2015. évi CCXIV. törvény — mi változott? 2016. január 2.

23. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

„s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,

t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.”

(2) Az Itv. a következő 99/K. §-sal egészül ki:

„99/K. § Az 5. § (1) bekezdésének – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított – r) pontját az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

24. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra.”

25. § (1) A Taotv. 29/B. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

(3) Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2017. január 1-jét követően felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól.

(4) Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.”

(2) A Taotv. 29/B. §-a a következő (5)–(5c) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)–(4) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

(5a) A befizetés azon része után, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést a befizetés pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő egyszerű időarányos kamatot érvényesíthet, amelynek összegével csökkentheti a soron következő fizetendő adóját.

(5b) A pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetendő hitelintézeti különadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a (2)–(5a) bekezdés alapján csökkentésként figyelembe vett összeg az adózó társaságiadó-alapja megállapításakor csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét.

(5c) Az (1)–(5b) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.”

(3) A Taotv. 5. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)

„16. az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.”

26. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. § (1) bekezdés j) pontjában a „Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja” szövegrész helyébe a „Kárrendezési Alap” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a Quaestor törvény.