2014. évi XL. törvény — mi változott? 2014. október 16.

52. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott időpontok között kötötték, és annak részévé a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.”

(2) A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és

b) az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú

kölcsönszerződésre.”

(3) A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a pénzügyi intézmény végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, az e törvény szerinti kötelezettségek a végelszámolót, illetve a felszámolót terhelik. A felszámolási zárómérleg – illetve végelszámolás esetében a végelszámolás időszakáról a számviteli beszámoló – elkészítésére akkor kerülhet sor, ha az e törvény és a külön törvény szerinti elszámolási kötelezettségek teljesítése megtörtént. A külön törvényben meghatározott eljárásokban teljesített elszámolással összefüggésben a fogyasztói követelést, illetve a Nemzeti Eszközkezelő részére járó visszatérítési igényt a felszámoló, illetve a végelszámoló külön hitelezői bejelentés nélkül, elismert követelésként veszi nyilvántartásba és igazolja vissza. Ha az elszámolási kötelezettséggel vagy azzal összefüggésben a külön törvény szerinti felülvizsgálatra vagy perre kerül sor, az eljárásoknak a külön törvényben meghatározott befejezését követő hatvan napon belül kell az ezek alapján megállapított hitelezői követeléseket nyilvántartásba venni és erről a visszaigazolást az érintetteknek megküldeni.”

(4) A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ahol az (1a) bekezdés szerinti fogyasztói kölcsönszerződésből ered a követelés, a (6) bekezdés szerinti követelés elévülése e rendelkezés hatálybalépésének napjától a 3. § (5) bekezdése és a 4. § (3) bekezdése szerinti külön törvényben meghatározott időpontig nyugszik.”

(5) A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolnia.”

(6) A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a 8. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti, kivéve ha a szerződéses kikötés esetében a 6. § (2) bekezdés szerinti peres eljárás megindításának lehet helye, de az eljárás nem került megindításra vagy az eljárás megindításra került, de a bíróság nem állapította meg a (2a) bekezdés szerint a szerződéses kikötés semmisségét.”

(7) A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a bíróság annak semmisségét az elszámolásról szóló külön törvény alapján a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította.”

(8) A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) és a (2a) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.”

(9) A 2014. évi XXXVIII. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzügyi intézménynek 2014. november 30. napjáig meg kell vizsgálnia az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon ÁSZF-eket, melyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés.

(4) A pénzügyi intézménynek 2014. november 30. napjáig be kell jelentenie a Felügyelet részére valamennyi (3) bekezdés szerinti szerződéses kikötést tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéses kikötések alapján sor került-e egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. A bejelentéshez a Felügyelet részére mellékelni kell a szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett szerződés alapján fennálló követelések összegét.”

(10) A 2014. évi XXXVIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Ha a pénzügyi intézmény a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell a szerződéses kikötés tisztességtelenségét, de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint a szerződéses kikötés tisztességes, a vélelem megdöntése iránt – ha a (2) bekezdés eltérően nem rendelkezik – a 6. alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat.

(2) A forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések vagy az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződések esetén a 2010. november 26-át követően közzétett ÁSZF-ek vagy a korábbi ÁSZF-ek 2010. november 26-át követően közzétett módosításai vonatkozásában nem kell vélelmezni a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a szerződéses kikötés tisztességtelenségét. A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti eljárásokat folytathatja le és 2015. február 14. és február 28. között hivatalból közérdekű keresettel pert indíthat; a határidő jogvesztő. A közérdekű keresettel indított perre a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni.”

(11) A 2014. évi XXXVIII. törvény 7. § (7) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A perben nincs helye)

„k) perújításnak.”

(12) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény 6. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének, ha a per tárgyát képező ÁSZF kikötést)

„b) forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén alkalmazták 2010. november 26-án vagy azt megelőzően, 2015. január 5. napja és január 12. napja között,”

(kell a bírósághoz beérkeznie, a határidő jogvesztő.)

(13) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény 6. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének, ha a per tárgyát képező ÁSZF kikötést)

„c) az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződés esetén alkalmazták 2010. november 26-án vagy azt megelőzően, 2015. január 5. napja és január 12. napja között”

(kell a bírósághoz beérkeznie, a határidő jogvesztő.)

(14) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben a keresetlevél 2015. január 5. napja előtt érkezett be a bírósághoz, azt ebből az okból elutasítani nem kell, hanem úgy kell tekinteni, mintha a keresetlevél benyújtására 2015. január 5. napján került volna sor.”

(15) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi intézménynek – a (3a) bekezdésben foglalt eltéréssel – egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott valamennyi ÁSZF 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. A keresetlevélben azt az időszakot is meg kell jelölni, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta.”

(16) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott valamennyi olyan ÁSZF 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötései érvényességének megállapítását, melyek esetében a keresetlevélnek 2015. január 5. napja és január 12. napja között kell a bírósághoz megérkeznie. A keresetlevélben azt az időszakot is meg kell jelölni, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta.”

(17) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A keresetlevélhez a Pp. 121. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell a (3) bekezdés szerinti ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a pénzügyi intézmény az érvényesség megállapítását kéri, a szerződéses kikötések esetén meg kell jelölni azt az időszakot, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta. A kivonatban az egyes szerződéses feltételek mellett fel kell tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pénzügyi intézmény szerint megalapozzák a kereseti kérelemben foglaltakat. A keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát.”

(18) A 2014. évi XXXVIII. törvény 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bíróságnak a 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon belül kell megvizsgálnia a keresetlevelet és dönteni a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról, vagy a tárgyalás kitűzéséről. Ha a bíróság a keresetlevelet nem utasítja el idézés kibocsátása nélkül, a 9. § (3) bekezdése szerinti határidőt a tárgyalás kitűzésétől kell számítani.”

(19) A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű keresettel indított per és a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű keresettel indított per és a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást is, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben, ha a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződésben szerepel. A felfüggesztésre az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.”

(20) A 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E § alkalmazásában – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – kölcsönszerződés: pénzügyi intézmény és fogyasztó mint adós vagy adóstárs által kötött, deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés.”

(21) A 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. § (1) bekezdése, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt – elbírálás végett – az ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kérelmet a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálja el.”

(22) A 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy)

„c) a kölcsönszerződések esetén a végrehajtás elrendelésére (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálására) sor kerüljön és a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) körébe tartozó eljárási cselekmények, nyilatkozatok megtehetőek legyenek.”

(23) A 2014. évi XXXVIII. törvény a következő 22. §-al egészül ki:

„22. § (1) Ha a 17. § (2) bekezdése szerinti kölcsönszerződések esetén a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) iránti kérelmet 2014. július 26. napját követően nyújtották be, és 2014. október 15. napjáig nem került sor a végrehajtás elrendelésére (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálására), a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) iránt 2014. december 15. napjáig kell intézkedni.

(2) E törvénynek a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § (2) bekezdése szerinti kölcsönszerződések esetén a 16. § alapján felfüggesztett eljárásokat a fél kérelmére folytatni kell; a bíróságnak a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell a folytatás iránt intézkednie.

(3) E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított 1. § (2) bekezdése szerinti kölcsönszerződések esetén a végrehajtást kérő vagy az adós a 17. § (7)–(8) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását kérheti, a kérelmet a bíróság soron kívül bírálja el.

(4) E törvénynek a Módtv.-nyel megállapított 1. § (2) bekezdése szerinti kölcsönszerződések esetén a 18. §-ban foglalt szabályokat 2014. december 15. napjától nem kell alkalmazni.”

(24) A 2014. évi XXXVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Felügyelet részére valamennyi” szövegrész helyébe a „felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére valamennyi” szöveg lép.

(25) Hatályát veszti a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (4) és (6) bekezdése.