2015. évi CCXV. törvény — mi változott? 2016. március 21.

70. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelzáloghitelre és pénzügyi lízingre a 4. § (2) bekezdés f) pontját, a 6. §-t, a 8–11. §-t, a 16. § (1) bekezdés 9., 11., 19., 20. pontját és (4) bekezdését, a 17. § (1) bekezdését, a 19. és a 20. §-t, a 21. és a 22. §-t, a 24. §-t és a 26. §-t nem kell alkalmazni.”

71. § (1) Az Fhtv. 3. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. teljes hiteldíj mutató: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel.”

(2) Az Fhtv. 3. §-a a következő 27–32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„27. kapcsolódó szolgáltatás: a fogyasztó részére a hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás,

28. közvetítői alvállalkozó: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

29. foglalkoztatott:

a) a hitelezővel vagy a hitelközvetítővel munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzáloghitel-nyújtásban közvetlenül részt vesz vagy a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése – ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést – során a fogyasztókkal kapcsolatot tart fenn,

b) közvetítői alvállalkozóval munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése – ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést – során a fogyasztókkal kapcsolatot tart fenn,

c) olyan természetes személy, aki az a) vagy b) pontban meghatározott természetes személy közvetlen felettese vagy ellenőrzi a tevékenységét,

30. hitelképesség-vizsgálat: a fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérése,

31. hiteltanácsadás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,

32. EGT-állam: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom.”

72. § Az Fhtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció során kerülni kell minden olyan megfogalmazást, amely a hitel elérhetősége vagy költsége tekintetében téves várakozásokat kelthet a fogyasztóban. A kereskedelmi kommunikáció során az információnak könnyen olvashatónak vagy jól hallhatónak kell lennie. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.

(2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra – ideértve a díjat, jutalékot, költséget – vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is:

a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat vagy mindkettő),

b) a hitel teljes díjában foglalt díj, jutalék, költség és adó,

c) a hitel teljes összege,

d) a hitel futamideje,

e) a teljes hiteldíj mutató,

f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint

g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészlet összege.

(3) Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra – ideértve a díjat, jutalékot, költséget – vonatkozó számadatot megjelöl – a (2) bekezdés a)–e) és g) pontján túl –, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően meg kell adni a következőket is:

a) a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó neve,

b) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hitel fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog,

c) a törlesztőrészletek száma, valamint

d) devizaalapú hitel esetén figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az árfolyam változása befolyásolhatja a fogyasztó által fizetendő összeget.

(4) A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott reprezentatív példát a tájékoztatásban is következetesen alkalmazni kell.

(5) Ha a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

(6) A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni, hogy kinek a képviseletében jár el.”

73. § Az Fhtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A hitelező, a hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztó részére köteles olyan felvilágosítást adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és – ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül – a kapcsolódó szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak mindenekelőtt ki kell terjednie az ajánlott termékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon mutassa be, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás során egyértelmű általános tájékoztatást kell nyújtani a hitelfelvétel folyamatáról, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről.

(5) Ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül, az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak ki kell terjednie

a) arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint

b) az egyes szerződések felmondásának körülményeire is.

(6) A hitelező az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni.

(7) Az e §-ban szabályozott felvilágosítás módjának és formájának részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

75. § Az Fhtv. 12–14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron, más tartós adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást (a továbbiakban: általános tájékoztatás) nyújtani a fogyasztónak, amelynek tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást (a továbbiakban: személyre szóló tájékoztatás) nyújt a fogyasztónak a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal. A személyre szóló tájékoztatást haladéktalanul el kell készíteni és át kell adni a fogyasztónak, amint a fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a fogyasztót a hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terhelné.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

(4) Jelzáloghitelre vonatkozó, a hitelezőre nézve kötelező erejű ajánlatot papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, ha

a) még nem bocsátották a fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy

b) az ajánlat eltér a korábban a fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.

(5) Jelzáloghitel esetén a Tétv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőinek keretében tájékoztatást kell adni a jogszabályban szabályozott személyre szóló tájékoztató 3–6. pontjában meghatározott elemekről.

(6) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve adhat tájékoztatást.

13. § (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelezőre nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A hitelező ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2) bekezdése szerinti elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.

A hitelképesség vizsgálata

14. § (1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a fogyasztónak hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a fogyasztó képes a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

(2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. A hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételéről a hitelező előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót.

(3) A hitelező a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során került sor.

(4) A hitelszerződés megkötését követően a hitelező nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak.

(5) Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették.

(6) Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.”

76. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

„Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés

14/A. § (1) Tilos a jelzáloghitel ajánlása vagy a jelzáloghitel-szerződés megkötése más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a hitelszerződést a fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg (árukapcsolás tilalma).

(2) A jelzáloghitel ajánlható és a jelzáloghitel-szerződés megköthető más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a hitelszerződést a fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződés esetén (csomagban történő értékesítés).

(3) Az (1) bekezdésen foglaltaktól eltérően

a) ha a hitelező a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkezik, akkor a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen nála vezetett fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani,

b) jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a hitelezőnek az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is el kell fogadnia, ha az a hitelező által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.

(5) Ha a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti tiltott árukapcsolás keretében köti meg a hitelszerződést, úgy a kapcsolódó termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására szolgáló szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint megtámadhatja.”

77. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/B. §-sal egészül ki:

„A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok értékelése

14/B. § (1) A hitelező belső szabályzatában rögzíti a jelzáloghitelezési elveket, amelynek keretében nyilvántartást vezet a jelzáloghitel nyújtásánál fedezetül elfogadott ingatlanok típusairól.

(2) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítani.

(3) A hitelező az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában megőrzi.

(4) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslőnek rendelkeznie kell

a) ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel vagy

b) az a) pontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel.”

78. § Az Fhtv. 16. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:

[A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza:]

„25. ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás idegen pénznemben áll fenn, az átváltás lehetőségét vagy az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket.”

79. § Az Fhtv. 17/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hitelező nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.”

80. § (1) Az Fhtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a hitelező – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót

a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, valamint

b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.”

(2) Az Fhtv. 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing esetén a hitelező a referencia-kamatláb változásakor az új törlesztőrészlet összegéről a fogyasztó részére papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad.”

81. § Az Fhtv. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra történő végrehajtás elkerülése érdekében a hitelező belső szabályzatában rögzíti a szükséges intézkedéseket, így különösen a fogyasztó megkeresését és a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli rendezésének megkísérlését.”

82. § Az Fhtv. a következő alcímmel és 21/C–21/E. §-sal egészül ki:

„Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása

21/C. § (1) Ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn, amelyet idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés a) pontja – vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja – szerinti módosításáról.

(2) Idegen pénznemben fennálló tartozás az a tartozás, amelynek

a) pénzneme eltér attól a pénznemtől, amelyben a fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi, vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy

b) pénzneme eltér a fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.

(3) A fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem

a) az a pénznem, amelyben a fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja a hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve

b) a fogyasztónak a hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem

lehet, amelyről a felek a hitelszerződésben rendelkezhetnek.

(4) A hitelező a hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozhatja a fogyasztó által a (3) bekezdés szerint választható devizanemeket.

(5) A hitelező a hitelszerződésben kikötheti az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek a fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig.

(6) Ha a fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a hitelező a tartozás átváltása esetére a szerződésben pótfedezet nyújtását kötheti ki.

(7) A fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra vonatkozó nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, vagy a fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik. Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a felek a hitelszerződésben eltérhetnek.

(8) A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a fogyasztó (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának a hitelezőhöz történő megérkezését követő második törlesztőrészlet megfizetésének esedékességével áll be.

(9) A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó árfolyamkockázata a tíz százalékot nem haladja meg.

21/D. § (1) Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot

a) fix kamat esetén fix kamatozásúként,

b) a referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként,

c) a kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon

kell megállapítani.

(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag – így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve – megfeleljen a a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-változtatási mutatónak. Ha a módosított referencia-kamatláb a módosítás hatálybalépésének napján magasabb, mint a pénznem módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb, akkor a különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni.

(3) A kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a kamatváltoztatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási mutatónak.

(4) Az a díj, jutalék és költség, amelyet a hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a szerződés része marad.

(5) A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának keretei között érvényes.

21/E. § (1) Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a hitelező papíron vagy más tartós adathordozón figyelmezteti a fogyasztót, ha a még fennálló, a fogyasztó által fizetendő teljes összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20%-kal eltér attól az összegtől, mint amennyi a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A figyelmeztetésben tájékoztatni kell a fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről és

a) a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről, vagy

b) az árfolyamváltozás adós számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb lehetőségekről.

(2) A hitelező az (1) bekezdésnél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is figyelmeztetheti a fogyasztót a kockázat mérséklésének lehetőségére.

(3) Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a hitelszerződésben is ismertetni kell. A személyre szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell egy szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a fogyasztóra nézve az árfolyam 20%-os változása azokban az esetekben, ha a hitelszerződés nem korlátozza a fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20%-nál alacsonyabb árfolyamváltozásra.”

83. § Az Fhtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos és objektíven indokolható költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.”

84. § (1) Az Fhtv. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét és mértéke – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5 százalékát.

(2) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén – ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is – a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.”

(2) Az Fhtv. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a 24. § (1) bekezdés vagy az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is.”

85. § Az Fhtv. 30. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) a hiteltanácsadás nyújtásának részletes szabályait,

d) jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása vagy közvetítése esetén a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői alvállalkozó eljárására, az általuk foglalkoztatott személyek végzettségére, szakképesítésére, belső képzésére és díjazására vonatkozó előírások részletes szabályait.”

86. § Az Fhtv. 30/A. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„c) a jelzáloghitel és a pénzügyi lízing igénylése esetén a fogyasztó részére nyújtott általános és személyre szóló tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit.”

87. § Az Fhtv. a következő 35. §-sal egészül ki:

„35. § E törvénynek – a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított – 14/A. §-át, 17/D. § (7) bekezdését, 18. § (1) és (4a) bekezdését, 21/C–21/E. §-át és 25. § (1), (2) és (8) bekezdését a hatálybalépést követően kötött hitelszerződések esetén kell alkalmazni.”

88. § Az Fhtv. 38. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról.”

89. § Az Fhtv.

- a) 16. § (1) bekezdés 24. pontjában a „székhelyét.” szövegrész helyébe a „székhelyét, valamint” szöveg,

- b) 1. melléklet 3. pontjában a „járulékos” szövegrész helyébe a „kapcsolódó” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti az Fhtv.

- a) 6. § (1) bekezdésének 14. pontjában és 21. § (6) bekezdésében a „járulékos” szövegrész,

- b) 25. § (4) és (6)–(7) bekezdése és

- c) 3. melléklete.

93. § Az MNBtv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

e) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán belüli jogsértések tekintetében.”

112. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:)

„f) hitel-tanácsadási tevékenység.”

113. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„31. főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;”

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;”

(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 42a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„42a. hiteltanácsadás: a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó – a hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing nyújtásától, továbbá a pénzügyi szolgáltatás közvetítésétől elkülönülő – személyre szabott ajánlások adása;”

(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„51. jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;”

(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 66a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„66a. közvetítői alvállalkozó: közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó;”

(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:)

„e) jelzáloghitel közvetítői tevékenység: az a), b) vagy d) pontban foglalt tevékenységnek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése;”

(7) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

122. vezető állású személy)

„g) jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,”

114. § A Hpt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„a) a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,”

(végezhet.)

115. § A Hpt. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

116. § A Hpt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)–l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

117. § (1) A Hpt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is – megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.”

(2) A Hpt. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közvetítői alvállalkozó – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4) A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.”

118. § A Hpt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.”

119. § A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A függő ügynök – ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt – a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.

(2) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –

aa) büntetlen előéletű,

ab) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

ac) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,

b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás.

(4) A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző

a) többes kiemelt közvetítőnél és többes ügynöknél mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint,

b) alkusznál mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(6) A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

(7) Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli

a) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b) a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,

c) nyilatkozatát arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik,

d) a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

e) az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

f) a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,

g) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

h) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint

i) a panaszkezelési szabályzatát.

(8) Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(9) Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.”

120. § A Hpt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,

d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy

e) a tevékenységi engedélyét visszaadta.

(2) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő

a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vagy

b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”

121. § A Hpt. 19. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a megbízó pénzügyi intézmények nevét,

d) a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében okozott károkért,

e) az üzleti tervet,

f) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

g) a fióktelep címét.

(4) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(5) A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.

(6) A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.”

122. § A Hpt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a Felügyeletnek előzetesen bejelenti.

(2) A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.

(4) A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.

(5) Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.”

123. § A Hpt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.”

124. § (1) A Hpt. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.”

(2) A Hpt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével. Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt – ide nem értve az alkuszt – megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”

(3) A Hpt. 69. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.”

125. § (1) A Hpt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban vagy más tartós adathordozón egyértelmű tájékoztatást ad

a) a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt,

d) arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából jár el a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevének feltüntetésével vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el,

e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást,

f) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el,

g) többes kiemelt közvetítőként és többes ügynökként arról, hogy a megbízó pénzügyi intézménytől kap-e közvetítői díjat és

ga) ha ismert, annak összegéről,

gb) ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,

h) alkuszként a fogyasztó által fizetendő közvetítői díjról, ha annak megadása másként nem lehetséges a díj kiszámításának módjáról, valamint

i) adott esetben a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről.”

(2) A Hpt. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítő a fogyasztó kérésére tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke. A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy jogosult ilyen információt kérni.”

126. § (1) A Hpt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.”

(2) A Hpt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével. Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”

(3) A Hpt. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően az ügyfél részére írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad:

a) a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli a pénzügyi intézmény nevének feltüntetésével,

d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül és

da) ha ismert annak összegéről,

db) ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,

e) arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást, valamint

f) a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről.”

127. § A Hpt. 30. alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.”

128. § A Hpt. 32. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.”

129. § A Hpt. 40. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.”

136. § A Hpt. 81. alcíme a következő 199/A. §-sal egészül ki:

„199/A. § (1) A másik EGT-államban engedéllyel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő fióktelepe felügyeletének ellátása során a Felügyelet ellenőrzi, hogy a fióktelep megfelel-e a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, valamint végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a közvetítő fióktelepe megsértette a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, valamint végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt követelményeket, akkor kötelezi a fióktelepet a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ha a Felügyelet határozata ellenére a fióktelep nem szünteti meg a jogsértő helyzetet, a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére, amelyről egyidejűleg tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha a fióktelep a Felügyelet intézkedése ellenére továbbra is megsérti az (1) bekezdésben foglalt jogszabályi követelményeket, a Felügyelet megtilthatja a fióktelep számára jelzáloghitel közvetítői tevékenysége Magyarországon történő további folytatását, amelyről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(4) Ha a másik EGT-államban engedéllyel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a fióktelepe megsérti az (1) bekezdésben foglalt jogszabályi követelményeken túli előírásokat vagy a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, akkor arról a Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(5) Ha a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követő egy hónapon belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, vagy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által megtett lépések ellenére változatlanul fennáll a szabályellenes helyzet, valamint az ügyfelek érdekeinek veszélyeztetése, a Felügyelet

a) a szabályellenes helyzet megszüntetése érdekében közvetlenül is intézkedhet, melyről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t,

b) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján az EBH-hoz fordulhat.”

137. § (1) A Hpt. 202. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)

„d) az az adat, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetítői alvállalkozó, illetve az az adat, hogy a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végez, a közvetítői alvállalkozó jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő alvállalkozója;

e) a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, illetve a közvetítői alvállalkozót megbízó közvetítő neve,”

(2) A Hpt. 202. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)

„h) a független közvetítőnél, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőnél vezető állású személynek

ha) a tisztsége,

hb) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy neve, születési helye, ideje és anyja neve,”

(3) A Hpt. 202. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)

„j) azon EGT-államok, amelyben a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző fióktelepet létesített vagy határon átnyúló szolgáltatást végez.”

(4) A Hpt. 202. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a)–g) és j) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatait és hb) alpontban foglalt adatok közül a nevét a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.”

145. § A Hpt. 116. alcíme a következő 270/A. §-sal egészül ki:

„270/A. § Hitel-tanácsadási tevékenységet végző pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő, valamint közvetítői alvállalkozó a kereskedelmi kommunikációjában nem használhatja a „hiteltanácsadás”, a „tanácsadás”, a „független tanácsadás”, a „hiteltanácsadó”, a „tanácsadó”, a „független tanácsadó” és más hasonló kifejezéseket.”

148. § (1) A Hpt. 290. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„e) a független közvetítők, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 290. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit.”

150. § A Hpt. 304/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet 2016. március 21-én

a) a Felügyelet felé történő bejelentéssel végző közvetítő ezen tevékenységét a Felügyelet engedélye nélkül 2017. március 21-ig folytathatja,

b) a Felügyelet engedélyével végző közvetítő legkésőbb 2017. március 21-ig végezheti ezen tevékenységét a 2016. március 20. napján hatályos engedélyezési feltételekkel.”

151. § A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

- a) 70. § (2) bekezdése,

- b) 72. § (5) bekezdése,