2014. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2025. július 1.

11. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy a szervezet szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt, a Felügyeletet, valamint azon szanálási hatóságot, amelynek területén az intézménynek jelentős fióktelepe van.

(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében, valamint szükség esetén az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedések, és az akadályok kezelése vagy kiküszöbölése érdekében előírt intézkedések értékeléséről a többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, illetve a szanálási feladatkörében eljáró MNB részvételével, ha a leányvállalat szanálási hatósága. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.

15. § (1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak döntést hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság vagy a releváns szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága – határozatot hoz a szanálás alá vonható csoport szintjén a szanálhatóság értékeléséről. A határozat indokolásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB megjeleníti a csoporthoz tartozó más szervezetek érintett szanálási hatóságainak véleményét és fenntartását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi az EU-szintű anyavállalat, valamint az érintett szanálási hatóságok részére.

(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát. Ezen eljárás arra az esetre is vonatkozik, ha szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoporthoz tartozó leányvállalatra hozza meg a határozatát.

- b) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását és annak valószínűségét, hogy a szervezetnél belátható időn belül teljesülhet a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel,

- d) azt, hogy ha a szervezet nem képes felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében, a 66. §-ban vagy a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor ez egyedi okokra vezethető vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be, és

- a) információt szolgáltatni annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, illetve a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;

- c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására, és az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;

- f) annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeivel kapcsolatos esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.

(4) A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt követően, hogy a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni.

25. § (1) Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultsága gyakorlását.

(2) Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.

(2b) Az európai szanálási kollégiumban részt vevő szanálási feladatkörében eljáró MNB a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása során figyelembe veszi az érintett harmadik országbeli hatóság által elfogadott globális szanálási stratégiát, amennyiben van ilyen.

33. § Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget vagy követeléseik átalakítását eredményezné, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal együtt gyakorolja.

- a) a részvényesek és az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosai és az egyéb releváns tőkeinstrumentumok és egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tulajdonosai leírás, illetve átalakítás révén vagy más módon hozzájárulást nyújtottak a veszteségelvonáshoz és feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét – a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint

61/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet – 72a. cikk (1) bekezdés b) pontja és 72b. cikk (3)–(5) bekezdésének kivételével – 72a. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek eleget tevő leírható, illetve átalakítható kötelezettségek eladói e kötelezettségeket a Bszt.-ben meghatározott lakossági ügyfeleknek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értékesíti:

- c) 66. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségek.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.

(7a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (2)–(7) bekezdés értelmében

- b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.

(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését.

(19a) A feltőkésítési összeg meghatározásakor a (16)–(19) bekezdés értelmében

- a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

- b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. §-a szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.

(21) A (20) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összeggel.

- aa) amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy amelyet szanálás alá vonható csoporton kívüli részvényes vásárolt meg feltéve, hogy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80. §-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá nem vonható leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést,

- bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezetek számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak, amennyiben a leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör gyakorlása nincs hatással a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzésre.

- b) akkor hívható le, amikor a leányvállalat az esedékes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni vagy – amennyiben ez a korábbi – a 74. § (3) bekezdésében foglaltak kerültek megállapításra,

(8b) A (8a) bekezdés szerinti kötelezettségek nem tartalmazhatnak kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőkeelemekből, továbbá kötvényekből és átruházható követelések más formáiból, valamint adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumokból származó fedezetlen kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek a felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendben megelőzik a Hpt. 57. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségeket, valamint a 70. § (3) bekezdés a)–d) pont szerinti besorolású kötelezettségeket.

(9a) A szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítése során a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételt nem tartalmazó kötelezettségeket, valamint azon kötelezettségeket, amelyekre a feltétel kikötése nem alkalmazható nem lehet figyelembe venni.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolja késedelem nélkül az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet által kibocsátott releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

- a) ha bármiféle szanálási intézkedés megtétele előtt megállapításra kerül, hogy a szanálási feltételek teljesültek;

- b) ha megállapítja, hogy az intézmény vagy a szervezet nem lesz többé életképes, kivéve, ha gyakorolja a releváns tőkeelemek és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség kapcsán a leírásra vagy az átalakításra való jogosultságot;

- c) az anyavállalat szintjén kibocsátott tőkeelemek esetében, ha ezeket a tőkeelemeket a Felügyelet elismeri a szavatoló tőke követelményeknek az anyavállalat szintjén történő egyéni vagy összevont alapon történő teljesítéseként, és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a csoport nem lesz többé életképes, hacsak a szóban forgó instrumentumok kapcsán nem gyakorolják a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságot;

- d) a leányvállalat szintjén kibocsátott releváns tőkeelemek esetében, ha

- da) ezeket a tőkeelemeket az illetékes felügyeleti hatóság elismeri a szavatoló tőke követelmények egyedi és összevont alapú teljesítéséhez és

- db) az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti tőkeelemek leírására vagy átalakítására jogosult hatóság és a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 32. § (5) és (6) bekezdése szerinti többoldalú eljárás keretében megállapítja, hogy a csoport a szóban forgó instrumentumok kapcsán gyakorolt tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása hiányában többé nem lesz életképes; vagy

- e) ha az intézmény vagy a szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel.

(2) A 2014/59/EU irányelvben meghatározott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedéseknek alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése –, valamint az egyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság 89. § szerinti gyakorlása nem teszi lehetővé:

(1a) A magyarországi székhelyű EU-szintű anyavállalatoknak gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országbeli leányvállalataik – amelyek lehetnek hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások vagy olyan vállalkozások, amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnének, ha központi ügyviteli helyük vagy létesítő okirat szerinti székhelyük valamely EGT-államban lenne – az (1) bekezdésben említett pénzügyi szerződésekbe foglaljanak bele olyan feltételeket, amelyekben kizárják annak lehetőségét, hogy az EU-szintű anyavállalat jogait és kötelezettségeit felfüggesztő vagy korlátozó hatáskör szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, (1) bekezdés szerinti gyakorlása a szóban forgó szerződések viszonylatában érvényes indokként szolgáljon a korai felmondásra, a felfüggesztésre, a módosításra, a nettósításra, az egymással szembeni elszámolási jog gyakorlására vagy a hitelbiztosítékok érvényesítésére.

19. amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazza a 66. § (7)–(11) vagy (13) bekezdését a szanálás alá vonható szervezet általi 150/D. § szerinti megfelelés ütemezése azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv szanálási intézkedés alkalmazása miatti felülvizsgálatakor figyelembe veszi a tőke ajánlásban megállapítottaknak való megfelelésre vonatkozó határidőket;