2015. évi CXCII. törvény — mi változott? 2016. január 1.

1. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az V/B. Fejezet alkalmazásában

1. adóév: a naptári év;

2. automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

3. Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

4. Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló személy;

5. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

6. Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási Szerződés;

7. Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

8. Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar Pénzügyi Intézmény;

9. Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

10. Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

11. Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem dokumentált Pénzügyi Számla;

12. Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény;

13. Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;

14. Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;

15. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.”

2. § Az Aktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”

3. § Az Aktv. a következő V/B. fejezettel egészül ki:

„V/B. FEJEZET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL

43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentésben megjelöli e minőségének – az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti – jogcímét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

(4) Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi

a) az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel rendelkezik),

b) az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és

c) a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját.

(5) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig – bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.

43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.

43/I. § (1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

1. a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje;

2. a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye és ideje;

3. a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító);

4. a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;

5. a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén – ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket – annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták, akkor a lezárás időpontját megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;

6. a Letétkezelői Számla esetében

a) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;

b) az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;

7. a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;

8. a 6–7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét), melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.

(3) Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(4) Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt, szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.

(5) Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás, adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.

43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét – ha az lehetséges – elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban továbbítja.

43/K. § A 43/G. § (1)–(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről – az információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével – az adóévet követő év december 31-ig jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.

(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős miniszter részére.”

4. § Az Aktv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:

„45/C. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)–(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.”

5. § Az Aktv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

6. § Az Aktv. az 1. és 2. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.

7. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) XIII. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

146/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

146/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.”

8. § A Tpt. „Értékpapírtitok” fejezete a következő 374/A. §-sal egészül ki:

„374/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.”

9. § A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

10. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 118. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha]

„h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.”

11. § A Bszt. XXI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

123/D. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/E. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.”

12. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

13. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 63. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.”

14. § Az Fsztv. a következő 16/B. alcímmel egészül ki:

„16/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

86/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.”

15. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.”

16. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.”

17. § A Hpt. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”

18. § A Hpt. XIII. Fejezete a következő 126/B. alcímmel egészül ki:

„126/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

288/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

288/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.”

19. § A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

25. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5c) A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát, elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.”

(2) Az Szjtv. 1. § (6)–(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.

(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a jogerő beálltától – másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől – számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(6b) Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.”

(3) Az Szjtv. 1. § (6d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)

„a) elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),”

(4) Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a)–(7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.

(7b) Az (5a) bekezdés b) pontjához kapcsolódó jelentős önkorlátozó nyilatkozat tételével és annak hatósági nyilvántartásával kapcsolatban a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(7c) A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltételt a szerencsejáték szervező a törvény 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.”