2014. évi XCIX. törvény — mi változott? 2015. január 2.

1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.

(2) Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. E rendelkezést nem kell alkalmazni a települési önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletére, amelyhez nincs szükség a Kormány hozzájárulására, illetve amelynek célja meglévő adósság visszafizetése, ha annak összege megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével.

(3) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat

a) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,

b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,

c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely

ca) – ha a 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel – a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,

cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,

cc) – ha a 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban a megkötni tervezettel megegyező vagy annál nagyobb összeggel szerepel – fejlesztési célt szolgál és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot,

d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont ca)–cc) alpontja szerinti, bármely jogi személy által megkötött ügylethez kapcsolódik.

(4) Az ugyanazon

a) fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét a (3) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásakor,

b) adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét a (3) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor

egybe kell számítani.

(5) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(6) Az (5) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítható be a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettség összege.

(7) Az önkormányzat – uniós jogi aktusból következő vagy nemzetközi szervezettel szemben vállalt kötelezettségből eredő fejlesztés kivételével – nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az (5) bekezdés szerinti mértéket.

(8) Az önkormányzati társulás adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban részt vevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.”

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. alcíme a következő 10/A–10/E. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Az önkormányzat működési célra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletet köthet.

(2) Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.

(3) Az önkormányzat az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre naptári éven túli, működési célú ügyletet köthet.

(4) Az önkormányzat fejlesztésnek nem minősülő, a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló, naptári éven túli működési célú ügyletet köthet.

10/B. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:

a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és

c) teljesül a 10. § (2) és (5) bekezdése szerinti feltétel.

(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.

(3) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásától eltekinthet.

(4) A Kormány az egyes ügyletekhez részben is hozzájárulhat vagy azokat elutasíthatja. A Kormány a több fejlesztési cél megvalósítását szolgáló ügyletek esetében a fejlesztési célok vizsgálata alapján fejlesztési célonként hozhat döntést. A Kormány a fejlesztési cél figyelembevételével dönthet úgy is, hogy az annak teljesülését szolgáló ügylethez az önkormányzat által tervezettnél alacsonyabb összegben járul hozzá.

(5) A Kormány az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.

10/C. § (1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez – kivéve az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyleteket, valamint a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkezető ügyleteket – kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.

(2) Az önkormányzat a hozzájárulás iránti kérelméhez

a) hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,

b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,

c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,

d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit,

e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat

mellékeli.

10/D. § (1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha

a) a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és

b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.

(2) A szerződésmódosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti ügyletekre a 10/B. § (3) bekezdése szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10/E. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.

(2) A Kormány a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az adósságot keletkeztető ügylet visszafizetése

a) fejlesztési célú ügylet esetében – különösen a megvalósított fejlesztésből származó bevételek révén – biztosított,

b) működési célú ügylet esetében a gazdasági társaságot tulajdonoló önkormányzat támogatása nélkül biztosított.”

10. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 2. § (3) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi személyiséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „az önkormányzati” szöveg,

- 2. 5. § (2) bekezdésében az „értékek” szövegrész helyébe az „érték” szöveg,

- 3. 9. § (1) bekezdésében a „likvid hitel” szövegrész helyébe a „naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet” szöveg,

- 4. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész helyébe az „az államháztartás” szöveg,

- 5. V. Fejezetének címében az „alapvető szabályai” szövegrész helyébe az „alapvető szabályai, a pénzügyi joghátránnyal járó jogkövetkezményre és a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok” szöveg,

- 6. 39/A. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

- 7. 39/C. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

- 8. 39/C. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározottak” szöveg,

- 9. 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg,

- 10. 46. § (1) bekezdésében a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(5)” szöveg,

- 11. 53. §-ában az „V.” szövegrész helyébe a „8/A. alcíme” szöveg

lép.

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 6. alcímének címében a „feladata, hatásköre, működésének szabályai” szövegrész helyébe a „feladatai” szöveg,

- 2. 7. alcímének címében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Költségvetési Tanács” szöveg

lép.

(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „illeték, bírság, pótlék” szövegrész helyébe az „illeték, pótlék” szöveg,

- 2. 28. § (1) bekezdés b) pontjában az „eljárásért fizetendő eljárási” szövegrész helyébe az „eljárásért fizetendő felügyeleti díj, eljárási” szöveg,

- 3. 29. § (2) bekezdésében a „bírság, pótlék” szövegrész helyébe a „pótlék” szöveg,

lép.

11. § (1) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 4. § (1) bekezdésében a „központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek” szövegrész,

- 2. 13. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdés d) pontja” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- 1. 1. § c) pontja,

- 2. 13. § (4) bekezdés d) pontja,

- 3. 14. alcíme.

(3) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39. §-a.

12. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény I. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a központi költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások,

2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján nyújtott támogatás,

3. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató,

4. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom,

5. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

6. előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése,

7. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,

8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom,

9. irányító szerv: a költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási hatáskört gyakorló szerv,

10. Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével,

11. Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

12. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet,

13. kormányzati szektor egyenlege: a 479/2009/EK rendelet alapján számított egyenleg,

14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve

a) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,

b) a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,

c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat,

d) kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat,

e) a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat,

f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat,

g) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat,

h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat,

i) a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait,

j) a közfoglalkoztatási támogatásokat,

k) a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat,

l) a vis maior támogatásokat,

m) a szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatásokat,

15. kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat,

16. középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergenciaprogramban a strukturális egyenlegre meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel,

17. maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,

18. önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,

19. strukturális egyenleg: a kormányzati szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege,

20. zárolás: a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.

2. Az államháztartás rendszere

2. § Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik

a) az állam,

b) a központi költségvetési szerv,

c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és

d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás),

d) a térségi fejlesztési tanács, és

e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv.

3. A közfeladatok

3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

(2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.

(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.

4. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai

4. § (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.

(2) A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.

(3) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.

(4) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.

4/A. § (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások

a) a 6. § (2)–(6) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és

b) a 6. § (7) bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások.

(2) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).

(3) A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(4) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként.

(5) Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

5. § (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.

(2) A központi költségvetés többletének felhasználásáról, hiányának finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.

(3) A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(4) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

6. § (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.

(2) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.

(3) Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,

b) a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,

c) a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak,

d) a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

(4) Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,

b) a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak,

c) a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

(5) Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,

b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,

c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,

d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,

e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.

(6) Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

a) a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,

b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,

c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.

(7) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint

a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

aa) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások,

ab) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

ac) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

ad) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

ba) a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

bb) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások előjelre tekintet nélkül,

bc) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

bd) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(8) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai

6/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok

a) központi kezelésű előirányzatként,

b) fejezeti kezelésű előirányzatként,

c) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,

d) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,

e) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként

jelennek meg.

(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni

a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,

b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét,

c) az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és – ha kijelölésre kerül – az elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és

d) az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét.

(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

6/B. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:

a) törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított költségvetési szerv az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

b) a fejezetet irányító szerv feladatait

ba) a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter,

bb) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület

látja el.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az (1) bekezdés szerinti feladatokat törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.

(3) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és az elkülönített állami pénzalapok előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.

6/C. § (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy

a) helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja,

c) a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.”

13. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,

b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.”

14. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.”

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.”

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése,

b) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,

e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, ennek keretében

ea) a bevételi előirányzatokkal és a kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

eb) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges ágazati szakmai és a gazdálkodási tevékenységre vonatkozó követelmények érvényesítése, betartásának számonkérése, ellenőrzése,

f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és

j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.”

17. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. alcíme a következő 9/A. §-sal és 9/B. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges irányítási hatásköröket – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az irányító szerv vezetője, a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3) Törvény vagy kormányrendelet – a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével –

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkört korlátozhatja,

b) meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók.

(4) Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási jogkör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki.

(5) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet.

(6) Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.

9/B. § Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon

a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,

b) a 9. § e) pontjában, és

c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában

meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.”

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy – az irányító szerv döntése alapján – az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.

(4b) Az irányító szerv döntése alapján a (4a) bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.”

19. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (1)–(3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn.

(2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.

(3) A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.

(3a) Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy

a) a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás),

b) a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).

(3c) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.”

20. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.”

21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzat felhasználásának szabályait – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – belső szabályzatot ad ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”

22. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeiről és kiadásairól kiemelt előirányzatok és finanszírozási bevételi előirányzatok és finanszírozási kiadási előirányzatok bontású kincstári költségvetést kell készíteni.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.

(3) A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek, illetve a költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.”

23. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.”

24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – a 86. § (4) bekezdése szerint esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.”

25. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

b) fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

ba) azokon megtakarítás keletkezik,

bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges,

be) az európai uniós források felhasználásához kapcsolódik vagy

bf) elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(4) A (3) bekezdés alapján

a) fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv egyoldalú jognyilatkozata alapján,

b) fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján

kerülhet sor.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az fejezetek között történik és a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz. Nem kell az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása, ha az előirányzat-átcsoportosítás a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet nem érint.

(6) A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.

(7) Az előirányzat-átcsoportosítás formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

26. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.”

27. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti költségvetési kiadási előirányzatokra és az európai uniós forrásokból finanszírozott költségvetési kiadási előirányzatokra.”

28. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.”

29. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének az állam vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés dönthet a központi költségvetésről szóló törvényben.”

30. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 30. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„30. Személyi juttatások, illetményszámfejtés

43. § (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá.

(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség.

44. § (1) Az államháztartásban a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása és – a nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács kivételével – a törvényben meghatározott, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.

(2) A kincstárral kötött megállapodás alapján a központosított illetményszámfejtéshez az államháztartásba nem tartozó szerv, szervezet is csatlakozhat. A megállapodás alapján végzett központosított illetményszámfejtés nem terjed ki az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére.

(3) A központosított illetményszámfejtésre alkalmazott rendszer a költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokat a törzskönyvi nyilvántartásból veszi át.”

31. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam nevében hitelt, kölcsönt az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére – a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló esetén annak kezdeményezésére – az MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényben az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében az MFB Zrt. nyújthat.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön vissza nem térülő összegét költségvetési kiadásként kell elszámolni a visszafizetés elmaradásának – így különösen a kölcsön, követelés elengedésének, beszámításának vagy tőkévé alakításának – időpontjában.”

32. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VI. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„VI. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

34. A költségvetési támogatás általános szabályai

48. § (1) Költségvetési támogatás törvény, kormányrendelet, a Kormány egyedi határozata vagy támogatási igény alapján nyújtható. A támogatási igény formája lehet pályázat vagy kérelem. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani.

(2) A támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában a fejezetet irányító szerv belső szabályzatában meghatározott személy, testület dönt.

(3) A kincstár által működtetett monitoringrendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényesen költségvetési támogatás nem nyújtható.

48/A. § (1) Törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott költségvetési támogatás, valamint a támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) és a kedvezményezett között

a) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel közigazgatási jogi jogviszony,

b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel polgári jogi jogviszony

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony] jön létre.

(2) A támogatási jogviszonyban a támogató költségvetési támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.

(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.

(4) Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (4) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

(5) A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte.

(6) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az e törvényben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

48/B. § A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások esetén a helyi önkormányzat a támogatóval szembeni kötelezettségeit a kincstár útján teljesíti a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.

49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

35. A költségvetési támogatás biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módja

50. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és

c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

(2) Ha a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan közvetlenül nyújtott fejlesztési célú költségvetési támogatásként kerül biztosításra, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételről a Kormány egyedi határozatban dönt.

(3) Nem részesülhet költségvetési támogatásban

a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,

b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,

c) az a) és b) pont szerinti személy közeli hozzátartozója,

d) az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

e) az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

(4) A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási igény benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).

(5) Jogszabály, pályázati kiírás az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.

50/A. § A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

50/B. § Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az 50. §-tól és az 50/A. §-tól eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban meghatározott feltételeknek. Jogszabály, pályázati kiírás további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus nem zárja ki.

51. § (1) A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(2) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény alapján nem állami intézmény fenntartójának az általa vagy intézménye útján ellátott köznevelési, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatra tekintettel biztosított költségvetési támogatás esetében a (2) bekezdést a nem állami intézmény fenntartója és az általa fenntartott intézmény köztartozására is alkalmazni kell.

52. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

(3) A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató egyetértéséhez kötheti.

52/A. § Ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni.

36. Beszámolás, visszakövetelés

53. § A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás – ha annak feltételei egyébként fennállnak – a beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra.

53/A. § (1) A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását.

(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a Kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása alól és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

37. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése

54. § (1) A támogató a költségvetési támogatás felhasználását

a) a 48/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a hatósági ellenőrzés szabályai,

b) a 48/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a Kormány rendeletében meghatározott szabályok

szerint ellenőrzi.

(2) A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.

38. Nyilvánosság

54/A. § A kincstár monitoringrendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik a költségvetési támogatások felhasználásának összehangolásában.

54/B. § (1) A támogató a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik

a) a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója nevére, a támogatási igény céljára és az igényelt költségvetési támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,

b) a támogatási döntéshez kapcsolódóan a támogatási döntés meghozatalára jogosult személy, testület esetén a testület tagjainak nevére és a költségvetési támogatás megállapított mértékére,

c) a költségvetési támogatás felhasználásához kapcsolódóan bekövetkezett vagy a támogató által megállapított, a támogatási jogviszonyt érintő lényeges tényekre, körülményekre

vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.

(2) A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével törölhetők.

(3) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét, pályázatonként, pályázónként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki számára, ingyenesen biztosítani kell.

54/C. § (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási igényről meghozott döntést előkészítő és a döntéshozó személy, testület által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

39. Egyéb szabályok

55. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli

a) a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,

b) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,

ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,

be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,

c) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § 1. bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,

ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,

cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,

cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,

cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és

cf) a kedvezményezett székhelyét.

56. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan

a) az 55. § a) pontja szerinti adatot,

b) az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,

c) az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

d) az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,

e) az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,

f) az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és

g) az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.

56/A. § A Kormány rendeletben a költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat állapíthat meg.”

33. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény VII. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„VII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

40. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése

57. § (1) A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

(2) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.

(3) Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében legkésőbb a költségvetési év október 15-éig kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.

(4) Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult az általa meghatározott mutatószámok átvezetésére.

(5) A helyi önkormányzat a soron következő mutatószám módosításkor a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatában szerepeltetett mutatószámhoz képest eltérő mutatószámot szerepeltethet, ha azt a helyi önkormányzatnak a határozat jogerőre emelkedését követően átvett vagy átadott feladat indokolja. A feladat átvételének, átadásának helyi önkormányzat általi bizonyítása alapján a kincstár a (3) bekezdés szerinti határozatát módosíthatja, visszavonhatja.

(6) A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálata bíróságtól kérhető. A perre a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit – a (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – alkalmazva, soron kívül jár el.

(7) A keresetlevelet a kincstárnál a felülvizsgálni kért döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevélben a kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésének felfüggesztése nem kérelmezhető. A bíróság a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja.

41. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata

58. § A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.

59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente – a kincstár által meghatározott támogatási jogcímek tekintetében – helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.

(3) A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, továbbá – szükség esetén – valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.

(4) A felülvizsgálat szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.

60. § Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét. A határozat bíróság általi felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

42. Egyéb szabályok

60/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat

a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

[e Fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel], a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti, illetve azon felül késedelmi kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.

(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

60/B. § A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízást a kincstár nem nyújtja be vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.”

34. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 61. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.

(2) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.”

35. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § Az európai támogatásokat auditáló szerv által végzett ellenőrzésre a 63. § (2) és (4) bekezdését, 64. § (1) és (2) bekezdését, 65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(5) bekezdését alkalmazni kell.”

36. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 45/A. alcímmel egészül ki:

„45/A. A kincstári ellenőrzés

68/A. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv

a) számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,

b) a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének,

c) az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének

vizsgálatára terjed ki.

(2) A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)–(5) bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.

(3) A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.”

37. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott esetekben és módon a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezheti egyes kiadások teljesítésének fedezetét. A megelőlegezésre a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül kerülhet sor.”

38. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetések terhére közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban a helyi önkormányzat által fizetendő munkabéreket, illetményeket és ellátásokat.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (6) és (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(6a) Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét teljesíti.”

39. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.

(4) Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár – a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül – beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t kell alkalmazni.”

40. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„60. A beszámolás általános szabályai

87. § A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról

a) a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót,

b) az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás)

kell készíteni.”

41. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

„i) a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát,

j) az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát, és”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

„k) a központi költségvetés címrendjének évközi változásait.”

42. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/A. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.”

43. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában is vállalható.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.”

44. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 94. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra nem vállalható.”

45. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.”

46. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről rendelkező alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot is megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(2) Átalakítás esetén a megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(4) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés semmis.”

47. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68. alcíme a következő 105/A. §-sal és 105/B. §-sal egészül ki:

„105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.

(2) A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

105/B. § (1) A kincstár a jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a kincstárnak hivatalos tudomása van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján megállapítható.

(2) A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.”

48. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az egységes szociális nyilvántartásból)

„f) a települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat”

(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)

49. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) munkabére, illetménye, tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb pénzbeli juttatása, mindezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések mértékének,

c) a b) ponttal összefüggésben házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének és adóazonosító jelének, valamint a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatainak,

d) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

e) foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és a korábbi munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának

kezelésére.”

50. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)

a) az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít,

b) a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít

a kincstár számára.

(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.

(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat

a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy

b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,

a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – közvetlenül és hátrányosan – befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.

(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel, a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e bekezdés szerinti határozata tekintetében az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6) Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell kiszabni, ha a bírság kiszabására okot körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.

(7) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.”

51. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15. a költségvetési támogatások tekintetében

a) a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának – ideértve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámolásnak, a felhasználás ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének,

b) a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit,

c) a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának,

d) a kincstár által működtetett monitoring rendszer működtetésének

részletes szabályait, ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 42. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„42. a 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály formai megszerkesztésének részletes szabályait.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a kincstárt,

b) a kormányzati ellenőrzési szervet, és

c) az európai támogatásokat auditáló szervet

és megállapítsa feladat- és hatáskörét és ellenőrzései részletes szabályait.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – ha azt törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt

a) kiadási előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatások

aa) elbírálására jogosultak körét,

ab) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét,

ac) pályázati úton vagy kérelem alapján történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,

ad) a támogatási előleg folyósításának lehetőségét,

ae) visszafizetésének határidejét, ha az visszafizetési kötelezettséggel kerül rendelkezésre bocsátásra,

af) biztosítékait, és

ag) kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,

b) olyan kiadási előirányzat a) pontba nem tartozó felhasználási cél szerinti igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amelynek meghatározására más nem kapott felhatalmazást.”

52. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (26)–(30) bekezdéssel egészül ki:

„(26) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.

(27) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 10. § (4a) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő költségvetési szerv legkésőbb 2015. április 1-jén kell, hogy megfeleljen.

(28) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kincstár útján történő központosított illetményszámfejtése 2015. április 1-jétől valósul meg. E határnapot megelőzően a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a központosított illetményszámfejtéshez a kincstárral kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak.

(29) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.

(30) A kincstár által működtetett monitoringrendszer keretében a pályázati kiírásra vonatkozó adatok közzétételét és a monitoringrendszerben nyilvántartott adatok csoportosított lekérdezhetőségét 2016. január 1-től kell biztosítani.”

53. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás és más fizetési kötelezettség

a) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

b) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig

vállalható.”

- 1. 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „tanács,” szövegrész helyébe a „tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,

- 2. 10. § (4) bekezdésében az „A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv” szövegrész helyébe az „A költségvetési szerv – a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel –” szöveg,

- 3. 10. § (6) bekezdésében a „szerv vezetője” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv vezetője” szöveg, a „szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv vezetőjének” szöveg,

- 4. 11. § (7) bekezdésében a „8. § (4)–(8) bekezdését” szövegrész helyébe a „8/A. §-t” szöveg,

- 5. 11/A. § (1a) bekezdésében, 45/B. § (9) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

- 6. 11/A. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott” szöveg,

- 7. 11/B. § (7) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat.” szöveg,

- 8. 11/C. § (2) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés a) és c) pontjában és (3) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 29/A. § a) és b) pontjában, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 90. § (3) bekezdés c) pontjában és 91. § (2) bekezdés b) pontjában a „Stabilitási tv.” szövegrész helyébe a „Gst.” szöveg,

- 9. III. Fejezetének címében a „TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE” szövegrész helyébe a „KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA” szöveg,

- 10. 13. § (4) bekezdésében a „központi költségvetésről szóló törvény tervezete a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól a makrogazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén vagy a Kormány hatáskörén kívül eső más esemény bekövetkezésekor térhet el a változás, illetve az esemény által indokolt mértékben. Az” szövegrész helyébe a „29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól való” szöveg,

- 11. 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,

- 12. 15. § (6) és (7) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatokat” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat” szöveg,

- 13. 16. § (1) bekezdésében a „kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási kiadások” szöveg,

- 14. 16. § (2) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg, az „előirányzat-csoport” szövegrész helyébe a „működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások” szöveg,

- 15. 19. § (1) bekezdésében a „73. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésének” szöveg,

- 16. 20. § (1) bekezdésében az „időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani” szövegrész helyébe az „időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni” szöveg,

- 17. 20. § (2) bekezdésében a „költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban” szövegrész helyébe a „költségvetésből” szöveg, a „bevételei” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételei” szöveg,

- 18. 21. § (4) bekezdésében a „kiadási” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási” szöveg, az „az előirányzat” szövegrész helyébe az „a költségvetési kiadási előirányzat” szöveg,

- 19. 21. § (6) bekezdésében az „egyedi” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése alapján egyedi” szöveg,

- 20. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg,

- 21. 22. § (3) bekezdés b) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak” szöveg,

- 22. 22. § (4) bekezdés a) pontjában a „bevételeit és kiadásait” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait” szöveg,

- 23. 24. § (4) bekezdés d) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a „bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak” szöveg,

- 24. 29. § (1) bekezdésében az „április 30-áig” szövegrész helyébe a „december 31-éig” szöveg, a „bevételeinek és kiadásainak” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak” szöveg, az „összegét. A Kormány ezen határozatában indokolja, ha egy adott év vonatkozásában eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegek valamelyikétől.” szövegrész helyébe az „összegét.” szöveg,

- 25. 30. § (1) bekezdésében az „Az előirányzatok” szövegrész helyébe az „A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok” szöveg,

- 26. 30. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi” szöveg,

- 27. 34. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „bevételi előirányzatai” szöveg,

- 28. 24. alcímének címében az „Az előirányzat-csoportok,” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

- 29. 35. §-ában az „Az előirányzat-csoportok, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

- 30. 36. § (4) bekezdésében az „alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szövegrész helyébe a „szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szöveg,

- 31. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,

- 32. 36. § (4a) bekezdésében az „előirányzatok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatok” szöveg,

- 33. 36. § (5) bekezdésében a „kiadási” szövegrészek helyébe a „költségvetési kiadási” szöveg, a „meg, a” szövegrész helyébe a „meg. A” szöveg,

- 34. 40. § (1) bekezdésében az „előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg, az „előirányzatok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatok” szöveg,

- 35. 40. § (3) bekezdésében, 45/A. § (1) bekezdésében az „előirányzat” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzat” szöveg,

- 36. 40. § (4) bekezdésében a „kiadásokat” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadásokat” szöveg,

- 37. 41. § (1) és (5) bekezdésében a „pénzeszközei” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai” szöveg,

- 38. 41. § (2) bekezdésében a „költségvetéséből” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai terhére” szöveg,

- 39. 41. § (3) bekezdésében a „költségvetéséből a foglalkoztatottak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottjai” szöveg,

- 40. 45. § (3) bekezdésében az „az államháztartáson kívüli, (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló saját számláján” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló saját nyilvántartásaiban” szöveg,

- 41. 45/A. § (2) és (3) bekezdésében és 45/B. § (8) bekezdésében a „gazdaságpolitikáért” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szöveg,

- 42. 46. § (1) bekezdésében a „pénzeszközeiből” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai terhére” szöveg,

- 43. 47. § (1) bekezdésében a „bevételi előirányzatai” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételei” szöveg,

- 44. 61. § (3) bekezdésében, 45. alcímének címében és 68. §-ában az „ellenőrző” szövegrész helyébe az „auditáló” szöveg,

- 45. 63. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának” szövegrész helyébe az „az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának” szöveg,

- 47. 76. § (2) bekezdés d) pontjában az „a kincstári körbe tartozók” szövegrész helyébe az „az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek” szöveg,

- 48. 79. § (2) bekezdés a) pontjában a „tanácsok” szövegrész helyébe a „tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei” szöveg,

- 49. 79. § (4a) bekezdésében az „a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára fizetési számlát vezet” szövegrész helyébe a „fizetési számlát vezet a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára, illetve a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára” szöveg,

- 50. 79. § (4b) bekezdésében a „Kincstár a 72. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „kincstár a 4/A. § (5) bekezdése” szöveg,

- 51. 81. § (1) bekezdésében a „működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos” szövegrész helyébe a „működési bevételi előirányzatok és a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos” szöveg,

- 52. 82. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,

- 54. 83. § (3) bekezdésében az „a jegybanki” szövegrész helyébe az „az előző évi átlagos jegybanki” szöveg,

- 55. 84. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzat kivételével a helyi” szövegrész helyébe a „települési” szöveg,

- 56. 84. § (3) bekezdésében a „munkaszervezete” szövegrész helyébe a „költségvetési szervként működő munkaszervezete” szöveg,

- 57. 86. § (4) bekezdésében a „Ha törvény másként nem rendelkezik, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, az „a következő években felhasználható” szövegrész helyébe a „felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult” szöveg,

- 58. 62. alcímének címében az „A zárszámadásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében” szöveg,

- 59. 92. § (1) bekezdésében az „Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát” szövegrész helyébe az „A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget” szöveg,

- 60. 92. § (3) bekezdésében az „állami kezesség, állami garancia” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség” szöveg,

- 61. 106. § (5) bekezdés e) pontjában az „elérheti.” szövegrész helyébe az „elérheti, és” szöveg,

- 62. 107. § (2) bekezdésében a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe az „okirati mintát, nyomtatványt,” szöveg,

- 63. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában az „57/A. §” szövegrész helyébe a „60/A. §” szöveg, a „kamatok” szövegrész helyébe a „kamat” szöveg, a „nettósításban” szövegrész helyébe a „nettó finanszírozás keretében” szöveg,

- 64. 109. § (1) bekezdés 20. pontjában a „megelőlegezések” szövegrész helyébe a „finanszírozási igényeket és azok megelőlegezése” szöveg,

- 65. 111. § (9) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni. Az e törvény alapján nyújtott költségvetési támogatásra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell alkalmazni.” szöveg,

- 66. 111. § (15) bekezdésében a „(12)–(14)” szövegrész helyébe a „(13) és (14)” szöveg

55. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 14. § (3) bekezdésében az „a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését,” szövegrész,

- 2. 20. § (1) bekezdésében az „Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír.” szövegrész,

- 3. 29. § (2) bekezdésében az „ , illetve javaslatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervéről” szövegrész,

- 4. 42. § (2) bekezdésében a „kiadási előirányzatainak” szövegrész,

- 5. 46. § (3) bekezdésében az „A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatásvásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.” szövegrész,

- 6. 63. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , a térségi fejlesztési tanácsoknak” szövegrész,

- 7. 63. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész,

- 8. 84. § (4) bekezdésében az „Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.” szövegrész,

- 9. 106. § (5) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,

- 10. 109. § (1) bekezdés 9. pontjában az „a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket,” szövegrész,

- 11. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „ , a Civil Alap – 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak és az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatásoknak” szövegrész,

- 12. 111. § (23) és (24) bekezdésében a „60. § szerinti” szövegrész.

- 1. 8. § (4)–(7) bekezdése,

- 2. 10. alcíme,

- 3. 14. § (5) bekezdése,

- 4. 17. §-a,

- 5. 18. §-a,

- 6. 18. alcíme,

- 7. 30. § (2) bekezdése,

- 8. 34. § (6) bekezdése,

- 9. 38. § (1a) bekezdése,

- 10. 40/A. §-a,

- 12. 49. alcíme,

- 13. 78. § (5) bekezdése,

- 15. 81. § (3) bekezdése,

- 16. 83. § (6b) bekezdése,

- 17. 61. alcíme,

- 18. 103. § (3) bekezdése,

- 19. 109. § (1) bekezdés 6. és 13. pontja, (2a) bekezdése, (3) bekezdés 3. pontja, (5a) és (5b) bekezdése,

- 20. 111. § (3), (5)–(7), (12) és (16)–(19) bekezdése,

- 21. 111/B. §-a,

- 22. 111/C. §-a,

- 23. 111/D. §-a,

- 24. 111/F. §-a.

63. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közeli hozzátartozó:)

„dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;”

75. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.”

76. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint kiemelt ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani.”

77. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Fellebbezési eljárás során a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.”

78. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 43/D. §-sal és 43/E. §-sal egészül ki:

„43/D. § (1) Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

(2) Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy az emelt összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit kell vizsgálni.

43/E. § Ha az ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt az ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni. A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban – ide nem értve a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak – részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.”

84. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.”

86. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő, és a finanszírozási rendszerbe az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni, függetlenül attól, hogy az átadó fenntartó azt igénybe vette-e. Az átalányösszeg a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás, az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgálatszámra, ellátotti számra, férőhelyszámra – törtéves működés esetén egész évre – számított összegének, és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.”

88. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § (1) A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a járási hivatal jár el a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára. Az átvételről a járási hivatal 60 napon belül értesíti az ügyfelet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátással összefüggésben a jegyző által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2015. március 1-jétől az illetékes járási hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásáig az adatokat a jegyző a járási hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván.”

89. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 134/A–134/E. §-sal egészül ki:

„134/A. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a települési támogatás tekintetében alkalmazni kell a 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben megállapított jogosultság esetén is, azzal, hogy a 18/B. § szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart.

(3) A 2014. december 31-én hatályos 41. § (2) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel történő módosításából eredő, az ápolási díjjal összefüggésben eljáró hatóság illetékességét érintő rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a 2014. december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(4) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését azon ápolási díjban részesülő személyre kell alkalmazni, aki 2014. december 31-ét követően szerez a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ellátásra való jogosultságot.

(5) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 44. § (2) bekezdését

a) az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014. december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell,

b) a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(6) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a 2014. december 31-ét követően indult, illetve a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

134/B. § (1) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2015. február 28-áig e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal rendszeres szociális segélyre való jogosultság került megállapításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az aktív korúak ellátására vonatkozó, 2015. március 1-jén hatályos rendelkezések szerinti ellátást – ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak – 2015. március 1-jétől kell megállapítani, akként, hogy az e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés a) pontja és c) pontja szerinti személy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, míg a 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy – feltéve, hogy a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(4) Ha a felülvizsgálattal érintett, e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára 2015. március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani.

(5) 2015. február 28-ával meg kell szüntetni azon, a (4) bekezdés szerinti személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek részére előírt együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja.

134/C. § (1) A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást – a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően – legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

134/D. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti

a) azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont,

b) azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően került megállapításra.

134/E. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja.”

90. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68/B. § (2) bekezdés d) pontjában az „a szolgáltatási önköltség” szövegrész helyébe az „az intézményi térítési díj” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

- 1. 50. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja,

- 2. 68/B. § (1) bekezdésében a „115. § (9) bekezdése szerinti” szövegrész,

- 3. 75. § (1) bekezdésében a „ , valamint a hajléktalan személyek” szövegrész,

- 4. 115. § (2) bekezdésében az „Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.” szövegrész és a „Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.” szövegrész,

- 5. 115. § (9) és (10) bekezdése,

- 6. 119. § (3) bekezdésében a „folyó évi” szövegrész,

- 7. 140/V. §-a.

(2) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontja.

96. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője

a) bejelenti az intézményt a köznevelés információs rendszerébe, és

b) a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít.

(17) Az alkalmazotti nyilvántartás a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontjának és megállapításainak kivételével tartalmazza az Nktv. 44. § (7) bekezdésében foglalt adatokat, valamint a szociális szakvizsga megszerzésének idejét.”

97. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja.”

98. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. §-a a következő (15)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot vagy balettművészeti életjáradékot kíván igényelni. Az említett ellátásokra való jogosultság szempontjából az e bekezdés alapján szüneteltetett nevelőszülői jogviszony a szüneteltetés napján nem minősül fennálló – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – biztosítással járó jogviszonynak.

(16) A nevelőszülő a szüneteltetés iránti kérelméhez csatolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.

(17) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről a működtető értesíti a gyámhatóságot. A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé.

(18) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt – feltéve, hogy a nevelőszülő a működtetővel történő megállapodása alapján a nyugdíja mellett is folytatni fogja nevelőszülői tevékenységét –,

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet,

b) a nevelőszülő az e törvényben foglaltak szerint folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett gyermek gondozását, nevelését, és

c) a nevelőszülőt a 66/H. § szerinti díjazás nem illeti meg, a nála elhelyezett gyermek után járó ellátásokra azonban jogosult.”

100. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

„d) a megelőző pártfogói tevékenységgel összefüggésben részt vesz annak szakmai módszertani irányításában, amelynek keretében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § i) pontja alapján éves beszámoló tételére kötelezheti a pártfogó felügyelői szolgálatot a megelőző pártfogói tevékenységről, valamint az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezheti, hogy

da) az Áht. 9. § i) pontja alapján a pártfogó felügyelői szolgálatot jelentéstételre kötelezze,

db) törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzést folytasson,

dc) az Áht. 9. § h) pontja szerinti intézkedést tegyen, és

dd) együttesen módszertani ajánlást adjanak ki, vagy azt vizsgálják felül,”

102. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„f) a gyermek, a nagykorúvá vált gyermek, a fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát.”

103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.”

105. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„170. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 22. § (3) bekezdését és 24. § (9) bekezdését a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését alkalmazni kell a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyekben is azzal, hogy az Szt. 18/B. §-a szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és 2015. július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart, vagy amelyek teljes összege 2015. június 30-áig nem kerül kifizetésre.”

106. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 172. §-sal egészül ki:

„172. § (1) 2015. június 4-ét követően a 20/C. § szerinti óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem, – ideértve a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet is, – nem nyújtható be.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására 2015. június 5-én folyamatban lévő ügyben a Gyvt. 2015. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a jogosultságot 2015. október 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani,

b) a támogatás első alkalommal történő folyósítására a 20/C. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően tárgyév június 30-áig kerül sor.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével megszünteti.”

108. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 1. 24. § (9) bekezdésében a „csökkentheti vagy” szövegrész helyébe a „csökkentheti, illetve” szöveg,

- 2. 66/D. §-át megelőző alcímének címében a „megszüntetése” szövegrész helyébe a „megszüntetése és szüneteltetése” szöveg

lép.

123. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.”

124. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet”

125. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény a következő 22/C. §-sal egészül ki:

„22/C. § Nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése az OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012–2013. évben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában.”

126. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a kifizetést teljesítette. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által történő kifizetés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként (a továbbiakban: támogatás) nyújtható.”

127. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.”

128. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési hasznosítási célok elérése érdekében a pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait.”

(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetet rendeletben jelölje ki.”

129. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.) 125. §-ával megállapított 22/C. §-át a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”

130. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

- 1. 19. § (3) bekezdésében, 20. § (2)–(7) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés b) és d) pontjában, 21. § (3) bekezdésében, 22. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 22/A. § (1), (3), (5) és (7) bekezdésében, 22/B. § (2) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (2) és (3) bekezdésében, 29/A. § (5) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 36. § (3) bekezdésében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,

- 2. 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet környezetvédelmi igazgatási feladatkörében” szöveg,

- 3. 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésben, 38. § (1) bekezdés c) pontjában és 3. mellékletében az „OHÜ” szövegrészek helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,

- 4. 22/A. § (1) bekezdésében a „települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó” szöveg,

- 5. 22/A. § (6) bekezdésében a „hulladékkezelési közszolgáltatásra” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra” szöveg,

- 6. 22/A. § (7) bekezdés záró szövegrészében a „szelektív települési szilárd hulladékkezelést ellátó” szövegrész helyébe a „szelektív hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó” szöveg,

- 7. 22/B. § (1) bekezdésében az „OHÜ-nél” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnél” szöveg,

- 8. 38. § (2) bekezdés d) pontjában az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg

lép.

131. § (1) Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

- 1. 21. § (2) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész,

- 2. 21. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

- 1. 19. § (1) és (2) bekezdése,

- 2. 21. § (4) bekezdése,

- 3. 40. §-a.

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A lakosság tájékoztatása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén közzé kell tenni. A települési önkormányzat a közszolgáltatási szerződés közzétételről a helyben szokásos módon gondoskodik.”

- 1. 2. § (1) bekezdés 38a. pontjában az „az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezetet” szöveg,

- 5. 53. § (2) bekezdés a) pontjában az „az OHÜ által kiállított” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

- 7. 73. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 75. § (2) és (4) bekezdésében az „Az OHÜ” szövegrész helyébe az „A környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,

- 8. 73. § (2) bekezdésében, 75. § (5) bekezdésében az „az OHÜ” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,

- 2. 34. § (3) bekezdésében, 37. § (1a) bekezdésében és 45. § (3) bekezdésében az „az OHÜ által kiállított” szövegrész,

- 3. 41. § (4) bekezdésében a „ , valamint az OHÜ-nek” szövegrész,

- 6. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a „ , valamint a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit” szövegrész.

- 1. 53. § (2) bekezdés d) pontja,

- 2. 34. alcíme,

- 4. 90. § (4) és (5) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (4) bekezdésében és 90. § (8) bekezdésében az „az OHÜ által kiállított” szövegrészek.

137. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya)

„a) a környezetvédelmi hatóságra (a továbbiakban: minősítő),”

(terjed ki.)

- 3. 4. § (3) bekezdés c) pontja,

- 3. 3. § (1) bekezdésében az „az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség,” szövegrész.

152. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.”

153. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.”

154. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési bevétel.

(5b) A használati díjból származó bevételt

a) nettó díjak összege,

b) általános forgalmi adó

jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

- 1. 2. § (4) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint” szöveg,

- 2. 29. § (14) bekezdésében az „az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)” szöveg,

- 3. 33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.” szöveg,

- 4. 33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.-vel” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.-vel” szöveg,

- 5. 33/B. § (8) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.” szöveg

lép.

- 1. 33/A. § (4) és (4a) bekezdése,

159. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az illetékbélyeget tartalmazó iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró hatóság veszi át és érkezteti, az illetékbélyeget az irat átvételére és érkeztetésére jogosult szerv értékteleníti.”

160. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt megállapító önkormányzat bevétele.”

161. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény IV. Fejezet az „Az adókötelezettség, az adó alanya” alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”

162. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárul, vagy az adózó bármely okból – különösen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §-a szerinti eljárás alapján engedélyezett adómérséklés esetére – megfizetni nem képes, az adóhatóság az így előállt adó, adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, telek tulajdonosát.”

163. §

164. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]

„e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]

„f) a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

g) ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.”

165. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„b) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, – ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is –,”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„h) – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,

i) az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben nem szabályozott – szabályait.”

166. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Képzési támogatásként)

„c) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítése”

(adható.)

167. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”

168. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.”

169. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.”

170. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)

„e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,”

171. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”

172. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

„d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

„g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat.”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.”

173. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10a) A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

együttműködik.”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt – kérelmére – a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet.”

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (14a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása – a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – szünetel, ha az álláskereső

a) a munkaügyi központ által támogatott, vagy az állami felnőttképzési szerv által szervezett képzésben vesz részt,

b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat,

c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész,

d) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

f) szabadságvesztés időtartama alatt.”

(6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (14b) bekezdéssel egészül ki:

„(14b) Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.”

(7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.”

174. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

„e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

„l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatok,”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”

175. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).”

176. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja]

„d) az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatátvételhez”

(szükséges hozzáférést.)

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) alpontjában és 3. pont a)–e) alpontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.”

177. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.”

178. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

álláskereső: az a személy, aki)

„4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pont 4. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

kereső tevékenység: – az 1–5. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)

„4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.”

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„g) a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának”

(szabályait.)

179. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„f) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

180. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” alcíme a következő 59/E. §-sal egészül ki:

„59/E. § E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban is alkalmazni kell.”

181. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- 1. 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „terhességi gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 2. 29. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 3. 30. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)–(3)” szöveg,

- 4. 54. § (14) bekezdés e) pontjában az „e)–g)” szövegrész helyébe a „c) és e)–g)” szöveg,

- 5. 54. § (14) bekezdés h) pontjában a „terheli, vagy” szövegrész helyébe a „terheli.” szöveg,

- 6. 54. § (14) bekezdés i) pontjában a „37/B. §” szövegrész helyébe a „37/A. §” szöveg,

- 7. 57/B. § (3) bekezdés 1. pontjának nyitó szövegrészében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult” szöveg,

- 8. 57/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatrögzítéshez és” szövegrész helyébe az „adatrögzítéshez és a járási hivatal számára” szöveg,

- 9. 57/C. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

- 10. 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 11. 11. 58. § (9) bekezdés a) pontjában a „terhességi gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat” szöveg

lép.

182. § (1) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- 1. 7. § (8) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész,

- 2. 8. § (6) bekezdése b) pontjában az „– a miniszter által meghatározott módon –” szövegrész,

- 3. 13/A. § (2) bekezdésében az „az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére” szövegrész,

- 4. 13/A. § (3) bekezdésében az „álláskeresővel és a munkaerőpiaci szolgáltatást kérővel készített” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- 1. 39. § (12) bekezdés a) pontja,

- 2. 54. § (14) bekezdés g) és i) pontja,

- 3. 57/A. § – az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 154. §-ával megállapított – (11) bekezdése,

- 4. 58. § (5) bekezdés – az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdésével megállapított – v) pontja.

184. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23/B. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat]

„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig”

(köteles foglakoztatni.)

185. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

186. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony tekintetében)

„a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116–117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható;”

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.”

187. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„d) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

188. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (5) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény” szövegrész helyébe a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg lép.

189. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„r) az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.”

190. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ingatlan tulajdonjogának az (1) bekezdés szerinti megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közérdek sérelmének a tulajdonjog megszerzése engedélyezését kizáró további eseteit állapíthatja meg.

(2b) A külföldi természetes személy kérelmező a tulajdonjog megszerzésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére – a kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv továbbítsa. Az adatigénylés során a fővárosi és megyei kormányhivatal a (2a) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. Az ennek alapján megismert személyes adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”

191. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

„f) a központi támogatások;”

192. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

„f) a központi támogatások, ideértve a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt támogatás összegét;”

193. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

- 1. 4. § (2) bekezdésében a „költségére,” szövegrész helyébe a „költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére,” szöveg,

- 2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt,” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt” szöveg

lép.

194. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

- 1. 11. § (6) bekezdése,

- 2. 12–17. §-a,

- 3. 34. §-a,

- 4. 35. §-a,

- 5. 1–12. melléklete.

195. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:)

„g) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal;”

196. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

197. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 9/B. § (2) bekezdést a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

198. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

a) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak,

b) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének,

c) a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének

részletes szabályait.”

199. § (1) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. § (4) bekezdésében az „a munkavédelmi hatóság –” és a „közreműködésével –” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do), dq) és dv) alpontja.

200. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg lép.

201. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (6) bekezdésében az „A jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzati társulások)” szövegrész helyébe az „Az önkormányzati társulás” szöveg lép.

202. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- 1. 3. § 43. pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 2. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás” szövegrész helyébe „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás” szöveg

lép.

203. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

204. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális bevétele, amelyet az e tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére használhatnak fel.”

205. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:)

„bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,”

206. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 84/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő a hivatásos állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.”

207. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

„q) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

208. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 192/A. § (2) bekezdésében a „magánnyugdíjpénztárhoz” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz, önkéntes egészségpénztárhoz” szöveg lép.

209. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 91/A. § (4) bekezdése.

210. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az ilyen juttatásoknak a jogszabály szerinti illetmények eredeti előirányzatához viszonyított arányát.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Gazdasági Versenyhivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.”

211. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 13/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,”

212. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja.

214. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat]

„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő igazságügyi alkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig”

(köteles foglalkoztatni.)

215. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

217. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

219. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 65/E. §-sal egészül ki:

„65/E. § Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 18. § (1) bekezdés e) pontját, 19. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 27. § (5) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezetét kell alkalmazni.”

220. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

- 1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „tagja, a Magyar” szövegrész helyébe a „tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar” szöveg,

- 2. 8. § a) pont aa) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 3. 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 4. 14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 5. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 6. 28. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 7. 29. § (4) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg

lép.

- 1. 4. § l) pontjában a „ , valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,

- 3. 44/A. § (2) bekezdés első és második mondatában a „települési önkormányzat jegyzője, illetve a” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

- 1. 18. § (1) bekezdés e) pontja,

- 2. 19. § (6) bekezdése,

- 3. Korkedvezmény-biztosítási járulék alcíme és 20/A. §-a,

- 4. 27. § (5) bekezdése,

- 5. 29. § (8) bekezdése.

222. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál

a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,

b) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,

c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) összegét,

d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,

e) a rehabilitációs ellátás összegét,

f) a rehabilitációs járadék összegét, valamint

g) az a)–e) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet

– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.”

223. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.”

224. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

„k) a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.”

225. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/E. §-sal egészül ki:

„44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül.

(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.”

226. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki)

„b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.”

227. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]

„j) a magánynyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok”

(tarthatók nyilván.)

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az érintett személy vagy képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelmére a róla nyilvántartott adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.”

228. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96/A. § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza

a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat,

c) a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint

d) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatok a tárgyévet követően kerülnek feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán.”

229. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/L. §-sal egészül ki:

„102/L. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdés k) pontját a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat a 2015. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző után járó árvaellátások esetén is alkalmazni kell, ha az a jogosultra nézve kedvezőbb. Egyéb esetben a 2015. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző után járó árvaellátásokra e törvény 2014. december 31-én hatályos 55. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

(3) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 96/B. § (4) és (6) bekezdését a 2014. december 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

230. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 1. 18. § (2b) bekezdésében a „szerzett” szövegrész helyébe a „ , vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 2. 18. § (2c) bekezdésében az „állapítottak meg” szövegrész helyébe az „állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett” szöveg,

- 3. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 4. 38. § (1) bekezdés f) pontjában az „a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,

- 5. 41. § (1) és (2) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,

- 6. 41. § (5) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrészek helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,

- 7. 55. § (1) bekezdésében az „oktatási intézmény nappali tagozatán tanul” szövegrész helyébe a „nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt” szöveg,

- 8. 69. § (2) bekezdésében a „munkanélküliség esetére járó ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatást” szöveg, az „a munkanélküliség esetére járó ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,

- 9. 89. § (3) bekezdés b) pontjában a „felszámolással, illetve végelszámolással” szövegrész helyébe a „felszámolással, kényszertörléssel vagy végelszámolással” szöveg,

- 10. 89. § (4) bekezdés b) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, a c) pontban foglaltak kivételével” szöveg,

- 11. 89. § (4) bekezdés c) pontjában az „özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképesség alapján járó árvaellátás, özvegyi nyugdíj” szöveg,

- 12. 89. § (5) bekezdés b) pontjában a „felszámolást, illetőleg a végelszámolást” szövegrész helyébe a „felszámolást, a kényszertörlést, illetve a végelszámolást” szöveg,

- 13. 95. § (8) bekezdésében a „szolgálati idő” szövegrész helyébe a „szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő” szöveg,

- 14. 96/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogosultsági idők” szövegrész helyébe a „jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők” szöveg,

- 15. 96/B. § (4) bekezdésében a „kilencven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

- 16. 96/B. § (6) bekezdésében a „terjedő idő” szövegrész helyébe a „terjedő idő, valamint a 100. § szerinti ellenőrzés lefolytatásának időtartama” szöveg,

- 17. 96/C. § (1) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg,

- 18. 100. § (2) bekezdésében az „eljárásban vagy az egyeztetési eljárásban” szövegrész helyébe az „eljárásban, az egyeztetési eljárásban vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek más eljárásában” szöveg,

- 19. 101. § (1) bekezdés o) pontjában a „jogviszonyokat” szövegrész helyébe a „jogviszonyokat, valamint a gyermekgondozási segélyben vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági idővel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időket” szöveg

lép.

231. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 1. 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rehabilitációs járadékban részesülő személy,” szövegrész,

- 2. 96. § (7) bekezdésében a „másolatot,” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 1. 6. § (1) bekezdés d) pontja,

- 2. 6. § (3) bekezdése,

- 3. 101. § (1) bekezdés k) pontja.

232. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés zsk) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.”

233. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

„k) a 30/A. § (4) bekezdésében, a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a nyugdíj megállapítását megelőző nappal”

(szűnik meg.)

234. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Ha az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és az a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján – a bejelentés tartalmától függetlenül – a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.”

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)–(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. A pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell megszüntetni (a megszüntetés napja).

(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét pénzben teljesíti a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

(18) A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.

(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (megszüntetés napja) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Ha a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.

(20) A (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a megszüntetés napjára vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.”

235. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.”

236. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.

(2) A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a felét. Az ezen összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.

(4) A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.

(5) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett követelését – a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben – a megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.”

237. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A pénztári járadékszolgáltatás esetén a választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás szolgáltatási tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.”

238. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 32. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.

(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot képez.”

239. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak feladatát is, ha a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. A (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott személyek nem lehetnek az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjai.”

240. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A pénztárnak mindenkor az adott időszakra érvényes éves és hosszú távú pénzügyi tervvel kell rendelkeznie, amelyet első alkalommal az alakuló közgyűlés állapít meg. A továbbiakban az éves pénzügyi tervet legkésőbb az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. Az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet is meghatároz.

(2) Az éves pénzügyi terv időtávja legalább az éves beszámolót elfogadó közgyűlés félévét követő négy negyedév végéig tart. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évtől kezdődően hároméves időtartamra készül. Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legfeljebb éves bontásban készül.

(3) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok és a Felügyelet meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a szolgáltatások finanszírozhatóságáról és a pénztár működőképességéről.

(4) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot, kiegészítve a számításoknál használt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó demográfiai, kockázati és gazdasági feltételezésekkel.

(5) A pénzügyi terv alátámasztja a pénztár kockázati és szolgáltatási tartalékképzését, beruházási és működési kiadásainak teljesítését. A működési költségekre, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg, amely költségeknek mindenkor arányban kell állniuk a pénztár működési teherbíró képességével, általános anyagi helyzetével.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének megfelelő alátámasztottsággal és részletezettséggel tartalmaznia kell a magánnyugdíjpénztár működtetésével összefüggésben felmerült költségek (közös költségek) összegét, és a pénztárak közötti megosztásának elveit, módszereit (a megosztás során használt vetítési alapot és annak számítási módját).”

241. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását – ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is – legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalékon belül, az egyéni számlákon külön kell nyilvántartani és elszámolni az önkéntes befizetéseket és az ezekre vonatkozó bevételeket és kiadásokat.”

242. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát – a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni.”

243. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát.”

244. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.”

245. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.”

246. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.

(2) Az Alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj-fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.”

247. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.”

248. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénztár tevékenységi engedélyét a 83. § (1a) bekezdése szerinti esetben vissza kell vonni.”

249. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következő 125. §-sal egészül ki:

„125. § Az Alap garanciális feladata nem terjed ki azon befizetési kötelezettségekből származó kifizetésekre, amelyek után az Alap tagjai a garanciadíjat nem fizették meg.”

250. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 83. § (1a) bekezdését először 2015. szeptember 30-át követően kell az ezt megelőző hat hónap vonatkozásában alkalmazni.”

251. § (1) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

- 1. 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában a „melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál,” szövegrész,

- 2. 33. § (1) bekezdésében a „ , valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező” szövegrész,

- 3. 81/A. §-át megelőző alcímének címében a „vegyes pénztárrá alakulása,” szövegrész,

- 4. 90. § (1) bekezdésében az „– a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével –” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

- 1. 7. § (2) bekezdése,

- 2. 21. § (4) bekezdés a) pontja,

- 3. 22. § (5) bekezdése,

- 4. 23. § (1) bekezdés i) pontja,

- 5. 23. § (3) bekezdése,

- 6. 28. § (1) bekezdés b) pontja,

- 7. 28. § (2) és (3) bekezdése,

- 8. 54. §-a,

- 9. 81/A. §-a,

- 10. 88. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

- 11. 89. § (1) bekezdés b) pontja,

- 12. 89. § (3) bekezdés b) és c) pontja.

252. § Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 14. §-a.

253. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/E. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”

254. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Géntechnológiai Bizottságba)

„f) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egy,”

(képviselőt küldenek.)

(2) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg. A jogszabály előkészítése során a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal véleményét ki kell kérni.”

255. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők közreműködésének költségeit a szakterületüknek megfelelően a természetvédelemért, az egészségügyért, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetési előirányzataiban kell biztosítani.”

256. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait.”

257. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg lép.

261. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

- 1. 20. § (1) bekezdésében a „gyám” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám” szöveg,

- 2. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat” szöveg,

- 3. 29. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „terhesgondozáson” szövegrész helyébe a „várandósgondozáson” szöveg,

- 4. 36/A. § (1) bekezdésében a „megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig” szövegrész helyébe a „megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv” szöveg,

- 5. 36/A. § (1) és (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

- 6. 37. § (3) bekezdésében a „folyósítani.” szövegrész helyébe a „folyósítani. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján, – ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza – az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti.” szöveg,

- 7. 37. § (9) bekezdésében a „kezdeményezésének” szövegrész helyébe a „kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés” szöveg

lép.

271. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat

a) az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által – 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel – alapított gazdálkodó szervezet, illetve

b) az a) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet közreműködésével látja el.

(2) Az államnak az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet alapításával kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítással kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza meg.”

272. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hajózási hatóság statisztikai célra az Európai Bizottság számára évente személyazonosításra alkalmatlan módon elektronikus úton átadja a tárgyévet megelőző év december 31-éig nyilvántartásába vett tengerész képesítő okmányok következő adatait:

a) a tengerész születési dátuma,

b) a tengerész állampolgársága,

c) a tengerész neme,

d) a képesítő okmány bejegyzett száma,

e) a képesítő okmány kiadását igazoló érvényesítési száma,

f) szolgálati minőség,

g) a kiállítás dátuma vagy az újraérvényesítés legutóbbi dátuma,

h) a lejárat dátuma,

i) a képesítő okmányok státusa,

j) korlátozások,

k) elismert képesítések esetén

ka) az eredeti képesítő okmányt kiadó ország megnevezése,

kb) az eredeti képesítő okmány száma,

kc) az elismerést igazoló érvényesítés száma.”

273. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (6)–(6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hajózási hatóság a tengerészek jogszerű foglalkoztatásának biztosítása érdekében a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a tengerész munkaközvetítőkről és a tengerész kölcsönbeadókról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat száma és kelte;

b) a tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók szervezeti formája, székhelye, telephelye, a képviseletre jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai;

c) az állami foglalkoztatási szervnek a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó nyilvántartásba vételéről rendelkező határozatának száma és kelte;

d) a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó Tengerészeti Munkaügyi Egyezménynek való megfelelését igazoló, a hajózási hatóság által kiadott bizonyítvány száma;

e) a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó hajózási hatóság nyilvántartásából való törlésére, tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó adatok.

(6a) A tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartása a természetes személyazonosító adatok kivételével közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.

(6b) A hajózási hatóság a nyilvántartásában lévő természetes személyazonosító adatokat a tengerész munkaközvetítő vagy a tengerész kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlését követő két évig kezeli.”

274. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a követköző 48/C. §-sal egészül ki:

„48/C. (1) Abból a célból, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogy az EGT-állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmények csak egy európai hajóazonosító számot használnak, a hajózási hatóság a Bizottság elektronikus hajóadatbázisába a következő adatokat rögzíti:

1. a hajózási hatóság által kibocsátott egységes európai hajóazonosító szám;

2. a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet 1.02. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott hajó

a) neve,

b) 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet I. Rész 1. fejezete 1.01 cikk szerint meghatározott fajtája,

c) legnagyobb hossza (m), beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket,

d) szélessége (a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve, beleértve az összes állandó szerkezeteket méterben),

e) merülése (T) (a hajótest legalsó pontja – a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül – és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben);

3. annak az okmánynak a megnevezése, amelyben az egységes európai hajóazonosító szám és a 2. pontban lévő adatok szerepelnek (közösségi bizonyítvány);

4. áruszállító hajók esetén, azok hordképessége;

5. nem áruszállító hajók esetén a hajó vízbe merült térfogata (m3);

6. tulajdonos neve;

7. az okmányt kiállító hatóság;

8. a közösségi belvízi hajóbizonyítvány száma;

9. a közösségi bizonyítvány érvényességének lejárata;

10. az adatbázis összeállítója;

11. a nemzeti azonosítószám;

12. a hajó – a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet 2. § 1. pontja szerinti – AIS-készülékben rögzített típusa;

13. annak jelölése, hogy a hajótest egy- vagy kettős héjazatú (ADN szerint);

14. oldalmagasság (m), a hajótest legalsó pontja vagy a gerinc és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság;

15. tengeri hajóknál

a) bruttó űrtartalom;

b) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettől származó azonosító szám (IMO-szám);

c) hívójel;

16. a nemzetközi rádióállomás-azonosító MMSI-szám (AIS-készülék felhasználójának mozgószolgálati azonosító száma);

17. a hajófedélzeti kommunikációs berendezés egyedi azonosító kódja, az ATIS-kód;

18. az egyéb bizonyítványok típusa, száma, kiállító hatósága és lejárati időpontja.

(2) Az adatokat az EGT-államok egységes európai hajóazonosító számot kiadó hatóságai

a) a biztonságos víziközlekedés,

b) a hajóazonosító szám bejegyzése,

c) hajóokmányok kiállítása, érvényességi idejének megállapítása, pótlása, ellenőrzése, adatainak módosítása, továbbá az

d) üzemképesség vizsgálatára irányuló szemlék lefolytatása

érdekében kezelhetik.

(3) A hajózási hatóság harmadik állam vagy nemzetközi szervezet számára személyes adatot a (2) bekezdésben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény külföldre történő adattovábbítás szabályai alapján adhat át.”

275. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-a a következő j)–l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„j) az Európai Parlament és a Tanács (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelve a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt,

k) az Európai Parlament és a Tanács (2012. november 21.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012/35/EU irányelve a hajózási képesítésekről és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletekkel együtt,

l) a Bizottság (2013. október 11.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 2013/49/EU irányelve.”

276. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 19. § (1) bekezdésében az „az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri rendeletekben” szövegrész helyébe az „a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletben [a továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet]” szöveg lép.

277. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-ának – a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi XCIV. törvénnyel megállapított – i) pontja.

279. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Levéltár központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik.”

280. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adószámot törli, ha)

„d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi.”

281. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság)

„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat

ja) a köztartozás összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére,

jb) a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartása céljából az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére,”

282. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 125. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. §-ában, II. Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá e törvény 3. számú melléklet G.) 1. pontjában szereplő adatszolgáltatásból tudomására jutó adatokkal hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót az e paragrafusban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás). Az adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.”

283. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal)

„a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit.”

284. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény az „Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések” alcíme a következő 175/F. §-sal egészül ki:

„175/F. § (1) Ha a helyi önkormányzat rendeletével a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozottak szerinti adót vezet be, az adóhatóság az adózó újabb bevallása nélkül a nyilvántartásban szereplő bevallási adatok alapján kivetheti az adót.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében a közhiteles nyilvántartás adatai alapján az adózó adófizetési kötelezettségét megszüntetheti, ha ennek ténye a fentiek alapján megállapítható.”

285. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 206. §-sal egészül ki:

„206. § A 2015. január 1-jét megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségre a 2014. december 31-én hatályos 31. § (2) bekezdés 6. és 13. pontját kell alkalmazni.”

286. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 207. §-sal egészül ki:

„207. § A 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés d) pontját a 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatok tekintetében 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

287. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

288. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

- 1. 24/F. § (6) bekezdés d) pontjában az „az (5) bekezdés c) vagy d) pont” szövegrész helyébe az „a 2014. december 31-én hatályos (5) bekezdés c) pontja vagy az (5) bekezdés d) pontja” szöveg,

- 2. 175. § (9) bekezdésében az „előterjesztését elektronikus” szövegrész helyébe az „előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus” szöveg

lép.

289. § (1) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

- 1. 31. § (2) bekezdés 13. pontjában az „a korkedvezményre jogosító munkakör tartalmáról,” szövegrész,

- 2. 178. § 15. pontjában az „a korkedvezmény-biztosítási járulék,” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 6. pontja.

297. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában a „Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv vezetője” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.

298. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény

- 1. 3. § (4) bekezdés a)–c) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „60” szöveg,

- 2. 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában a „100” szövegrész helyébe a „125” szöveg,

- 3. 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpontjában az „50” szövegrész helyébe a „125” szöveg

lép.

299. § Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi CXXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.

300. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés, a számviteli beszámoló közzétételéért és a céginformációért fizetendő költségtérítés együttesen – a cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült szükséges és igazolt költségek levonását követően – a központi költségvetés bevételét képezi.”

301. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem történt meg, vagy a befizetési igazolás nem megfelelően került az elektronikus űrlaphoz csatolásra, a céginformációs szolgálat haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy részére. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.”

302. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (2a) bekezdése.

303. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára beszerzett földgáz után.”

304. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

„c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), továbbá az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) keretében, valamint”

(hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.)

(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a III. Fejezet, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”

305. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EMVA, az EHA és az ETHA tekintetében rendeletben állapítsa meg a III. Fejezet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat.”

(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)

„b) az EMVA-ból, az EHA-ból és az ETHA-ból támogatott intézkedések igénybevétele vonatkozásában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

306. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

- 1. 13. § (2) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket” szöveg,

- 2. 14. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket” szöveg

lép.

312. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény

170. § (1) bekezdés 26. pontja]

„da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i, 256/2014/EU rendelet,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

- 3. 148. § (2) bekezdésében a „0,17 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,21 Ft/kWh” szöveg,

- 4. 148. § (3) bekezdésében a „0,20 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,13 Ft/kWh” szöveg,

- 5. 148. § (4) bekezdésében az „1,71 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „2,08 Ft/kWh” szöveg

315. § Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

323. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.

324. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény

- 1. 11/A. § (1) bekezdésében az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU, európai parlamenti és a tanácsi rendelet” szöveg,

- 2. 15/A. §-ában az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i, 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg

lép.

325. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/T. § (4) bekezdése.

326. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény

- 1. 6. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § a)–d) pontjában meghatározott, valamint a szakszerűségi,” szöveg,

- 2. 6. § (3) és (4) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § f)–i) pontjában” szöveg,

- 3. 7. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § i) pontja” szöveg

lép.

327. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése.

328. § Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CLXVI. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.

330. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

„b) önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy”

(2) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

„c) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő munkahelyet nem fogadja el.”

331. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.”

332. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában az „1991. évi IV. törvény” szövegrész helyébe, az „1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)” szöveg lép.

333. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de

a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,

b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül,

c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől – közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől – számított öt éven belül

kezdeményezheti.”

334. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. § (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés 2015. január 1-jét követően jutott a kezdeményező tudomására.”

335. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

- 1. 125. § (3) bekezdés c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 2. 140. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány által kijelölt belső” szövegrész helyébe a „kormányzati” szöveg,

- 3. 140. § (1) bekezdés j) pontjában az „a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt” szövegrész helyébe az „az európai támogatásokat auditáló” szöveg

lép.

336. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között előirányzat-átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítése felfüggeszthető, a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő, új bírságnem állapítható meg, valamint a fizetési kötelezettségek és a bírságok mértéke módosítható, a mentességek, kedvezményezek köre megszüntethető.”

337. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntése alapján – erre irányuló kérelem esetén –)

„b) támogatás nyújtható a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a hozzájárulásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,”

338. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg)

„e) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”

339. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

- 1. 4. § (1a) bekezdésében a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén” szövegrész helyébe a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén – kivéve a c) és d) pont szerinti esetet –” szöveg,

- 2. 12. § a) pontjában, 14. §-ának nyitó szövegrészében és 22. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Kormány” szövegrész helyébe a „szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter” szöveg

lép.

340. § Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontja.

341. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 22. § (3) bekezdésében a „személy.” szövegrész helyébe a „személy. Az ítélőtábla gazdasági szervezettel rendelkezik.” szöveg lép.

342. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót]

„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén a gyermek ötéves koráig”

(köteles foglalkoztatni.)

343. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

346. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 225. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

347. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

- 1. 177. § (2) bekezdésében és 178. § (2) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrészek helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,

- 2. 178. § (1) bekezdés a)–c) pontjában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,

lép.

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 222. § (1) bekezdésében a „118. §-át” szövegrész helyébe a „118. § (1)–(3) bekezdését” szöveg lép.

348. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 55. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az ügyészt]

„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő ügyész esetén a gyermek ötéves koráig”

(köteles foglalkoztatni.)

349. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 65. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából az a nagyobb főügyészség, ahol december 31-én a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak alárendelt járási ügyészségekkel együtt számított, a munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a százhetven főt meghaladja.

(4) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járási ügyészségnek minősül az a járási ügyészség, ahol december 31-én a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt meghaladja, nagyobb járási ügyészségnek minősül az a járási ügyészség, ahol december 31-én a foglalkoztatottak létszáma a nyolc főt meghaladja.”

350. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyészt az (1)–(3a) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott pótszabadság is.”

353. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény XVII. Fejezete a következő 158/A. §-sal egészül ki:

„158/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”

354. § Hatályát veszti a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 24/A. § (2) bekezdése.

355. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)

„l) civil információs centrumok működésének támogatása.”

356. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b), h) vagy l) pontja szerinti támogatás nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. E bekezdés szerinti esetben az 56. § (1) bekezdés b) vagy h) pontja szerinti támogatás csak visszatérítendő formában nyújtható.”

357. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek felajánlható és az Szftv. alapján adózói rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összeg különbségével.”

(2) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóhatóság minden év február 1-jéig adatot szolgáltat a miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter számára az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából

a) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek potenciálisan felajánlható összegről,

b) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összegről.”

358. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

- 1. 53/A. § (2) bekezdésében az „A jelentős” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jelentős” szöveg,

- 2. 73. § (3) bekezdésében a „10/D. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „9/J. § (5) bekezdése” szöveg

lép.

359. § Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 19. pontja és 58. § (4) bekezdése.

360. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását vagy államháztartási beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.”

361. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.”

362. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

- 1. 80. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá” szöveg,

- 2. 80. § (2) bekezdésében a „helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal.” szövegrész helyébe a „helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt.” szöveg

lép.

363. § (1) Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésében az „ , és a helyi önkormányzati társulásokra” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

- 1. 128. § (3) bekezdése,

- 2. Intézményi társulás alcíme és 144. §-a,

- 3. 156. § (1) bekezdés a) és b) pontja.

364. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat.”

368. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 55. alcíme a következő 92/B. §-sal egészül ki:

„92/B. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5/A. § (1) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges szakképzési feladat- és intézményátadást 2015. július 1-jei hatállyal kell végrehajtani. Az átadásra kerülő szakképzési feladatot szolgáló humán erőforrást, ingatlant, ingóságot és vagyoni értékű jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek az állami intézményfenntartó központ a kezelésében lévő eszköz esetén átadja, a használatában lévő eszköz esetén rendelkezésére bocsátja az átadás napjától, legalább a 2015. január 1-jei állapot szerint.

(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (7) bekezdése szerinti, szakképzési feladatellátást érintő döntést kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével hozhat.”

- 2. 43. § (2) bekezdés c) pontjában az „agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg,

- 3. 92. § (9) bekezdésében a „2015. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. július 31-éig” szöveg,

- 4. 92/A. § (4) bekezdésében az „agrárpolitikáért felelős” szövegrészek helyébe az „5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg

376. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.”

377. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.”

378. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja.

379. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 50. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a kormánytisztviselőt]

„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek ötéves koráig”

(köteles foglalkoztatni.)

380. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 180. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:)

„m) az európai támogatásokat auditáló szerv.”

381. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„18. állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat;”

382. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

- 1. 8. § (4) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,

- 2. 134. § (1) bekezdés 9. pontjában az „uniós támogatások ellenőrzését végző központi hivatalnál” szövegrész helyébe a „támogatásokat auditáló szervnél” szöveg,

- 3. 141. § (6) bekezdésében a „francia és német” szövegrész helyébe a „francia, német, arab, kínai és orosz” szöveg,

- 4. 234. § (2) bekezdésében az „Irodánál és” szövegrész helyébe az „Irodánál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál és” szöveg

lép.

383. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (1) bekezdésében az „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál,” szövegrész.

384. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

- 1. 13. § (1) bekezdésében a „hatáskörébe.” szövegrész helyébe a „hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként jár el.” szöveg,

- 2. 13/A. § (2) bekezdés f) pontjában az „ellátásáról,” szövegrész helyébe az „ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását,” szöveg,

- 3. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 4. 48/L. § a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 5. 85. § (3) bekezdésben „a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt – képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó –” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó” szöveg,

- 6. 88. § (2) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényt” szövegrész helyébe a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt” szöveg,

- 7. 110. § (1) bekezdés 3. pontjában az „az egyházi fenntartó vagy alapítvány által fenntartott diákotthonok minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét és díját,” szövegrész helyébe az „a diákotthon minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét,” szöveg,

- 8. 110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,

- 9. 5. melléklet 1. rész e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,

- 10. 5. melléklet 7. rész d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélynek” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjnak” szöveg

lép.

385. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat C:46 mezője.

389. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.”

390. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásban]

„e) a keresőképtelenség,”

(tartama.)

391. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vezető munkaszerződése)

„b) 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,”

(foglaltaktól nem térhet el.)

392. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel

ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy

kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.”

393. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204. § (1) bekezdésében az „a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács” szöveg lép.

394. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 12. §-ában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg, a „közigazgatásért és igazságügyért” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveg lép.

395. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 9. § (10) bekezdése.

396. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként – a (2) bekezdésben nem említett esetben – az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az így megállapított szolgálati idővel érintett valamely naptári évben a beszámított jövedelem havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.”

397. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege alapján, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.”

398. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során annak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot

a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, a 2013. január 1-jét megelőző időszak egyes éveire

aa) a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék, és

ab) az 1. melléklet alapján, de a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával számított éves jövedelemösszegre jutó nyugdíjbiztosítási járulék és számított szociális hozzájárulási adó

együttes, a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzószámokkal növelt összege, és

b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege

illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”

399. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából – kezelheti)

„b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb, nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat, valamint az uniós intézmény által a jogviszonyra és a visszautalt összegre vonatkozóan átadott adatokat,”

400. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

401. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „meg kell állapítani” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időre meg kell állapítani” szöveg lép.

402. § (1) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „mennyiségű” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény

- 1. 1. § h) pontja,

- 2. 7. § (3) bekezdése.

#### 94.

411. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”

(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig – tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.”

412. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat,”

413. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. § (4) bekezdésében a „ , melynek kifizetése – a központi költségvetés terhére – a Kormány rendelete alapján történik” szövegrész.

414. § A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának különös szabályait rendeletben határozza meg.”

415. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 23. § (4) bekezdése.

416. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a biztonsági szint a vizsgálat alapján az 1. szintet nem éri el, az 1. szint eléréséhez szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálatot követő két éven belül meg kell valósítani.”

417. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki.

„(5) A 2. § (1) bekezdése alá tartozó, 2014. július 1-jét követően jogelőd nélkül létrejött szervezet esetében

a) a 9. § szerinti biztonsági szintbe sorolást a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől számított egy éven belül kell elvégezni;

b) a (3) bekezdés szerinti adatközlésre megállapított határidőket a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(6) A 2. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá 2014. július 1-jét követően kerülő szervezetek tekintetében

a) a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési tevékenység feltétele, hogy az adatkezelést végző az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a törvény 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolási, továbbá a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tegyen;

b) a 2. § (2) bekezdés b) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépését követő három hónapon belül kell elvégezni;

c) a 2. § (2) bekezdés c) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást a kijelölő határozat jogerőre emelkedését számított egy éven belül kell elvégezni.

(7) A (4) szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében

a) a 2. § (1) bekezdés tekintetében a szervezet létesítését megalapozó döntés hatálybalépésétől;

b) a 2. § (2) bekezdés a) pont tekintetében az adatkezelés megkezdésétől;

c) a 2. § (2) bekezdés b) pont tekintetében az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől;

d) a 2. § (2) bekezdés c) pont tekintetében a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől

kell számítani.”

423. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22a. rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait;”

424. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.”

425. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Elővásárlási jog nem áll fenn

a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,

b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,

c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,

d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,

e) rekreációs célú földszerzés

esetén.”

426. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rekreációs célú földhasználati szerződés a települési önkormányzat, mint használatba adó, valamint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő civil szervezet, mint használó között létrejött olyan szerződés, melynek alapján a használó a települési önkormányzat tulajdonában álló, legfeljebb 1 hektár területnagyságú földet a saját, illetve az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja, és szedi annak hasznait. A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg. Ha a rekreációs célú földhasználati szerződés alapján a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

427. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

- 1. 16. § (1) bekezdésében a „(3) bekezdésben meghatározott személy” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy” szöveg,

- 2. 11. § (2) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram” szöveg,

- 3. a 38. § (1) bekezdésében a „földhasználat” szövegrész helyébe a „földhasználat, továbbá az (1a) bekezdésben meghatározott rekreációs célú földhasználat” szöveg,

- 4. a 40. § (1) bekezdésében az „esetek kivételével –” szövegrész helyébe az „esetek, továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével –” szöveg

lép.

430. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 44/A. § (6) bekezdése.

### 1. melléklet a 2014. évi XCIX. törvényhez

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.28. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.28. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség.”

### 2. melléklet a 2014. évi XCIX. törvényhez

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklet a következő C) 2. ponttal egészül ki:

„2. Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy alkalommal – kizárólag az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, a települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából –, térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő 30 munkanapon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok felhasználásnak célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló rendeletet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem léptette hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31-éig meg kell fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén

a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, az ingatlanról nyilvántartott valamennyi adatot (így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát és területnagyságát),

b) az ingatlan tulajdonosát és természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személy azonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, jogi személy tulajdonos esetén a tulajdonos nevét, székhelyét és értesítési címét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát,

c) az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett valamennyi jogot, ideértve azok jogosultjait, több jogosult esetén a jogosultak jogosultsági hányadát, a természetes személy jogosult esetén a jogosult azonosító adatait, lakcímét, jogi személy jogosult esetén székhelyét és értesítési címét,

d) a tulajdonjog, használati jog, vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés esetén a szerződés, jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződés, nyilatkozat széljegyre vételét, a széljegyzés napját, a szerző felet, természetes személy szerző fél esetén a szerző fél azonosító adatait, lakcímét, jogi személy szerző fél esetén a jogosult székhelyét, értesítési címét, több szerző fél esetén a szerző felek által megszerzett tulajdoni, jogosultsági hányadot,

e) a telekalakítási vagy építési tilalom elrendelésének tényét, a tény bejegyzésének napját.”

2. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklet G) 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv

a) minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adóhatóság részére,

b) az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január 15. napjáig az előző év utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére

elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve -megszüntetés időpontját.”

3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete a következő S) ponttal egészül ki:

„S) A biztosító adatszolgáltatása

A biztosító 2015. április 30-áig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítésről.”

### 3. melléklet a 2014. évi XCIX. törvényhez

„1. melléklet a 2012. évi CXII. törvényhez

A beszámított jövedelem meghatározása

A beszámított jövedelem egyes naptári évekre jutó összegét a következő képlet szerint kell meghatározni:

ahol:

BJi: az i. naptári évben beszámított jövedelem összege;

ni: az i. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az i. naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);

VÖ: a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg;

t1: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembevételre kerülő legkorábbi naptári év;

tm: a beszámított jövedelem meghatározásakor figyelembevételre kerülő legkésőbbi naptári év;

e: t1 és tm naptári évek közötti azon naptári évek, amelyekben beszámított jövedelmet kell figyelembe venni, beleértve t1 és tm naptári éveket is;

αe: az e. naptári évben a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és ab) alpontja szerinti járulékok és adók együttes százalékos mértéke;

ne: az e. naptári évben a 6. § (1) és (3) bekezdése alapján figyelembe vett szolgálati idő (az e. naptári évben beszámított jövedelem összegéhez tartozó napok száma);

νi: a nyugdíjbiztosítási visszautalás naptári évében hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint az i. évben megszerzett jövedelemhez tartozó valorizációs szorzószám értéke.

”