2015. évi CCXV. törvény — mi változott? 2016. január 1.

1. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„i) tagszervezői tevékenység: a pénztári tagsági jogviszony (a továbbiakban: tagsági jogviszony) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a tagsági jogviszony létrehozatalának elősegítésére, pénztári termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, illetve a tagsági jogviszony létrehozatalában, a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények – így különösen személyi adatváltozás, portfólióváltás, kedvezményezett jelölés, tagdíjmódosítás –, valamint a kifizetési igények felvételére és a pénztár részére való továbbítására, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre.”

(2) Az Öpt. 2. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„j) ütemezett pénzkivonás: a tag szolgáltatási számlájának terhére, a tag részére teljesített rendszeres kifizetés, amelynek időtartama a kifizetés indulásakor előre nem meghatározott.”

2. § (1) Az Öpt. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:)

„d) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, valamint a szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, és a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (egészség- és önsegélyező pénztár).”

(2) Az Öpt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával – külön engedélyezési kötelezettség nélkül – felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.”

3. § Az Öpt. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. Amennyiben a pénztárnak a tagszervezővel kötött szerződése kiterjed a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények, valamint a kifizetési igények felvételében és a pénztár részére való továbbításában, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre, úgy a tag által benyújtott fenti igények teljesítésével kapcsolatos határidők az erre vonatkozó tagi bejelentés tagszervezőhöz történő érkezésétől számítandóak.”

4. § (1) Az Öpt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár – figyelemmel a (4)–(9) bekezdésben foglaltakra – jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni (a továbbiakban: elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás). Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tagdíj alapszabályban megjelölt esedékességének időpontját követően – amennyiben a pénztár alapszabálya erről rendelkezik, úgy a tagdíjhátralék rendezésére megjelölt időtartam eredménytelen leteltével – (a továbbiakban: tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja) a (4)–(9) bekezdésekben foglaltak szerint azon időszakra visszamenőlegesen érvényesítheti, amely időszakra a meg nem fizetett tagdíj vonatkozik.”

(2) Az Öpt. 14. §-a a következő (4)–(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást az alapszabályban foglalt tagdíjfizetési gyakorisághoz igazodóan negyedéves, féléves vagy éves időközönként hajtja végre (a továbbiakban: levonási gyakoriság) azzal, hogy egy üzleti évben csak egyféle levonási gyakoriságot alkalmazhat. Havi tagdíjfizetési gyakoriság esetén – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a pénztár a fenti levonási gyakoriságok alkalmazása közül választhat.

(5) A levonási gyakoriság megváltoztatására vonatkozó döntést a pénztár közgyűlése – az üzleti évet megelőző évben – hozza meg. Az alkalmazott levonási gyakoriságot a pénztár alapszabályában köteles rögzíteni.

(6) Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási gyakoriságnak megfelelő – negyedéves, féléves vagy éves – időszakban (a továbbiakban: tárgyidőszak) keletkezett hozamot. Amennyiben a tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy tárgyévi hozam nem éri el a pénztár által – a (3) bekezdés alapján – levonható összeg mértékét, a pénztár nem jogosult a különbözetet érvényesíteni a korábbi negyedév, félév, illetve év hozama terhére. Féléves levonási gyakoriság esetén az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás a második, valamint a negyedik negyedéves hozamjóváírást követően a tag egyéni számláján a tárgyfélévben jóváírt hozam terhére történik.

(7) Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tárgyidőszaki hozamjóváírást követően haladéktalanul végrehajtja, de nem korábban, mint a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja.

(8) A pénztár akkor is jogosult az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki hozam terhére – az egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg nem fizetett része erejéig – alkalmazni, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak részben fizette meg.

(9) Elszámolóegységen alapuló nyilvántartást alkalmazó pénztárak esetében a (4)–(8) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az ilyen pénztárak jogosultak havi gyakoriságú elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást választani.”

5. § (1) Az Öpt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) az ügyvezetési tevékenysége során okozott kárért a Ptk.-nak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.”

(2) Az Öpt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a pénztártag alkalmazottja a pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjának. A pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) nem lehet a közgyűlésen meghatalmazott, illetve a küldöttközgyűlésen küldött.”

6. § Az Öpt. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács vagy ellenőrző bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a Felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi döntésekben nem vehet részt.”

7. § Az Öpt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására. A közgyűlés, küldöttgyűlés – ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is – összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lennie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat – amennyiben rendelkezik ilyen felülettel – az internetes honlapján is köteles közzétenni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.”

8. § Az Öpt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni.

(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről.

(3) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.

(4) A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a pénztár általános anyagi helyzetével.

(5) A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.

(6) A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év.”

9. § Az Öpt. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási tartalékokba elhelyezni:]

„a) azzal, hogy az alapszabály azonban nem tartalmazhat eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíj a tag által vagy munkáltatói hozzájárulás jogcímén kerül megfizetésre, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint – a pénztár működési szükségleteinek megfelelően – fedezeti, működési és likviditási tartalékba,”

(kell helyezni.)

10. § Az Öpt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány összetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat, a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan a Kormány rendeletben szabályozza azzal, hogy zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés, tulajdonszerzés kizárólag Magyarországon székhellyel rendelkező bankba történhet.”

11. § Az Öpt. 38/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ingatlanértékelő megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Az ingatlanértékelő megbízatásának lejártát követő két év elteltével az ingatlanértékelői feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.

(8) Az ingatlanértékelői feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja, ha legalább egy, a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban foglalkoztat. Ebben az esetben a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az ingatlanértékelő szervezetre és az általa foglalkoztatott személyre is alkalmazni kell.”

12. § Az Öpt. 41. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:]

„cb) a nyilatkozatot a 40/C. §-ban és a 64. §-ban foglalt feltételek meglétéről, illetve a Felügyelet felhívására bármely feltétel igazolását,”

13. § Az Öpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározták. A nyugdíjpénztár csak nyugdíjpénztárral egyesülhet.”

14. § (1) Az Öpt. 45/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénztár a legfőbb szervének a végelszámolási eljárás megindításáról szóló döntését követő 30 napon belül köteles a döntést az illetékes bíróságnak bejelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A pénztár a legfőbb szervének a Ctv. 111. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben hozott döntését követő 30 napon belül köteles a tevékenysége lezárása iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.

(2) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok pénztári tagsági jogviszonya és ellenőrző bizottsági megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.

(3) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével –, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.”

(2) Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lefolytatását követően, a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül történik meg.”

(3) Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok – ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat – tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár – a 13. § (5) bekezdésének megfelelően – az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”

15. § (1) Az Öpt. 47. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy

a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

b) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy

d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

e) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy

f) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti

azzal, hogy a pénztár köteles az a)–f) pontban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.

(6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a), b), e) vagy f) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.”

(2) Az Öpt. 47. §-a a következő (6a)–(6j) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadék formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját járadék folyósítása, valamint biztosítótól vásárolt életjáradék útján teljesítheti. A pénztár köteles a saját járadék folyósítását biztosítani.

(6b) A saját járadék a pénztár alapszabályában meghatározottak szerint

a) határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő biztos (banktechnikai) járadék, vagy

b) évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonás

útján teljesíthető azzal, hogy ütemezett pénzkivonás esetén a pénztártag a járadék kifizetését időlegesen felfüggesztheti.

(6c) A saját járadék havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítható, amelyek közül az alapszabály, illetve szolgáltatási szabályzat legalább kettőt köteles tartalmazni. A saját járadék legalább 5 éves időtartamú.

(6d) A biztosítótól vásárolt életjáradék a nyugdíjkorhatár betöltése utáni díjfizetésű, a tag élete végéig folyósított járadék lehet, a biztosítási szerződés megkötése során a pénztár a szerződő fél.

(6e) A pénztár köteles – a járadékot tartalmazó – nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tagi igény (a továbbiakban: tagi igény) kézhezvételét követő 30 napon belül

a) saját járadék folyósítására vonatkozó igény esetén:

aa) annak induló összegét,

ab) a (6b) bekezdés b) pontja szerinti saját járadék esetében annak várható időtartamát, és

ac) a folyósítás gyakoriságát;

b) biztosítótól vásárolt életjáradék folyósítására vonatkozó igény esetén annak összegét

tartalmazó tájékoztatást (a továbbiakban: pénztári tájékoztatás) a tag részére megküldeni.

(6f) A pénztár a pénztártagnak a (6e) bekezdésben foglaltakat tartalmazó pénztári tájékoztatás ismeretében adott válaszának kézhezvételét követő 30 napon belül köteles – a pénztártag válaszának megfelelően – a saját járadék folyósítását megkezdeni, illetve a biztosítótól vásárolt életjáradék ugyanezen határidőn belüli folyósítása érdekében a biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben a pénztártag válasza a pénztár (6e) bekezdés szerinti tájékoztatása kézhezvételét követő 60 napig nem érkezik vissza a pénztárhoz, a tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni.

(6g) A pénztártag jogosult a pénztári tájékoztatás ismeretében – a korábbi tagi igényében foglaltaktól eltérő feltételt tartalmazó – újabb tagi igényt (a továbbiakban: új tagi igény) benyújtani a pénztárhoz. Az új tagi igényre a (6e) és (6f) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a pénztár annak – az alapszabályban meghatározott – költségét a pénztártag egyéni számlájával szemben érvényesítheti. Az új tagi igény elkészítésének költségeként legfeljebb 2000 Ft vonható le a tag egyéni számlájáról.

(6h) A pénztártagnak a saját járadék folyósítása alatt bekövetkezett halála esetén a szolgáltatási számlán fennmaradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

(6i) A tárgyév december 31. napján 1000 főt meg nem haladó taglétszámmal rendelkező pénztár mentesül a járadékszolgáltatási kötelezettség alól.

(6j) Amennyiben a (6i) bekezdés szerinti pénztár saját járadékot kíván folyósítani, illetve biztosítótól életjáradékot kíván vásárolni tagjai részére, úgy ezt az (5)–(6h) bekezdésben foglaltak szerint köteles teljesíteni.”

16. § (1) Az Öpt. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, amelyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliókba fektethetik. Amennyiben a tag a (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.”

(2) Az Öpt. 49/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:]

„a) a választható portfóliók számát, megnevezését, továbbá annak leírását, hogy milyen életkorú és kockázatvállalási hajlandóságú tagok részére ajánlja a pénztár az adott portfóliót,”

(3) Az Öpt. 49/B. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A választható portfóliós rendszert működtető pénztár a (3) bekezdésben foglalt szabályzatában biztosíthatja, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeg egy részét más portfólióban helyezhesse el, a tag erre vonatkozó nyilatkozata alapján. A tag egyéni számláján lévő összeg két portfólió közötti megosztását követően a tagra vonatkozóan érkezett valamennyi befizetés is a tag által meghatározott megosztási aránynak megfelelően kerül felosztásra.”

17. § Az Öpt. 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabályzatban meghatározott időszakokban jelentkező portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az igények teljesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál. Az egyéni számlakövetelésnek a pénztár által kialakított portfóliók közötti megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg a portfólióváltással érintett egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehet magasabb 2000 forintnál.”

18. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

„j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;”

19. § Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Az önsegélyező pénztár az 50/B–50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]

„l) az 50/B. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás.”

20. § Az Öpt. 50/E. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó háromhavi törlesztőrészlet mértékéről vagy ezen iratok hiteles másolatát.”

21. § Az Öpt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fedezeti alapon az egészségpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésének legalább a 90 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. Az az egészségpénztár, amely kizárólag olyan szolgáltatást nyújt, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek legalább a 70 százalékát köteles jóváírni a fedezeti alapon.”

22. § Az Öpt. 59. §-a a következő e)–h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

„e) a pénztár átalakulásához,

f) a pénztár tevékenységének lezárásához,

g) ingatlanértékelő alkalmazásához,

h) választható portfóliós rendszer működtetéséhez és módosításához.”

23. § Az Öpt. 62. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell)

„c) a pénztár pénzügyi tervét.”

24. § Az Öpt. 64. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénztári tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és

f) az áttekinthető szervezeti felépítés.

(6) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a pénztár körültekintő vezetését, a pénztár vezetésének a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a pénztárt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”

25. § Az Öpt. 64/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A pénztár könyvvizsgálója a (6) bekezdésben foglaltakon túl köteles a pénztár befektetett eszközeit tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével – egyidejűleg – írásban tájékoztatni.”

26. § Az Öpt. 65. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:)

„n) vezetői vagy működési hiba esetén figyelmeztetheti a vezető tisztségviselőt, ügyvezetőt, helyettes ügyvezetőt.”

27. § Az Öpt. a következő 68/C. §-sal egészül ki:

„68/C. § (1) A felügyeleti biztos kirendelése a működőképesség helyreállítását célozza, tartama alatt a pénztár a Felügyelet által kinevezett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik.

(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénztár vezető tisztségviselőinek felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat, képviseleti jogaikat nem gyakorolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(4) Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetve rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(5) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, és kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről, a kirendelés időtartamáról.

(6) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra jelölhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.”

28. § Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Amennyiben a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. A szükségintézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely – különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási – kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy

c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.”

29. § Az Öpt. 81. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel beiktatott 2. § (5) bekezdés j) pontjában foglaltakat 2016. augusztus 1-től kell alkalmazni.”

30. § Az Öpt.

- a) 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „egészségpénztárak” szövegrész helyébe az „egészségpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak” szöveg,

- b) 2. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségpénztárral” szövegrész helyébe az „egészségpénztárral, egészség- és önsegélyező pénztárral” szöveg,

- c) 12/A. § (1) bekezdésében a „munkáltatói tagjával” szövegrész helyébe a „munkáltatói tagjával vagy támogatóval” szöveg,

- d) 12/A. § (1) bekezdésében az „alkalmazottai részére” szövegrész helyébe az „alkalmazottai, illetve a támogató a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör részére” szöveg,

- e) 12/A. § (2) bekezdésében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, illetve a támogató” szöveg,

- f) 12/A. § (3) bekezdésében a „munkavállalója” szövegrész helyébe a „munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör” szöveg,

- g) 12/A. § (4) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag, illetve a támogató” szöveg, a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató vagy támogató” szöveg,

- h) 12/A. § (5) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag vagy támogató” szöveg,

- i) 12/A. § (5) bekezdésében a „munkáltatói tagonként” szövegrész helyébe a „munkáltatói tagonként, támogatóként” szöveg,

- j) 12/A. § (6) bekezdésében a „munkáltatói tag” szövegrész helyébe a „munkáltatói tag vagy támogató” szöveg,

- k) 16/A. § (7) bekezdésében az „a törvényes öröklés rendje” szövegrész helyébe az „az öröklés törvényben szabályozott rendje” szöveg,

- l) 17. § (2) bekezdésében az „az adományt” szövegrész helyébe az „az adományt, illetve a 12/A. § szerinti célzott szolgáltatásra fizetett összeget” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az Öpt.

- a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

- b) 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában az „és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

- c) 2. § (6) bekezdés g) pont 9. alpontjában az „egészségügyi hatóság által engedélyezett” szövegrész,

- d) 12. § (1) bekezdésben a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész,

- e) 23. § (1) bekezdés e) pontjában az „éves és hosszú távú” szövegrész,

- f) 25. § a) pontjában az „éves és hosszú távú ” szövegrész,

- g) 38. § (2) bekezdésében a „ , biztosító részvénytársaság” szövegrész,

- h) 41. § (1) bekezdésében a „ , továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása” szövegrész,

- i) 44/A. és 44/B. §-a.

32. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 119a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„119a. társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,”

33. § A Tpt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági eseménynek a központi értékpapír-nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.”

34. § A Tpt. A dematerializált értékpapír előállítása alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.”

35. § A Tpt. 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.”

39. § A Tpt. a következő 373/A. §-sal egészül ki:

„373/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.”

41. § (1) A Tpt.

- a) 62. § (2) bekezdésében az „audit bizottságot” szövegrész helyébe az „auditbizottságot” szöveg,

- b) 140. § (1) bekezdésében a „vállalkozás, a hitelintézet,” szövegrész helyébe a „vállalkozás, a Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet,” szöveg,

- c) 202. § d) pontjában az „információ hamis vagy félrevezető mivoltának” szövegrész helyébe az „információ megalapozatlan, félrevezető, hamis mivoltának” szöveg,

- d) 223. § (1) bekezdésében az „Alapot héttagú igazgatóság” szövegrész helyébe az „Alapot kilenctagú igazgatóság” szöveg,

- e) 223. § (9) bekezdésében a „legalább öt tag” szövegrész helyébe a „legalább hét tag” szöveg

lép.

42. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

„d) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) szabályozott biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre.”

43. § Az Fnyt. 10. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki)

„c) A Bit. 69. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik,”

44. § Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusaként a Bit. 57. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét; és

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét.

(3) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető biztosításmatematikusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.”

45. § Az Fnyt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként kizárólag a Bit. 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában és a 61. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát. A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a nyugdíjtechnikai tartalékok előírt mértékénél.”

46. § Az Fnyt. 14. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a belső ellenőrzés vezetésével a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

(2) Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 63. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(3) A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzés Bit. 85. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladatköréhez tartozó feladatok teljesítését. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság a Bit. 85. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.”

47. § Az Fnyt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó szabályokat a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

48. § Az Fnyt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint 3 millió euró. Egyéb esetekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje 3 millió euró.

(2) Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározásakor a Bit. 5. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.”

49. § Az Fnyt. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról, visszavonásáról, valamint azon tagállamok megnevezéséről, amelyek területén az intézmény a 22. § alapján határon átnyúló tevékenységet végez, a Felügyelet tájékoztatja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.”

50. § Az Fnyt. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet alcíme a következő 86/A. §-sal egészül ki:

„86/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

51. § Az Fnyt. 90. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.).”

52. § Az Fnyt.

- a) 33. § (4) bekezdésében a „Bit. 99. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Bit. 133. § (1) bekezdése” szöveg,

- b) 38. § (4) bekezdése nyitó szövegrészében a „Bit. 119. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „437. § b) pontja” szöveg,

- c) 40. § (4) bekezdésében az „A Felügyelet a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „A Felügyelet” szöveg,

- d) 40. § (6) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

- e) 43. § (1) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

- f) 44. § (5) bekezdésében a „Bit. 8. számú melléklete” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendelet” szöveg,

- g) 54. § (2) bekezdésében a „biztosítástechnikai” szövegrész helyébe a „nyugdíjtechnikai” szöveg,

- h) 60. § (1) bekezdés c) pontjában a „Bit. 93–95. § szerinti” szövegrész helyébe a „Bit. 256. és 257. § szerinti” szöveg,

- i) 77. § (2) bekezdésében a „Bit. 153–165. §-aiban” szövegrész helyébe a „Bit. 135–148. §-aiban” szöveg

lép.

53. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 36. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha)

„b) a közjegyző – a Kjt.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.”

54. § A Pmt. 36. § (2) bekezdésében a „közjegyzői tevékenységet végez” szövegrész helyébe a „polgári nemperes eljárást folytat le” szöveg lép.

55. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató üzletkötője nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat – vezető állású személy vagy alkalmazott,

e) más befektetési vállalkozás üzletkötője.”

58. § A Bszt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést – a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.”

59. § A Bszt. 117. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.”

60. § (1) A Bszt. 123/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a befektetési vállalkozás tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(4) A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.”

(2) A Bszt. 123/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.”

61. § (1) A Bszt. 159. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet – a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján – nyilvántartásba veszi.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, e törvény szerinti azonosító adatokat, a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.”

(2) A Bszt. 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet nyilvántartást vezet a 113. § alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról.”

62. § A Bszt. A Felügyelet nyilvántartásai alcíme a következő 159/A. §-sal egészül ki:

„159/A. § (1) A Felügyelet a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.

(2) A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet

a) az aláíró személyekről;

b) az oktatóról;

c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és

d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).

(7) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:

a) a nevét és születési nevét;

b) az anyja nevét;

c) a születési helyét és idejét;

d) a lakcímét;

e) a személyi kódját; és

f) vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát, a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.

(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.

(11) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

63. § A Bszt. 169. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.”

64. § A Bszt. 182. §-a a következő (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az e törvény – az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel módosított – 97. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni.

(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a Módtv. hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzíti nyilvántartásában a megbízást és a megbízó személyét. Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön hatósági aktusa nélkül megszűnik és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a nyilvántartásából kivezeti.”

65. § A Bszt.

- a) 3. § (3) bekezdésében a „tekintetében a VII. Fejezetben,” szövegrész helyébe a „tekintetében – a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével – a VII. Fejezetben,” szöveg,

- b) 8. § (5) bekezdés d) pontjában és a 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „bekezdésének h) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének i) pontja” szöveg,

- c) 31. § (2) bekezdésében a „b) pontja kivételével” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja kivételével” szöveg,

- d) 114. § (4) bekezdés e) pontjában a „szerződés tervezetét.” szövegrész helyébe a „szerződést.” szöveg,

- e) 116/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltató, továbbá ezek közvetítője a” szövegrész helyébe a „szolgáltató a” szöveg,

- f) 116/A. § (3) bekezdésében a „szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az” szövegrész helyébe a „szolgáltatónál az” szöveg,

- g) 123. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,” szövegrész helyébe a „szerződés megszűnését,” szöveg,

- h) 123/A. § (1) bekezdésében a „egyszer nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „egyszer összevont alapon nyilvánosságra” szöveg,

- i) 159. § (2) bekezdésében az „által megbízható függő” szövegrész helyébe az „által megbízott függő” szöveg,

- j) 164. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének” szövegrész helyébe a „szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének” szöveg, a „nélküli folytatását” szövegrész helyébe a „nélküli vagy bejelentés hiányában történő folytatását” szöveg,

- k) 180. § (2) bekezdés b) pontjában a „22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzésre” szövegrész helyébe a „hatósági képzésre” szöveg

lép.

66. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) IV. Fejezete a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Amennyiben a csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazásban (a továbbiakban: felhatalmazás) a fizető fél által megjelölt kedvezményezett személyét, azonosító adatait vagy a kedvezményezettel szerződött fogyasztók azonosító adatait érintően (a továbbiakban együtt: adatok) – cégjogi, jogszabály által elrendelt, hatósági határozatban meghatározott jogutódlás vagy szerződéses állomány átruházás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogutódlás) miatt – változás következik be, a felhatalmazásban rögzített adatok módosítására e törvény erejénél fogva, a fizető fél külön hozzájárulása nélkül kerül sor, a (2)–(6) bekezdésben meghatározott módon és feltételekkel.

(2) A jogutód kedvezményezett – az adatok módosulása hatályba lépésének napját legalább 25 munkanappal megelőzően – értesíti az adatok változásáról a számára csoportos beszedést biztosító ügyfeleit és rajtuk keresztül a fizető feleket. Ezzel egyidejűleg írásban kéri a felhatalmazásait közvetítő pénzforgalmi szolgáltatót – a jogutódlást igazoló dokumentumok benyújtásával – az adatváltozás átvezetésére és nyilatkozik az e bekezdés szerinti értesítés teljesítéséről.

(3) A pénzforgalmi szolgáltató 5 munkanap alatt megvizsgálja a jogutód kedvezményezettnek a (2) bekezdéssel összhangban hozzá benyújtott kérelmét és annak elfogadásáról 5 munkanapon belül értesíti a jogutód kedvezményezettet, valamint – a jogutód kedvezményezett kérelmével összhangban – értesíti az adatváltozásról a jogutód kedvezményezett által megjelölt fizető felek fizetési számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat. Az értesítésnek a módosítandó és a módosított adatokat, a fizető fél fizetési számlaszámát, továbbá az adatok módosulása hatályba lépésének napját kell tartalmaznia. Az adatok módosulása hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint a (4) bekezdésben hivatkozott átvezetés határidejének lejártát követő munkanap.

(4) Az adatváltozásról értesített pénzforgalmi szolgáltatók az értesítésben rögzített és a náluk nyilvántartott adatok (a fizető fél számlaszáma, valamint a szerződő fél vagy a szerződés és a fogyasztó azonosítója) megegyezése esetén 15 munkanapon belül átvezetik a módosult adatokat az érintett felhatalmazásokra vonatkozó nyilvántartásukban a fizető felek hozzájárulása nélkül.

(5) Sem a jogelőd, sem a jogutód nem kezdeményezhet olyan csoportos beszedési megbízást, amelynek teljesítési napja a (4) bekezdés szerinti adatátvezetés időtartamán belüli. A jogelőd, a jogutód továbbá a (2) és (4) bekezdésben hivatkozott pénzforgalmi szolgáltatók közösen ettől eltérően írásban megállapodhatnak.

(6) E paragrafus rendelkezéseit egyetemes szolgáltatói engedély visszavonása és egyidejűleg más egyetemes szolgáltató kijelölése (a továbbiakban: átvétel) miatt a felhatalmazás kedvezményezettje személyében törvény erejénél fogva bekövetkező módosulások esetén csak akkor lehet alkalmazni, ha az átvételt szabályozó jogszabály a felhatalmazás kedvezményezettje személyében bekövetkező módosulás szabályait nem rendezi.”

67. § A Pft. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i a 2015/751/EU rendelete a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól.”

68. § A Pft. 46. § (4) bekezdésében a „10. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdés” szöveg lép.

69. § Hatályát veszti a Pft. 35/A. §-a és 66/A. §-a.

(2) Az Fhtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelre a 4. § (3) bekezdését, az 5–17. §-t, a 17/A. § (1) és (3) bekezdését, a 17/B–26. §-t, a 28. § (1)–(4) és (6) bekezdését, a 29. § (2) bekezdését és a 29/A. §-t nem kell alkalmazni.”

74. § (1) Az Fhtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogyasztó – az elektronikus úton történő tájékoztatás kivételével – a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az 5–7. §-ban szabályozott tájékoztatást megkapta.”

(2) Az Fhtv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5–7. §-ban meghatározott tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető azzal, hogy a hitelszerződés megkötését követően a 6. § és a 7. § szerint tájékoztatási kötelezettség papíron vagy más tartós adathordozón teljesítésre kerül.”

91. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék – ideértve az emlékérméket is – (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.”

(2) Az MNBtv. 26. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az MNB észleli, hogy

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság eljárását.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az MNB megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró hatóság részére.”

92. § Az MNBtv. 40. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származó feladatokat.”

94. § Az MNBtv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az MNB valamely – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott – eljárásában vagy folyamatos felügyelés keretében jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott – eljárásaiban és a folyamatos felügyelés során is felhasználhatja, feltéve, hogy az így megszerzett és kezelt – akár személyes adatot tartalmazó vagy annak minősülő – irat, adat, dokumentum vagy egyéb bizonyítási eszköz más eljárásban történő felhasználása az adott eljárás során a tényállás tisztázásához és az eljárás lefolytatásához szükséges.”

95. § Az MNBtv. 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az MNB eljárásaiban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyintézési határidő harminc nap.”

97. § Az MNBtv. 57. § (1) és (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, az ahhoz kapcsolódó bírósági vagy büntetőeljárásnak, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint

c) a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő ellátásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére – ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak – az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulására nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz közvetlenül szükséges.”

98. § Az MNBtv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az ügyfél a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.”

99. § (1) Az MNBtv. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB tudomásszerzésétől számított három év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Az elkövetésétől számított ötéves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.”

(2) Az MNBtv. 75. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést – a tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül – az elkövetéstől számított öt évig lehet alkalmazni. Ha a megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől számított öt év már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, az MNB a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat intézkedést.”

100. § (1) Az MNBtv. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá – a rá irányadó jogszabályok szerint – a vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege húszezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek minősülő személyekkel, valamint az alkalmazottal szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.”

101. § Az MNBtv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.”

102. § Az MNBtv. 86/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.”

103. § Az MNBtv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott – az ügyfél tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt – előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó, valamint

c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges

adatok megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére nem természetes személy ügyfél esetén az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a nem természetes személy ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(6) Az MNB az (1) bekezdésben m eghatározott adatokat a piacfelügyeleti eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől, illetve a bírósági eljárás – ideértve annak jogorvoslati szakaszait is – befejezésétől számított 5 évig kezelheti.”

104. § Az MNBtv. 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. Ha a felek meghallgatás előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához, azonban bármelyik fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács – a meghallgatás megtartását követően – a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja az eljárást írásban.”

105. § Az MNBtv. 164. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében – a Ptk. 6:105. §-a alapján az abban foglalt szabályok szerint – közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.”

106. § Az MNBtv. 185. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„zs) az Európai Parlament és a Tanács 2015/751/EU rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól.”

108. § Az MNBtv.

- a) 61. § (5) bekezdésében az „az (1)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a 49. § (3) bekezdésében és a (2)–(4) bekezdésben” szöveg,

- b) 90. § (2) bekezdésében az „engedély nélküli” szövegrész helyébe az „engedély nélkül” szöveg,

- c) 90/A. § (8) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzést” szövegrész helyébe a „helyszíni kutatást” szöveg,

- d) 93. § (5) bekezdés c) pontjában a „bejelentési kötelezettség” szövegrész helyébe a „közzétételi és bejelentési kötelezettség” szöveg,

- e) 102. § (1) bekezdésében a „tartozzon és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte” szövegrész helyébe a „tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél a kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte” szöveg,

- f) 173. § a) pont ak) alpontjában az „értékpapír szabályozott piacra történő” szövegrész helyébe az „értékpapír forgalomba hozatalára és szabályozott piacra történő” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti az MNBtv.

- a) 26. § (4) bekezdés a) pontja,

- b) 43. § (2) bekezdés q) pontja,

- c) 45. § f) pontjában a „ 89. és”, valamint a „ 110/D. és” szövegrész,

- d) 61. § (1) bekezdése,

- e) 67/B. § (1) bekezdése.

110. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.”

111. § Az Fszt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli tájékoztatáshoz csatolja a változás igazolására vonatkozó dokumentumot, valamint azt a hitelt érdemlő bizonyító dokumentumot vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is megfelel az engedélyezési feltételeknek.”

130. § A Hpt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.”

131. § A Hpt. 122. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(2) A hitelintézeti anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.”

132. § A Hpt. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.”

133. § (1) A Hpt. 164. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„j) a pénzügyi intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,”

(2) A Hpt. 164. § y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„y) az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönhöz és le nem járt pénzügyi lízinghez kapcsolódóan a fennálló tartozás összegéről, a lejárt tartozás összegéről, az esedékes havi törlesztőrészletről, azon számlaszámról, amelyre a törlesztőrészletet fizetni kell (hitelszámla száma), valamint a hátralévő futamidőről az örökhagyó közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig,”

(3) A Hpt. 164. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„z) a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.”

135. § A Hpt. 196. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.”

138. § (1) A Hpt. 204. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 200–202. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:)

„e) a könyvvizsgálókat,

f) a pénzügyi intézmény részére kiszervezett tevékenységet végzőket,

g) a belső ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési szervezet vezetőjét,

h) a kérelmezőket.”

(2) A Hpt. 204. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:)

„c) a vezető állású személy tisztségét, elektronikus elérhetőségét (telefonszámát, illetve elektronikus levélcímét), a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,”

(3) A Hpt. 204. § (2) bekezdése a következő m)–q) pontokkal egészül ki:

(A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:)

„m) a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásért felelős személy elektronikus elérhetőségét (telefonszámát, illetve elektronikus levélcímét),

n) a könyvvizsgálóval kötött szerződést, a könyvvizsgálói megbízás időtartamát, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést, a könyvvizsgáló elektronikus elérhetőségét (telefonszámát vagy elektronikus levélcímét),

o) a kiszervezésre vonatkozó szerződés keltét, a kiszervezés időtartamát, a kiszervezett tevékenységet, a kiszervezett tevékenységet végző elérhetőségét,

p) belső ellenőr, belső ellenőrzési szervezet vezetője vonatkozásában a foglalkoztatási jogviszony jellegét, időtartamát,

q) az l)–p) pontokban felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat.”

141. § A Hpt. 220. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az OBA-t harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és hatóság előtt az igazgatótanács elnöke vagy az ügyvezető képviseli.”

142. § A Hpt. a következő 226/A. §-sal egészül ki:

„226/A. § (1) Ha a munkaszervezet törvényben meghatározott, más önálló jogi személy működtetésével összefüggésben felmerülő operatív feladatokat is ellát, a működtetés költségeihez az érintett jogi személy arányosan hozzájárul.

(2) A hozzájárulás éves összegéről, valamint megfizetésének módjáról az igazgatótanács az érintett jogi személy irányításáért felelős szervezettel évente megállapodást köt.

(3) A munkaszervezet jogtanácsosa ellátja az (1) bekezdés szerinti jogi személy jogtanácsosi tevékenységét is.”

146. § A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény – az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban meghatározott eltéréssel – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban – ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is – köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.”

147. § A Hpt. 285. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„285. § (1) Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet a tevékenység végzése során alkalmazza az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 66. §-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeghatároknak megfelel.”

149. §

152. § A Hpt.

- a) 7. § (3) bekezdés h) pontjában az „1993. évi XCVI. törvény” helyébe az „1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.)” szöveg,

- b) 114. § (10) bekezdésében az „érdekében alkalmaznának” szövegrész helyébe az „érdekében alkalmaznának azzal, hogy a csoport tagjainak szintjén szükséges – szavatoló tőkét is érintő – intézkedések konzisztenciájára is ki kell térni” szöveg,

- c) 123. § (1) bekezdésében az „egyszer nyilvánosságra” szövegrész helyébe az „egyszer összevont alapon nyilvánosságra” szöveg,

- d) 161. § (3) bekezdés e) pontjában az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben” szöveg,

- e) 176. § (2) bekezdésében az „illetékes felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe az „illetékes felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának” szöveg,

- f) 217. § (1) bekezdés a) pontjában a „közzétételének,” szövegrész helyébe a „közlésének,” szöveg,

- g) 275. § (1) bekezdés b) pontjában a „lejártát” szövegrész helyébe a „megszűnését” szöveg

lép.

- c) 290. § (4) bekezdés n) és o) pontja.

160. § A Kbftv. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyelet által a vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni.”

163. § A Kbftv.

- a) 4. § (1) bekezdés 54a. pontjában a „személyeinek, minősített” szövegrész helyébe a „személyeinek, teljes tevékenységet irányító személyének, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének, minősített” szöveg,

- b) 19. § (12) bekezdésben az „az (1) és (5)–(7)” szövegrész helyébe az „az (1) és (2), valamint az (5)–(7)” szöveg,

- c) 21. § (2) bekezdésben az „alapkezelő vezető tisztségviselőjének, teljes” szövegrész helyébe az „alapkezelő vezető állású személyeinek, teljes” szöveg,

- d) 193. § (3) és (4) bekezdésében a „legfeljebb tíz” szövegrész helyébe a „legfeljebb húsz” szöveg

lép.

165. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök és szanálási jogosultságok alkalmazása tekintetében, valamint a tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.”

166. § A Szantv. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„3. átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek, valamint a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;”

167. § A Szantv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdésben foglalt szanálási célok mindegyikét érvényesíti, az adott eset körülményeinek megfelelő sajátosságok figyelembevételével.”

168. § (1) A Szantv. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor]

„c) a Felügyelet az engedélyezési eljárás lezárásakor írásban tájékoztatja az átvevőt és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t arról, hogy engedélyezi-e az intézményben lévő tagsági részesedéseknek az átvevőre történő átruházását;”

(2) A Szantv. 39. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor]

„f) az engedélyezési eljárás alatt, valamint a Felügyelet által megszabott elidegenítési határidőn belül a Felügyeletnek nem kell alkalmaznia a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivetendő szankciókat és intézkedéseket.”

169. § A Szantv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az átvevő kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”

170. § A Szantv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől, ha

a) a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő visszaruházásának a lehetőségét; vagy

b) az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek nem tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem teljesítik a határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.”

171. § A Szantv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az áthidaló intézmény kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”

172. § A Szantv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét, amely ellenérték névleges vagy negatív érték is lehet.”

173. § A Szantv. 57. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:

b) az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek]

„bb) vagyonértékesítés vagy eszközelkülönítés szanálási eszköz alkalmazása keretében.”

174. § A Szantv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és azon veszteségek, amelyeket a hitelezői feltőkésítésből kizártak viseltek volna, teljes mértékben nem háríthatóak át a hitelezői feltőkésítésből nem kizárt hitelezőkre, akkor a Szanálási Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy

a) a leírható vagy átalakítható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy

b) a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés helyreálljon.”

175. § A Szantv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.”

176. § (1) A Szantv. 84. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

„f) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértékének – akár nullára – csökkentésére, valamint e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonására, leírására;”

(2) A Szantv. 84. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

„i) pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés lezárására vagy felmondására a 73. § szerinti rendelkezések alkalmazása céljából;”

177. § (1) A Szantv. 85. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

„a) a 100. és 101. §-ra is figyelemmel a szanálás alatt álló intézmény pénzügyi instrumentumainak, eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek tehermentes átruházására;”

(2) A Szantv. 85. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

„c) felhívni az illetékességgel rendelkező szervezetet vagy hatóságot a pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való bevezetése vagy szabályozott piacon való kereskedése felfüggesztésére vagy megszüntetésére;”

178. § (1) A Szantv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára – ideértve azt az esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a szanálást követően felszámolási eljárás indult – mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának az átvevő intézmény részére történő biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.”

(2) A Szantv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti előírást megsértő kötelezettel szemben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja.”

179. § A Szantv. 88. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – nem teszi lehetővé:)

„b) az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződését biztosító vagyontárgy birtokba vételét, a vagyontárgy feletti ellenőrző befolyás gyakorlását vagy biztosítéki jogosultság érvényesítését a vagyontárgy terhére;

c) az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy bármely csoporttag bármely a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződésből származó jogának befolyásolását;”

(feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.)

180. § A Szantv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.”

181. § A Szantv. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:)

„b) módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél vagy valamely átvevőt helyettesíti a szanálás alatt álló intézmény részes féli minőségében.”

182. § A Szantv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNB tv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.”

183. § (1) A Szantv. 115. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)

„f) az OBA-t és a Szanálási Alapot;”

(2) A Szantv. 115. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik]

„b) a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából

ba) más EGT-állam szanálási hatóságával,

bb) más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, betétbiztosítási és befektetés-védelmi rendszerekkel, a fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,

bc) az Európai Bankhatósággal,

bd) az Európai Bizottsággal,

be) a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy

bf) egy lehetséges átvevővel

való információ-megosztásra.”

184. §

185. § (1) A Szantv. 132. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető, valamint állandó helyettese nem szavazhat az igazgatótanácsnak a Felügyelet engedélyezési feladatát érintő döntése során.”

(2) A Szantv. 132. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács feladata:)

„g) évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakítja az Alap díjpolitikáját, és azt ismerteti az intézményekkel,”

(3) A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett azzal, hogy az Alap az operatív feladatok ellátására az OBA munkavállalóival megbízási szerződést is köthet.”

186. § A Szantv. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely az intézmény kockázati profiljához igazított, a 139. § (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerint kerül megállapításra.”

187. § A Szantv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) Az intézmények által fizetendő alapdíjat az intézmény kártalanítási összeghatár alá eső betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított betétek kártalanítási összeghatár alá eső betétrészekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kell megállapítani.

(2) A kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:

a) az intézmény kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét, mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;

b) az intézmény finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja, valamint a tehermentes magas likviditású eszközei;

c) az intézmény pénzügyi helyzete;

d) annak valószínűségére, hogy az intézmény szanálás alá kerül;

e) az intézmény által korábban kapott állami támogatás mértéke;

f) az intézmény struktúrájának összetettsége és az intézmény szanálhatósága;

g) az intézmény jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából, és

h) az intézmény 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való tagsága.

(3) Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdőnapjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) bekezdés alapján figyelembe vett díjalap.”

188. § A Szantv.

- a) 4. § (2b) bekezdésében az „a II. fejezetben” szövegrész helyébe az „az e fejezetben” szöveg,

- b) 44. § (2) bekezdésében az „alatt áll.” szövegrész helyébe az „alatt áll és irányítását a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.” szöveg,

- c) 91. § (4) bekezdésében a „szanálási vagyonkezelőhöz” szövegrész helyébe a „szanálási vagyonkezelőhöz, valamint nem terjed ki rá a hitelezői feltőkésítés” szöveg,

- d) 116. § (8) bekezdésben a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,

- e) 121. § (1) bekezdésében a „leányvállalati intézménye” szövegrész helyébe a „leányvállalati intézménye, anyavállalati intézménye” szöveg

lép.