2015. évi CXXXIII. törvény — mi változott? 2016. január 1.

2. § (1) Az Szt. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell vezetni)

„a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,”

(2) Az Szt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni

a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint

b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”

3. § (1) Azt Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„e) házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükségletre és az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat.”

(2) Az Szt. 20/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni

a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint

b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”

(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés nem alkalmazható, a befogadásra a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások, vagy a (2f) bekezdésben foglaltak alapján kerülhet sor.”

7. § Az Szt. 63. § (2)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(6) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(7) Amennyiben a házi segítségnyújtás során

a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,

b) szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.”

8. § (1) Az Szt. 64. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

„d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,”

(2) Az Szt. 64. § (4) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

„f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését,”

(5) Az Szt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat – keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.”

10. § Az Szt. 86. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat köteles biztosítani)

„a) a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van,”

12. § Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki]

„l) az intézményvezetővel, ennek hiányában a gondozási szükséglet vizsgálatát tényleges végző személlyel szemben, ha házi segítségnyújtás esetén nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően állapította meg a napi gondozási szükséglet mértékét.”

15. § Az Szt. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131/A. § A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam – a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”

(2) Az Szt.

- a) 58/A. § (2a) bekezdésében az „illetve férőhelyszámnak” szövegrész helyébe a „férőhelyszámnak, illetve feladatmutatónak” szöveg,

- b) 58/A. § (2f) bekezdésében a „férőhelyszám” szövegrész helyébe a „férőhelyszám, illetve feladatmutató” szöveg,

- c) 132. § (1) bekezdés p) pontjában a „támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások” szövegrész helyébe a „szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Szt.

- a) 64. § (2) bekezdésében az „a gyermekjóléti szolgálat,” szövegrész,

- b) 64. § (5) bekezdése,

- c) 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „– különös tekintettel a családsegítéshez –” szövegrész,

- d) 86. § (2) bekezdés a) pontja.

19. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 39. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében)

„c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,”

20. § (1) A Gyvt. 40. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„Család- és gyermekjóléti szolgálat”

(2) A Gyvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) – keretében működtethető. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.”

23. § (1) A Gyvt. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki.”

(2) A Gyvt. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki.”

26. § A Gyvt. 139. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható.”

(2) A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam – jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”

(2) A Gyvt.

- a) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 17. § (2a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálat” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató” szöveg,

- b) 17. § (2) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatnál” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál” szöveg,

- c) 35. § (6) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatban” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatásban” szöveg,

- d) 37/A. § (3a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatot” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót” szöveg,

- e) 38/A. § (2) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálattal” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval” szöveg,

- f) 40. § (2) bekezdésében a „39. §-ban” szövegrész helyébe a „39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Gyvt.

- a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,” szövegrész,

- b) 38/A. § (3) bekezdése,

- c) 39. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „ , különösen a családsegítés” szövegrész,

- d) 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontja,

- e) 39. § (4) bekezdés d) és e) pontja,

- f) 39. § (5) bekezdése,

- g) 40. § (2) bekezdés c) pontja,

- h) 40. § (3) és (5) bekezdése,

- i) 51. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a családsegítő, illetve” szövegrész,

- j) 94. § (3) bekezdés d) pontja,

- k) 96. § (5) bekezdésében a „családsegítő szolgálat, illetve” szövegrész.