2015. évi CCXXV. törvény — mi változott? 2015. december 25.

2. § A Kkt. 12. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3d) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén

a) nem kell alkalmazni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,

b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,

c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,

d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges.

(3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.”

3. § (1) A Kkt. 15. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.

(4) Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.

(5) A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).

(6) A közútkezelői hozzájárulás – a (3)–(5) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.”

6. § (1) A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

„n) a (7)–(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

(2) A Kkt. 20. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését – az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett – a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést – ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át – a kiállító hatósághoz kell megküldeni.

(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá – a jármű honossága szerint – orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (4a) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.”

(4) A Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]

„g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)”

[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)–j) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]

(6) A Kkt. 20. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.”

8. § (1) A Kkt. a 21/J. §-t követően a következő alcím címmel és 21/K. §-sal egészül ki:

„A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer

21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-rendszer) működtet.

(2) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a jármű áthaladási sebessége.

(3) Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.

(4) Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből

a) amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,

b) bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,

a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”

(3) A Kkt. a 21/K. §-t követően a következő alcím címmel és 21/L. §-sal egészül ki:

„A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai

21/L. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.

(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.

(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.

(4) Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során

a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,

b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,

az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)–(10) bekezdését alkalmazni kell.”

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NÚSZ Zrt. jár el.”

(3) A Kkt. 47. §-a a következő 31/A. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„31/A. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyterhelés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében rendszeresített, hitelesített mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere.”

(5) A Kkt. 47. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

„34. tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úticélként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés, amely tartalmazhat olyan szót, szóösszetételt, grafikai vagy egyéb ábrát, illetve szöveges vagy képi megjelenítést, jelet, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjának hatálya alá tartozik; a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a 12. § (3b) bekezdés szerinti reklámtáblának, reklámhordozónak, sem egyéb reklámcélú berendezésnek.”

22. § (1) A Kkt. a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki:

„47/A. § (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére a 20. § (4) bekezdésében foglalt elévülési határidő lejártáig jogosult.

(3) Amennyiben az ellenőrzés nem állapít meg szabályszegést vagy a közlekedési hatóság eljárása során nem állapít meg szabályszegést, az (1) bekezdés szerinti adatok közül a személyes adatokat a közútkezelői hozzájárulás érvényességét követő 5 munkanapon belül törli.

47/B. § A 15. § (7) bekezdésében meghatározott, a tengelysúlymérő-rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettséget a közútkezelő az e § hatálybalépését megelőzően kiadott és e § hatálybalépésekor érvényes közútkezelői hozzájárulások tekintetében 2017. január 1. napjáig teljesíti.”

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 38. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

„38. a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

- a) 12. § (3a) bekezdésében az „egyéb reklámcélú berendezés” szövegrész helyébe az „egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” szöveg,

- b) 12. § (4) bekezdésében a „reklámcélú berendezés” szövegrész helyébe a „egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” szöveg,

- c) 12. § (5) bekezdésében a „reklámcélú tárgyat vagy berendezést” szövegrész helyébe a „reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt” szöveg,

- d)

- e) 20. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,

- f) 20. § (7a) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg,

- h) 29. § (14) bekezdésében a „Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)” szövegrész helyébe a „NÚSZ Zrt.” szöveg,

(2) Az Udt. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az útdíjszedő köteles

a) olyan szervezeti egységet vagy a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot létrehozni és fenntartani, amely útdíjszolgáltatói, valamint

b) olyan szervezeti egységet létrehozni és fenntartani, amely útdíj-ellenőrzési

feladatokat lát el.”

45. § Az Udt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Az útdíj-ellenőrzési feladatokat

a) az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Rendőrség)

b) a közlekedési hatóság és

c) a 6. § (6) bekezdés b) pontja szerint létrehozott szervezeti egység

látja el (a továbbiakban együtt: útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek).

(2) Az útdíjszedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíj-ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:

a) adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával,

b) az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, valamint az útdíjszolgáltató, továbbá az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek észlelése alapján tudomására jutott, azonosításra alkalmas adatokat és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendszámadatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásával, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,

c) a b) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt – az úthasználatra jogosultakra vonatkozó adatokat kivéve – átadja az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek számára.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében – feladatkörébe tartozóan – hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.

(4) Az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az útdíj-ellenőrzési tevékenységük keretében jogosultak közvetlen adathozzáféréssel a rögzített rendszámadat alapján az ellenőrzéshez szükséges gépjárműre vonatkozó adatokat átvenni az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről az útdíjszedő által vezetett nyilvántartásból (úthasználati jogosultsággal rendelkezők nyilvántartása).

(5) Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni

a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c) a nyomozó hatóságok, a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények nyomozásával összefüggő feladatok ellátása érdekében,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,

e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából.

(6) Az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül az elektronikus ellenőrző rendszerből adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít az elektronikus díjellenőrző rendszer adatainak megismerésére.

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosult:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni, dokumentálni,

c) a Rendőrség intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

d) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az ellenőrzésről jegyzőkönyvet felvenni és az (1) bekezdés a) és b) pontban meghatározott díjellenőrzésre jogosult szerv intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – a gépjárművet feltartóztatni.

(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet tekintetében a díjellenőrzést végző személyekre a közúti közlekedésről szóló törvény kezelői ellenőrökre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy kezelői ellenőrön a díjellenőrzést végző személyt kell érteni.

(9) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet ellenőrzési feladatkörében nem utasítható.

(10) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet eljárásával kapcsolatos jogorvoslat elbírálására – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – a közlekedési hatóság jogosult.

(11) Ha az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet intézkedése alapján közigazgatási hatósági eljárás indul, a (10) bekezdés szerint bejelentett jogorvoslatot – az ügy érdemében hozott döntésében – az eljárás lefolytatására jogosult hatóság bírálja el.”

- b) 26. § (9) bekezdésében az „útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet” szövegrész helyébe az „útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek” szöveg

lép.

47. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Kmt.) 442. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 151. § 1. és 2. pontja, a 258. §, a 47. alcím, az 54. alcím, a 418. §, a 420. § (2) bekezdése, a 421. § és a 422. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”