2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról

2015. évi CXXIII. törvény

az egészségügyi alapellátásról

Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek, valamint hogy a gyógyítás olyan közügy, amelyben mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a gyógyító orvosnak és a megelőzést végző védőnőnek meghatározó szerep és felelősség jut,

elfogadva a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás kapuőri szerepét, annak szakmai, pénzügyi megerősítésének érdekében,

valamint figyelemmel arra, hogy kiemelt célkitűzés a háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői korösszetétel megváltoztatása, a fiatalabb korosztályhoz tartozó egészségügyi szakemberek egészségügyi alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzése, a praxisjoggal érintett alapellátási formákban a praxisjog értékének növelése, valamint az egészségügyi alapellátásban dolgozók életpályájának kidolgozása,

hangsúlyozva azt, hogy az egészségügyi alapellátásban az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzésének hangsúlyosabb megjelenése szükséges, és a betegellátás színvonalának javítása érdekében

a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések¶

1. § (1) Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.

(2) Az egészségügyi alapellátás feladatai:

• a) az ellátott lakosságra vonatkozó, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló ellátás (a továbbiakban: megelőző ellátás);
• b) az egyén
• ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése, egészségtervezésének támogatása,
• bb) jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett,
• bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából,
• bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a szakorvos által javasolt terápiás terv figyelembevételével; és
• c) szükség esetén a b) pont bb) és bd) alpontjában foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása vagy a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.

2. § (1) E törvény alkalmazásában praxisközösség a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma, amelyben a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyről szóló törvény fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

(3) Az egészségügyi alapellátás e törvény szerinti ellátásaira jogosultak körét az egészségügyről szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény tartalmazza.

2. Megelőző ellátások¶

3. § Az egészségügyi alapellátás feladatai a megelőző ellátások keretében:

• a) a lakosság fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása, szükség esetén kialakítása;
• b) az egyes megbetegedések és kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése a következő területeken:
• ba) a család- és nővédelmi gondozás,
• bb) a fogászati és szájüregi megbetegedések megelőző ellátása,
• bc) a mentálhigiénés megelőzés és gondozás,
• bd) a gyermek- és ifjúság-egészségügyi gondozás,
• be) a jelentősen veszélyeztető fertőző betegségek felkutatása,
• bf) a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek korai felismerése,
• bg) az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok;
• c) az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése;
• d) az egyes – jogszabályban meghatározott – tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítása;
• e) az egészségügyi ellátás során a beteg – az adott ellátással össze nem függő – egyéb betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;
• f) a beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése;
• g) intézkedés az a)–f) pont szerinti tevékenységek során felismert elváltozások, kóros eltérések megszüntetése érdekében.

4. § A megelőző ellátások keretében az állam szűrővizsgálatokat szervez, amelyek igénybevételét jogszabály kedvezményekkel ösztönzi.

3. A települési önkormányzat feladatai az egészségügyi alapellátás körében¶

5. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

• a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
• b) a fogorvosi alapellátásról,
• c) az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyeleti ellátásról.
• d)
• e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

(2) Az alapellátás nyújtását érintő jogviszony megváltoztatásáról szóló döntésének meghozatala során a települési önkormányzat kikéri az alapellátást végző orvos, illetve védőnő véleményét.

3/A. Az állam feladatai az egészségügyi alapellátás körében¶

6. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő (a továbbiakban: praxiskezelő) jogszabályban meghatározott szempontok alapján, a települési önkormányzatok bevonásával alakítja ki az egészségügyi alapellátások körzeteit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti körzetek megállapítása és kialakítása során a praxiskezelő kikéri a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv véleményét is, amelyet szükség szerint figyelembe vesz.

(3) A praxiskezelőnek a körzetek kialakításánál a körzetek határát közterületek és házszámok, házszámok hiányában helyrajzi számok által határoltan kell meghatározni, kivéve, ha a település teljes területe az adott szakmában egy alapellátási körzethez tartozik.

(4) Nem kell alkalmazni a települési önkormányzatnak a körzethatárok megállapításáról szóló rendeletét, ha a praxiskezelő az egészségügyi alapellátási körzetet az (1) bekezdés szerint kialakította.

6/A. § Az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról.

6/B. § (1) Az állam az egészségügyi alapellátás körében – a települési önkormányzattal együttműködésben – gondoskodik a védőnői ellátásról.

(2) A védőnői ellátás biztosításáért a Kormány által rendeletben kijelölt állami intézményfenntartó szerv – az irányító vármegyei intézmény útján – felelős azzal, hogy

• a) az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja, és
• b) a Kormány által rendeletben kijelölt állami intézményfenntartó szerv a települési önkormányzat részére tájékoztatásul megküldi a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő, a személyi és a tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó döntéseket.

6/C. § Az egészségbiztosítási szerv a közfinanszírozott egészségügyi alapellátási szolgálat finanszírozási szerződésének egyedi adatait, továbbá a szolgálat díjazását meghatározó adatait havonta megküldi a praxiskezelő részére.

4. Nyilvántartás vezetése az egészségügyi alapellátásról¶

7. § (1) A praxiskezelő nyilvántartást vezet:

• a) az egészségügyi alapellátási körzetekről,
• b) a feladat-ellátási szerződésekről, és
• c) az egészségügyi alapellátási szolgáltatókról és szolgáltatásokról.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza:

• a) az érintett szakma megnevezését, szakmakódját,
• b) a körzet székhelyét,
• c) a körzetet a település érintett részének közterületek általi közterület-megnevezés és házszámok, ezek hiányában helyrajzi szám szerint,
• d) a körzet határát kijelölő döntés számát, és
• e) a körzet azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a feladat-ellátási szerződésnek az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B. § (1) bekezdésében foglalt adatait, ennek hiányában a feladat ellátása érdekében kötött egyéb szerződés megfelelő adatait tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás az alapellátás területén nyújtott egészségügyi szolgáltatásra kiadott működési engedély adatait tartalmazza.

5. A háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás és a fogorvosi alapellátás¶

8. § (1) A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógyítása, valamint az egészségfejlesztés céljából.

(2) A házi gyermekorvos az (1) bekezdésben meghatározott ellátást a 19. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. A házi gyermekorvosi ellátást a 14–19. év közötti személyek esetében – erre irányuló választás alapján – háziorvos is nyújthatja.

(2a) A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a háziorvossal, házi gyermekorvossal együttműködni, és a háziorvos, házi gyermekorvos által meghatározott időpontokban végzett szűrővizsgálatok, státuszvizsgálatok és kontrollvizsgálatok elvégzéséhez a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú jelenlétét biztosítani. Ha a törvényes képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a háziorvos, házi gyermekorvos kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálatot határozattal elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.

(3) A háziorvos, házi gyermekorvos a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként jelzi a gyermek veszélyeztetettségét a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott esetekben hatósági eljárást kezdeményez. Ennek során a háziorvos, házi gyermekorvos a Gyvt. 11. § (1a) bekezdésében és 17. § (2)–(3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával jár el.

(3a) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a gyermek lakóhelye szerint illetékes területi védőnő köteles egymással együttműködni és egymást kölcsönösen írásban haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül tájékoztatni

• a) a nyilvántartásba vétellel az alapellátás megkezdéséről,
• b) a fokozott gondozást igénylő esetekről,
• c) a nyilvántartás megszűnésével az alapellátás befejeződéséről.

(3b) A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos köteles haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a lakóhely szerint illetékes területi védőnő számára

• a) az életkorhoz kötött kötelező védőoltás megtörténtéről, illetve annak elmaradásáról és indokáról,
• b) szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé jelzett észlelt elváltozás kivizsgálásának megtörténtéről és annak eredményéről.

(4) A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott nagykorú személy törvényes képviselője útján gyakorolja. A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választására vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg.

(5) A fogorvos a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátását végzi. A miniszteri rendeletben meghatározott fogászati szűrővizsgálatok fogorvos által igazolt elvégzését a kötelező egészségbiztosítás keretében a fogorvosok részére folyósított finanszírozás megállapítása során – részükre kedvező módon – figyelembe kell venni.

(6) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(6a) A háziorvos az (1) bekezdésben foglalt feladata, valamint az egészségügyi szakrendszerekkel történő folyamatos kapcsolattartása érdekében a miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő informatikai rendszert használja.

(7) Az e § szerinti orvosok által a területi ellátási kötelezettség körében önállóan végezhető egészségügyi ellátás feltételeiről az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény rendelkezik.

(8) A kormányrendeletben meghatározott bejelentkezett biztosítotti létszám feletti, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetben ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók kormányrendeletben foglaltak szerinti kiegészítő díjazásra jogosultak, valamint a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésbe nem hozható teljesítményük alapján jogszabályban meghatározott módon finanszírozásban részesülnek, illetve jogszabályban meghatározott módon ugyanolyan kedvezményekre és pályázati lehetőségekre jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.

9. § Ha a háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátást nyújtó fogorvos az adott egészségügyi alapellátás nyújtásához szükséges szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is rendelkezik, a vonatkozó egészségügyi szakma finanszírozására az egészségbiztosítási szerv – jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az érintett háziorvosi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt, ha azt az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

10. § (1) Az alapellátáshoz kapcsolódóan – e feladatok rendelési időn kívüli ellátására – háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról kell gondoskodni.

(2) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti ellátásának részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az állami mentőszolgálat az (1) bekezdés szerinti ellátás körében a központi ügyeleti hívószámra érkezett, az általa fogadott hívások esetén a telefonos kommunikációt, valamint a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait – az ellátás nyomon követése, az ellátás szervezése, az ellátás és az egységes telefonos időpontfoglalási központ minőségének ellenőrzése céljából – visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni köteles.

(4) Az állami mentőszolgálat a (3) bekezdés szerinti adatokat a hívás fogadásától számított öt évig kezeli.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott adatok – a törvényben meghatározott szerveken túl – az érintett beteg ellátása érdekében az egészségügyi ellátóhálózat érintett beteget ellátó egészségügyi szolgáltatója részére továbbíthatók.

(6) A (3) bekezdésben szereplő adatok nem képezik az egészségügyi dokumentáció részét azzal, hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellátás körében a központi ügyeleti hívószámon keresztül telemedicina ellátásra is sor került, a telemedicina ellátás adatait – a (3) bekezdésben szereplő rögzített felvételen túl – az egészségügyi dokumentáció részeként a rá vonatkozó törvényi szabályok szerint is kell kezelni.

(7) Az állami mentőszolgálat által biztosított egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás esetén a személyes közreműködés hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

10/A. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti önálló orvosi tevékenységet nyújtó háziorvos, házi gyermekorvos a 6/A. § szerinti alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételek szerint részt vesz. Az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel egyéb, az e törvényben és a miniszteri rendeletben nem szabályozott feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentőszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában. Ha a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás megkötését megelőzően részt vesz az ügyeletben, a megállapodásban ezen időszakot is rendezni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyelet ellátásának részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is – a miniszter rendeletben határozza meg.

11. § (1) A praxisközösség elsősorban az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében jöhet létre.é

(2) A praxisközösségek kialakításának szempontjait a Kormány rendeletben állapítja meg.

12. § (1) A háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi ellátás egységes színvonalú ellátása érdekében a miniszter rendelete szerint meghatározott területi illetékességgel, valamint országos szinten kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos működik.

(2)

(3) Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos az alapellátásért felelős országos módszertani intézet keretein belül végzi tevékenységét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, a fogorvos kiválasztására, jogállására, feladataira, juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

6. A védőnői ellátás¶

13. § (1) A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévő személyek számára.

(1a) A védőnő az (1) bekezdés szerinti ellátást a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó magyar állampolgár, valamint külön kérésére a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó külföldi állampolgár részére nyújtja.

(2) A védőnő a 25–65. éves női lakosság részére jogszabályban meghatározottak szerint népegészségügyi szűréseket végez.

(3) A védőnői ellátás feladata:

• a) a család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés,
• b) a várandós anyák gondozása,
• c) a gyermekágyas és szoptató anyák gondozása,
• d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása,
• e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása,
• f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása,
• g) családgondozás,
• h) a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal, házi gyermekorvossal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében,
• i) a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a Gyvt.-ben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése, amelynek során a Gyvt. 11. § (1a) bekezdésében és 17. § (2)–(3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni,
• j) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.

(4) A védőnői ellátás a megelőző ellátások körében:

• a) az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére, ebben a körben az egészséges életmódra, táplálkozásra, a mindennapos testmozgásra, lelki egészségre, az egészséges és biztonságos környezet kialakítására, az egészségkárosító magatartás elkerülésére, a családtervezési módszerek alkalmazására, szűrésekre történő figyelemfelhívásra irányul (elsődleges megelőzés),
• b) a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésére és jelzésére irányul (másodlagos megelőzés),
• c) a tartós megbetegedésben, fogyatékossággal, hátrányos helyzetben élő személyek, családok fokozott gondozására, egészségi állapotuk, szociális helyzetük és környezetük nyomon követésére, az elfogadható körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra irányul (harmadlagos megelőzés),
• d) együttműködik a szociális, köznevelési, család- és ifjúságügyi, felzárkózási, civil- és egyházi, a kulturális és további érintett ágazatokkal.

(5) A várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a védőnővel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során együttműködni. A várandós anya és a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője – ha nem Magyarország területén él – mentesül az együttműködési kötelezettség alól, ha várandós anya esetén a saját, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesíti, aki a védőnőt erről haladéktalanul tájékoztatja.

(5a) Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozatot megküldi a család- és gyermekjóléti központnak, valamint a gyámhatóságnak.

(6) A védőnői ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

14. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogszabályban foglaltak szerint járási, vármegyei, valamint országos hatáskörrel védőnői hatósági felügyeleti tevékenységet lát el.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv, az országos szakmai vezető védőnő irányításával a védőnői szolgáltatás szakmai irányítását, felügyeletét és megfelelőségének ellenőrzését végzi a kollegiális védőnői mentorrendszeren keresztül a védőnői ellátás egységes színvonalú biztosítása érdekében.

7. Az iskola-egészségügyi ellátás¶

15. § (1) Az iskola-egészségügyi ellátás személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából.

(2) Az iskola-egészségügyi ellátás a tanulói jogviszony megkezdésétől a 18 éves korosztályig, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők részére a következő megelőző ellátásokat végzi:

• a) életkornak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálat,
• b) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálat, valamint a teljes fogászati státus rögzítése,
• c) az életkornak megfelelő fejlődésre vonatkozó vizsgálatok,
• d) a környezeti tényezők rizikófaktorainak feltárása és az általuk indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatok, tevékenységek,
• e) részvétel az iskolai egészségfejlesztésben,
• f) az egészségügyi, szociális, mentális problémákkal élő, hátrányos helyzetű tanulók kiemelt gondozása, megfelelő iskolai körülmények, életvitel kialakításában történő segítségnyújtás, pályaválasztásuk segítése,
• g) a tanulók szakmai alkalmasságának orvosi, védőnői vizsgálata,
• h) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos feladatok, az iskolai életkorhoz kötött és önkéntesen igénybe vehető kampányoltások elvégzése,
• i) együttműködés a köznevelés szereplőivel, szülőkkel, az alapellátás más szereplőivel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében.

(3) Az iskola-egészségügyi ellátás megszervezése során gondoskodni kell arról, hogy álljon rendelkezésre a vizsgálatok elvégzésére alkalmas, miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkező helyiség.

(4) Az iskola-egészségügyi ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

8. Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás¶

16. § (1) Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás a beteg lakó- vagy tartózkodási helyén nyújtható szolgáltatások, amelyek célja a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás kiváltása.

(2) Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás körébe tartozó tevékenységek csak a beteg háziorvosának szakmai felügyelete mellett végezhetők.

(3) Az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

9. A foglalkozás-egészségügyi alapellátás¶

17. § (1) A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy

• a) az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
• b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
• c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;
• d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;
• e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
• f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;
• g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;
• h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen,
• i) a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-megelőző feladatokat láthasson el.

(2) A foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

10. Záró rendelkezések¶

18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a praxisközösségek kialakításának szempontjait, együttműködésükre és a tevékenységükre vonatkozó koordinációs szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

• a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátás részletes szakmai szabályait,
• b) a háziorvos, házi gyermekorvos választásának, a jelentkezésnek, a jelentkezés elutasításának, az átjelentkezésnek, valamint az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének a részletes szabályait,
• c) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti ellátásának részletes szakmai szabályait, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is –,
• d) a védőnői ellátás részletes szakmai szabályait,
• e) az iskola-egészségügyi ellátás részletes szakmai szabályait,
• f) a foglalkozás-egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat,
• g) a kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, valamint a hatósági felügyeleti tevékenységet ellátó védőnők kiválasztására, jogállására, feladataira, juttatásaira és területi illetékességük meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,
• h) az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás részletes szakmai szabályait
• i) a 8. § (6a) bekezdése szerinti feltételeket,
• j) az egészségügyi alapellátások körzetei kialakításának szempontjait, eljárási szabályait és a praxiskezelőnek a háziorvosi körzetek ellátása biztosításával kapcsolatos feladatait, valamint a 21. §-ban meghatározott időpontot

rendeletben állapítsa meg.

19. § (1) Ez a törvény – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A 9. §, a 12. §, a 14. §, a 18. § (2) bekezdés g) pontja, a 26. §, a 27. §, a 30. § (2) bekezdése és a 32. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 20. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

20. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint, 2023. január 1. napjától számítva hat hónapja tartósan betöltetlen háziorvosi körzet tekintetében a praxiskezelő jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok figyelembevételével, a települési önkormányzatok bevonásával jogszabályban meghatározott módon gondoskodik a háziorvosi feladatok ellátásának biztosításáról.

(2) Ha az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6. § (1) bekezdése szerint kialakított körzetek esetében a települési önkormányzat a körzet kialakítását követően a jogszabály által megállapított határidőben nem köti meg az érintett alapellátásra vonatkozó feladat-ellátási szerződést vagy azt az új körzet területének megfelelően nem módosítja,

• a) a korábban hatályos feladat-ellátási szerződés hatályát veszti,
• b) a feladat-ellátási szerződést az egészségügyi szolgáltatóval a praxiskezelő köti meg.

(3) A praxiskezelő a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a települési önkormányzat kezdeményezésére, ha a települési önkormányzat és az alapellátást végző szolgáltató megállapodott az alapellátás feltételeiről, és a megállapodás megfelel a jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontoknak, kezdeményezi a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerződés megszüntetését és a települési önkormányzat köti meg a feladatellátási szerződést.

21. § A praxiskezelő gondoskodik arról, hogy – a miniszter rendeletében meghatározott időponttól – az egészségügyi alapellátási körzetek feleljenek meg a jogszabályban megjelölt ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontoknak. A jogszabályban megjelölt ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontoknak nem megfelelő háziorvosi körzetekkel érintett egészségügyi szolgáltatókat és települési önkormányzatokat a vonatkozó eljárásrendre történő tájékoztatással egyidejűleg a praxiskezelő értesíti.

22. § (1) A Módtv.-vel megállapított 6/A. §-ban foglaltakat 2024. február 29-ig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állami mentőszolgálat a 6/A. §-ban foglalt feladatát a miniszter (6) bekezdés szerinti közleményében foglalt alapellátási körzetekben a miniszter (6) bekezdés szerinti közleményének közzétételét követő 30. naptól látja el. Azon a területen, ahol az állami mentőszolgálat látja el a 6/A. §-ban foglalt feladatát, a feladatellátásának időpontjától, mint zárónaptól (e § alkalmazásában a továbbiakban: zárónap) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásra (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ellátás) a települési önkormányzat által kötött feladat-ellátási szerződés a hatályát veszti.

(3) A miniszternek a (6) bekezdés szerint közzétett közleményében meg nem jelölt alapellátási körzetek tekintetében, valamint a közleményben megjelent területen a zárónapig az ellátás szervezése a települési önkormányzat feladata. Budapest területe kivételével 2023. január 1-jétől 2024. február 29-ig a települési önkormányzat az ellátásra legfeljebb a zárónapig tartó hatállyal köthet szerződést vagy megállapodást. A települési önkormányzat az ellátásra kizárólag olyan szerződést vagy megállapodást köthet, amely a részéről egyoldalúan, legfeljebb 30 napos hatállyal felmondható.

(4) Az állami mentőszolgálat látja el ott is a 6/A. §-ban foglalt feladatát, ahol az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232/D. § (8) bekezdése szerinti zárónapon az Eütv. 232/D. § (4) bekezdése szerinti ügyeleti ellátási feladatról a települési önkormányzat az állami mentőszolgálat útján gondoskodik.

(5) Az állami mentőszolgálat látja el azon a területen is a 6/A. §-ban foglalt feladatát, ahol

• a) az állami mentőszolgálat az ellátás nyújtásáról valamennyi területileg érintett települési önkormányzattal megállapodott, és
• b) az érintett területen – az állami mentőszolgálattal kötött megállapodás kivételével – az ellátásra nincs hatályban feladat-ellátási megállapodás vagy szerződés.

(6) A miniszter az ellátáshoz szükséges technikai, személyi feltételek fennállásának bekövetkezése napján a kormányzati honlapon közzétett közleményben közzéteszi azokat az ellátási területeket, amelyekben a közzétételt követő 30. naptól kezdődően a 6/A. §-ban foglalt feladatát az állami mentőszolgálat látja el.

(7) A miniszter a (6) bekezdés szerinti közleményét az érintett helyi önkormányzatoknak elektronikusan haladéktalanul megküldi.

23. § (1) A települési önkormányzat által a védőnői ellátás biztosítása érdekében 2023. július 1-jét megelőzően kötött szerződés 2023. június 30-i zárónappal hatályát veszti.

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott védőnő és a védőnői ellátás körében foglalkoztatott személy tekintetében a munkáltatói jogokat 2023. július 1-től az az irányító vármegyei intézmény gyakorolja, amely területileg illetékes az érintett védőnői körzet tekintetében. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott védőnő jogviszonyát a munkáltatói jogutódlás nem érinti, azt folyamatosnak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti vármegyei intézmény 2023. július 1. napjával egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít azon védőnői feladatok ellátása érdekében, ahol 2023. július 1. napjától munkáltatói jogutódlás alapján a személyi feltételek nem biztosítottak. A jogviszony létesítésekor az adott körzetben 2023. június 30. napján a védőnői feladatokat nem egészségügyi szolgálati jogviszony keretében ellátó védőnőt előnyben kell részesíteni.

(4) A települési önkormányzat az általa 2023. június 30. napjáig biztosított védőnői ellátás finanszírozására jogosult.

(5) A települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát.

(6) A települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el.

24. § A praxiskezelő által vezetett, az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 7. § szerinti nyilvántartásba

• a) a 2022. december 31-i állapot szerinti alapellátási körzetekről nyilvántartott adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv 2023. július 31-ig,
• b) a Módtv1.-gyel megállapított 7. § (3) bekezdésében szereplő adatokat az 5. § (1) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat, a 6/A. § szerinti esetben az állami mentőszolgálat a szerződés keltét követő 15 napon belül,
• c) a Módtv1.-gyel megállapított 7. § (4) bekezdésében szereplő adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyről szóló határozat keltét követő 15 napon belül

a praxiskezelő által biztosított elektronikus felületen bejelenti.

25. § 2024. szeptember 30. napjával a Budapest területére vonatkozóan a települési önkormányzat által a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletre kötött feladat-ellátási szerződés hatályát veszti.

26. § A 2025. január 1-jét megelőzően az állami mentőszolgálat által biztosított egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás esetén a személyes közreműködés hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért kifizetett igazgatási szolgáltatási díjat a nyilvántartásba vételt lefolytató egészségügyi államigazgatási szerv 2025. március 1-jéig visszatéríti.

27. § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 10/A. §-ban foglaltak a Módtv2. hatálybalépését megelőzően az állami mentőszolgálat és a háziorvos, házi gyermekorvos között megkötött megállapodásokat nem érintik, azzal, hogy ha a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásban foglalt díjazáshoz képest a miniszter rendeletében meghatározott díjazás a háziorvosra, házigyermekorvosra nézve kedvezőbb, a megállapodásban a Módtv2. által megállapított 10/A. § hatálybalépését követően azt kell alkalmazni.

28. §¶

29. §¶

30. § (1)

(2)

31. §¶

32. § (1)

(2)

33. §¶