2014. évi XCV. törvény — mi változott? 2015. november 2.

(2) Az Fdvtv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét – ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást – e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;”

(3) Az Fdvtv. 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. dohánytermék-nagykereskedő(k): a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék adóraktár engedélyese (gyártója), a dohánytermék importálója, a bejegyzett kereskedő és a dohánytermék jövedéki engedélyes kereskedője azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági engedéllyel is rendelkezik;”

5. § Az Fdvtv. III. Fejezet 3. címe helyébe a következő 3. cím lép:

„3. cím

A dohánytermékek beszerzése

15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

(2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére (megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható.”

6. § Az Fdvtv. III. Fejezet 4. címe helyébe a következő 4. cím lép:

„4. cím

A dohány-kiskereskedelmi ellátó

15/A. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak, versenysemlegesek legyenek.

(2) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 10%-kal meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott – a korábban nem forgalmazott termékek esetén a forgalmazni kívánt – dohánytermékek heti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad addig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés – e törvény rendelkezéseivel összhangban – létre nem jön; a beszállított dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi szerződést – a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítésével – egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát – a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok betartása mellett – a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 60 napon belül köteles teljesíteni.

15/B. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás – kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi – nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja ki.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár).

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy – erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában – az adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését nem bírálhatja felül, vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, úgy a dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohánytermék-nagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a dohánytermék-ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról.

(6) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét – a jogszabályok és a koncessziós szerződés keretei között – maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi.”

7. § Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 5. címmel egészül ki:

„5. cím

A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok

15/C. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. A tilalomba ütközik az is, ha a törvény által kifejezetten lehetővé nem tett ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre tekintettel fogadja el.

(2) A dohánytermék kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag

a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés, vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában összefüggő kedvezmény biztosítását,

b) jogszabály által előírt kereskedelmi árrés biztosítását,

c) a dohánytermék-nagykereskedővel e törvény keretei között megkötött, a dohánytermékek, vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó visszterhes szerződés (a továbbiakban: polckép-szerződés) alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget

fogadhatja el.

15/D. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni.

(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő az általa gyártott, vagy forgalmazott (szabadforgalomba bocsátott) dohánytermék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb (így különösen nagyobb felületen, vagy kiemeléssel történő) megjelenítését kívánja a dohányboltban, úgy erről a dohánytermék-kiskereskedővel határozott időre – írásban – polckép-szerződést köthet. A polckép-szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a) a dohánytermék-kiskereskedő által nyújtott szolgáltatás meghatározását, azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a felület arányos (százalékos) biztosítását nem vállalhatja, csak azt, hogy darabszám szerint meghatározott értékesítési csatornában (polchelyen) kínálja a dohánytermék-nagykereskedő termékeit;

b) a szerződés időtartamának meghatározását, amely 12 hónapnál hosszabb időre nem terjedhet,

c) a dohánytermék-kiskereskedő felmondási jogát, amely – függetlenül a polckép-szerződés határozott időtartamától – legalább 30 napos, és legfeljebb 90 napos felmondási idővel gyakorolható,

d) a dohánytermék-nagykereskedő felmondási jogát, amelyet csak a dohánytermék-kiskereskedő súlyos, és felszólítás ellenére is fennálló szerződésszegése esetén gyakorolhat,

e) a dohánytermék-nagykereskedő által fizetendő ellenértéket, amely minden esetben csak pénzbeli szolgáltatás lehet,

f) az ellenérték fizetési módját azzal, hogy az ellenértéket vagy teljes egészében, vagy havi részletekben előre kell megfizetni.

(3) A dohánytermék-kiskereskedő nem köthet olyan szerződést, továbbá a polckép-szerződésben (vagy annak megkötésével összefüggésben) nem tehet olyan jognyilatkozatot (vállalást), melynek alapján a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag egy dohánytermék-nagykereskedő termékeit forgalmazza és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését – a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan – lényeges mértékben előnyben részesíti. Tilos a polckép-szerződésben a koncessziós szerződéssel ellentétes vállalást tenni, továbbá egy vagy több polckép-szerződés megkötésével olyan helyzetet teremteni, amely a koncessziós szerződés megsértéséhez vezethet.

(4) A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során fogyasztó részére terméket ellenérték nélkül nem adhat.

(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseibe ütköző jogügylet semmis.

15/E. § (1) A dohánytermék-nagykereskedő a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódóan e törvényben meghatározott mértékű kiskereskedelmi árrést köteles biztosítani.

(2) A dohánytermék-nagykereskedő köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól a – cigaretta kivételével – a dohánytermék után legfeljebb olyan árat követelhet, amely nem nagyobb a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának 0,85-szörös szorzatával kiszámolt összegnél.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenhárom százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés mértékét a dohánytermék-ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg; a sávok alapján nyújtott kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő által az adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől tehető – fordítottan arányosan – függővé.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél százaléka.

(6) Semmis az a megállapodás, amely arra irányul, vagy azt eredményezi, hogy az e törvény alapján biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke ne érje el a (2)–(5) bekezdésben írt mértéket, vagy azt ne pénzben, hanem egyéb közvetlen vagy közvetett juttatásban, kedvezményben biztosítsák.

(7) A legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a dohánytermék értékesítésére a 11. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

15/F. § A dohánytermék-kiskereskedő köteles a készletéről, illetve annak forgalmáról külön jogszabály szerint nyilvántartást vezetni, illetve elektronikus úton adatot szolgáltatni.”

9. § (1) Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 6. címmel egészül ki:

„6. cím

A fiatalkorúak különös védelme

16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson.

(2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

(3) Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.

(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

(5) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.

(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

(7) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.”

(2) Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 7. címmel egészül ki:

„7. cím

A dohánytermékek árusításával feljogosított személyekre vonatkozó különös rendelkezések

16/B. § E törvény III. Fejezete 3–6. címében foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek árusítására e törvény alapján jogosult részvénytársaságra, valamint az általa feljogosított személyre is megfelelően alkalmazni kell.”

10. § Az Fdvtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, valamint a 16/A. § a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.”

11. § Az Fdvtv. IV. Fejezete a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt – így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó – kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, úgy őt a vámhatóság az Fgytv. 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja.”

12. § Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/E. §-sal egészül ki:

„24/E. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvénnyel megállapított 15. § (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az attól a naptól számított 15. napig, amely napon a dohány-kiskereskedelmi ellátó

a) a dohánytermék-kiskereskedőnek szerződéses ajánlatát eljuttatta, vagy

b) legalább két országos napilapban és a honlapján a dohánytermék-kiskereskedővel kötendő szerződéses feltételeit közzétette

a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket a 2015. október 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján szerezheti be, ideértve – különösen – a legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok alkalmazását is.”

14. § Hatályát veszti az Fdvtv. 24/B. §-a.

(3) A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat), valamint a dohánygyártmánynak a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő részére történő kiszállítása a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”

(4) A Jöt. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza

a) az értékesített termék megnevezését és KN-kódját, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, továbbá – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó (a továbbiakban: dohány-kiskereskedelmi ellátó) részére történő értékesítést kivéve – a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) – dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő áruátadás esetén, a dohányáru átadásának – időpontját.

A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”

(5) A Jöt. 109. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mozgóbolt útján:)

„c) dohányterméket csak a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő útján lehet értékesíteni.”

(6) A Jöt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá – kizárólag a 103. § (3) bekezdése szerinti esetben – nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Ettől eltérően, a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmányt csak a Dohánytörvényben meghatározott személytől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell – értelemszerűen – a 105. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is.”

(7) A Jöt. Harmadik Része a következő 110/C. §-sal egészül ki:

„110/C. § A dohányárut a szabadforgalomból a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába is be lehet szállítani úgy, hogy a dohányáru értékesítése – és a kapcsolódó számla kiállítása – a Dohánytörvényben meghatározottak szerint történik. E törvény rendelkezéseit dohányáru értékesítése kapcsán a Dohánytörvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. E törvény alkalmazása során a dohány-kiskereskedelmi ellátóra a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó szabályokat kell – a Dohánytörvényben, illetve az e törvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel – megfelelően alkalmazni.”

19. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.”