2015. évi CVII. törvény — mi változott? 2015. szeptember 2.
A 2015. szeptember 1. és 2015. szeptember 2. között hatályba lépett módosítások. 12 sor került be, 669 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. szeptember 1.)Következő módosítás (2016. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2015. évi CVII. törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
#### 1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1–2. §
„(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”
2. § A Vht. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„231. § (1) A miniszter a Kar felügyeletének ellátására, továbbá a Kar hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja a (2)–(3) bekezdésben foglalt azon jogosítványokat, amelyeket a kinevezés a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a Kar jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a Kar részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a Kar bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat.
(2) A miniszteri biztos
a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,
b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,
c) megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot,
d) megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát,
e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,
f) felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét,
g) elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát,
h) rendkívüli közgyűlést hívhat össze.
(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően
a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Kar ügyeiről,
b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a Kar által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,
c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,
d) iránymutatás kiadását kezdeményezheti,
e) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását,
f) javaslatot tesz a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére,
g) felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.
(4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a Kar jogosítványai szünetelnek.
(5) A miniszteri biztos a tevékenységéről negyedévente beszámol a miniszternek.”
3. §
4. § A Vht. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő 234/A. §-sal egészül ki:
4–12. §
„234. § A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a határozott idő lejárta előtt a miniszter megállapítja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát.
13. § (1)
234/A. § A miniszter a kinevezés lejártát megelőzően a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát a kinevezési feltételek fennállása esetén, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és azok közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.”
5. § A Vht. 235. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a végrehajtókat – közös, indokolással ellátott, írásban előterjesztett kérelmükre és a Kar hivatali szerve vezetőjének egyetértésével – egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.”
6. § A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani.”
7. § A Vht. 237. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a Kar hivatali szerve vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést és bejelenteni hivatali helyiségének címét.
(2) A Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.”
8. § (1) A Vht. 239. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A végrehajtói szolgálat megszűnik)
„f) a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó”
(napján.)
(2) A Vht. 239. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„d) a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári évben a 270 napot,”
(3) A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„f) a végrehajtónak 90 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese,
g) a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói irodába.”
(4) A Vht. 239. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a Kar bármely tagja vagy hivatali szervének alkalmazottja a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a Kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, aki köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert. Összeférhetetlenség esetén a Kar hivatali szervének vezetője írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”
9. § A Vht. 240/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy az állandó helyettese jár el, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó, illetve a felfüggesztéstől, szüneteléstől számított 15 napon belül az állandó helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.
(2) A 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján eljáró helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján történő helyettesítés esetén a végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket a helyettesítő átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a felfüggesztés vagy a szünetelés megszűnik, a helyettes letéti számla feletti rendelkezési joga megszűnik.”
10. § A Vht. 240/B. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:
„ A végrehajtói szolgálat szünetelése
240/B. § (1) Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel. Ha egy naptári évben a távollét összesen meghaladja a 90 napot, a végrehajtói szolgálat a 91. naptól szünetel.
(2) Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.
(3) A szünetelést a Kar hivatali szerve állapítja meg.
(4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet.
(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.”
11. § A Vht. 240/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a Ket. rendelkezései szerint jár el.”
12. § A Vht. 240/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„240/E. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a Kar hivatali szerve az önálló bírósági végrehajtóhelyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A Kar hivatali szerve a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja. A meghallgatáson jelen lehetnek a Kar elnökségének tagjai.”
13. § (1) A Vht. 240/F. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki)
„e) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,”
(2)
(3)
14. § A Vht. 241/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14–40. §
„(1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.”
15. § A Vht. 243–245. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„243. § (1) A végrehajtót az általa foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettese helyettesítheti.
(2) A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettes helyettesítésre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát.
(3) Ha a végrehajtónak több végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a helyettesítésre jogosult, és a kijelölést haladéktalanul be kell jelentenie a Kar hivatali szervének.
(4) Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. A végrehajtó kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat.
(5) A végrehajtó-helyettes a munkaviszonya fennállása alatt köteles ellátni helyettesítési feladatait.
(6) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles teljesíteni.
(7) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken – ugyanabban a végrehajtási ügyben is – egyidejűleg eljárhat.
244. § (1) A végrehajtó köteles a távollétét és annak megszűnését bejelenteni a Kar hivatali szervének. A bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtania a helyettesítő nyilatkozatát, amely szerint a helyettesítő személy a távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja.
(2) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg a távollétről tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek bejelentett állandó helyettese.
(3) Az állandó helyettes (2) bekezdés szerinti tájékoztatása esetén a végrehajtó a 243. § (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni a végrehajtót, aki az állandó helyettes távolléte alatt az állandó helyettesi feladatokat ellátja.
245. § (1) Helyettesnek kell eljárni, ha
a) a végrehajtói állás megüresedett,
b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,
c) a végrehajtó szolgálata szünetel,
d) a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben, valamint akkor ha a végrehajtó szolgálata a 240/B. § (2) bekezdése alapján szünetel, a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.
(3) Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.
(4) A távollét bejelentését követően a Kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.
(5) A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el.
(6) A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az alapvető munkáltatói jogok kivételével.”
16. § A Vht. 249. §-a és a 250. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„249. § (1) A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Kar.
(2) A Kar jogi személy, székhelye Budapest. A Kart a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(3) A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.
250. § (1) A Karra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Kar az e törvényben és más jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) A Kar jogai és feladatai különösen:
1. vezeti a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
2. havi rendszerességgel tájékoztatja a minisztert a végrehajtói névjegyzék adatairól és az adatváltozásokról;
3. ellenőrzi az általa vezetett névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását;
4. kiállítja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványát;
5. vezeti a távollévő végrehajtók nyilvántartását, és felhívja a helyettesként eljáró személyt a helyettesítésre;
6. a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert;
7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását;
8. nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról;
9. a végrehajtói szolgálat megkezdése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali helyiségét, felelősségbiztosítását, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról szóló szerződést;
10. intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyeket;
11. igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát;
12. lebonyolítja a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát;
13. fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat;
14. az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére;
15. – a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;
16. nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról;
17. a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet;
18. árverési csarnokot működtethet;
19. működteti és fejlesztheti az elektronikus árverési rendszert, az elektronikus ügyviteli rendszert és a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét;
20. működteti és fejlesztheti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást;
21. a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja;
22. javaslatot tesz a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;
23. ellátja az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;
24. számítástechnikai fejlesztéseket végezhet;
25. szolgáltatásokat nyújthat a végrehajtók számára;
26. dönt az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról;
27. dönt az e törvény szerinti titoktartás alóli felmentésről;
28. vezeti a végrehajtók elektronikus aláírásának nyilvántartását;
29. a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást végez;
30. vezeti az ellenőrzésbe bevonható végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és volt végrehajtók nyilvántartását;
31. ellenőrizheti a 226/A. §-ban foglaltak betartását;
32. elkészíti a Kar etikai szabályzatát;
33. a Kar tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki, különösen a végrehajtó irodájának kialakításáról, felszereltségéről.
(3) A Kar a 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hivatali szerve útján gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat és teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a hivatali szerv együttműködik a Kar elnökségével, a Kart a hivatali szerv vezetője képviseli.
(4) A Kar – az elnökség útján – érdek-képviseleti feladata ellátása érdekében:
a) megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait;
b) véleményezi a végrehajtókkal és a Karral kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
c) szakmai bizottságot működtethet;
d) a végrehajtók nemzetközi szervezeteivel kapcsolatot tarthat fenn.
(5) A Kar érdek-képviseleti tevékenységével összefüggésben felmerülő kiadásokat elsősorban a tagdíjak fedezik. A Kar közfeladataival összefüggésben felmerülő kiadásokat az általános költségátalány és a Kar egyéb bevételei fedezik. A Kar hivatali szerve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon engedélyezheti az érdek-képviseleti feladatok ellátásának általános költségátalányból történő finanszírozását.”
17. § A Vht. 250/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kar a tagjairól és a végrehajtójelöltekről az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás – a (2) bekezdés 1. és 3–5. pontjában, a (3) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
1. természetes személyazonosító adatok,
2. székhely, illetékességi terület,
3. az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte,
4. a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte,
5. a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, száma,
6. a végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,
7. a kinevezés napja és időtartama,
8. az eskütétel napja,
9. a hivatalba lépés napja,
10. a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,
11. a végrehajtó állandó helyettese,
12. a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,
13. a végrehajtó helyettesítésére kijelölt végrehajtó-helyettes,
14. az áthelyezés napja,
15. a végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, oka,
16. a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja,
17. a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának vizsgálati időpontja,
18. fegyelmi büntetések,
19. a végrehajtó ellen indult panaszügyek,
20. a végrehajtó vállalkozói és letéti számlájának száma, a letéti számla feletti rendelkezésre jogosult neve, a számlát vezető hitelintézet neve,
21. a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,
22. a végrehajtó azonosító száma,
23. a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás-tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.
(3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) a (2) bekezdés 1., 3–5. és 18–19. pontjában foglalt adatok,
b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,
c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú – 90 napot meghaladó – kiesésre vonatkozó adatok,
d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e) a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.
(4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) a (2) bekezdés 1., 3–4. pontjában foglalt adatok,
b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,
c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok,
d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja.”
18. § A Vht. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § (1) A Kar szervei:
a) a közgyűlés, amely a Kar minden tagját magában foglalja,
b) az öttagú elnökség,
c) a Kar hivatali szerve.
(2) A Kar egyetemi jogi végzettséggel rendelkező végrehajtó tagja az elnökség tagjává és elnökévé megválasztható, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(3) A Kar a munkájának elősegítésére szakmai bizottságokat hozhat létre.
(4) A Kar tagja jogosult:
a) a Kar által létrehozott szakmai bizottságokban részt venni;
b) a Kar hivatali szerve által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;
c) a szakmai képzéseken oktatónak jelentkezni;
d) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásába bevonható végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek jelentkezni.
(5) A Kar végrehajtó tagja jogosult vizsgálóbiztosnak jelentkezni.
(6) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a Kar elnökét és alelnökét.”
19. § (1) A Vht. 252. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Kar végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni, a megismételt közgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két közgyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.”
(2) A Vht. 252. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közgyűlésen a Kar végrehajtó tagjai rendelkeznek szavazati joggal.”
20. § A Vht. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253. § (1) A Kar vagyona felett – a tagdíjból származó bevételek kivételével – a tulajdonosi jogokat a Kar hivatali szerve gyakorolja, így különösen a Kar hivatali szervét illeti meg a Kar bankszámlái feletti rendelkezési jog. A Kar a tagdíjak összegét erre elkülönített számlán kezeli, és az e számla feletti rendelkezési jog az elnökséget illeti meg.
(2) A Kar hivatali szerve a hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rendben dönt. A Kar hivatali szervének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kar alkalmazottai felett. A Kar hivatali szervének vezetője a gazdálkodással összefüggő feladatok körében jóváhagyja a Kar pénzügyi kötelezettségvállalásait és kifizetéseit, dönt a teljesítésigazolások elfogadhatóságáról.
(3) A Kar hivatali szervének vezetőjét a miniszter nevezi ki 7 évre egyetemi jogi végzettséggel és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező személyek közül. A vezető felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
(4) A Kar hivatali szervének vezetője
a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,
b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,
c) megismerheti a Kar szervei által kezelt valamennyi adatot,
d) megtekintheti a Kar más szerveinek bármely iratát,
e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,
f) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,
g) tevékenységéről félévente beszámol a miniszternek.
(5) A Kar hivatali szervének vezetője más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(6) A Kar hivatali szervének vezetője nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
(7) A Kar hivatali szerve vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.
(8) A Kar hivatali szerve vezetőjének megbízatása megszűnik
a) a megbízatása időtartamának leteltével,
b) a halálával,
c) az összeférhetetlenség fennállásának megállapításával,
d) lemondással,
e) a kinevezés visszavonásával.
(9) Összeférhetetlenség esetén a miniszter írásban felszólítja a Kar hivatali szervének vezetőjét, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén a miniszter megállapítja az összeférhetetlenség fennállását.
(10) A Kar hivatali szerve vezetőjének jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 1–31. §-át; 46. §-át; 51–52. §-át; 54–55. §-át; 80–81. §-át; 86–91. §-át; 103–106. §-át; 115–134. §-át; 154–164. §-át; 166–177. §-át; 179–180. §-át; 190. §-át megfelelően alkalmazni kell.”
21. § A Vht. 253/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/A. § Az elnökség javaslatot tehet fegyelmi eljárás kezdeményezésére.”
22. § A Vht. 253/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/C. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával szervezeti és működési szabályzatot készít, amely – e törvény keretei között – tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait.
(2) A szervezeti és működési szabályzatot, valamint az iránymutatást a meghozatalától számított 15 napon belül jóváhagyás végett be kell mutatni a miniszternek. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iránymutatás megküldésétől számított 30 napon belül kifogással élhet a szervezeti és működési szabályzat, illetve iránymutatás azon rendelkezésével szemben, amely – elfogadása esetén – a 253/D. § alapján törvényességi felügyeleti intézkedést indokolna.
(3) Az etikai szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A Kar elnöksége maga határozza meg az ügyrendjét.
(5) A Kar hivatali szerve internetes honlapot tart fenn, ahol közzéteszi a szervezeti és működési szabályzatot, az elnökség ügyrendjét, az etikai szabályzatot és az iránymutatásokat.”
23. § A Vht. 253/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja,
a) a Kar szerveinek határozatát megsemmisítheti,
b) a törvényes működés helyreállítása érdekében
ba) elrendelheti a Kar közgyűlésének és elnökségének összehívását,
bb) a Kar jogszabálysértő szervének működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére – a Kar tagjai közül – felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a Kar szerve működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.
(6) A felügyelőbiztos a törvényes működés helyreállítása céljából haladéktalanul intézkedik a Kar jogszabálysértően működő szervének összehívásáról. A törvényes működés helyreállítását követően a felügyelőbiztos kirendelését meg kell szüntetni. Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a Kar valamely szervében nem viselhet tisztséget.”
24. § A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253/H. § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában a közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Kar hivatali szerve a Ket. alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”
25. § A Vht. 254/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
26. § A Vht. 254/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani vagy végrehajtói irodába tagként belépni.”
27. § A Vht. 254/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Végrehajtói irodát egy vagy több végrehajtó alapíthat. Végrehajtó iroda tagja csak végrehajtó lehet.”
28. § A Vht. 254/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni)
„b) a tagok nevét, szolgálati helyét (annak a járásbíróságnak a megnevezését, amelyre kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és terjedelmét,”
29. § A Vht. 254/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtói iroda a végrehajtási tevékenységen kívül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.”
30. § A Vht. 254/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
( A végrehajtói irodai tagsági jogviszony megszűnik)
„b) a tag halálával,”
31. § A Vht. 254/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni a taggal. A tagot megillető vagyonrészt – eltérő megállapodás hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.
(3) A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda egyetlen tagjának végrehajtói szolgálata megszűnt.”
32. § A Vht. 254/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következő ügyekben:
a) bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek névjegyzékébe, törlés e névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/F. § (5) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,
b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c) felvétel a végrehajtói irodák kari nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból,
d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kar hivatali szervénél írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax útján benyújtott kérelem.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Kar hivatali szerve folytatja le.
(4) A névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kar bármely szerve a törlési okról tudomást szerez; a törlési eljárás során az ügyfél nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezhető.
(5) Ha a Kar hivatali szerve a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a) az eljáró szerv nevét, a hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét,
d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(6) Az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
33. § A Vht. 256/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)–(4) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy a kinevezéséhez középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: törvényszéki végrehajtó-helyettes.”
34. § A Vht. 266. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a 225. § (1) bekezdésében felsorolt személy, aki
a) az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve
b) az etikai szabályzatban foglaltakat megszegi, és ezzel a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, hivatásának tekintélyét csorbítja.
(2) Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt akkor is, ha vétkes magatartása a Kar iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti.”
35. § A Vht. 267. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában, illetve a (2) bekezdés e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.”
36. § A Vht. 269. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha)
„a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy”
37. § A Vht. 278. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől számított 30 napon belül – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – határozattal elrendeli a vizsgálatot és annak lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.”
38. § (1) A Vht. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, meghallgathatja a feljelentő képviselőjét és egyéb bizonyítást végezhet.”
(2) A Vht. 279. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.
(6) A vizsgálóbiztos a jelentésében a kötelességszegés súlyáról nem nyilváníthat véleményt, fegyelmi büntetés kiszabására nem tehet javaslatot.”
39. § A Vht. „Fegyelmi vizsgálat” alcíme a következő 279/A. §-sal egészül ki:
„279/A. § (1) A jelentés kézhezvételét követően a feljelentő a feljelentésben megjelölt tényállást kiegészítheti, amelyet a kézhezvételt követő 15 napon belül megküld a fegyelmi tanácsnak.
(2) A fegyelmi tanács a feljelentés kiegészítését megküldi a vizsgálóbiztosnak, aki a 279. §-ban foglaltak szerint lefolytatott vizsgálat alapján a jelentését kiegészíti, és azt a feljelentés kiegészítésének kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a fegyelmi tanácsnak és a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is.”
40. § A Vht. 285. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti, vétkességét megállapítja vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az eljárási költség viseléséről.
(2) Ha a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vétkességét állapította meg, a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.”
41–52. §
53. § A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
53–55. §
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„p) a végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével összefüggő elszámolás, ügyvitel és ügykezelés részletes szabályait,”
54. § A Vht.
- 1. 57/A. § (3) bekezdésében, 254/G. § (2) bekezdésében, 298. § (3) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,
- 2. 254/D. § (5) bekezdésében, 267. § (1) bekezdés d) pontjában, 274. § (4) bekezdésében a „kamarai” szövegrész helyébe a „kari”,
- 3. 34/A. § (2) bekezdésében, 35/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 37/C. § (4) bekezdésében, 57/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 132/C. § (1) bekezdésében, 143. § (2) bekezdésében, 234/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 239/A. § (1)–(4) bekezdésében, 240/A. § (4)–(5) bekezdésében, 240/F. § (5) bekezdésében, 241. § (6) bekezdésében, 253/E. § (1)–(4), (6)–(8), valamint (11) és (12) bekezdésében, 253/F. § (1)–(3) bekezdésében, 253/G. § (1) és (4) bekezdésében, 254/D. § (1)–(3), valamint (5) és (6) bekezdésében, 254/F. § (5) bekezdésében, 254/G. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 274. § (4) bekezdésében, 292. § (5) bekezdésében, 297. § (2) bekezdésében, 298. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,
- 4. 34/A. § (1) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,
- 5. 34/A. § (2) bekezdésében, 35/A. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,
- 6. 35/B. § (2) bekezdésében a „kamara rendszere” szövegrész helyébe a „kézbesítési rendszer”,
- 7. 35/C. § (1) bekezdésében a „kamarával” szövegrész helyébe a „Karral”,
- 8. 35/C. § (4) bekezdésében a „kamarára” szövegrész helyébe a „Karra”,
- 9. 37/C. § (9) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 253/D. § (2) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,
- 10. 47/A. § (8) bekezdésében a „végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére” szövegrész helyébe a „végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Igazságügyi Hivatal részére”,
- 11. 226. § (2) bekezdésében a „kamara elnöke – a kamara elnökével szemben fennálló kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető –” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,
- 12. 226. § (3) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében a „kamara elnökének” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve vezetőjének”,
- 13. 226. § (4) bekezdésében, 229. § (2) bekezdésében, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,
- 14. 226. § (5) bekezdésében a „kamara elnökének” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője részére”,
- 15. 226. § (5) bekezdésében a „kamara elnöke (elnök esetében helyettese)” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,
- 16. 227. § (3) bekezdésében a „kamarában” szövegrész helyébe a „Karban”,
- 17. 229. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,
- 18. 229/A. §-ában a „kamara elnöke vagy a kamara általa kijelölt tagja” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy”,
- 19. 31/A. §-ában, 34/A. § (1) bekezdésében, 230/A. § (2) bekezdésében, 250/A. § (7) és (8) bekezdésében, a 253/D. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint (8) bekezdésében, 279. § (2) bekezdésében, 305. § (6) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés d) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar”,
- 20. 232. § (1) bekezdésében a „határozatlan időre” szövegrész helyébe a „hét évre, de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig”,
- 21. 238. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar elnöke”,
- 22. 254/D. § (1) bekezdésében, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervénél”,
- 23. 241. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrészek helyébe a „Kar”,
- 24. 239. § (6) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”, a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,
- 25. 240/F. § (5) bekezdés f) pontjában, 241. § (6) bekezdés f) pontjában a „kamarai felszólításra” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve felszólítására”,
- 26. 253/E. § (1) bekezdésében a „kamarához” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,
- 27. 249. §-át megelőző alcím címében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Kar”,
- 28. 252. § (1) bekezdésében a „kamarai tagok” szövegrész helyébe a „Kar tagjainak”,
- 29. 252. § (8) bekezdésében a „kamara által létrehozott hivatali szervezet” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,
- 30. 253/D. § (2) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar szerveinek”,
- 31. 253/E. § (2) bekezdésében, 279. § (5) bekezdésében, 283. § (3) és (4) bekezdésében, 285. § (5) bekezdésében, 287. § (1) bekezdésében, 292. § (1) és (5) bekezdésében, valamint 296. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,
- 32. 254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervénél”,
- 33. 254/G. § (3) bekezdésében a „50” szövegrész helyébe a „10”,
- 34. 250/A. § (6) bekezdésében a „kamarai névjegyzékben” szövegrész helyébe a „Kar által vezetett névjegyzékben”,
- 35. 267. § (2) bekezdés f) pontjában a „kamarai névjegyzékből” szövegrész helyébe a „Kar által vezetett névjegyzékből”,
- 36. 269. § (1) bekezdés b) pontjában a „3” szövegrész helyébe az „5”,
- 37. 271. § (1) bekezdésében a „kamara közgyűlése” szövegrész helyébe a „Kar elnöksége”,
- 38. 274. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,
- 39. 277. § (2) bekezdésében a „kamarát a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt tagja, alkalmazottja,” szövegrész helyébe a „Kart a Kar hivatali szervének vezetője, az általa kijelölt jelölt alkalmazottja,”,
- 40. 278. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,
- 41. 278. § (4) bekezdésében a „fegyelmi intézkedést” szövegrész helyébe a „30 napon belül fegyelmi intézkedést”,
- 42. 280. § nyitó szövegrészében a „jelentés” szövegrész helyébe a „jelentés, annak kiegészítése esetén a kiegészített jelentés”,
- 43. 281. § (1) bekezdésében, 293. § (3) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetőjét”
szöveg lép.
55. § Hatályát veszti a Vht.
- 1. 16. § b) pontjában az „és kamarai tagdíj” szövegrész,
- 2. 225. § (4) bekezdése,
- 3. 234. § (2) bekezdése,
- 4. 236. § (3)–(6) bekezdése,
- 5. 240. § d) pontja,
- 6. 240/F. § (1) bekezdés c) pontja,
- 7. 241/A. § (2) bekezdésében a „kamara által szervezett” szövegrész,
- 8. 241/A. §-át követő alcíme,
- 9. 248. § (3) bekezdése,
- 10. 250/A. § (5) bekezdésében a „végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós” szövegrész,
- 11. 250/A. § (5) bekezdés b) pontja,
- 12. 252. § (5) bekezdése,
- 13. 253/B. §-a,
- 14. 254/B. § (2)–(10) bekezdése,
- 15. 254/F. (1) bekezdés a) pontjában a „kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,” szövegrész,
- 16. 254/F. § (1) bekezdés c) pontja,
- 17. 254/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „végrehajtó” szövegrész,
- 18. 254/F. § (1) bekezdés f) pontja,
- 19. 254/G. § (1) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói,” szövegrész,
- 20. 254/E. § (1) bekezdése,
- 21. 263. § (2) bekezdésében a „valamint a 234. § (2) bekezdését” szövegrész,
- 22. 266. § (3) bekezdése,
- 23. 267. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
- 24. 278. § (2) bekezdése,
- 25. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvénnyel megállapított 306/F. §-a.
#### 2. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
56. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. § (3) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.
56. §
#### 3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
57. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
57. §
- a) 117. § (3) bekezdésében és 117/B. §-ában a „végrehajtói kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,
- b) 1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”
szöveg lép.
#### 4. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
58. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
58. §
- a) 53. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”,
- b) 55. § (4) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”
szöveg lép.
#### 5. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
59. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart” szöveg lép.
59. §
#### 6. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény módosítása
60. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.
60. §
#### 7. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
61. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
61. §
- a) 9/L. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,
- b) 9/L. § (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”
szöveg lép.
#### 8. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása
62. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 10. § (2) bekezdés p) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.
62. §
#### 9. Záró rendelkezések
⋯ 7 változatlan sor ⋯