2015. évi CXXXI. törvény — mi változott? 2015. szeptember 1.

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi, a főiskolai adjunktusi és a mesteroktatói munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.

(2) A közalkalmazott fizetési fokozatát felsőoktatási intézménynél, illetve központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben – a megbízási jogviszony és a negyedik fizetési fokozat kivételével – munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazottat, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel,

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,

b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus, esetén az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,

c) egyetemi tanársegéd (gyakornok), mesteroktató esetén az előírt feltételek teljesítését követően

magasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

(4) A második, harmadik és negyedik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói, tanári követelménynek. A negyedik fizetési fokozatba sorolás további feltétele a legalább második fizetési fokozat betöltése és a habilitáció megléte.”

3. § A Kjt. a következő 91/F. §-sal egészül ki:

„91/F. § E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 79/D. §-át és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2015. szeptember 1-jén már közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.”

4. § A Kjt. 61. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „felsőfokú szakképesítéshez” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez” szöveg lép.

5. § A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

37. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)

„d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá – az e törvényben meghatározott esetben – a 95/A. § szerinti fenntartó testület”

(alapíthat).

38. § (1) Az Nftv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a) legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére,

b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,

c) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint

d) tudományos diákkört működtet.”

(2) Az Nftv. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a) legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre,

b) – ha a működési engedélye a 108. § 1a. pontjában meghatározott képzési területre, szakra kiterjed – legalább két szakon duális képzést folytat,

c) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább negyvenöt százaléka tudományos fokozattal rendelkezik,

d) képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint

e) tudományos diákkört működtet.”

(3) Az Nftv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik

a) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, valamint

b) tudományos diákkört működtethet.”

39. § Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:)

„k) a g) pontban meghatározottaktól eltérően a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feltételek teljesülése esetén – a személyi kérdéseket kivéve – a rektor kezdeményezésére a szenátus ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést, ha

ka) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható;

kb) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tagok, a fenntartó képviselője számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani;

kc) az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a kb) alpontban meghatározott határidőt a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani;

kd) a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője – legkésőbb a szavazás kezdő időpontját megelőzően – nem javasolja a szenátus ülésének összehívását, valamint

ke) a szenátus tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet a rektor az i) pontban meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.”

40. § (1) Az Nftv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.”

(2) Az Nftv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor felmentését. A felmentés kezdeményezését indokolni kell.

(7) A 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rektor

a) felelős

aa) a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,

ab) azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon,

ac) az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért;

b) a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 14. § (3a) bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol;

c) a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdek-képviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;

d) koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;

e) kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.”

41. § Az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kancellár)

„a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területek tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,”

42. § Az Nftv. a 13/A. §-t követően a következő 13/B–13/D. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik.

(2) A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A személyi javaslat a tagjelölt – személyes adatai kezelésére, valamint jelen bekezdésben megjelölt személyes adatai nyilvánosságra hozatalára is kiterjedő – elfogadó nyilatkozatával válik érvényessé. A javasolt tagok névsorát és szakmai önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.

(3) A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.

(4) A konzisztórium delegált tagjait a miniszter bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása öt évre szól.

(5) A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak.

(6) A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

a) tagjai közül választ elnököt,

b) szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik,

c) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van,

d) döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

(7) A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő.

13/C. § (1) A szenátus a 12. § (3) bekezdés c) pontjában, e) pont ed) és ee) alpontjában, g) pont gb) és gc) alpontjában meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges.

(2) A szenátus a konzisztórium döntésével szemben, illetve annak elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

13/D. § A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A miniszter jogosult a delegált tagot – a visszahívás okának megjelölésével – visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a miniszter hatáskörébe tartozik.”

43. § Az Nftv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felsőoktatási intézmény

a) székhelyén, telephelyén,

b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központban,

c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyén kívül,

d) fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján az azonos fenntartó által fenntartott más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén

folytathat tevékenységet.”

44. § Az Nftv. 15. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását. Az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév.

(3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

(4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession, master of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben – figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.”

45. § Az Nftv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezéstől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető.”

46. § Az Nftv. 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.”

47. § (1) Az Nftv. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást – a művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területen művészeti vagy sportszakmai tevékenységet – folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) rögzíteni kell.

(2) A munkáltató a tanításra fordított időt – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – legfeljebb negyven százalékkal megemelheti, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti. A tanítási idő meghatározásának elveit a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.”

(2) Az Nftv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az oktató az őt foglalkoztató munkáltató hozzájárulásával munkaköri feladatait a miniszter által határozott időre – legfeljebb öt évre – meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti.”

48. § Az Nftv. 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:)

„e) mesteroktató.”

49. § (1) Az Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz)

„b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése.”

(2) Az Nftv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére.”

50. § (1) Az Nftv. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 27. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott oktató kivételével, nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.”

(2) Az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel – a munka törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató)

„a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott, a munkáltató által legalább ötévente felülvizsgált, ellenőrzött feltételeket,”

51. § Az Nftv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutató kutatási tevékenységének eredményére vonatkozó adatokat az Adatbázisban rögzíteni kell.”

52. § Az Nftv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával.

(2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti havi rendszeres járandósága nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”

53. § Az Nftv. 41/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet jogerős döntéssel új eljárás lefolytatására utasítják, a megismételt eljárás az új eljárásra utasítást tartalmazó döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül meghozott új besorolási döntéssel valósul meg.”

54. § (1) Az Nftv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíteni, továbbá köteles a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.”

(2) Az Nftv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.”

55. § Az Nftv. 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgató kötelessége, hogy)

„b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai – illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai – emberi méltóságát.”

56. § Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hallgatót)

„a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve – a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat, valamint a duális képzés részeként teljesített gyakorlati képzés esetén – díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,”

57. § (1) Az Nftv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, illetve nem a 81. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet, és nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát visszavonja.”

(2) Az Nftv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett hallgató helyére magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató is átsorolható a (3) bekezdésben foglaltak szerint.”

58. § Az Nftv. 48/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személlyel elektronikus úton tart kapcsolatot.”

59. § Az Nftv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 49. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson.

(2a) Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül –

a) az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat, továbbá azt, hogy

b) az összes előírt kredit tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat

vehessen fel.”

60. § Az Nftv. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education” (rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.”

61. § Az Nftv. 30. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet az oklevél kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A visszavont, megsemmisített oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja. A határozatot – indokolás nélkül – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

(5) Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.

(6) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul értesíti az oklevél kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.”

62. § Az Nftv. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hallgatói önkormányzat tisztségviselője

a) megbízatási ideje – valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet,

b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.”

63. § Az Nftv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztségviselője

a) megbízatási ideje – valamennyi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában betöltött tisztségének időtartamát egybeszámítva – legfeljebb négy év lehet,

b) nem tölthet be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehet tagja a felügyelőbizottságnak, nem láthat el könyvvizsgálói feladatot, amelyet felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.”

65. § (1) Az Nftv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az oktatási hivatal)

„d) vezeti a 7. melléklet szerint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek a nyilvántartását, amely a 7. melléklet 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(2) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, továbbá a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményéhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.”

(3) Az Nftv. 67. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, hogy a (4) bekezdésben megjelölt szakértő helyett a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet felkérésére kerüljön sor. Ebben az esetben az oktatási hivatal a MAB szakvéleménye helyett – a (4) bekezdésben meghatározott feltételek mellett – a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be azzal, hogy az azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.”

(4) Az Nftv. 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban – Magyarországon folytatott alap- vagy mesterképzésként – csak a 14. § (2a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti helyszínen folytatott képzés indítása engedélyezhető.”

66. § Az Nftv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézményben csak olyan, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, kötelezően használandó nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatási hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint jóváhagyott. A jóváhagyott oklevél-, oklevélmelléklet-nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatási hivatal engedélye szükséges.”

67. § Az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül és az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és a működését az oktatási hivatal engedélyezte. Az oktatási hivatal a működési engedélyre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény, vagy a képzés e feltételeknek utóbb nem felel meg.

(2) A működési engedély kiadása megtagadható az oktatási hivatal által beszerzett felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján, ha az alapján megállapítható, hogy a magyarországi és a székhely szerinti országban érvényes működési és képzési feltételek jelentősen eltérnek. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről.

(3) A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65. és 66. §-ban meghatározott jogkörét. A működési engedélyt az (1), a (2) és az e bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése szempontjából az oktatási hivatalnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia. Ha a más államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívni a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését az oktatási hivatal ellenőrzi.”

68. § (1) Az Nftv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a 76. § (3) bekezdésben foglalt egyenértékűségi feltétel alapján nem tagadható meg.”

(2) Az Nftv. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű – közös képzésnek nem minősülő – osztott képzésének magyar felsőoktatási intézmény által történő indítását az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi, ha a képzés megszervezésében az érintett külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodott, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 76. § (5) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.”

69. § Az Nftv. 80. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:)

„e) az államközi megállapodás alapján, a miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében ösztöndíjjal támogatott hallgató az ösztöndíjjal támogatott időszakra vonatkozóan nem köteles a magyar állami (rész)ösztöndíjhoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott sajátos feltételek teljesítésére.”

70. § Az Nftv. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdésben szabályozott támogatások feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát.”

71. § Az Nftv. 85/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 85/C. § a) és b) pontjában meghatározott teljesítmény vagy szociális alapú ösztöndíjra kormányrendelet szerint jogosult hallgatót e juttatás – a 85/C. § a) pont ac) alpontjában, valamint b) pont bd) alpontjában foglalt ösztöndíjat ide nem értve – legfeljebb a 47. § szerinti támogatási idővel azonos időtartamban illeti meg.”

72. § Az Nftv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában és (3)–(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási kötelezettségétől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek azzal, hogy a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A–13/D. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.”

73. § Az Nftv. a 95. §-t követően a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § (1) A rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán felsőoktatási intézmény alapítói, fenntartói jogait fenntartó testület is gyakorolhatja. Működő magán felsőoktatási intézmény fenntartói jogának a fenntartó testület részére történő átadását – ha a magán felsőoktatási intézmény működése megfelel az e bekezdésben foglalt feltételeknek – a fenntartó kezdeményezheti.

(2) A fenntartó testület

a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a felsőoktatási információs rendszer keretében az oktatási hivatal vezeti,

b) székhelye azonos a fenntartott felsőoktatási intézmény székhelyével,

c) ügyrend alapján működik, az ügyrendet a fenntartó testület dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet a fenntartó tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi az oktatási hivatalnak jóváhagyásra,

d) ügyrendjének a jóváhagyását követően az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,

e) képviseletére az elnök jogosult,

f) tagjait és elnökét – a nemzetközi támogatókkal egyetértésben – a miniszter kéri fel.”

74. § Az Nftv. 97/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlával rendelkezik.”

75. § Az Nftv. 65. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:

„107/A. § (1) A 107. § (3) bekezdése szerinti államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt a kiállításától számított öt éven belül – kormányrendeletben meghatározott eljárásban – a kiállító vizsgaközpont határozattal visszavonja, ha megállapítja, hogy a kiállítás feltételei nem álltak fenn. A visszavont nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatalnak kell megküldeni, amely gondoskodik annak megsemmisítéséről. A visszavonásra egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítását bűncselekmény befolyásolta és a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói vagy ügyészi határozat megállapította, a kiállító vizsgaközpont a nyelvvizsga-bizonyítványt időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. Ha a kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül megszűnt, a nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási hivatal semmisíti meg. A megsemmisítésre egyebekben a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.

(4) A vizsgabizonyítvány tárgyában hozott jogerős határozatot – indokolás nélkül – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.

(5) Ha a nyelvvizsga-bizonyítványt kiállító vizsgaközpont jogutód nélkül szűnt meg, az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.

(6) A (2) bekezdés szerinti jogerős határozatot hozó szerv a határozatról haladéktalanul értesíti a nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.”

76. § Az Nftv. 108. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23a. közösségi felsőoktatási képzési központ: felsőoktatási intézmény székhelyén kívül működő, felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működési engedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatói számára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi és ingatlanhasználati – a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint pénzügyi – feltételeit.”

77. § (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„3. a felsőoktatási intézmény, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központ, a diákotthon minimális létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét, a gyakorló köznevelési intézmény, a nem Magyarország területén folytatott székhelyen kívüli képzés létesítésének feltételeit, a konzisztórium tagjaira való javaslattétel rendjét,”

(2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza

a képesítési keretet, a doktori képzés szabályait,)

„a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és indítással összefüggő eljárási rendet,”

(4) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,”

(5) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„14. a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások biztosításával kapcsolatos szabályokat, intézményi feltételeket, a felsőoktatási intézménynek a hallgatóval kapcsolatos írásban közlendő döntéseit,”

78. § (1) Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni.”

(2) Az Nftv. 112. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Azok a volt hallgatók, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat és oklevélszerzés nélkül végbizonyítványt szereztek, a végbizonyítvány megszerzésétől számított öt éven belül változatlan szakmai követelmények és változatlan vizsgarend keretében tehetik le záróvizsgájukat. E határidőt követően záróvizsga nem tehető, kivéve, ha 2015. szeptember 1-jéig a végbizonyítvány megszerzésétől számítva több, mint öt év telt el. Ebben az esetben legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig tehető záróvizsga.”

(3) Az Nftv. 112. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat 2008. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2016. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2016. szeptember 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.

(10) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján tanulmányaikat

a) 2008. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2017. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2017. szeptember 1-jétől,

b) 2009. augusztus 31-ét követően megkezdett azon jogosult hallgatók tekintetében, akiknek hallgatói jogviszonya 2018. szeptember 1-jét követően is fennáll, 2018. szeptember 1-jétől

e törvény szerint kell megállapítani a hallgatói juttatásokat.”

79. § Az Nftv. a következő 116. §-sal egészül ki:

„116. § (1) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 9. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket az 1. mellékletben meghatározott egyetemeknek 2017. szeptember 1-jéig kell teljesíteniük.

(2) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 9. § (3a) bekezdésére tekintettel az oktatási hivatal 2017. szeptember 1-jéig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, hogy az 1. melléklet szerinti főiskolák közül melyek felelnek meg az alkalmazott tudományok egyetemére előírt feltételeknek.

(3) A konzisztórium tagjainak megbízásáig e törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 13/A. § (2) bekezdés b) pontját és 13/B–13/D. §-át nem kell alkalmazni.

(4) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 15. § (4) bekezdését és 52. § (6) bekezdését olyan módon kell alkalmazni, hogy 2016. augusztus 31. után „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL.M) címre jogosító mesterképzésre épülő mesterszakra hallgató nem vehető fel, a korábban mesterképzésre épülő mesterszakon kiadott oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség, valamint LL.M. cím az oklevél jogosultja által a továbbiakban is használható. A 2016. augusztus 31. előtt megkezdett LL.M. címre jogosító mesterképzésre épülő mesterképzések a 2015. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint legfeljebb 2017. augusztus 31-ig fejezhetők be.

(5) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 15. § (4) bekezdése, 52. § (6) bekezdése alapján a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzettek – az oklevél kiállításának időpontjától függetlenül – a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak abban az esetben is, ha az oklevél kiállítására, illetve a képzés megkezdésére 2015. szeptember 1-jét megelőzően került sor.

(6) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 28. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 31. § (2) és (3) bekezdését a 2015. augusztus 31-én adjunktusi munkakört betöltők tekintetében 2018. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(7) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 31. § (5) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálatot, ellenőrzést a munkáltató első alkalommal 2016-ban folytatja le.

(8) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016. augusztus 31. után történő átsorolás tekintetében kell alkalmazni.

(9) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48/E. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2015. augusztus 31-ét megelőzően tett hallgatói nyilatkozaton – továbbá a 111. § (8) bekezdése alapján azzal egyenértékű jognyilatkozaton – alapuló magyar állami (rész)ösztöndíjas jogosultság, illetve kötelezettség esetén 2017. augusztus 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(10) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 60. § (2a) bekezdését és 62. § (2a) bekezdését a 2015. szeptember 1-jét követő választás, tisztségviselői megbízás tekintetében kell alkalmazni.”

80. § (1) Az Nftv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nftv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(5) Az Nftv. a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(6) Az Nftv. a 7. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

81. § Az Nftv.

- 1. 13. § (5) bekezdésében a „főiskola esetén” szövegrész helyébe az „alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola esetén”,

- 2. 13/A. § (2) bekezdés g) pontjában az „együttműködési kötelezettségének” szövegrész helyébe az „együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének”,

- 3. 13/A. § (5) bekezdésében „az intézmény vezető beosztású” szövegrész helyébe „az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású”, az „intézmény magasabb vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény magasabb vezetője, vezetője”,

- 4. 18. § (2) bekezdésében a „3. melléklet” szövegrész helyébe a „3. és 6. melléklet”,

- 5. 25. § (1) bekezdésében a „mesterfokozat szükséges” szövegrész helyébe a „legalább mesterfokozat szükséges”,

- 6. 37. § (3) bekezdésében a „három évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb három évre”,

- 7. 47. § (4) bekezdésében a „hallgató támogatási idejét” szövegrész helyébe a „hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét”,

- 8. 48/B. § (8) bekezdésében az „az oklevél szerzése” szövegrész helyébe az „a végbizonyítvány”,

- 9. 48/A. § c) pontjában az „a Magyar Állam által folyósított” szövegrész helyébe a „megállapított”,

- 10. 53/A. § (2) bekezdésében a „a Magyar Tudományos Művek Tárában” szövegrész helyébe az „az Adatbázisban”,

- 11. 67. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét” szövegrész helyébe az „a Doktoranduszok Országos Szövetségét, az Országos Doktori Tanácsot, a 95/A. § szerinti fenntartói testületet”,

- 12. 67. § (2) bekezdésében a „felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmények, a közösségi felsőoktatási képzési központok”,

- 13. 67. § (3) bekezdés a) pontjában a „felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ”,

- 14. 78. § (5) bekezdésében a „képzést nyilvántartásba veszi, amennyiben a magyar intézmény szenátusa határoz a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáról. Ennek hiányában a szakindításra vonatkozó általános szabályokat kell szabályozni.” szövegrész helyébe a „képzést a szakindításra vonatkozó általános szabályok alapján veszi nyilvántartásba.”,

- 15. 84. § (4) bekezdésében a „pályázati úton” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmény részére”,

- 16. 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatás normatívája” szövegrész helyébe a „támogatása”,

- 17. 101. § (1) bekezdésében a „művészeti képzési ág valamelyikében” szövegrész helyébe a „művészeti képzési területen”,

- 18. 101. § (3) bekezdésében a „táncművészeti képzési ágban” szövegrész helyébe a „táncművészeti képzésben”,

- 19. a 104. § (1) bekezdés d) pontjában a „gazdasági főigazgató felelős” szövegrész helyébe a „gazdasági főigazgató felelős, konzisztórium létesítésére nem kerül sor”,

- 20. 108. § 1a. pontjában a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó”,

- 21. 111. § (1) bekezdésében a „felvételi vizsga” szövegrész helyébe „felvétel”, az „ír elő” szövegrész helyébe az „írhat elő”,

- 22. 112. § (2) bekezdésben a „2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett” szövegrész helyébe a „felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett”,

- 23. 2. melléklet II. fejezet 3. c) pontjában a „tanulmányi és vizsgaszabályzat” szövegrész helyébe a „tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat”,

- 24. 3. melléklet I/A. fejezet 4. pontjában a „nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szolgálatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi”,

- 25. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont h) alpontjában a „részére hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató”,

- 26. 3. melléklet II/B. fejezet 3. pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat)” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,

- 27. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont aa) alpontjában az „értesítési címe,” szövegrész helyébe az „értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme,”, g) pontjában a „részére hallgatói” szövegrész helyébe a „tanulmányai támogatása érdekében, a hallgató”,

- 28. 3. melléklet IV. fejezet 3. pontjában az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat)” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat)”,

- 29. az 5. melléklet 5. pont b) alpontjában a „szolgálat részére” szövegrész helyébe a „szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges”

szöveg lép.

- 1. 19. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja,

- 2. 19. § (5) bekezdésében az „és egy igazolványa” szövegrész,

- 3. 19. § (6) bekezdésében az „az oktatói, kutatói, alkalmazotti igazolvány és” szövegrész,

- 4. 28. § (4) bekezdése,

- 5. 31. § (1) bekezdése,

- 6. 31. § (4) bekezdésében az „egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az” szövegrész,

- 7. 33. § (3) bekezdésében az „A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.” szövegrész,

- 8. 35. § (4) bekezdése,

- 9. 46. § (2a) bekezdése,

- 10. 46. § (5) bekezdés a) pontja,

- 11. 46. § (6) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész,

- 12. 48/A. § c) pontjában az „átalányként” szövegrész,

- 13. 58. § (4) bekezdésében az „és a Kormány rendeletében” szövegrész,

- 14. 64. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a felsőoktatás információs rendszerét,” szövegrész,

- 15. 75. § (2) bekezdés a) pontjában az „egységes elvek szerint” szövegrész,

- 16. 75. § (4) bekezdés a) pontja,

- 17. 78. § (3) bekezdés d) pontja,

- 18. 79. § (2) bekezdésében a „– pályázati úton elnyerhető –” szövegrész,

- 19. 83. § (2) bekezdésében az „és módosításának” szövegrész,

- 20. 92. § (6) bekezdés f) pontja,

- 21. 93. § (6) bekezdésében az „és (8)” szövegrész,

- 22. 94. § (8) bekezdése,

- 23. XXVIII. Fejezet címében az „ , ILLETVE AGRÁRTUDOMÁNYI” szövegrész,

- 24. 97. § (2) bekezdése,

- 25. 97/A. § (4) bekezdése,

- 26. 103. § (1) bekezdésében a „legalább kettő szakon” szövegrész,

- 27. 103. § (8) bekezdésében az „a finanszírozás szempontjából” szövegrész,

- 28. 108. § 13. pontja,

- 29. 108. § 15. pontja,

- 30. 108. § 20. pontjában az „és képzési ágaknak” szövegrész,

- 31. 108. § 47. pontjában az „a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével” szövegrész,

- 32. 111. § (3) és (4) bekezdése,

- 33. 112. § (4) és (5) bekezdése,

- 35. 117. § (2) bekezdése,

- 36. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) és bb) alpontjában, d) pont da) és db) alpontjában a „telefax,” szövegrész,

- 37. 3. melléklet II/C. fejezet 1. e) pontjában az „– a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség –” szövegrész,

- 38. 3. melléklet III. fejezet 5. pontja.

### 1. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

„2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1. | Munkakör | Fizetési fokozat | Arányszám (%) |

| 2. | Egyetemi tanár | 3. | 106 |

| 3. | Egyetemi tanár | 2. | 103 |

| 4. | Egyetemi tanár | 1. | 100 |

| 5. | Egyetemi docens (amennyiben habilitációval rendelkezik) | 4 | 85 |

| 6. | Egyetemi docens | 3. | 76 |

| 7. | Egyetemi docens | 2. | 73 |

| 8. | Egyetemi docens | 1. | 70 |

| 9. | Egyetemi adjunktus | 3. | 53 |

| 10. | Egyetemi adjunktus | 2. | 50 |

| 11. | Egyetemi adjunktus | 1. | 50 |

| 12. | Egyetemi tanársegéd | 2. | 40 |

| 13. | Egyetemi tanársegéd (gyakornok) | 1. | 37 |

| 14. | Főiskolai tanár (amennyiben habilitációval rendelkezik) | 4. | 90 |

| 15. | Főiskolai tanár | 3. | 81 |

| 16. | Főiskolai tanár | 2. | 78 |

| 17. | Főiskolai tanár | 1. | 75 |

| 18. | Főiskolai docens | 3. | 61 |

| 19. | Főiskolai docens | 2. | 58 |

| 20. | Főiskolai docens | 1. | 55 |

| 21. | Főiskolai adjunktus | 2. | 48 |

| 22. | Főiskolai adjunktus | 1. | 45 |

| 23. | Főiskolai adjunktus | – | 45 |

| 24. | Főiskolai tanársegéd | – | 40 |

| 25. | Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 3. | 106 |

| 26. | Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 2. | 103 |

| 27. | Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 1. | 100 |

| 28. | Tudományos főmunkatárs | 3. | 76 |

| 29. | Tudományos főmunkatárs | 2. | 73 |

| 30. | Tudományos főmunkatárs | 1. | 70 |

| 31. | Tudományos munkatárs | – | 50 |

| 32. | Tudományos segédmunkatárs | – | 40 |

| 33. | Mesteroktató | 2. | 54 |

| 34. | Mesteroktató | 1. | 51 |

”

### 2. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

Az Nftv. 1. mellékletében foglalt táblázat C:51–C: 52 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

| | (A) | (B) | (C) |

| --- | --- | --- | --- |

| | (II. Főiskolák) | | |

| | | (II/B. Nem állami főiskolák) | |

| (51.) | | | Budapesti Metropolitan Főiskola, Budapest |

| (52.) | | | Edutus Főiskola, Tatabánya |

### 3. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

1. Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 1.1. pont e)–h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az alapító okirat kötelezően tartalmazza,

a felsőoktatási intézmény)

„e) kari, szervezeti tagolását (a rektor és a kancellár megbízási rendjét), fenntartott intézményeit,

f) alaptevékenységét,

g) vállalkozási tevékenységének felső határát,

h) köznevelési, nyilvános könyvtári, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, egyéb feladatait,”

2. Az Nftv. 2. melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Szervezeti és működési rend

A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás, a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvény a rendezvény programjainak tartalmáért felelős személy (szervező) kérelmére a szervezeti és működési rendben meghatározott engedéllyel tartható. A rendezvény részvételi felhívásának a szervező nevét tartalmaznia kell. A szervezeti és működési rend részét képezi a felsőoktatási intézmény minőségirányítási szabályozása.”

### 4. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok)

„i) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok.”

2. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 4. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az adattovábbítás feltételei: az adatok továbbíthatók:

a) a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához;

b) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat;

d) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat;

e) a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan

ea) az 1. b) pont ba), bb) alpontjai szerinti adatok – nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével, továbbá a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével –,

eb) az 1. f) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő összeg, a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából,

ec) az 1. b) pont ba) és bk) alpontjai szerinti adatok – a társadalombiztosítási azonosító jel kivételével –, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos ügyintézéshez a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából,

ed) az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok – a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, igénybe vett támogatási idő kivételével –,

ee) az 1. b) pont bl) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre) vonatkozó adatok a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzéshez és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezeléshez;

f) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozóan.”

3. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont ab) és ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok

a felsőoktatási intézmény)

„ab) tisztségviselőinek – rektor, rektorhelyettes, kancellár, gazdasági vezető, belső ellenőrzés vezetője, dékán, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, a konzisztórium tagjai, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője – neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail),

ac) a felsőoktatási intézmény által – az alaptevékenysége körében – kötött hatályos együttműködési megállapodás,”

4. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet c) pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

„c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, Országos Doktori Tanács esetében”

5. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

„f) a 95/A. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint fenntartott magán felsőoktatási intézmény esetén

fa) a fenntartó testület neve, székhelye, nyilvántartási száma, elnökének neve, elérhetősége (telefon, e-mail),

fb) a felsőoktatási intézmény rendszeres pénzügyi támogatását biztosító külföldi támogató neve, székhelye, képviselője, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail).”

6. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:]

„ai) a hallgatói kompetenciamérésre, annak eredményére vonatkozó adatok,”

7. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adatok továbbíthatók:

a) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat;

c) a Diákhitel Központnak a hallgatói hitelt igényelt személyekhez kapcsolódóan

ca) az 1. a) pont aa), ab), ac) és ad) alpontjai szerinti adatok – nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma kivételével –,

cb) az 1. e) pontból a hallgató által önköltség címén az intézmény felé ténylegesen fizetendő összeg a hallgatói hitelre való jogosultság, illetve ennek megszűnése vizsgálata, valamint a törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából,

cc) az 1. a) pont al) alpontja szerinti adatok – a társadalombiztosítási azonosító jel, az adóazonosító jel, a felvételi azonosító, a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat azonosító száma kivételével – az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz és a velük kapcsolatos ügyintézéshez a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából,

cd) az 1. b) pont ba) és bb) alpontjai szerinti adatok – az oklevél, bizonyítvány aláíróinak neve kivételével –,

ce) az 1. a) pont am) alpontjából az abszolutóriumra és a záróvizsgára (doktori védésre) vonatkozó adatok,

cf) az 1. a) pont ap) alpontjában szereplő kétféle kreditszám összege a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzéshez és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezeléshez;

d) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre, a hallgatói jogviszonyra, az oklevélre, a hallgató értesítési adataira (telefonszám, elektronikus levélcím) vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott adatok;

e) a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok;

f) a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat;

g) a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre, átvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat;

h) a köznevelési információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó valamennyi adat;

i) a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.”

8. Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 1. a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a felvétellel összefüggő adatok:)

„af) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.”

9. Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvett személyekre vonatkozó valamennyi adat; a köznevelés információs rendszere részére a szükséges érettségi adatok az érettségi végzettséget igazoló okirat hitelességének megállapítása céljából, a felvételi kérelmek elbírálásához; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére a jelentkező oktatási azonosítója, ügyfélkapus kapcsolati kódja.”

10. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A felsőoktatás információs rendszeréből – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – személyes adat csak az érintett kérése, illetve írásbeli hozzájárulása esetén, az érintett egyidejű értesítése mellett adható ki. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért a miniszter felelős. A felsőoktatási információs rendszerbe az érintett – saját adatai tekintetében – jogosult betekinteni. Az érintett a felsőoktatási információs rendszerben tárolt adatainak helyesbítését – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével –, törlését az adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől jogosult kérni. Az információs rendszerbe történő betekintés, az adatok felsőoktatási intézmény általi helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.”

### 5. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

Az Nftv. 5. melléklet 1/A. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok

a) a jelentkező természetes személyazonosító adatai,

b) a jelentkező oktatási azonosítója,

c) a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.”

### 6. melléklet a 2015. évi CXXXI. törvényhez

„6. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A felsőoktatási intézmény hivatalos nevének felhasználásával szervezett rendezvények szervezőiről nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény által nyilvántartott adatok a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerinti rendezvények szervezőjének

a) természetes személyazonosító adatai,

b) adóazonosító jele,

c) lakóhelye,

d) elérhetősége.

2. Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosult: a felsőoktatási intézmény.

3. Az adatkezelés célja: a 18. § (1) bekezdés szerint.

4. Az adatkezelés időtartama: a rendezvény kezdetétől számított 5 év.

5. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”

### 7. melléklet a 2015. évi CXXXI. örvényhez

„7. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok:

a) a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatai;

b) a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok:

ba) a vizsgaközpont megnevezése,

bb) a vizsgahely megnevezése,

bc) a vizsgaidőszak megjelölése,

bd) a vizsga neve, szintje, típusa (szóbeli vagy írásbeli),

be) a vizsga helye, ideje,

bf) a vizsgáztató és a feladatjavító neve,

bg) a vizsga eredménye (sikeres vagy sikertelen),

bh) a vizsgarészenként elért pontok és

bi) a vizsgán elért pontszám az elérhető összpontszám százalékában kifejezve; valamint

c) a bizonyítványra vonatkozó adatok:

ca) a bizonyítvány száma,

cb) a bizonyítvány státusza: beterjesztés, jóváhagyás, a nyomdába és a nyomdából érkezés időpontja,

cc) a bizonyítvány hitelessége.

2. Az adatkezelés célja:

A nyelvvizsga-bizonyítványok nyomtatása, hitelesítése, az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok után hatósági igazolvány kiállítása.

3. Az adatkezelés időtartama:

A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában adatot a nyelvvizsga letételétől számított nyolcvan évig lehet kezelni.

4. Továbbítható:

a) a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, valamint az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat.

5. Az oktatási hivatal, mint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának adatkezelője a nyelvvizsga-anyakönyvek nyilvántartásából az 1. pont c) alpontja szerinti adatokat – az érintetteken kívül – a nyelvvizsga letételét igazoló okirat hitelességének megállapítása céljából a felsőoktatási felvételi eljárás lefolytatásával összefüggésben a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban az érintett egyetértésével a munkáltató részére továbbíthatja.”