2014. évi LXXXVIII. törvény — mi változott? 2016. július 1.

- 68. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

15. § (1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében

- a) a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével,

- b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy

- c) biztosítási szükséghelyzet következne be.

(3) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág végzésére vagy viszontbiztosítási tevékenység végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító biztosító vagy az alapító viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 43. § (1) bekezdésében foglaltakra.

- b) harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetén a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő.

(2) A biztosító első számú vezetője – a számviteli rendért felelős vezető 62. § (2) bekezdésében meghatározott értesítését követően – köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet arról, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

(2) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

71. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító vagy a viszontbiztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy vizsgálatkor a számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.

(11) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentéssel összefüggő részletszabályokat a Kormány a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben állapítja meg.

108/A. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét a honlapján közzétenni. Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

110. § (1) A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

- k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

- l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

- s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

- t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

155. § (1) A biztosító – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a 152. § (1) bekezdésében és a 153. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta.

(5) Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(9) A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

(3) A felügyeleti biztos – a biztosító képviseletében – az állományátruházás lebonyolítása érdekében a kijelölését, vagy a megbízólevél módosítását követő harminc napon belül, állományátruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából, ajánlattételre hívja fel az átruházandó szerződéses állomány vagy állományok művelésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező, Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítókat, tagállami és harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepeit.

(6a) Ha a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a 188. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről.

(10) Az e § szerinti intézkedés eredményeként bekövetkezett vagyonátadás adó- és illetékmentes.

(2) Ahol ez a fejezet biztosítót említ, ott e fejezet alkalmazásában a felszámolás alatt álló – tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező – volt biztosítót is érteni kell.

- a) a biztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv képviselője, és

182. § (1) Biztosító felszámolása során a hitelezők – a 188. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

- b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a felelősségbiztosításból eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

(8) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése, továbbá a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítése után – fedezetet nyújt

(2) Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási szerződések a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott tájékoztató közzétételének napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban biztosítási esemény következett be, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott közzétételtől kell számítani.

194. § (1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök – 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti – listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.

195. § (1) A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás ingatlan használatára vagy megszerzésére vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.

(2) A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy légijárműre vonatkozó joga tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.

199. § (1) Magyarország területén – a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult – különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

(2) A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

- b) nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével,

- eb) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén az átvett állományhoz szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról szóló határozatát a Felügyelet az ügyintézési határidő lejárta előtt köteles meghozni azzal, hogy a határozatot a meghozatalát követő legkésőbb két munkanapon belül, de még az ügyintézési határidő lejárta előtt írásban közölni is köteles a kérelmezővel.

- b) biztosítástechnikai tartalékai – ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – annak megállapításakor nem érik el a szükséges mértéket, vagy a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, továbbá az illeszkedési kiigazítást alkalmazó biztosító vagy viszontbiztosító már nem tudja teljesíteni az illeszkedési kiigazításra vonatkozó feltételeket,

285. § (1) A biztosító a tevékenységét a Felügyelet 284. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

- ma) nem tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére pénzügyi terv vagy helyreállítási terv, vagy

(8) Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító működésében tapasztalható tények alapján megalapozottan feltehető, hogy a tények észlelésétől számított egy éven belül a biztosító vagy a viszontbiztosító nem fog megfelelni az e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak, és ez veszélyezteti a biztosítottak érdekeit.

(9) A Felügyelet a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségének teljesítése, valamint annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység tevékenysége az ezen tevékenységekre vonatkozó jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, az (1) bekezdés a)–e), h), r) és t) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a különleges célú gazdasági egységet kell érteni.

(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződések feltételeiben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg. A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket a tevékenységi engedély visszavonása után is teljesíteni kell.

- d) a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a biztosító és a viszontbiztosító következő adatait:

(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi

- a) a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetében a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális tőkeszükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális tőkeszükséglete.

- b) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik, és

(7) Az a természetes személy, aki a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult lenne, de a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől vagy – nyilvántartásba vétel hiányában – a hatósági vizsga letételétől számított öt év már eltelt, abban az esetben vehető fel a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

387/A. § Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

- c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel,

- d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.

- ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy

(7) A többes ügynök szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának a többes ügynöki tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követő öt éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.

- cc) a ca)–cb) alpontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.

- c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel,

- d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.

- ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; vagy

(2) Az alkusz szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának az alkuszi tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követő öt éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.

(5) A Felügyelet a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.

(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és az aktív státuszú biztosításközvetítő nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő nem kaphatja meg.

- d) a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásának igazolását,

- e) a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.

(2)

- b) a 389. § (3) bekezdés b) és e) pontjában, illetve a 400. § (3) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott követelmények igazolását,

417. § (1) Harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelepe esetén a többes ügynöki vagy alkuszi tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a 414. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeken túl tartalmaznia kell:

430. § (1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

- d) a vizsgabiztosokról.

- f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

- e) a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult kölcsönös biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések – ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is – utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. – 2015. december 31. napján hatályos – 46–49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(3)

(5) Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.

(6) Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján, és ezen időpontig kell a matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.

445/A. § (1) A 445. § (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület – 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező – tagja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba átléphet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés esetén az átlépő tag biztosítási szerződése a nyugdíjpénztárba történő befogadással megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tag egyéni számláján lévő összeget, továbbá az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnál nyitott számláján kell jóváírni az Öpt.-nek a pénztárba történő átlépésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tagot úgy kell tekinteni a befogadó pénztárnál, mintha másik nyugdíjpénztártól lépett volna át.

445/B. § (1) A Felügyelet a 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetén a 167. §-ban meghatározott intézkedést az e §-ban és a 445/C. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja, azzal, hogy az intézkedés alkalmazásának nem feltétele a tevékenységi engedély visszavonása.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést alkalmazza, a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállománynak – a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak történő átruházás mellett – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére történő átruházása érdekében is intézkedhet.

(3) A felügyeleti biztos a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező tagokhoz kapcsolódó szerződésállomány átruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából – a 167. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett –, az állomány átvételére irányuló felhívásban megkeresi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakat is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás tartalmazza az átruházandó állomány szerződéseinek a darabszámát, és az állománnyal kapcsolatban átadásra kerülő vagyon nagyságát.

(5) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár a (3) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontig – amely nem lehet hosszabb, mint az felhívás közzétételétől számított két hónap – tehet nyilatkozatot az állomány átvételére, amelyhez a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a 167. § (6) bekezdésben meghatározottak szerint hozza meg döntését, azzal, hogy annak meghozatala során figyelembe veszi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztártól határidőben beérkezett nyilatkozatokat is. A döntés meghozatala során a 167. § (9) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnak kerül átruházásra, az állománnyal érintett tagok egyéni számláján lévő összeget, illetve az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét a felügyeleti biztos döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az átruházással érintett tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a felügyeleti biztos döntését követő harmincadik napig átadja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

(9) A (7) bekezdés szerinti szerződésállomány-átruházással érintett tagot úgy kell tekinteni, mintha másik pénztárból lépett volna át.

(10) A szerződésállomány-átruházással érintett tagok biztosítási szerződései és a kölcsönös biztosító egyesületbeli tagsági jogviszonya az átruházás napjával megszűnnek.

445/C. § (1) Ha a 445/B. § (6) bekezdésében meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítónak kerül átadásra, akkor az így átadott biztosítási szerződések nyugdíjszolgáltatásai ellenértékeként a szerződő fél javára történt befizetések – ideértve az életbiztosítás díjához adott munkáltatói hozzájárulást, illetve támogatói adományt is – utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai az állomány átadást követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a biztosító szolgáltatásaira az Öpt. – 2015. december 31. napján hatályos – 46–49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházás során a biztosítási szerződési feltételek csak a technikai kamatláb, a szerződésben meghatározott garantált hozam és a többlethozam visszajuttatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházást követő harminc napon belül változtathatók meg, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra a technikai kamatlábak esetében a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke szerint kerülhet sor. A változtatásról a szerződésállományt átvevő biztosítónak az érintett szerződő feleket a változtatást követő tizenöt napon belül értesítenie kell.

(3) A szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházásról szóló 118. § (7) bekezdésében, illetve a változtatásról szóló, a (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba is átléphet vagy a szerződést a 118. § (8) bekezdés szerint felmondhatja. A nyugdíjpénztárba történő átlépésre a 445/A. § szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

11. a 159. § (1) bekezdésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;

13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a 135–142. § és a 147–151. § rendelkezései alapján továbbíthatja;