2014. évi XIV. törvény — mi változott? 2014. március 5.

8. § Az Ogytv. II. Fejezete a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.”

20. § Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK, JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA

27/D. § (1) Az Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezése, az Országház képe vagy az Országház képi stilizált mintájának képe (a továbbiakban együtt: jelkép) a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint használható.

(2) Az Országház képe

a) turisztikai, idegenforgalmi célból, továbbá

b) hírszolgáltatási, oktatási, művészeti, kulturális, valamint tudományos tevékenység során

használható.

(3) A jelkép (2) bekezdésben nem szabályozott használatához a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának, mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.

(5) Az előzetes hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a jelkép használatának célját,

c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,

d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,

e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés),

f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.

27/E. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a tudomására jutást követően tizenöt napon belül felszólítja a jelkép használatának haladéktalan megszüntetésére azt, aki a jelképet nem a 27/D. § (2) bekezdésében meghatározott célra használja, vagy a jelkép használatához nem kapta meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 27/D. § (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználó).

(2) Az Országgyűlés Hivatala – az (1) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén – a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,

c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,

d) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,

e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.

(3) A 27/D. §-sal összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) A 27/D. § (3) bekezdése alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával használható jelkép használója köteles az előzetes hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál tartani és a 27/D. § (2)–(3) bekezdésének betartását ellenőrző, illetékes közterület-felügyelet vagy az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy kérésére bemutatni. Ha a közterület-felügyelet hatáskörében eljárva tudomást szerez jogosulatlan jelképhasználatról, arról nyolc napon belül tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát.”

26. § Az Ogytv. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

„14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés

38/A. § (1) Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével – tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.

(2) Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(3) Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.”

34. § Az Ogytv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára – az Országgyűlés a 46–51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”

35. § Az Ogytv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető.”

36. § (1) Az Ogytv. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.”

(2) Az Ogytv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.”

37. § (1) Az Ogytv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozta, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, illetve az (5)–(8) bekezdés és az 51/A. § alkalmazásával a képviselő jogainak gyakorlása felfüggeszthető, esedékes tiszteletdíja csökkenthető.”

(2) Az Ogytv. 50. § (5) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását”

38. § Az Ogytv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére a 48. § (3) bekezdésében, a 49. § (4) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül elrendelheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntésben meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(2) A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését. A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslatban meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3) A házelnök az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott indokolt döntésről vagy javaslatról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt.

(4) Ha a képviselő a rá vonatkozó, az (1) bekezdés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(5) Ha a képviselő a rá vonatkozó, a (2) bekezdésen alapuló javaslattal nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(6) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) vagy (5) bekezdés szerinti kérelméről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt. Ha a képviselő a kérelmében indítványozza, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselőt meghallgatja.

(7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő esedékes tiszteletdíja nem csökken és az (1) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik. Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő a jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja és a (2) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik.

(8) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, – az Országgyűlés ellenkező döntésének hiányában – a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(9) A képviselő kérheti az Országgyűléstől az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését, ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem adott helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem döntött.

(10) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(11) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a (8)–(10) bekezdés szerinti indokolt döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a Házbizottságot.

(12) A (9) bekezdés szerinti kérelem a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő öt munkanapon belül nyújtható be.

(13) Az Országgyűlés az (1) bekezdés alapján hozott döntésről a (9) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke – döntésenként – nem haladhatja meg a képviselő esedékes

a) egyhavi tiszteletdíjának harmadát, ha a tiszteletdíj csökkentésre a 48. § (3) bekezdése, illetve a 49. § (4) bekezdése,

b) egyhavi tiszteletdíját, ha a tiszteletdíj csökkentésre az 50. § (1) bekezdése

alapján kerül sor.

(14) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti javaslatról

a) ha a képviselő az (5) bekezdés szerinti kérelmet nem nyújtott be, az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét,

b) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját,

c) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelméről a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját

követő ülésén vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

(15) Az e §-ban meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok, a rendkívüli ülésszakok, valamint a rendkívüli ülések közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(16) Az e § szerinti kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani.

(17) Az (1)–(16) bekezdést kell alkalmazni az országgyűlési bizottság által az 52. § (2) és (3) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás során is.”

39. § (1) Az Ogytv. 52. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen

a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy

b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi,

az országgyűlési bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az országgyűlési bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítését követő tizenöt napon belül a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3) Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az országgyűlési bizottság a (2) bekezdés szerinti határidőben a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére, illetve az esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását.”

(2) Az Ogytv. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére az 50. § (5)–(7) bekezdése, illetve az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.”

40. § Az Ogytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.

(2) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy

a) a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és ott-tartózkodásukra vonatkozó adataikat – a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében – az adatok rögzítésétől számított öt évig kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint

b) az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja.

(5) Az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az Országgyűlés Hivatala adja át.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók (3) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személynek az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépését meg lehet tagadni.

(7) Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét.

(8) A házelnök a belépés rendjére vonatkozó – a (2) bekezdés alapján megállapított – rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet.”

61. § Az Ogytv. XII. Fejezete a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn.

(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének megfelelően egy példány illeti meg.

(3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.

(4) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális intézményként működő szervezeti egysége

a) szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök kezdeményezése alapján jogosult,

b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével.”

62. § Az Ogytv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.”

64. § Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)

„a) az Országgyűlési Őrség tevékenységének részletes rendjét belső szabályzatban állapítja meg, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat,”

65. § (1) Az Ogytv. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.”

(2) Az Ogytv. 133. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amelyre a Rendőrségről szóló törvénynek a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggő képfelvétel készítésére vonatkozó szabályai az alkalmazandók.

(2b) Ha az országgyűlési őr a (2a) bekezdés szerinti felvételt az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében megvalósuló létesítménybiztosítási feladatokkal összefüggésben, elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával készíti,

a) a felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, mosdóban, illemhelyen,

b) az Országgyűlési Őrség köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak, továbbá tájékoztatót elhelyezni a felvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a felvétel készítésére és a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről,

c) a b) pont szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni.”

66. § Az Ogytv. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 133. § (1)–(2b) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

67. § Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)

„b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tartózkodók védelme céljából szükséges.”

68. § Az Ogytv. XIII. Fejezete a következő 47/A. alcímmel és 141/A. §-sal egészül ki:

„47/A. Jogellenes információszerzés elleni védelem

141/A. § Az országgyűlési őr az Országgyűlés működését, illetve a házelnök tevékenységét érintő adatok és információ jogellenes megszerzésének megakadályozása érdekében technikai átvizsgálást végezhet.”

70. § (1) Az Ogytv. 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülése napjától a 115. § (1) bekezdésében meghatározott feladatra köztisztviselői jogviszony nem létesíthető.”

(2) Az Ogytv. 145. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Aki az Országgyűlés jelképét a Módtv.-vel megállapított 27/D. és 27/E. §-ának hatálybalépését megelőzően használta, de a hivatkozott rendelkezések alapján jogosulatlan jelképhasználónak minősül, a használatot 2014. december 31-éig köteles megszüntetni.

(12) A Módtv.-vel megállapított 13/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos eljárások során is alkalmazni kell.”

71. § (1) Az Ogytv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (6) bekezdése, a 48–52. §, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 147. § (2)–(3) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(2) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Első rész, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A–19. alcím, a IV–V/A. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”

76. § Hatályát veszti

- a) az Ogytv. 11. § (2) és (3) bekezdése, 50. § (3) bekezdése,

- b) az Ogytv. 48. § (6) és (7) bekezdése, 49. § (7) és (8) bekezdése, 50. § (2a) és (4) bekezdése, 52. § (5) bekezdése,

- c) az Ogytv. 143. § (1) bekezdése.

81. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Muzeális intézményt bármely jogi és természetes személy vagy törvény alapíthat. A muzeális intézménnyé nyilvánítást – a törvény által alapított muzeális intézmény kivételével – a miniszter által kiadott működési engedély igazolja.”

(2) A Kultv. „Muzeális intézmények működési engedélyének kiadása, módosítása, visszavonása” alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § Törvény által alapított muzeális intézmény esetében

a) a muzeális intézménnyé nyilvánítás igazolásához nem szükséges működési engedély kiadása,

b) törvény állapítja meg a muzeális intézmény szakmai besorolását,

c) azokról az adatokról, amelyeket jogszabály szerint a működési engedély tartalmaz, a fenntartó tájékoztatja a minisztert,

d) törvény előírhatja, hogy a miniszter a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak betartását a fenntartó kérelmére ellenőrizheti,

e) a miniszter eljárása során a c) pont szerinti tájékoztatásban foglaltak módosítását, a tájékoztatás visszavonását kezdeményezheti a fenntartónál,

f) ahol jogszabály működési engedélyt említ, azon a fenntartó c) pont szerinti tájékoztatását kell érteni.”

(3) A Kultv. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből. Törvény az ellenőrzés lefolytatását – az érintett könyvtár megnevezésével – a fenntartó kérelméhez kötheti.”

(4) A Kultv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon.”

(5) A Kultv. 100. § (3) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„x) – törvényben meghatározott kivétellel – az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatait, a kiemelt feladatok ellátásának rendjét, valamint a kiemelt feladatok végrehajtásával összefüggésben a muzeális intézmények és a nyilvános könyvtárak kötelezettségeit,”

83. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.”

85. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki és a Kötv. 61/C. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként meghatározott 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24897/4 helyrajzi számú ingatlan az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény hatálybalépése napján, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állami vagyon részévé válik.

(3) A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott állami vagyon vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala.

(4) A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott állami vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelési jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”

(2) A Kötv. 61/D. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el:)

„d) a nemzeti emlékhely fenntartható használatának elősegítése érdekében támogatási szerződést köt,”

(3) A Kötv. 61/D. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kultúráért felelős miniszter az emlékhelyekkel összefüggésben különösen az alábbi feladatokat látja el:)

„g) a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) bevonásával, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben évente jelentést készít a Kormány részére és négyévente tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát az emlékhelyek állapotáról.”

(4) A Kötv. 61/D. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A NÖRI emlékhelyekkel összefüggő feladatai különösen az alábbiak:)

„e) gondoskodik a nemzeti emlékhely és történelmi emlékhely megjelölés ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről.”

(5) A Kötv. 61/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A történelmi emlékhely jellegre történő utalást az ingatlan-nyilvántartásban tényként fel kell jegyezni.”

(6) A Kötv. 61/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nemzeti emlékhely jellegre történő utalást az ingatlan-nyilvántartásban tényként fel kell jegyezni.”

(7) A Kötv. 61/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/I. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete fenntartható használatának megóvása érdekében a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatala látja el az e Fejezetben meghatározott feladatokat.

(2) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai

a) a Bizottság által delegált személy,

b) a kultúráért felelős miniszter által delegált személy,

c) az Országgyűlés kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsága által delegált személy, valamint

d) a Házbizottság által jelölt személy.

(3) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a működési rendjét maga határozza meg.

(4) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végezni tervezett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza.

(5) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg, ha a (4) bekezdés szerinti tevékenység sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, akadályozza az országos megemlékezések méltó lebonyolítását vagy a tevékenység megvalósítása során létrejövő épület, építmény megjelenését tekintve nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezete történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához.

(6) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatában a (4) bekezdés szerinti tevékenység végzését az (5) bekezdés szerinti szempontok teljesülése érdekében feltételhez kötheti.

(7) A kiemelt nemzeti emlékhely területét, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlant érintő, (4) bekezdés szerinti tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás során az eljáró hatóság engedélyt csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatának megadása után adhat ki. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételét elmulasztja vagy jogellenesen megtagadja, a hozzájáruló nyilatkozatot a kérelmező keresetére a bíróság ítéletével pótolhatja. A bíróság által pótolt előzetes hozzájáruló nyilatkozat a (6) bekezdés szerinti feltételt állapíthat meg. Ha az előzetes hozzájáruló nyilatkozat pótlását bíróságtól kérték, a (4) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezésével összefüggő, folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárást a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig fel kell függeszteni.

(8) A (4) bekezdésben meghatározott ingatlanon, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyhez tartozó közterületen bejelentéshez kötött tevékenység csak a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata kiadását követően jelenthető be. Az előzetes hozzájáruló nyilatkozat kiadására a (4)–(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. A bejelentést tevő az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot csatolja a bejelentéshez. Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozat megtételét elmulasztja vagy jogellenesen megtagadja, az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot a kérelmező keresetére a bíróság ítéletével pótolhatja. A bíróság által pótolt előzetes hozzájáruló nyilatkozat a (6) bekezdés szerinti feltételt állapíthat meg.

(9) A kérelmező a nyilatkozat felülvizsgálatát, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg, a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül bíróságtól kérheti.

(10) Ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az előzetes hozzájáruló nyilatkozatot nem adja meg vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozat feltételt állapít meg, és a (4) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezésével összefüggésben közigazgatási hatósági eljárás folyamatban van, a nyilatkozat a közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálható felül.

(11) A kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a (4) bekezdés szerinti tevékenységet végző köteles a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulását magánál tartani és az illetékes közterület-felügyelet, az e törvény szerinti hatóság, valamint az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy kérésére bemutatni.

(12) Aki a kiemelt nemzeti emlékhelyen, vagy az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a (4) bekezdés szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az köteles kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotot helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az eredeti állapot helyreállítására hívja fel a tevékenységet végzőt. Ha a tevékenységet végző a felszólítástól számított nyolc napon belül nem kezdi meg az eredeti állapot helyreállítását, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság az eredeti állapot helyreállítását a tevékenységet végző költségére elvégeztetheti.”

(8) A Kötv. 61/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát,

b) a tervezni kívánt tevékenység fajtáját,

c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,

d) a kérelem tárgyát és annak részletes leírását, beleértve a tervezni kívánt tevékenység időbeli ütemezését, valamint

e) bővítés vagy átalakítás esetén az épület, építmény addigi funkcióját.”

(9) A Kötv. 61/J. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kérelemhez csatolni kell a tevékenység engedélyezésére vonatkozó jogszabály szerint a hatósági engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket is.

(4) Ha a kérelem nem tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmezőt tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

(10) A Kötv. 61/J. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha a kérelmező közigazgatási hatósági engedélyhez kötött, 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, az ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező hatóság a tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal megtiltja. Az eljáró hatóság e határozatát csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a kérelmező a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságtól a hozzájárulást utólag beszerezte.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenység esetében bíróságtól kérhető a jogsértés megállapítása és a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezés.”

(11) A Kötv. 61/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Kötv. 61/J. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság a kérelmező személyes adatait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kezelheti.

(10) A 61/I. § (7) és (8) bekezdésével, valamint a (7) bekezdéssel összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. E rendelkezést kell alkalmazni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság nyilatkozatának 61/I. § (9) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálatára is.”

(12) A Kötv. 61/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/K. § (1) Az e Fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat és díjakat, továbbá az ellenőrzés rendjét a Kormány – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján – rendeletben határozza meg.”

(13) A Kötv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)

a) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,

b) a 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül vagy az előzetes hozzájárulásban meghatározottaktól eltérő módon végzi,

c) a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint

d) a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti.”

(14) A Kötv. a következő 92/C. §-sal egészül ki:

„92/C. § E törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit – e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 82. §-a kivételével – a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ideértve az olyan engedélyezési vagy bejelentési eljárást is, amelynél a Módtv2. hatálybalépésekor az engedélyt a hatóság még nem adta ki, vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentőt hatóság még nem vette nyilvántartásba.”

(15) A Kötv. 93. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét, valamint meghatározza a nemzeti emlékhely fenntartható használatát elősegítő támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletszabályokat;”

(16) A Kötv. 93. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a Kötv. 93. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„t) állapítsa meg a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzés rendjét,

u) állapítsa meg – a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével – a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait.”

(17) A Kötv. 2. melléklet I. Kiemelt nemzeti emlékhely pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„

I. Kiemelt nemzeti emlékhely

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| | A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése | A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása |

| 11. | Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér | A Kossuth Lajos tér |

| és az Országház épülete |

| cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3. |

| a Néprajzi Múzeum épülete |

| cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. |

| a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete |

| cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. |

| 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24897/4 hrsz. |

”

88. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 58. §-ában az „új miniszterelnök” szövegrész helyébe az „új Kormány” szöveg lép.

91. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 5. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

„h) aki a Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja,”

(2) A Hvt. 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:”

98. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) 28. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti rendeletben, szabályzatban, normatív határozatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”

- b) 28. § (1a) bekezdésében az „a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt” szövegrész helyébe az „a 2007–2013-as programozási időszakban a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt, a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrást tartalmazó” szöveg,

- c) 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „valamint a Civil Alap – 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak” szövegrész helyébe az „a Civil Alap – 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak és az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatásoknak” szöveg,

- d) 109. § (2a) bekezdésében a „hogy – a költségvetési évre tekintet nélkül – rendeletben állapítsa meg a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan” szövegrész helyébe a „hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt, a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználásával összefüggésben – a költségvetési évre tekintet nélkül – rendeletben állapítsa meg” szöveg

99. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 226. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata a 80. § (1)–(2) bekezdésben és a 130. § (1)–(8) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

100. § Hatályát veszti a nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény.

101. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCIX. törvény 15. §-a.

102. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi XC. törvény 4. §-a, valamint 12. § c) és f) pontja.

103. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCVII. törvény 38. § (3) bekezdése.

104. § (1) A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: Nebtv.) 18. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(A Bizottság elnöke)

„j) kiadja a Hivatal alapító okiratát és jóváhagyja a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint

k) a Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősítésre jogosult.”

(2) A Nebtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Hivatal költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. A Bizottság, illetve a Hivatal részére e törvényben foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.

(3) A Hivatal ellátja a Bizottság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.”

(3) A Nebtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, egyéb vezetői munkakört betöltő, valamint nem vezetői munkakört betöltő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselőkből, egyéb legalább középiskolai végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.”

(4) A Nebtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A Hivatalt főigazgató vezeti. A főigazgatót a Bizottság elnöke nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

(2) A főigazgató a Bizottság elnöke irányításával végzi munkáját.

(3) A főigazgató az e törvényben és a Bizottság ügyrendjében meghatározottak szerint közreműködik a Bizottság munkájában.

(4) A főigazgató a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősítésre jogosult.

(5) A főigazgató az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit.”

(5) A Nebtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A Bizottság elnöke a Hivatal köztisztviselői tekintetében a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(2) A Hivatal főigazgatója a Hivatal köztisztviselőjét vezetői munkakörbe, ezen belül főosztályvezetőnek, főosztályvezető-helyettesnek, osztályvezetőnek kinevezheti és kinevezését visszavonhatja.

(3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvényt kell alkalmazni.”

(6) A Nebtv.

- a) 1. § (4) bekezdésében a „tagjainak javaslatára önállóan, valamint” szövegrész helyébe az „önállóan, illetve” szöveg,

- b) 18. § i) pontjában az „előír.” szövegrész helyébe az „előír,” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény

- a) 7. § (1) bekezdésében az „ , a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával” szövegrész,

- b) 16. § (4) és (5) bekezdésében a „megfelelően” szövegrész.

(8) Hatályát veszti a Nebtv. 2. §-a és 8. § (4) bekezdése.

105. § Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 147. § (1) bekezdése.