2015. évi CXCVI. törvény — mi változott? 2016. január 1.

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9c) A (9) bekezdés szerint felügyeleti díjat fizető bányavállalkozónak, illetve engedélyesnek a tárgyévben befizetendő felügyeleti díjból – a tárgyévre megállapított felügyeleti díj fizetési kötelezettség mértékéig – visszajár a tárgyévet megelőző évben az általa a bányafelügyelet eljárásaiért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjak összege.”

2. § A Bt. 50. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvénnyel megállapított 43. § (9c) bekezdése szerinti visszafizetést a Hivatal elsőként 2017. január 1-jét követően alkalmazza.”

3. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a a következő 48–51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„48. hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;

49. talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;

50. lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása érdekében lefoglalt;

51. fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű intézkedések és feltételek alkalmazása.”

4. § Az Atv. 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az atomenergia alkalmazása és felügyelete során érvényesíteni kell a fokozatosság elvét.”

5. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/A. §-sal egészül ki:

„Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás

16/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást vezet.

(2) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a következő adatcsoportokat tartalmazza:

a) a munkavállaló

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát,

ad) társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy külföldi állampolgárok esetén olyan egyéb, a személyhez egyértelműen hozzárendelt hivatalos azonosító jelet, amely a személy teljes élettartamára nézve állandó;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményeit, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információkat;

c) a munkavállaló sugárvédelemmel összefüggő tevékenységéért felelősséget viselő vállalkozás adatait, valamint külső munkavállalók esetében a munkáltató adatait;

d) a foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dozimetriai eredményeit és

e) a sugárzással járó munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat.

(3) Az atomenergia alkalmazójára vonatkozó adatok tartalmazzák a vállalkozás nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát.

(4) Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak a munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó adatok közül az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a munkáltató nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát;

b) a személyi dozimetriai ellenőrzési időszak dátum szerinti pontos megjelölését;

c) a munkavállaló sugárterhelésnek való kitettsége szerinti – az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott – besorolását.

(5) A hivatalosan feljegyzett személyi dozimetriai eredmények kiterjednek a munkavállalót a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, függetlenül azok forrásától és a besugárzási útvonalaktól, valamint magukban foglalják a résztest- és szemlencse dozimetriai eredményeket egyaránt.

(6) Abban az esetben, ha a külső munkavállalót a munkáltatója átmenetileg más munkáltatónál (a továbbiakban: ideiglenes munkáltató) foglalkoztatja, a munkáltató az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást keresi meg az ideiglenes munkáltató részére a külső munkavállalóra vonatkozó alábbi adatok továbbítása érdekében:

a) a külső munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó, a (4) bekezdés szerint meghatározott adatok;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági vizsgálatok eredményei, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információk és

c) a külső munkavállalón elvégzett személyi sugárterhelés-monitoring eredményei az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a tárgyévben, illetve az azt megelőző négy évre vonatkozóan.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok a következőket tartalmazzák:

a) a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleményt;

b) a sugárzással való munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat;

c) a legutóbbi időszakos alkalmassági vizsgálat időpontját és

d) az eredmények érvényességének időtartamát.

(8) A tevékenység befejezésekor a vállalkozás köteles az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás számára bejelenteni a radionuklidok kormányrendeletben meghatározott bevitele esetén a bevitt összes aktivitás vagy a lekötött effektív dózis becsült értékét.

(9) Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel.

(10) Az atomenergia-felügyeleti szerv az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatait addig kezelheti, amíg az adott munkavállaló be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig.

(11) Saját magára vonatkozóan valamennyi, adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szervezet adatot igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. A rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából – térítésmentesen – adatokat igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatai személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatók.”

6. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/B. §-sal egészül ki:

„Sugárvédelmi szakértő

16/B. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásához az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedély, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás szükséges. A tevékenység folytatását az atomenergia-felügyeleti szerv annak engedélyezi, aki rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Sugárvédelmi szakértői tevékenységet az erre feljogosított

a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),

b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői társaság), valamint a Szolgtv. szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői vállalkozás)

végezhet.

(3) A sugárvédelmi szakértői tevékenységet az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre annak a sugárvédelmi szakértői társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, aki hatályos sugárvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik.

(4) A sugárvédelmi szakértői vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az atomenergia-felügyeleti szervnek bejelenteni. A vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.

(5) Amennyiben a jogszabály atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, sugárvédelmi szakértőként kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyek vehetők igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a sugárvédelmi szakértőnek, sugárvédelmi szakértői társaságnak, illetve sugárvédelmi szakértői vállalkozásnak az igénybevételéhez fűződnek, akik az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel vagy igazolással rendelkeznek.

(6) Az engedéllyel rendelkező sugárvédelmi szakértőkről, sugárvédelmi szakértői társaságról, valamint sugárvédelmi szakértői vállalkozásról az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a sugárvédelmi szakértő:

a) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,

b) szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény megjelölését,

c) a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,

d) szakértői szakterületét,

e) a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,

f) az adatváltozások bejelentésének idejét,

g) a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát és

h) a nyilvántartási számot.

(7) A nyilvántartás a (6) bekezdés d)–h) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(8) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi szakértők jegyzékét honlapján naprakészen közzéteszi, mely tartalmazza a sugárvédelmi szakértő nevét és a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát. A sugárvédelmi szakértő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül az értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.

(9) A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános

a) a sugárvédelmi szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és időtartama,

b) a szakterület,

c) a sugárvédelmi szakértő, sugárvédelmi szakértői társaság engedélye kiállításának napja,

d) a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja,

e) a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama és

f) a nyilvántartási szám.

(10) A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására szolgáltatható adat.

(11) A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv törli a nyilvántartásból, ha e tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének, vagy ha törlésre irányuló bejelentést tesz.”

7. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/C. §-sal egészül ki:

„Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása

16/C. § (1) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy végezhet. Megfelelő sugárvédelmi képzettség szerezhető a jogszabály által előírt sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. A sugárvédelmi képzettséget időszakosan meg kell újítani.

(2) A sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről, a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiállított bizonyítvány igazolja. A jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok (3) bekezdésben meghatározott adatait jogszabályban meghatározott határidőn belül az atomenergia-felügyeleti szervnek meg kell küldeni.

(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv a bizonyítvány következő adatait tartja nyilván:

a) a képzés, továbbképzés fokozatát;

b) a 16/A. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjaiban meghatározott személyes adatokat;

c) a bizonyítvány kiállításának keltét;

d) a vizsgázónak a vizsgán elért eredményét.

(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásában szereplő személyes adatokat a sugárvédelmi képzettségre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel, és azokat a bizonyítvány hatályának lejártát követő egy évig kezelheti.

(5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvántartásból kérelemre a 16/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot.”

9. § Az Atv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követő, valamint a hiányzó, a talált, és a lefoglalt anyaggal kapcsolatos intézkedések rendjét kormányrendelet határozza meg.

(3) A hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított, nukleáris veszélyhelyzet előidézésére alkalmas nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.”

10. § (1) Az Atv. 67. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„k) a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentések és intézkedések, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedések részletes szabályait;”

(2) Az Atv. 67. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„y) az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat valamint a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.”

11. § Az Atv. a következő 71. §-sal egészül ki:

„71. § Ez a törvény az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

12. § Az Atv.

- a) 2. § 29. pontjában a „nukleáris létesítmények ionizáló” szövegrész helyébe a „létesítmények ionizáló” szöveg,

- b) 12. § (8) bekezdésében a „17. § (7) bekezdése” szövegrészek helyébe „17. § (8) bekezdése” szöveg,

- c) 13. § (3) bekezdésében a „létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban” szövegrész helyébe a „létesítési engedélyezési eljárásában” szöveg,

- d) 17. § (2) bekezdés 4. pontjában a „nukleáris rendszer, rendszerelem” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme” szöveg,

- e) 17. § (2) bekezdés 43. pontjában az „építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői” szöveg,

- f) 18/D. § (1) bekezdésében a „mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői” szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki vezetői” szöveg, az „akit” szövegrész helyébe az „aki” szöveg,

- g) 38. § (2) bekezdésében az „üzemeltetési” szövegrész helyébe az „üzembe helyezési” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az Atv. 4. § (12) bekezdése.

39. § A Vet.

- a) 148. § (2) bekezdésében a „0,21 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,25 Ft/kWh” szöveg,

- b) 148. § (3) bekezdésében a „0,13 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,07 Ft/kWh” szöveg,

- c) 148. § (4) bekezdésében a „2,08 Ft/kWh” szövegrész helyébe az „1,75Ft/kWh” szöveg

lép.