2014. évi XXIII. törvény — mi változott? 2014. június 19.
A 2014. június 18. és 2014. június 19. között hatályba lépett módosítások. 4 sor került be, 163 sor került ki.
# 2014. évi XXIII. törvény
egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról
#### 1. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása
1. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1–11. §
„3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.”
2. § Az Övjt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A fővárosi közgyűlés
a) 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen,
b) 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen,
c) 9 tagja a fővárosi kompenzációs listáról
jut mandátumhoz.”
3. § (1) Az Övjt. 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen, fővárosi kerületben, megyében fogadhat el jelölést.”
(2) Az Övjt. 8. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:)
„c) ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról egyaránt mandátumot szerez, a szavazást követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról a jelöltet törölni kell.”
(3) Az Övjt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A választópolgár a fővárosi kompenzációs listán és megyei listán egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.”
4. § Az Övjt 9. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.
(3) Polgármesterjelölt az, akit
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
c) a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár
jelöltnek ajánlott.
(4) Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.”
5. § (1) Az Övjt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított.”
(2) Az Övjt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fővárosi kompenzációs listán a fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezet a fővárosi kerületi polgármesterjelöltjeit és a főpolgármester-jelöltjét állítja jelöltként. A közös fővárosi kompenzációs listán a közös fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezetek a közös jelöltként állított fővárosi kerületi polgármesterjelölteket és a közös főpolgármester-jelöltet állítják jelöltként.”
6. § Az Övjt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi kompenzációs listát állíthatnak.”
7. § Az Övjt. 4. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„A fővárosi közgyűlés nem fővárosi kerületi polgármester és nem főpolgármester tagjainak választása”
8. § Az Övjt. 17. §-a és 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten a (4) bekezdés szerint összesített, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott töredékszavazatok arányában kap mandátumot.
(2) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a (4) bekezdés szerint a jelölő szervezet fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(3) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a közös polgármesterjelöltre leadott, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a (4) bekezdés szerint a közös polgármesterjelöltet állító jelölő szervezetek közös fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(4) A fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltre leadott szavazatokat az alábbi eljárás szerint súlyozni kell:
a) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása évének január 1-jei fővárosi kerületi lakosságszáma alapján meg kell határozni az egyes fővárosi kerületek lakosságszámát.
b) Az egyes fővárosi kerületek lakosságszámát el kell osztani a legkisebb lakosságszámmal rendelkező fővárosi kerület lakosságszámával. Az így kapott számot századra kerekítve kell meghatározni (arányszám).
c) A fővárosi kerületben keletkezett töredékszavazatok a b) pontban meghatározott arányszámmal megszorozva kerülnek a fővárosi kompenzációs listára.
(5) A fővárosi kompenzációs mandátum számításának módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista (4) bekezdés szerint számított szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista (4) bekezdés szerint számított szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.
b) A táblázat segítségével kell kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
c) Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(6) Ha egy fővárosi kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.
18. § (1) A fővárosi kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
(2) Ha a fővárosi kompenzációs lista jelöltjét főpolgármesternek vagy fővárosi kerület polgármesterének választották, a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.”
9. § Az Övjt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi kompenzációs listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselőt időközi választás eredményeképpen főpolgármesterré vagy fővárosi kerületi polgármesterré választják, helyére az eredetileg bejelentett fővárosi kompenzációs listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 207/A. §-ában meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.”
10. § Az Övjt.
- a) 8. § (3) bekezdés b) pontjában, 8. § (4) bekezdés b) pontjában és 8. § (5) bekezdésében a „fővárosi listás” szövegrész helyébe a „fővárosi kompenzációs listás”,
- b) 19. § (1) bekezdésében a „17. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „17. § (5) bekezdésében”,
- c) 21. § (3) és (4) bekezdésében a „fővárosi listán” szövegrész helyébe a „fővárosi kompenzációs listán”
szöveg lép.
11. § Hatályát veszti az Övjt.
- a) 2. §-ában az „a főváros,” szövegrész,
- b) 16/A. §-a.
#### 2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
12. §
⋯ 48 változatlan sor ⋯
(4) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja. A fővárosi kerületi polgármester nem lehet főpolgármester, valamint főpolgármester-helyettes.”
19. § Az Mötv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:
19–20. §
„108/B. § Az Nvt. 11. § (16) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
a) az Nvt. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
b) ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.”
20. § Az Mötv. 108/A. § (1) bekezdésében az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.)” szöveg lép.
#### 3. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
21. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
21–29. §
„(4) A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte. Az ilyen adatokról a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhető tájékoztatás.”
22. § A Ve. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint.
(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.”
23. § A Ve. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.”
24. § A Ve. 307/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„307/K. § (1) A fővárosi kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – polgármesterjelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a polgármesterjelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.
(2) A területi választási bizottság törli a nyilvántartásból a fővárosi kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált polgármesterjelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.”
25. § A Ve. 307/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külön szavazólap szolgál az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a megyei listás és a főpolgármester-választásra.”
26. § A Ve. 307/O. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi kerületi polgármester-választás eredményéről a helyi választási bizottság által kiállított jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda annak jogerőssé válását követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja. A területi választási bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.”
27. § A Ve. 143. alcíme a következő 315. §-sal egészül ki:
„315. § A nemzetiségi szavazóköri névjegyzékbe azt a választópolgárt kell felvenni, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.”
28. § A Ve.
- a) 132. §–ában a „harmadik napon” szövegrész helyébe a „negyedik napon” szöveg,
- b) 307/G. § (1) bekezdésében a „huszonhetedik napon” szövegrész helyébe a „harmincnegyedik napon” szöveg,
- c) 307/I. § (1) bekezdésében a „ , valamint a megyei és a fővárosi listát” szövegrész helyébe az „ , a fővárosi kompenzációs listát és a megyei listát” szöveg, a „huszonhatodik napon” szövegrész helyébe a „harmincharmadik napon” szöveg,
- d) 307/I. § (2) bekezdésében a „megyei, illetve a fővárosi listát” szövegrész helyébe a „megyei listát, illetve a fővárosi kompenzációs listát” szöveg
- e) a 307/O. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei, illetve a fővárosi” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg
lép.
29. § (1) Hatályát veszti a Ve. 307/F. § (1)–(3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Ve. 307/M. §-ában a „vagy fővárosi” szövegrész.
#### 4. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
30. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 59. § (2) bekezdése.
30. §
#### 5. Záró rendelkezések
⋯ 13 változatlan sor ⋯