2015. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2016. július 2.

15. § A Vtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását a vadászati hatóság – a (2) bekezdés c) pontja esetén a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatával –, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság a vadászatra jogosulttal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

17. § A Vtv. a 27. §-t követően a következő I/A. Fejezettel egészül ki:

„I/A. FEJEZET

ZÁRTTÉRI VADTARTÁS

A zárttéri vadtartás általános szabályai

27/A. § (1) Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével folytatható.

(2) Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott

a) vadászati,

b) kutatási, oktatási, bemutatási,

c) élelmiszer-termelési

célú tartása és szaporítása [a)–c) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás].

(3) A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható. Nagyvad zárttéri tartása esetében a zárttéri vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos területen újabb zárttéri nagyvadtartó létesítmény nem létesíthető és működtethető. Vadaskert esetében engedélyezhető az osztott, vadász-, szaporító- és korosítókertek működtetése, azonban vadászni kizárólag a vadaskert vadászati célú kertrészében lehet.

(4) A vad zárt térben engedély nélkül történő, valamint a nagyvadnak nem az engedélyben foglaltak szerinti tartása a zárttéri vadtartás szabályai megsértésének minősül.

(5) Apróvadat zárt térben – a bemutató jellegű tartás kivételével – apróvadtartó és szaporítótelepen lehet tartani.

(6) Nagyvad zárt térből zárt térbe történő szállítását – a külföldre történő szállítás kivételével – a vadászati hatóság engedélyezi.

27/B. § (1) Zárttéri vadtartó létesítmény kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad önszántából ne juthasson ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(2) Nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.

(3) Vadászterületre – figyelemmel a (2) bekezdésre – csak olyan vad helyezhető ki, amely állat-egészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.

(4) Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság felszólítását követően sem biztosítja a nagyvadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, illetve ha a zárttéren tartott vad a vadgazdálkodás vagy a természetvédelem érdekeit a hatóság felszólítását követően is veszélyezteti, a vadászati hatóság a létesítési engedély visszavonása mellett a nagyvadtartó költségére a zárttéren tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el.

(5) A (4) bekezdés, a 27/C. § (7) bekezdés, valamint a 27/E. § (2) bekezdés alkalmazása nem mentesíti a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.

Vadaskert

27/C. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. Vadaskertbe szabad vadászterületről, vagy zárttéri vadtartásból származó vad telepíthető, ha a telepítendő egyed fenotípusos megjelenése az adott vadfajra jellemző jegyeket hordozza. Nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság engedélyezi.

(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 27/D. § (2) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadaskert létesítési engedélyének módosítását a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a 27/D. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.

(6) A vadaskertben – a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában – vadászati tevékenységet a vadaskert üzemeltetője folytathat. Az üzemeltetéssel kapcsolatos szabályokat a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben határozza meg.

(7) A vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vadaspark

27/D. § (1) A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2) A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:

a) a telepíthető vadfajokat, illetve a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt;

b) a vad tartásával kapcsolatos szakmai és állat-egészségügyi feltételeket;

c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.

27/E. § (1) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével lehet. A vadászati hatóság – ha az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.

(2) A vadászati hatóság a vadaspark létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Vadfarm

27/F. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából a 27/A. § (2) bekezdésben felsorolt nagyvadfajok tartására szolgáló létesítmény.

(2) Vadfarm létesítését az érintett földterület használójának kérelmére, a földterület tulajdonosának előzetes hozzájárulásával, a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 27/D. § (2) bekezdés a)–c) pontját és a 27/D. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Vadfarmon vadászni tilos.

(4) A vadászati hatóság a vadfarm létesítésére kiadott engedélyét, ha

a) az engedélyes a vadászati hatóság felszólítását követően sem teljesíti a jogszabályban vagy a létesítési engedélyben előírt feltételeket,

b) az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 5 éven belül jogerősen 3 alkalommal szab ki bírságot a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatt,

hivatalból visszavonja.”

18. § A Vtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos vadfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság csak vadaskertbe engedélyezheti. A vadászati hatóság idegenhonos inváziós faj telepítését nem engedélyezi.”

20. § A Vtv. a 37. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

„Tiltott vadászati eszközök

37/A. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

1. a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

2. a számszeríj;

3. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

4. a hurok, horog, madárlép, verem;

5. a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;

6. elöltöltő fegyver használata nem egyéni vadászatra;

7. az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

8. vak, illetve megcsonkított élő csali állat;

9. az áramütést előidéző elektromos eszközök;

10. az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

11. elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

12. mérgezett vagy altató csalétkek.

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós vagy annál nagyobb kaliberű vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

(3) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.

Tiltott vadászati módok

37/B. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon lehet. Tilos a vadat a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított áruknak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i 3254/91/EGK rendeletében foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.

(2) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is – a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.

(3) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül:

1. vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;

2. az elöltöltő fegyverrel történő társas vadászat.

(4) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség

a) a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyára.”

21. § A Vtv. 38/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdésben szereplő engedélyezhető, illetve elrendelhető tevékenységek közül a megfelelő módszer kiválasztása során az állatvédelmi, illetve állatjóléti szempontokat is figyelembe kell venni.”

27. § A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Adattári adatok

a) a vadászatra jogosult számára a rá vonatkozó részében,

b) a vadászterület igazolt földtulajdonosai, földhasználói számára a rájuk vonatkozó rész tekintetében,

c) továbbá a személyhez nem köthető adatok bárki számára

nyilvánosak.

(2a) A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetve igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.”

29. § A Vtv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem minősül a vad tartásának, illetve az (1) bekezdés szerinti elfogásának, ha a vadat megfogását követően közvetlenül jelölik, adatait rögzítik és szabadon bocsátják.”

30. § (1) A Vtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vadász a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet és a szikaszarvast – a vad elejtését követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor – megjelölni. A vadászatra jogosult az azonosító jel felhelyezésével szerzi meg a vad feletti rendelkezési jogot.

(2a) Egyéni vadászat esetén a vad elejtését követően a vadász köteles bejegyezni az elejtett vad faját, ivarát, mennyiségét a vadászati naplóba.”

(2) A Vtv. 57. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vadászatra jogosult a fenntartható vadgazdálkodás biztosítása érdekében érvényes vadászjeggyel és

a) legalább középfokú végzettséggel és 10 éves, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási-vadászati gyakorlattal, vagy

b) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel

rendelkező szakmai irányítót nevez ki, akinek nevét és elérhetőségét a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

(5) Az a személy, aki a vadásztársaságnál felelős személy, e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász.”

31. § A Vtv. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vadászatra jogosultnak biztosítania kell a területén vadászni jogosult személyek számára a vadászati naplóhoz való megfelelő hozzáférést.”

32. § A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki

a) vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,

b) a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel,

c) elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,

d) vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy

e) magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.”

33. § A Vtv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki.”

34. § A Vtv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadász

a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),

b) az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet,

c) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,

d) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt,

e) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt,

f) vadászíjjal történő vadászat esetén a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását, és

g) magyar agárral történő vadászat esetén az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását

a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”

35. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.”

(2) A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és gyakorlati vadászlövészetből áll.

(2a) Az

a) íjjal vadászók vadászíjász,

b) a ragadozó madárral vadászók solymász,

c) az elöltöltő fegyverrel vadászók elöltöltő-fegyveres,

d) a magyar agárral vadászók agarász

elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesznek.”

36. § (1) A Vtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Vadat

a) vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel,

b) legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel,

c) az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel,

d) solymászatra engedélyezett ragadozó madárral,

e) agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy

f) jogszerű csapdázási módszerrel

lehet elejteni, illetve elfogni.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos vadász – kegyelemlövés céljából – a számára engedélyezett maroklőfegyver használatával is elejtheti a vadat.”

(2) A Vtv. 67. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A vadászatra jogosult hozzájárulásával a vadászaton, a vadászatba történő bevezetés céljából a 2 évesnél fiatalabb vadászkutya is alkalmazható.”

37. § A Vtv. 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vadászat rendje megsértésének minősül

1. az e törvényben meghatározott tiltott módon történő vadászat;

2. az e törvényben meghatározott tiltott eszközzel való vadászat;

3. a nagyvad terelővadászatán a 45 centiméternél magasabb marmagasságú kutyával folytatott vadászat;

4. az azonosító jel használata során a használatra vonatkozó rendelkezések be nem tartásával folytatott vadászat;

5. az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző használata;

6. a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver használata;

7. a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata;

8. a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver használata;

9. a jogszerű csapdázási tevékenység során alkalmazott szagtalanítási eljárás kivételével a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag alkalmazása;

10. tükörrel és más vakító eszközzel, továbbá gázokkal és kifüstöléssel történő vadászat;

11. a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz alkalmazása;

12. légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat;

13. a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből való vadászat;

14. a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről való vadászat;

15. a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetve a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat;

16. a falkavadászat;

17. az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat;

18. a külön jogszabályban megállapított vadfajok vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat);

19. vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat;

20. vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eljárás és módszer alkalmazása;

21. az elektronikus optikai eszköz használata, kivéve azon céltávcsöveket, amelyekben elektronikusan megvilágított irányzék segíti a célzást, a megvilágított íjászirányzékot, a kézi, illetve a kereső-, vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő eszközt;

22. a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság engedélye nélküli – vadelejtés;

23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használata;

24. vaddisznó vadászata esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver használata;

25. a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása;

26. mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával való vadászat;

27. a teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése.

(2) A vadászati hatóság

a) ha a vadkár másként nem hárítható el, illetve

b) ha állat-egészségügyi, humán-egészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik,

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok fényszóróval történő éjszakai vadászatát engedélyezheti.”

46. § (1) A Vtv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha)

„a) az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően, illetve valótlan adattartalommal tesz eleget;”

(2) A Vtv. 83. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha)

„i) nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról.”

(3) A Vtv. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) és i) pontja és az (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a cselekmény súlyától és ismétlődésétől függően legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d) az (1) bekezdés d)–h) pontja szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.”

(5) A Vtv. 83. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 82. § (1) és (2) bekezdése szerinti tilalommal érintett egyed elejtése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül és a vadászatra jogosult vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A vadgazdálkodási bírságot minden tilalommal érintett trófeás vad egyede után ismétlődően kell kiszabni.

(6) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a zárttéri vadtartás szabályait megsérti vagy a vadászterületen vadászati hatósági engedély nélkül létesít a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést.”

47. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:]

„e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el, illetve jogosulatlanul a vad elejtésére irányuló tevékenységet folytat;”

(2) A Vtv. 84. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés a)–f), i) és j) pontja esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb egymillió forint. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.”

- 2. 2. § c) pontjában a „vadászterületen szabadon élő” szövegrész helyébe a „vadászterületen szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott” szöveg,

- 5. 9. § (6) bekezdésében a „ragadozó madárral” szövegrész helyébe a „ragadozó madárral vagy vadászkutyával” szöveg,

- 10. 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „vadászati hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter – a c) pont esetén ha azzal a természetvédelemért felelős miniszter is egyetért –” szöveg,

- 13. 38/A. § (1) bekezdésében a „30. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37/B. § (2) bekezdésében” szöveg,

- 19. 56. § (1) bekezdésében a „ragadozó madárral” szövegrész helyébe a „ragadozó madárral, illetve magyar agárral” szöveg,

- 21. 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „visszavonja” szövegrész helyébe a „visszavonhatja” szöveg, a 65. § (1) bekezdés a) pontjában az „engedélyét” szövegrész helyébe az „engedélyét vagy elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyét” szöveg,

- 23. 67. § (5) bekezdésében a „vad keresésére, felkutatására” szövegrész helyébe a „vad keresésére, felkutatására, valamint elfogására” szöveg,

- 4. 65. § (3) bekezdésében „ , az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felelősség megállapításának időpontját és okát”,

- 4. 18. § (4) bekezdés a) pontja,

- 5. 18. § (5) bekezdése,

- 8. 21. § (2) bekezdés b) pontja,

- 9. „Vadaskert létesítése”, „Vadaspark létesítése”, „Vadfarm létesítése” alcíme és 22–25/A. §-a,

- 10. „Tiltott vadászati módok” alcíme és 30–33. §-a,

- 11. „Tiltott vadászati eszközök” alcíme és 68. §-a,

- 16. 67. § (5) bekezdés második mondata,

- 17. 71. § (3) és (4) bekezdése.

55. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség által kiadott engedély szükséges:)

„e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához, valamint”

56. § Az Ftv. 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához – a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető

a) tizennyolcadik életévét betöltötte és

b) cselekvőképes.”

57. § Az Ftv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában meghatározott adatok – a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével – a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók. A vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.”

58. § (1) Az Ftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver, a lőszer, illetve a lőszerelem forgalmazásakor köteles

a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltőfegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,

b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,

c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének hatályosságáról, valamint arról meggyőződni, hogy a vevő jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésére, továbbá

d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.”

(2) Az Ftv. 12. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:)

„e) a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem forgalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartásba vett adatokat.”

59. § Az Ftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A lőfegyver-kereskedőnek

a) a 12. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt évig,

b) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan

meg kell őriznie.”

60. § Az Ftv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A 12. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok igénylésére az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.

(2) A 12. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére

a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító szerv, valamint

b) az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak

jogosultak.

(3) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.”

61. § Az Ftv. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

„b) a fegyver tartásához, illetve jogszerű használatához, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.”

62. § Az Ftv.

- a) 3/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 6. § (4) bekezdésében, 8. § a) pontjában, 15. § a) pontjában és 18/D. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában és 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve”,

- b) 2. § 18. pontjában a „vagy lőszergyártás” szövegrész helyébe a „ , lőszer-, illetve lőszerelem-gyártás”,

- c) 5. § (1) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv”,

- d) 6. § (4) bekezdésében az „a rendőrség központi szerve” szövegrész helyébe az „az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv”,

- e) 18. § (2) bekezdésében az „a rendőrség központi szervének” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek”, valamint

- f) 22. § (4) bekezdésében a „fegyvertartáshoz szükséges” szövegrész helyébe a „fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához szükséges”

szöveg lép.