2015. évi CXCI. törvény — mi változott? 2015. december 13.

51. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1)–(1a) bekezdés alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás.”

(2) A Különadó tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A különadó alapjának minősül az (1) és (1a) bekezdés szerinti jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a munkaviszonyhoz kapcsolódóan megkötött versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.”

(3) A Különadó tv. 9. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]

„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg.”

52. § A Különadó tv. II. Fejezete a következő 12/E. §-sal egészül ki:

„12/E. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (1b) bekezdését a 2013. december 31-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2015. január 1-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(3) Amennyiben a magánszemély az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (1b) bekezdés vagy 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége a 9. § (1b) bekezdés vagy a 9. § (3) bekezdés e) pont alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(4) Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását még nem nyújtotta be, a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

(5) Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását már benyújtotta, az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. Az adóhatóság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül határozatban állapítja meg – a jövedelemszerzés évére vonatkozó szabályok szerint – a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket, amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből. Az adóhatóság a visszajáró összeg után a határidőn túl kiutalt adó-visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb 2016. június 30-ig késedelmi kamatot állapít meg.”

66. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 25. § (4) bekezdés b)–i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként]

„b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,

c) a Kormány tagja,

d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

e) a legfőbb ügyész,

f) az Alkotmánybíróság elnöke,

g) az Állami Számvevőszék elnöke,

h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy

i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke”

[tulajdonában, vagy az a)–m) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.]

67. § A Kbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 197/A. §-sal egészül ki:

„197/A. § Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított

a) 25. § (3) és (4) bekezdésének a közös háztartásban élő hozzátartozóra vonatkozó rendelkezését a 2015. november 1-jét követően,

b) 25. § (4) bekezdését – az a) pontban meghatározott kivétellel – az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény hatálybalépését követően

indult eljárásban kell alkalmazni.”

68. § A Kbt.

- 1. 25. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli” szövegrész helyébe a „közös háztartásban élő” szöveg,

- 2. 25. § (4) bekezdésében az „a)–m) pont szerinti személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a)–i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő” szöveg,

- 3. 147. § (2) bekezdésében, 184. § (4) bekezdésében a „Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „közös háztartásban élő” szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Kbt. 25. § (4) bekezdés j)–m) pontja.

79. § Az Áht. 31. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.”