2015. évi CCXI. törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről

2015. évi CCXI. törvény

a kéményseprő-ipari tevékenységről

Az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme, a vagyonbiztonság, a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a kéményseprő-ipari tevékenység feltételeinek megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések¶

1. § E törvény alkalmazásában

• 1. égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke;
• 2. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezésben keletkezett égésterméket a tüzelőberendezés égéstermék kiléptetésre szolgáló kivezetésétől a szabadba vezetheti;
• 3. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, az állam, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv kivételével;
• 4. használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik;
• 5. használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, valamint a lezárás megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított dokumentum igazolja;
• 6. időlegesen használt ingatlan: olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely szolgáltatási tevékenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa jogszabályban meghatározottak szerint bejelentette;
• 7. ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában vagy ha a használó személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa;
• 8. kéményseprő-ipari szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a gazdálkodó szervezet-típusra irányadó hivatalos nyilvántartásban bejegyzett tevékenységei között a kéményseprő-ipari tevékenység szerepel, és amelyet a tűzvédelmi hatóság a 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásába felvett;
• 9. légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légterét akkor kell összeköttetésben lévőnek tekinteni, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró;
• 10. nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre;
• 11. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van;
• 12. összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a tüzelőberendezést a bekötőnyílással összeköti;
• 13. sormunka: külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett kéményseprő-ipari tevékenység;
• 14. tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés;
• 15. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik;
• 16. egylakásos ingatlan: nem társasházként vagy szövetkezeti házként nyilvántartott lakóingatlan;
• 17. ellátási terület: a vármegye (főváros) közigazgatási területének azon része, amelyen
• a) a kéményseprő-ipari szerv a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok körében, valamint a 2. § (11) bekezdés szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanok körében,
• b) a kéményseprő-ipari szolgáltató – a tűzvédelmi hatóság által a 7. § (4) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásba történt felvételt követően – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok körében, vagy
• c) a 10. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanok körében

kéményseprő-ipari tevékenységet végez.

• 18. kiszállási díj: minden olyan kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó, helyszíni megjelenésért fizetendő összeg, amely tevékenységet a kéményseprő-ipari szerv az égéstermék-elvezető helyszínén nem ütemezett sormunka keretein belül hajt végre, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontjában – a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben szabályozott ciklusidőn belül – meghatározott feladatokat.

2. A kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályok¶

2. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységet – a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel –

• a) a Kormány által jogszabályban kijelölt szervezet (a továbbiakban: kéményseprő-ipari szerv) közfeladatként
• aa) a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, ideértve Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlant, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti ingatlant is,
• ab) a kizárólag az aa) alpont szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van,
• ac) az ab) alpont alá nem tartozó társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében,

valamint

• b) a kéményseprő-ipari szolgáltató az a) pontban foglaltakon kívüli ingatlanok esetében

látja el.

(2) A kéményseprő-ipari tevékenység

• a) sormunka keretében és
• b) sormunka keretén kívül

ellátandó feladatokból áll.

(3) Nem tartozik a kéményseprő-ipari tevékenység körébe

• a) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása,
• b) a használaton kívüli égéstermék-elvezető, valamint
• c) az az égéstermék-elvezető, amelynek elhelyezésére szolgáló épületrészt, épületet végleges hatósági döntéssel lezártak vagy életveszélyesnek nyilvánítottak, a döntés visszavonásáig.

(4) Sormunka keretében

• a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását;
• b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát;
• c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is;
• d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését;
• e) az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását;
• f)
• g) a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését

kell elvégezni.

(5) Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni

• a) az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat;
• b) az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat;
• c) az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését;
• d) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását;
• e) a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak;
• f) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat;
• g) a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján;
• h) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti egylakásos ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat.

(6) A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban, valamint – a 3. § (6) bekezdés alapján, illetve a külön jogszabályban meghatározott gyakoriság esetén – az (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi a 10. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet az ingatlan használója a (4) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint köteles a kéményseprő-ipari szolgáltatótól vagy a (11) bekezdés szerinti esetben a kéményseprő-ipari szervtől megrendelni.

(8) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának, megrendelés esetén a megrendelőnek igazolt módon átadja.

(9) A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként nyilvántartást vezet.

(10) A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdése előtt köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóságnak jogszabályban meghatározott módon bejelenteni.

(11) A kéményseprő-ipari szerv látja el a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelés alapján költségtérítés ellenében az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó ingatlanok esetében is, ha a vármegyei ellátási területen nem működik kéményseprő-ipari szolgáltató.

(12) A társasházi és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő ingatlanok (6) bekezdés szerinti tulajdoni viszonyairól a tárgyév január elsejei állapot szerint a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató felhívására a társasház közös képviselője, valamint a lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik.

(13) A (11) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségtérítés, valamint a (16) bekezdés szerinti kiszállási díj megfizetése tekintetében a közös tulajdonban álló ingatlan esetén az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetén a használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.

(14) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséről a társasház, lakásszövetkezeti lakóépület fekvése szerinti települési önkormányzatot (a fővárosban a fővárosi kerületet) a feladatvégzést követő nyolc napon belül értesíti a (6) bekezdés szerinti költségtérítés beszedése érdekében.

(15) A költségtérítés megfizetésének felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a kéményseprő-ipari szerv az állami adóhatóságnál kezdeményezheti a költségtérítés adók módjára történő behajtását.

(16) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében, ha a sormunkára a kéményseprő-ipari szerv előzetes írásbeli értesítése szerinti harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kiszállási díjat fizet.

3. § (1) A kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok esetében, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti esetet. Ha az ingatlan használójának a sormunkára vonatkozó jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg.

(2) Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli,

• a) a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig;
• b) az a) pont szerinti felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja – a veszély jellegétől függően – a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a földgázelosztó a (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás alapján megtett intézkedéséről a kéményseprő-ipari szervet és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti.

(4) A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően – a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében – térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el.

(5) A (4) bekezdés szerinti helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi.

(6) Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb – sormunka keretén belüli, illetve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelésre történő – ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti.

4. § (1) Kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában az a természetes személy vehet részt, aki büntetlen előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A foglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató részére a természetes személy nyújtja be, vagy írásban felhatalmazza a kéményseprő-ipari szervet vagy a kéményseprő-ipari szolgáltatót, hogy a foglalkoztatási jogviszonya érdekében a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot igényeljen. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában részt vevő természetes személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetes személy foglalkoztatásával összefüggésben a foglalkoztatás időtartama alatt kezelheti.

(4) A kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató alkalmazásában lévő természetes személy, valamint az ennek a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól függetlenül irányítása, ellenőrzése alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató nem vállalkozhat a természetes személyt foglalkoztató kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területén égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére, javítására, kéményδtechnikai termékek forgalmazására vagy más olyan munka elvégzésére, amely a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató által feltárt hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul.

3. Az ingatlan használójának kötelezettségei és jogai¶

5. § (1) Az ingatlan használója köteles a kéményseprő-ipari szerv vagy kéményseprő-ipari szolgáltató e törvényben meghatározott ellenőrzését, vizsgálatát lehetővé tenni, ha

• a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely égéstermék-elvezetővel van felszerelve vagy ahhoz csatlakozik; vagy
• b) tartalék égéstermék-elvezetőt tart fenn.

(2) Az ingatlan használója köteles

• a) a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani;
• b) a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak azok tevékenysége során megadni
• ba) a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, valamint, ha arról tudomása van, az ingatlan tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye címét,
• bb) az ingatlan címadatait,
• bc) ha az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek tényét, valamint a gazdálkodó szervezet elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, képviselőjét,
• bd) az ingatlan jellegét, így különösen, hogy az ingatlan társasház, lakásszövetkezeti lakóépület vagy egylakásos ingatlan,
• c)
• d) a 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni;
• e) a 3. § (2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni;
• f) az időszakos ellenőrzés 3. § (1) bekezdésben meghatározott második időpontjától számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató tevékenységét – külön egyeztetést követően – igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni;
• g) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés
• ga) működőképességét biztosítani,
• gb) tisztítását, karbantartását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározottak szerint elvégezni,
• gc) kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó előírása szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint
• gd) a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározott műszaki élettartam lejártát követően a szén-monoxid-érzékelő berendezést cserélni;
• h) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő berendezés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani;
• i) a 2. § (7) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni;
• j) a kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a (2) bekezdésben, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőben nem teszi meg.

(4) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén

• a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló;
• b) a vendégéjszaka eltöltésére használt;
• c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló;
• d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló;
• e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó

önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére köteles, ha a tüzelőberendezés közösségi térben vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségben van.

(5) A helyiség légterével légtér-összeköttetésben lévő helyen létesített nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeztek el.

(6) A jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésnek a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek való megfelelőségét a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.

(7) Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének a (6) bekezdés szerinti igazolása nem történik meg, erről a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot a szén-monoxid-érzékelő berendezés típusának, gyártójának, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezés forgalmazója adatainak megadásával.

(8) A nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkező szén-monoxid érzékelésére szolgáló berendezés műszaki előírásoknak való megfelelősége tekintetében a kormányrendeletben meghatározott szerv piacfelügyeleti hatóságként jár el jogszabályban meghatározottak szerint.

(9) A szén-monoxid-érzékelő berendezések piacfelügyeleti eljárásai alapján a piacfelügyeleti hatóság nyilvántartja a szén-monoxid-érzékelő berendezés

• a) típusát, azonosító jelölését, kiviteli leírását, képét,
• b) gyártójának nevét, címét,
• c) a forgalmazójának nevét, címét,
• d) vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó információkat.

(10) A piacfelügyeleti hatóság a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást honlapján közzéteszi.

(11) Az ingatlan használója vagy tulajdonosa a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenységével kapcsolatos panaszával – más hatósági eljárásokat megelőzően – köteles igazolható módon a kéményseprő-ipari szervhez, illetve a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz fordulni.

(12) Az ingatlan használója jogosult a kéményseprő-ipari szervvel és a kéményseprő-ipari szolgáltatóval elektronikus úton kapcsolatot tartani.

4. A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelése¶

6. § (1) A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása és a költségtérítési kötelezettség megállapítása érdekében, az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának beazonosítása céljából jogosult az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat

• a) az ingatlan használójától, tulajdonosától a helyszínen,
• b) ingyenesen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
• c) ingyenesen csoportosan a céginformációs szolgálattól és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából,
• d) az ingatlan-nyilvántartásból, valamint
• e) a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől

igényelni, továbbá kezelni.

(1a) A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása érdekében az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának beazonosítása céljából jogosult az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat

• a) az ingatlan használójától, tulajdonosától,
• b) a cégnyilvántartásból vagy a civil szervezetek nyilvántartásából,
• c) az ingatlan-nyilvántartásból, valamint
• d) a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől

igényelni, továbbá kezelni.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatigénylés a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvre és földkönyvi kivonatra, valamint a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatra terjed ki.

(3) A kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges műszaki adatairól vezetett nyilvántartásban az ingatlan használójától és tulajdonosától, a tűzvédelmi hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő tüzelőberendezések esetében a földgázelosztótól vagy a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervtől, valamint a tevékenysége ellátása során szerzett, a tevékenységéhez kapcsolódó műszaki adatokat kezeli.

(4) A kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a 2. § (8) bekezdés szerinti dokumentum másolatát, a 2. § (9) bekezdésben meghatározott műszaki adatokat, valamint az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat továbbítja

• a) a tűzvédelmi hatóságnak;
• b) a 3. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően – a hatáskörébe tartozó esetben – a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervnek is.

(5) Az (1), az (1a) és a (3) bekezdés szerinti adatokat

• a) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységének az – adatokkal érintett – ellátási területén történő megszűnéséig kezeli,
• b) az a) pont szerinti adatkezelési jogosultság megszűnésekor
• ba) a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység tekintetében az ellátási területen jogutód állami szerv részére,
• bb) a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére

átadja és nyilvántartásából törli.

(5a) A kéményseprő-ipari szolgáltató az (5) bekezdés b) pontja szerinti időpontban az érintett ellátási területen végzett

• a) kéményseprő-ipari tevékenysége során birtokába került adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást,
• b) kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait,
• c) kéményseprő-ipari tevékenységével érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét

– a számviteli bizonylatok kivételével – a kéményseprő-ipari szerv részére külön jogszabályban meghatározott formában és módon adja át.

(6) Az adatszolgáltatást az (1) bekezdésben meghatározott személyek a kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdésben meghatározott személyek a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató részére kötelesek teljesíteni.

5. A kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok¶

7. § (1) Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényben foglaltak alkalmazásával.

(2) A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan

• a) eljár a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetében;
• b) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben – a kéményseprő-ipari díj- és költségtérítés-fizetési kötelezettség nem teljesítése esetét kivéve – a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban jogszabályban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki,
• c) eljár az ingatlan használója, tulajdonosa panaszának az 5. § (11) bekezdés szerinti eljárás utáni fennmaradása esetén a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján;
• d) a kéményseprő-ipari szolgáltató által kiállított, a 2. § (8) bekezdése szerinti, a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó dokumentum
• da) kiadására vonatkozó vitás ügyekben eljár,
• db) tartalmát kérelemre felülvizsgálja;
• e) kérelemre felülvizsgálja és megváltoztathatja az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota kéményseprő-ipari szolgáltató általi, 3. § (6) bekezdése szerinti felmérésének tartalmát.

(3) A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el.

(4) A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza

• a) a kéményseprő-ipari szolgáltató képviseletét ellátó természetes személy személyazonosító adatait,
• b) a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét, székhelyét és telephelyét,
• c) a kéményseprő-ipari tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját,
• d) a kéményseprő-ipari szolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, honlapját,
• e) a kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területét és a 2. § (1) bekezdése szerint ellátandó ingatlankört.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató és képviselője telefonszámának, elektronikus levélcímének, székhelyének és telephelyének kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelelő azon gazdálkodó szervezet vehető fel, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott módon kérte a nyilvántartásba történő felvételét. A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet nem végezhet.

(6a) Ha a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet végez, e gazdálkodó szervezet esetében a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(7) A tűzvédelmi hatóság

• a) vizsgálja
• aa) a kéményseprő-ipari szolgáltatónál a kéményseprő-ipari tevékenység szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek fennállását,
• ab) a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét,
• b) eljár a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó szabályokat megszegő kéményseprő-ipari szolgáltatóval szemben, amely során
• ba)
• bb) legfeljebb egymillió-ötszázezer forint összegű bírságot szabhat ki,
• bc) a tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározott esetekben és időtartamban eltiltja.

(8) A tűzvédelmi hatóság a hatósági eljárásban ellenőrizheti azt is, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál közreműködő természetes személy büntetlen előéletű-e és a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági eljárás céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásában a kéményseprő-ipari szolgáltatónál személyesen közreműködő személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(9) A tűzvédelmi hatóság a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági eljárás időtartamára kezelheti.

(10) A (2) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti bírság az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

5/A. A kéményseprő-ipari műszaki irányelvek¶

7/A. § (1) A kéményseprő-ipari műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az égéstermék-elvezető létesítésével, használatával, valamint tűz elleni védelmével kapcsolatos, az építésügyi, gázipari és tűzvédelmi tárgyú jogszabályokban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő követelményeket (a továbbiakban: kéményseprő-ipari műszaki irányelv).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője kiadja a kéményseprő-ipari műszaki irányelveket.

(3) Az égéstermék-elvezető létesítésével, használatával, valamint tűz elleni védelmével kapcsolatos, az építésügyi, gázipari és tűzvédelmi tárgyú jogszabályokban meghatározott biztonsági szint elérhető

• a) kéményseprő-ipari műszaki követelményeket érintő nemzeti szabvány betartásával,
• b) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
• c) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bizottságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve működteti.

6. Felhatalmazó rendelkezések¶

8. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

• a) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó kéményseprő-ipari szervet, valamint a kéményseprő-ipari szakkérdésben eljáró tűzvédelmi hatóságot;
• b) a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenysége során észlelt, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait;
• c) a kéményseprő-ipari szolgáltatóval és ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságon kívüli egyéb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét;
• d) a 7. § szerinti tűzvédelmi hatósági feladatok, valamint a hatósági eljárások lefolytatása során a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók kötelező közreműködésének részletes szabályait;
• e) a kéményseprő-ipari szervnek, kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdonosa, használója értesítésével összefüggő feladatait;
• f) a szén-monoxid-érzékelő berendezésekkel összefüggő piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szervet, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági eljárások részletes szabályait;
• g) az ingatlan használójának, tulajdonosának, vagyonkezelőjének, valamint a társasházak, lakásszövetkezetek képviseletét ellátónak – a kéményseprő-ipari feladatok ellátása érdekében az ingatlan azonosításának céljából – a kéményseprő-ipari szerv részére történő adatszolgáltatása és a kéményseprő-ipari szervvel történő együttműködése részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatok végzésének szakmai, tárgyi követelményeit, módszereit és a feladatvégzés eljárási rendjét;
• b) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai, műszaki követelményeket;
• c) a kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés mértékét, a költségtérítés megfizetésének módját, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, az önkormányzati adóhatóság általi behajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kéményseprő-ipari tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj és a kiszállási díj megfizetésének módját, valamint a díj és a kiszállási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
• d) az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges nyilvántartásának tartalmi elemeit;
• e) a kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat;
• f) a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának rendjét, az égéstermék-elvezető általános ellenőrzésének gyakoriságát, valamint az általánostól eltérő ellenőrzési gyakoriság feltételeit, a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételeket, valamint a panaszkezelés részletes szabályait, továbbá az ingatlan használójával való kapcsolattartás módját, ideértve az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is;
• g) az ingatlan tulajdonosának és használójának a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását biztosító kötelezettségeit;
• h) a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szakmunkás szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat;
• i) a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-monoxid-érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményeket, az ilyen szén-monoxid-érzékelő berendezés megfelelőségének igazolására, hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
• j) a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlap tartalmi követelményeit;
• k) a kéményseprő-ipari műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;
• l) a kéményseprő-ipari szolgáltató kéményseprő-ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket;
• m) a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében történő elvégzésének a kéményseprő-ipari szolgáltatótól való megrendelésére vonatkozó szabályokat;
• n) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató közötti, a tevékenység ellátásához szükséges adatok és dokumentumok átadásának rendjét.

7. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶

9. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1–5. §, a 7–8. § és a 12. § 2016. július 1. napján lép hatályba.

10. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) esetében a helyi önkormányzat e törvény hatálybalépésétől számított huszonegy napon belül dönt, hogy

• a) a közszolgáltatási szerződés alapján annak lejártáig a közszolgáltatást biztosítja, vagy
• b) a közszolgáltatást 2016. július 1-től nem biztosítja és a közszolgáltatási szerződést felmondja, a kéményseprő-ipari tevékenységet pedig a 2. § (1) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató látja el.

(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti döntéséről e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szervet írásban vagy elektronikus úton értesíti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltatási szerződés alapján végző – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény szerinti – közszolgáltatóra (a továbbiakban: közszolgáltató) és tevékenységére a kéményseprő-ipari szolgáltatóra e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát meghosszabbítani vagy ahelyett új közszolgáltatási szerződést kötni nem lehet. Nem köthető új közszolgáltatási szerződés akkor sem, ha e törvény hatálybalépésekor a közszolgáltatási szerződés már nincs hatályban.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a közszolgáltató sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban, valamint – a 3. § (6) bekezdése alapján, illetve a külön jogszabályban meghatározott gyakoriság esetén – a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén térítésmentesen, a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti harmadik időpontban pedig a 2. § (16) bekezdése szerinti díjért biztosítja. A 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni.

(6) A közszolgáltatási szerződés megszüntethető

• a) rendes felmondással, e törvény hatálybalépésétől számított legalább hat hónap felmondási idővel abban az esetben is, ha a közszolgáltatási szerződés ezt nem teszi lehetővé,
• b) közös megegyezéssel, valamint
• c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben rendkívüli felmondással.

(6a) Ha a közszolgáltatási szerződés a (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnt meg, a szerződő felek a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban egymással elszámolnak. Az elszámolás során a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól. Az elmaradt vagyoni előny nem követelhető.

(6b) Ha az elszámolás során vita marad fenn, a szerződő felek ki nem elégített követeléseiket bírósági eljárásban érvényesíthetik.

(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közszolgáltatási szerződést a felek e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül módosítják annak érdekében, hogy a közszolgáltatási szerződés 2016. július 1-től megfeleljen az e törvényben meghatározott, a közfeladat ellátására vonatkozó szabályoknak. Nem kell a közszolgáltatási szerződést módosítani, ha a felek közös megegyezése alapján úgy szűnik meg a közszolgáltatási szerződés, hogy annak alapján 2016. július 1-jét követően a közszolgáltató nem nyújt közszolgáltatást.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közszolgáltatási szerződés hatályának időtartama alatt a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltató látja el.

(9) A közszolgáltatási szerződés megszűnése után kéményseprő-ipari tevékenység kizárólag e törvény előírásai szerint végezhető.

(10) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a központi költségvetésből igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjának megfelelő összeget, ha a (3) bekezdés szerinti szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet e törvény alapján térítésmentesen végezte. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti.

(11) A közérdekű szolgáltató – az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény alapján – átmeneti ellátásra történő kijelölésével kapcsolatos hatósági határozatok 2016. július 1-jén hatályukat vesztik.

(12) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő, a 2. § (5) bekezdése szerinti feladatokat – az (1) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével –

• a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szerv,
• b) a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kéményseprő-ipari szolgáltató

végzi el a feladat megrendelésének időpontjában hatályban lévő jogszabályban meghatározott díj ellenében.

(13) A kéményseprő-ipari közszolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a helyi önkormányzat döntésétől számított hatvan napon belül

• a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása során birtokába került adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást;
• b) a kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait;
• c) kéményseprő-ipari közszolgáltatással érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának személyes adatait

az illetékes kéményseprő-ipari szerv részére – a (14) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus formában átadja az elektronikus adathordozón alkalmazott szoftverek és azok szolgáltatójának megnevezésével.

(14) A (13) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésekor csak papír alapon 2010. január 1. napjától rendelkezésre álló dokumentumokat – a számlák, nyugták kivételével – a kéményseprő-ipari közszolgáltató az illetékes kéményseprő-ipari szerv részére 2016. július 1. napjáig rendezett formában, iratjegyzékkel adja át.

(15) A (13) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését követően elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos, a (13) bekezdésben meghatározott adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat a kéményseprő-ipari közszolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére a (13) bekezdésben meghatározott módon 2016. július 1-ig adja át.

(16) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben 2016. július 1-ig a kéményseprő-ipari tevékenységet a közszolgáltató látja el.

(17) A kéményseprő-ipari szerv, a (3) bekezdés szerinti szolgáltató e törvény hatálybalépésétől nyilatkoztathatja az ingatlan használóját a helyszínen a 2. § (1) bekezdésében foglaltakról, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról. Ha a kéményseprő-ipari szerv a nyilatkozat-felvétel során a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlant azonosít, a nyilatkozat-felvételt követő harminc napon belül a 2. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó ingatlanok használóját és a kéményseprő-ipari szolgáltatót értesíti.

(18)

10/A. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel módosított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10/B. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (6b) bekezdése szerinti igény érvényesítése a bíróság előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. E határidő elmulasztása jogvesztő.

8. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

11. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

9. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések¶

12. §¶