2014. évi LXXXIX. törvény — mi változott? 2015. január 1.

1. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3);”

(2) Az Éhvt. 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„23. klímavédelmi bírság: a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásainak megsértése esetére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzése, valamint az ilyen fajta gázokkal működtetett berendezések és létesítmények üzemeltetése kapcsán.”

2. § Az Éhvt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben az adott elszámolási időszak végén – a jegyzékkezelő útján – gondoskodik a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.”

3. § Az Éhvt. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe való bejegyzésüket követő 21 napon belül az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

(8) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.”

5. § (1) Az Éhvt. 14. § (5) bekezdése a következő k)–p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„k) a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

l) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait;

m) a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

n) a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

o) a klímavédelmi bírság mértékét;

p) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységek ellenőrzésével, felügyeletével és valamennyi hatósági feladat ellátásával kapcsolatban eljáró hatóság kijelölését.”

(2) Az Éhvt. 14. § (6) bekezdése a következő c)–f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„c) a klímavédelemért felelős hatósággal való elektronikus kapcsolattartás szabályait;

d) az elektronikus ügyintézésre, így különösen a díjakra, befizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat;

e) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis részét képező, 10/G. § szerinti nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának, felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;

f) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztrációnak és nyilvántartásba vételnek a részletes szabályait.”

(3) Az Éhvt. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására vonatkozó tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, rendszerére, a vállalkozások képesítési rendszerére, valamint a képesítések nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

6. § Az Éhvt. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások a 10/C. § (2) bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kötelesek eleget tenni.

(2) 2015. január 31. napjáig az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartási, regisztrációs és jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteknek a rendelkezésükre álló adatokat, adatbázist, valamint a környezetvédelemért felelős miniszternek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi adatot át kell adni a miniszter részére.

(3) Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerint a vállalkozások számára előírt jelentéstételi kötelezettséget a 2014. évre vonatkozóan a 842/2006/EK rendeletben előírtak szerint kell teljesíteni az Európai Bizottság és a klímavédelemért felelős hatóság részére.

(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2014. évi LXXXIX. törvény hatálybalépése előtt a 10. § (2) bekezdése szerint értékesítés céljából megkötött szerződések módosítása a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozik.”

7. § Az Éhvt. 17. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –)

„c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

8. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 1. § (4) bekezdés i)–j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

[Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben]

„i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet,

j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is, és

k) a harmadik kereskedési időszakban azok a repülések, amelyek e pont kivételével a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan, nem kereskedelmi légi jármű üzembentartó teljesít, amely kevesebb, mint évi 1000 tonna összkibocsátással járó repüléseket hajt végre.”

9. § Az Ügkr. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,”

10. § Az Ügkr. 2. §-a a következő 36–41. ponttal egészül ki:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„36. kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség számára,

37. készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési jellemzője,

38. kezdeti (múltbeli) tevékenységi szint: a létesítményrésznek kiosztott mennyisége kiszámításához használt, a 2011/278/EU bizottsági határozat 9. cikkének vagy adott esetben a 18. cikkének megfelelően kiszámított tevékenységi szint,

39. mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához,

40. részleges működésbeszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti,

41. részleges működésbeszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket.”

11. § Az Ügkr. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hatóság a kibocsátási engedélyben végrehajtott módosításról, illetve az engedély visszavonásáról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter). A miniszter tájékoztatja a hatóságot minden olyan, az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók működésével kapcsolatos adatról, amely adatot közvetlenül a miniszterhez nyújtottak be, és az adat megismerése a hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti feladat- és hatáskörébe tartozik.”

12. § Az Ügkr. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig.”

13. § Az Ügkr. 10. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(5) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.”

14. § Az Ügkr. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § A miniszter a 12. § (2) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben látja el.”

15. § (1) Az Ügkr. 15. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kibocsátási egységek kiosztását a harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.

(2) A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját meghatározó, az Európai Unió kötelező jogi aktusában felsorolt ágazatokba tartoznak.”

(2) Az Ügkr. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány gondoskodik.”

(3) Az Ügkr. 15. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A térítésmentes kibocsátási-egység kiosztása több lépésben is végrehajtható.

(7) A tárgyévi ingyenesen kiosztásra kerülő ÜHG-egységmennyiségeket a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.

(8) A szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának módosulása esetén a miniszter a Kormány által az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően módosítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést.”

16. § (1) Az Ügkr. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság döntését érvényesítve a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.”

(2) Az Ügkr. 16. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben. A jelentős kapacitáscsökkentésen, a részleges működésbeszüntetésen és a részleges működésbeszüntetést követő újraindításon átesett létesítmény számára történő kibocsátási egységkiosztást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint ki kell igazítani.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát, és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla bevitelét vagy módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben.

(6) A jelentős kapacitáscsökkentésen, részleges működésbeszüntetésen és a részleges működésbeszüntetést követő újraindításon átesett létesítményeknek a (4) bekezdés szerinti kibocsátási egységkiigazítás elvégzéséhez a miniszter részére benyújtandó adatszolgáltatást akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesítve kell benyújtani a Kormány által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő határidőben és módon.”

17. § Az Ügkr. 18/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.”

18. § Az Ügkr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által a 2011/638/EU bizottsági határozatban meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. § (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújtó légi jármű üzembentartók részére.”

19. § Az Ügkr. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal, a légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát vagy annak a 21. § (5) bekezdése szerinti módosítását a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.”

20. § (1) Az Ügkr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a térítésmentes kiosztásra való jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumot, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottakat.”

(2) Az Ügkr. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A miniszter – az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően – elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláján történő jóváírásáról a miniszter a 20. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik.”

21. § Az Ügkr. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A hatóság a bejelentéstől számított 20 munkanapon belül írásban tájékoztatja a minisztert a bejelentés megtételéről. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.”

22. § (1) Az Ügkr. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére. A visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhatja. A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.”

(2) Az Ügkr. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha

a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy

b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy

ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, valamint a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy

bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,

akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján – az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó költségére bevont hitelesítő útján – a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére.”

(3) Az Ügkr. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet, továbbá a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott ÜHG-egységet is.”

23. § Az Ügkr. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„10. A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység felhasználása a harmadik kereskedési időszakban

29. § (1) A 2013–2020 közötti kereskedési időszakban az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: CER) (ERU és CER a továbbiakban együtt: nemzetközi jóváírási jogosultságok) felhasználhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2015. március 31-ig kérhetik a 2008 és 2012 közötti időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2012-ig elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását az alábbiak figyelembevételével, mindig a magasabb érték szerint:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(3) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2020. december 31-ig kérhetik a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2013 előtt bejegyzett projektek esetében 2013-tól elérendő kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(4) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók a legkevésbé fejlett országokban 2013 után megkezdendő projektjeikben 2013-tól elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott CER-ek ÜHG-egységre történő átváltását a közösségi rendszerben a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során felhasználható projekttípusok vonatkozásában az alábbiakban meghatározott mennyiségek erejéig addig kérelmezhetik, ameddig a projektben érintett országok erre vonatkozó megállapodást nem ratifikálnak a Közösséggel, de legkésőbb 2020. december 31-ig:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(5) Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok (1)–(4) bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő kezeli.”

25. § (1) Az Ügkr. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésétől számított 30 napon belül a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti. Amennyiben a bezárás bejelentésének időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó felügyeleti díj megfizetésének határideje a létesítmény részére történő kibocsátási egységkiosztás megtörténtét követő 30 nap.”

(2) Az Ügkr. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés beérkezését követő 15 napon belül végzi el.

(7) A (6) bekezdés alapján jogerősen kiszabott és meg nem fizetett felügyeleti díj, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

26. § Az Ügkr. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„15. Nemzetközi jelentéstétel az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről

36. § (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.

(2) A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját. A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.

(3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30 nappal megküldi a miniszternek.

(4) A jelentést a miniszter az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.”

27. § Az Ügkr. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért az energiapolitikáért felelős miniszter felel.”

28. § Az Ügkr. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A 2013. január 1-jétől kezdődő kereskedési időszakban a légi jármű üzembentartók a 2013. és 2014. év vonatkozásában együtt, a részükre ingyenesen kiosztásra került légiközlekedési kibocsátási egységek tekintetében a 10. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettségüket 2015. március 31-ig, a 24. § (2) bekezdésében foglalt visszaadási kötelezettségüket 2015. április 30-ig teljesítik.

(2) Az EGT-megállapodásban részes államok területén kívül található repülőtérre irányuló vagy onnan kiinduló repülések 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti kibocsátásai tekintetében a légi jármű üzembentartók mentesülnek a 10. § (1)–(2) bekezdésében, továbbá a 24. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítése alól.

(3) A 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti eltérést figyelembe kell venni.

(4) A 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési egységek mennyiségét a miniszter a hatósággal együttműködésben ismételten meghatározza és a végleges egységmennyiségeket az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről a 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott időpontig.

(5) A 20. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül, a 2013. és 2014. évben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének megállapításáról, továbbá a fenti évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységeknek az üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról a miniszter együttesen, az Európai Bizottság vonatkozó határozatát követően legkésőbb 2015. április 30-ig gondoskodik az arra jogosult légi jármű üzembentartók esetében.

(6) Amennyiben egy légi jármű üzembentartó összes éves kibocsátása kevesebb, mint 25 000 tonna szén-dioxid, és e kibocsátás meghatározása a 606/2010/EU bizottsági rendelet által jóváhagyott, az Eurocontrol által kifejlesztett eszközzel történt, úgy a légi jármű üzembentartó kibocsátását hitelesítettnek kell tekinteni.”

29. § Az Ügkr. 42. § (2) bekezdése a következő j)–k) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)

„j) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

30. § Az Ügkr.

- 1. 14. § (3) bekezdésében az „a kibocsátási egység” szövegrész helyébe az „az ÜHG-egység” szöveg,

- 2. 22. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „45 napon” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti Ügkr. 11. §-a.