2014. évi LXXXV. törvény — mi változott? 2015. január 2.

4. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]

„d) vezetői munkakört betöltő köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,

e) jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső köztisztviselői vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be,”

5. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) „Az állami vezetők” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A miniszter részére a köztársasági elnök a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a Kormány tagja nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.

(2) Az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére az állami vezetői tisztség betöltésének igazolása céljából a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány az állami vezető nevét, arcképmását és a betöltött állami vezetői tisztség megnevezését tartalmazza.”

(2) A Ksztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) Miniszteri biztos a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

(3) A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.

(4) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja.

(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy az őt kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével is megszűnik.

(6) A miniszteri biztos legfeljebb helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(7) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

(8) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.

(9) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában

a) a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,

b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.”

6. § Hatályát veszti a Ksztv.

- a) 7. § (5) bekezdése,

- b) 75. § (5) bekezdése.

7. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.”

8. § A NAV tv. 33/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr nem lehet

a) helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja,

b) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,

c) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

d) nemzetiségi önkormányzat képviselője.”

9. § Hatályát veszti a NAV tv. 33/B. § (5)–(6) bekezdése.

10. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legfőbb ügyész helyettes részére a köztársasági elnök igazolványt állít ki.”

15. § (1) A Kttv. 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a munkáltatói jogok gyakorlójának döntése alapján – a munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag európai uniós kérdésekért felelős diplomata esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével –, kihelyezhető külképviseleten teljesített közszolgálatra (a továbbiakban: tartós külszolgálat). A tartós külszolgálat tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.”

(2) A Kttv. Tartós külszolgálat alcíme a következő 54/C. §-sal egészül ki:

„54/C. § (1) Az 54/A. §-tól eltérően Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: Állandó Képviselet) tartós külszolgálatra az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – helyezhető ki diplomataként, szakdiplomataként. E személyeket a munkáltatói jogok gyakorlója helyezi ki az Állandó Képviseletre tartós külszolgálatra.

(2) Az Állandó Képviseletre nem diplomataként, szakdiplomataként való kihelyezésre az 54/A. § rendelkezései az irányadók.

(3) A tartós külszolgálat tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

(4) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra a hozzájárulásával helyezhető ki.

(5) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja.

(6) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltoztatása előtti illetményt kell figyelembe venni.

(7) Az Állandó Képviseletre diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.”

16. § A Kttv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviselet tekintetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.”

20. § A Kttv. 203. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kinevezés a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár megbízatásának idejére, vagy a megbízatás megszűnése esetén a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár hatáskörgyakorlása idejére szól.”

24. § (1) A Kttv. 259. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az Állandó Képviseleten teljesített tartós külszolgálat kivételével – rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő közszolgálati tisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányuk kifizetésének szabályait.”

(2) A Kttv. 259. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az Állandó Képviseleten teljesített tartós külszolgálat tekintetében rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő közszolgálati tisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányuk kifizetésének szabályait.”

28. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 17. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A házelnök

1. a köztársasági elnök,

2. a miniszterelnök,

3. az Alkotmánybíróság elnöke és tagja,

4. a Kúria elnöke,

5. a legfőbb ügyész,

6. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

7. az alapvető jogok biztosa és helyettesei,

8. az Állami Számvevőszék elnöke,

9. a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és tagja,

10. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai,

11. a Médiatanács elnöke és tagja,

12. a Független Rendészeti Panasztestület elnöke és tagja,

13. a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, tagja,

14. a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke, tagja,

15. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese,

16. az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, elnökhelyettese,

17. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke, elnökhelyettese,

18. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke,

19. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,

20. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,

21. a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese

részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.

(2) A házelnök részére a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.”