2014. évi XXXIII. törvény — mi változott? 2014. július 16.

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből – ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni.”

2. § Az Szja tv. 84/Z. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/Z. § (1) E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. fejezet 13. pontja 2014. január 1-jétől alkalmazható.”

3. § Az Szja tv.

- a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

- b) 11. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti)

„h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség [ideértve a kivezetett részesedés kapcsán – a kedvezményezett részesedéscsere során – a 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján elszámolt összeget is], ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,”

5. § A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli)

„t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

6. § Tao. tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)–(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia

a) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,

b) az adózónak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz (ideértve a beruházás átadását is) esetében.”

7. § A Tao. tv. a következő 29/Y. §-sal egészül ki:

„29/Y. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

8. § A Tao. tv. 30. § (11) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan]

„b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait”

(meghatározza.)

20. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz vagy törvényes fizetőeszköz eladása a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján.”

(2) A Pti. tv. 2. §-ának 18. pontjában a „közvetítő által” szövegrész helyébe a „közvetítő útján” szöveg lép.

24. § Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]

„k) az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait.”

25. § Az Art. 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„191. § E törvény 31/A. §-át utoljára a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.”

26. § Az Art. a következő 201. §-sal egészül ki:

„201. § E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel módosított

1. 132. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban, és

2. 141. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben

is alkalmazni kell.”

(2) Az Art.

- 1. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap” szövegrész helyébe a „75 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 75 nap” szöveg és a „45 nap” szövegrész helyébe a „45 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 45 nap” szöveg,

- 2. 141. § (5) bekezdésében az „eljárási illetéket. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „eljárási illetéket. Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szöveg,

- 3. 161. § (1) bekezdésében az „összege meghaladja a 10 000 forintot” szövegrész helyébe az „összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot” szöveg,

lép.

- 2. 3. számú melléklet B) pontja.

31. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-a a következő (7a)–(7b) bekezdésekkel egészül ki:

„(7a) A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.

(7b) Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.”

(2) Az Szjtv. 11. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)–(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.”

32. § Az Szjtv. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni.”

33. § Az Szjtv.

- 1. 11. § (8) bekezdésében az „átvételre nyitva álló határidő lejártát” szövegrész helyébe az „igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét” szöveg,

- 2. 11. § (10) bekezdésében a „(8)–(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(7a)–(9) bekezdésekben” szöveg,

- 3. 12. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe” szövegrész helyébe az „a 11. § (7a)–(10) bekezdésébe” szöveg, az „a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az „a 17. § (4) bekezdésébe,” szöveg,

- 4. 19. § (1) bekezdésében a „17. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (7a) és (7b) bekezdésében” szöveg,

lép.

34. § Hatályát veszti az Szjtv.:

- 1. 17. § (3) bekezdése,

- 2. 28/A. § (3) bekezdése.

35. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak.”

36. § (1) A Kbftv. 19. § (8) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (5)–(7) bekezdés esetében]

„c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél,

d) kockázatitőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő vezető állású személye esetén üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint”

(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)

(2) A Kbftv. 19. § (8) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) és (5)–(7) bekezdés esetében]

„e) az a)–d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél”

(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)

(3) A Kbftv. 19. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő, illetve magántőkealap-kezelő felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.”

37. § A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alap kezelésének szabályait – nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott – kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, a 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.”

38. § A Kbftv. 202. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 281. § (1), (4) és (6)–(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép hatályba.

(7) A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.”

40. § A Kbftv. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

41. § A Kbftv. 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

### 1. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá;”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)

„9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.”

### 2. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a lakáscélú munkáltatói támogatást (1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpont), valamint a magánszemélynek segély címén juttatott összeget;”

### 5. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

A Kbftv. 3. melléklete az alábbi III. Fejezettel egészül ki:

„III. FEJEZET

A 2. § (2) BEKEZDÉS SZERINTI KOCKÁZATI TŐKEALAP-KEZELŐ ÉS MAGÁNTŐKEALAP-KEZELŐ ÁLTAL KEZELT KOCKÁZATI TŐKEALAP, ILLETVE MAGÁNTŐKEALAP-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Bevezetés

A kockázati tőkebefektetés illetve magántőke befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.

2. A kockázati tőkealap-kezelőre illetve magántőkealap-kezelőre vonatkozó információk

A kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő

a) cégneve, székhelye;

b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;

c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;

d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;

e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.

3. A kockázati tőkealapra illetve magántőkealapra vonatkozó információk

a) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;

b) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;

c) a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyhez fűződő jogok bemutatása;

d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;

e) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;

f) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei;

g) hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;

h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;

i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);

j) a kockázati tőkealapot illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

k) a befektetési jegy-tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;

l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;

m) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;

n) a kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;

o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;

p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;

q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.”

### 6. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

A Kbftv. 6. melléklete IV. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:)

„f) kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések.”