2014. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2018. január 1.
A 2017. augusztus 1. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 48 sor került be, 73 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. augusztus 1.)Következő módosítás (2018. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 18 változatlan sor ⋯
(3) E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt, ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.),, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.
⋯ 472 változatlan sor ⋯
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő nyilvántartási száma, a nyilvántartásba-vétel időpontja, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább évente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a pályázó a döntés bírósági felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől kérheti. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább évente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése közigazgatási perben megtámadható. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
⋯ 1007 változatlan sor ⋯
(2) Egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, ha:
- a) csökkenése tartós, és
- b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem marad fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve az esetleges már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló bírósági felülvizsgálat eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket.
- b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem marad fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve az esetleges már felhalmozott kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket.
(3) A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosai számára. A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek csak akkor alakíthatók át, ha
⋯ 47 változatlan sor ⋯
- a) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban történő tőkeemelés, vagy
- b) a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések ideiglenes államosítása.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozat bírósági felülvizsgálatára a szanálást elrendelő határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határozat megtámadására a szanálást elrendelő határozat megtámadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. Fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét.
⋯ 194 változatlan sor ⋯
(7) Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.
(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a szanálási biztost kirendelő határozat és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(8) Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is megtámadhatja a szanálási biztost kirendelő határozatot és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozatot, az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására meghatalmazást adhat e perben.
(9) A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az MNB tv.-ben meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi előírásokat.
⋯ 26 változatlan sor ⋯
96. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.
(2) Nem jogerős döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.
(2) Nem végleges döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha
⋯ 129 változatlan sor ⋯
folytat le.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában ügyfél az,
(3)
- a) akire nézve az MNB az e törvényben meghatározottak szerint jogot vagy kötelezettséget állapít meg,
- b) akit a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a szanálhatósági vizsgálat során – ellenőrzés alá von,
- c) aki engedélyezés iránt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy
- d) akire nézve a szanálási feladatkörében eljáró MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
105. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott feladatait a Felügyelet által kérésre átadott, a Felügyelet felügyeleti tevékenységéből származó adatok, dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.
(2) Az MNB kidolgozza az (1) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- d) a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit átadni, továbbá
- e) az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást – így különösen mindazon szerződések azonosító adataira vonatkozó teljes körű kimutatást, amelyben szerződő fél – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.
(5)
(5) A kapcsolattartás formáját a szanálási feladatkörében eljáró MNB választja meg, amelyről az ügyfél más módra nem térhet át.
106. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A szanálási feladatkörében eljáró MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
(8) Az ügyfél iratbetekintési joga – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon kívül – abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményezné.
108. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati eljárása során tett megállapításait kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az eljárás alá vont szervezettel közli. Ha az eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoportot irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(4) Az eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított húsz napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a szanálási feladatkörében eljáró MNB ennél rövidebb határidőt – de legalább 8 napot – is előírhat.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hoz döntést. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését és a (4) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében megindokolja.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének közlése során hirdetményi közlésnek valamint közhírré tételnek van helye.
109. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a szanálási feladatkörében eljáró MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a szanálási feladatkörében eljáró MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 108. § (5) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 108. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.
110. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.
110. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha arra – a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti végzését soron kívül hozza meg.
111. § A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével – az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.
#### 111. §
112. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hatósági eljárásban a Ket. 29. § (3)–(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.
112. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában sommás eljárásnak nincs helye.
(2) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le e törvény szerinti feladatkörébe tartozó eljárást.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3)–(12) bekezdése, a 33–33/B. §-a és 49. §-a nem alkalmazható.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a feladatkörébe tartozó ügyben az Ákr. 65. §-át azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az irat eredeti vagy közhiteles másolati példányának, illetve hiteles fordításának benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásában az Ákr. 61. §-át és 76. §-át nem kell alkalmazni.
#### 56. Értesítési és közzétételi kötelezettségek
113. § (1) Az intézmény haladéktalanul értesíti a Felügyeletet, ha úgy ítéli meg, hogy a 17. § (2) bekezdése értelmében fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül várhatóan fizetésképtelenné válik.
⋯ 88 változatlan sor ⋯
(6) E törvény vonatkozásában titoknak minősül a banktitok, az értékpapírtitok, fizetési titok és az üzleti titok.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 53. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének az Ákr. 27. § (2) bekezdésével összhangban tesz eleget.
### XIII. Fejezet — JOGORVOSLAT
#### 58. A határozatok bírósági felülvizsgálata
#### 58. Jogorvoslat
116. § (1) Az e törvényben meghatározott, az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetében foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
116. § (1) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések megtámadása esetén
(2) Az MNB által szanálási feladatkörében hozott közigazgatási hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
- a) a keresetlevelet a döntés közlésétől számított 8 napon belül kell benyújtani,
- b) az MNB a keresetlevelet 5 napon belül továbbítja a bírósághoz,
- c) a védiratnak tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB általa ismert, döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét,
- d) a bíróság a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, illetve ideiglenes intézkedést akkor rendelhet el, ha
- da) azt a 17. § (5) bekezdése szerinti közérdek indokolja, és
- db) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését,
- e) nincs helye keresetváltoztatásnak és igazolási kérelem előterjesztésének,
- f) tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni,
- g) a bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli, és
- h) a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt és határozatát a kihirdetésig írásba foglalja. E határidők a perorvoslati eljárásokra is irányadóak.
(3) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat
(2) A szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozattal kapcsolatos perben
- a) megváltoztatásának nincs helye,
- b) felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, és
- c) felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak nincs helye.
- a) egyesbíró elé utalásnak,
- b) megváltoztatásnak,
- c) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül a következő döntések felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben nincs helye a határozat bíróság általi megváltoztatásának:
nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül nincs helye megváltoztatásnak:
- a) a szanálási eljárást megszüntető határozat [21. §],
- b) az ideiglenes értékelést jóváhagyó határozat [25. § (3) bekezdés],
- c) az utólagos, végleges értékelést jóváhagyó határozat [26. §],
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- h) az egyes szerződéses feltételeknek a szanálás során történő kizárásáról hozott határozat [88. §],
- i) az egyes kötelezettségek felfüggesztéséről hozott határozat [89. §],
- j) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozásáról hozott határozat [90. §],
- k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §], és
- l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §].
- k) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztéséről hozott határozat [91. §] és
- l) a szanálási biztos kirendeléséről hozott határozat [93. §]
(5) A (4) bekezdésben meghatározott hatósági határozatok felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak van helye.
elleni közigazgatási perben.
(6) A (3) és (4) bekezdésben nem említett, az MNB által szanálási feladatkörében eljárva hozott közigazgatási hatósági döntések – ide nem értve azon hatósági döntéseket, amelyek a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal támadhatóak meg – felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben a bíróság a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntését megváltoztathatja. Ebben az esetben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, valamint perújításnak van helye.
(7) A perben nincs helye
- a) a kereset megváltoztatásának,
- b) igazolási kérelem előterjesztésének, és
- c) az eljárás szünetelésének.
(8) A keresetlevelet a döntés kézbesítésétől számított 8 napon belül a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez kell benyújtani. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(9) Az MNB a hozzá benyújtott keresetlevelet – az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – 5 napon belül továbbítja a bírósághoz. A szanálási feladatkörében eljáró MNB nyilatkozatának tartalmaznia kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ismert, a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntése folytán érdekelt személyek nevét, elérhetőségét.
(10) A bíróság soron kívül jár el.
(11) A bíróság az ügy érdemében tárgyalás tartása nélkül dönt, azonban szükség esetén vagy a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását csak a keresetlevélben vagy a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatban lehet kérni. Tárgyalás tartása esetén a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő tizenötödik napra kell kitűzni.
(12) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági döntésének végrehajtására nincs halasztó hatálya. A felülvizsgálat során a bíróság – kérelemre – kivételesen felfüggesztheti a megtámadott döntés végrehajtását, ha
- a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
- b) a végrehajtás felfüggesztése
- ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy
- bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
(13) A bíróság a keresetlevél bírósághoz történő – a szanálási feladatkörében eljáró MNB általi – megküldésétől számított 45 napon belül dönt és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja.
(14) A bíróság a döntés meghozatalához a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a megtámadott döntés előkészítése során készített gazdasági-pénzügyi elemzéseket és számításokat a bizonyítékok között értékeli.
(15) A bíróságnak a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül gondoskodnia kell a határozat felek részére történő kézbesítéséről.
(16) A bíróság jogerős ítélete ellen felülvizsgálati kérelem az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz meg kell érkeznie. A Kúria soron kívül jár el, a felülvizsgálati kérelmet 30 napon belül elbírálja, és határozatát e határidőn belül írásba foglalja.
(17) A bíróság fellebbezéssel támadható végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 15 napon belül soron kívül dönt. Nincs helye a Pp. 270. § (3) bekezdése alkalmazásának.
(18) A bíróság fellebbezéssel támadható ítélete ellen benyújtott fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság az ügy iratainak megérkezését követő 45 napon belül, soron kívül dönt.
117. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, valamint a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. harmadik könyvének XI. fejezetében foglalt szabályokat és a Pp. általános eljárási szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ban meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A perben a bíróság soron kívül jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pert a Ptk. 3:35. §-ában meghatározottakon kívül az érintett tulajdonos is megindíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok felülvizsgálata során a bíróság – kérelemre – kivételesen felfüggesztheti a megtámadott határozat végrehajtását, ha
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatok esetén a bíróság azonnali jogvédelmet akkor biztosíthat, ha
- a) a rendelkezésre álló adatok alapján azt a 17. § szerinti közérdek indokolja, és
- b) a végrehajtás felfüggesztése
- ba) nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy
- bb) nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
- b) az nem vezet a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzet kialakulásához, vagy nem veszélyezteti a szanálási célok elérését.
118. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatoknak a hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
118. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatának vagy a szanálási biztos által a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos tulajdonosi vagy ügyvezetési jogok gyakorlása során hozott társasági határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a megsemmisített határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét, ha ez a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedésekből, az intézmény eszközeiből, forrásaiból, jogaiból vagy kötelezettségeiből jóhiszeműen, ellenérték fejében részesedő harmadik fél szerzett jogát érintené.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel okozott kárt köteles megtéríteni.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata a bíróság döntése alapján jogszabálysértő, akkor az ezzel közvetlenül okozott kárt köteles megtéríteni.
#### 59. Egyes eljárásokra vonatkozó korlátozások
⋯ 474 változatlan sor ⋯