q) az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet energiafogyasztási szintjére, az energetikai szakreferens által ellátandó tevékenységre, a természetes személy energetikai szakreferens szükséges szakmai képesítésére és gyakorlatára, a szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az energetikai szakreferens tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre – ide nem értve a személyes adatokat – vonatkozó részletes szabályokat,
- r) a Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiafogyasztási adatok bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
- s) a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész energiafogyasztási adatainak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat
- t) a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, azon belül az addicionális energiamegtakarítás kritériumait, a nyomon követés és hitelesítés szabályait, az Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését,
- t) a szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó követelményeket, a szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit, azon belül az addicionális energiamegtakarítás és a lényegesség kritériumait, a nyomon követés és hitelesítés szabályait, az Európai Bizottság számára történő bejelentés egyes szabályait, valamint az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságok kijelölését,
- u) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett fél által igénybe vett oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási program eredményeként megvalósult energiamegtakarítás tekintetében az elszámolhatóság részarányát,
- v) az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének részletszabályait, a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjét és – a személyes adatok kivételével – a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét, valamint a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés részletszabályait,
- w) az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóság kijelölését, az energetikai felülvizsgálat ellenőrzésére, valamint annak teljesítésének ellenőrzésére és az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén kiszabható bírság mértékére vonatkozó szabályokat,
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- i) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében elért energiamegtakarítási adatok bejelentésének és átruházása bejelentésének módját, adattartalmát és egyéb részletszabályait, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzéket, az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit, az alternatív szakpolitikai intézkedések vonatkozásában a második kötelezettségi időszakban az energiamegtakarítás számbavételéhez szükséges adatok végrehajtó hatóság általi megküldésének módját és adattartalmát, valamint a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás adattartalmát és részletszabályait.
- j) a szervezett piacot működtető szervezet adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének rendjét és adattartalmát,
- k) a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás esetén teljesítendő energiamegtakarítás helyett választható megváltási díj mértékét
- l) a hitelesített energiamegtakarításról, valamint az energiamegtakarítás jogosultjáról vezetett nyilvántartás – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát,
- m) a közintézmények energiamegtakarítási adatainak nyomon követéséhez szükséges adatszolgáltatás adattartalmát és részletszabályait
rendeletben állapítsa meg.
⋯ 43 változatlan sor ⋯
(19) A 2022. január 1-jét megelőzően jogszerűen üzembe helyezett, 43. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31-ig kell elvégeztetni.
(20) E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(21) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.
#### 29. Jogharmonizációs záradék
49. § (1) E törvény
⋯ 31 változatlan sor ⋯