2014. évi LXXXVIII. törvény — mi változott? 2022. augusztus 6.
A 2022. április 11. és 2022. augusztus 6. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. április 11.)Következő módosítás (2022. október 19.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 212 változatlan sor ⋯
- 120. külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
- 121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan formában többszörözhetőknek is kell lenniük;
- 122. alapvető kamatkülönbözet: az eszközök nemteljesítési valószínűségének megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet és az eszközök leminősítéséből eredő várható veszteségeknek megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet összege;
- 123. biztosítási értékesítés: azon – a biztosítási szerződés létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
- 123. biztosítási értékesítés: azon – a biztosítási szerződés vagy különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által biztosítotti jogviszony létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének vagy a csoportos biztosítási szerződéshez különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által új biztosítottak csatlakozásának előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
- a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő – lépést,
- b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,
- c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést,
⋯ 2792 változatlan sor ⋯
#### 89. E fejezet alkalmazási köre
230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a háromszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a hatszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget a kölcsönös biztosító egyesület három egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e fejezetben foglalt eltérések nem alkalmazhatók.
⋯ 1711 változatlan sor ⋯
- a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá
- b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.
(1a) Ha a biztosításközvetítői tevékenységet ügynökként a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet végzi, akkor tevékenysége az általa értékesíthető termékkel versengő termékhez tartozó biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre – ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is – (a továbbiakban: állományápolás) is kiterjedhet, ha az állományápolással érintett versengő termék tekintetében – az adott biztosítóval fennálló megállapodásban is rögzítetten – új biztosítási szerződés megkötését már nem készíti elő.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti ügynök a kizárólag állományápolással érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez (ideértve a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméket is) tartozó szerződések lejárat előtti megszűnése esetében a megszűnést követő egy éven belül a megszűnt szerződések szerződői és biztosítottjai részére befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez tartozó új biztosítási szerződést jutalék ellenében, illetve üzletszerűen nem készíthet elő.
(2) Az ügynök a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.
384. § (1) Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
⋯ 1660 változatlan sor ⋯