2014. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2023. szeptember 1.
A 2023. augusztus 14. és 2023. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 64 sor került be, 136 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. augusztus 14.)Következő módosítás (2023. december 21.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 117 változatlan sor ⋯
(3) A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) biztosítja. A Kormány által az NKFI Alapból központilag biztosított személyi jellegű kutatói pályázatok nem foglalják magukban a felsőoktatási intézmények doktori iskoláiban doktori képzésben részt vevők állami ösztöndíját.
5. § (1) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter koordinálásával a miniszterek, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának (a továbbiakban: ELKH Titkárság) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.
5. § (1) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter koordinálásával a miniszterek, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke és a Magyar Kutatási Hálózat Titkárságának (a továbbiakban: MKH Titkárság) elnöke feladatkörükben részt vesznek a kormányzati KFI stratégia és eszközrendszere kidolgozásában, valamint megvalósításában.
(2) A miniszterek, a Kormány által kijelölt szerv vezetője, az MTA elnöke és az ELKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve
(2) A miniszterek, a Kormány által kijelölt szerv vezetője, az MTA elnöke és az MKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve
- a) irányítják, felügyelik az általuk irányított fejezetbe sorolt költségvetési kutatóhelyeket,
- b) gondoskodnak az általuk irányított fejezetbe sorolt előirányzatok terhére támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok értékeléséről,
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- d) elősegítik a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és innovációs hálózatok kialakítását, működését,
- e) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények, a támogatási feltételek és az értékelési mutatók meghatározásában.
(3) A miniszterek, az MTA elnöke és az ELKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter véleményének kikérésével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről.
(3) A miniszterek, az MTA elnöke és az MKH Titkárság elnöke feladatkörükben együttműködve a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter véleményének kikérésével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről.
6. § (1) A Kormány – a Magyar Formatervezési Tanács útján – elősegíti a hazai formatervezési kultúra fejlesztését, valamint a formatervező alkotók helyzetének javítását. A Magyar Formatervezési Tanácsot a Kormány által kijelölt szerv működteti.
(2) A Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
### III. Fejezet
#### 4.
#### 6. §
#### 7. §
#### 5.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
10/A. § (1) A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (a továbbiakban: NTT) az NKFI Alap működésének szakmai felügyeletében közreműködő és a Kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület.
(2) Az NTT 12 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. Az NTT társelnökét és további tagjait – az elnök javaslatára – a miniszterelnök kéri fel, nevezi ki és vonja vissza kinevezésüket. A kinevezés három évre szól és több alkalommal meghosszabbítható. A kinevezett tagokat a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül kell kiválasztani a következők szerint: három tagot a gazdasági szféra, négy tagot a tudományos szféra és három tagot az állami szféra szereplői közül, egy tagot pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban: ELKH) tagjai közül kell kinevezni.
(2) Az NTT 12 tagból áll. Az NTT elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. Az NTT társelnökét és további tagjait – az elnök javaslatára – a miniszterelnök kéri fel, nevezi ki és vonja vissza kinevezésüket. A kinevezés három évre szól és több alkalommal meghosszabbítható. A kinevezett tagokat a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül kell kiválasztani a következők szerint: három tagot a gazdasági szféra, négy tagot a tudományos szféra és három tagot az állami szféra szereplői közül, egy tagot pedig a Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: MKH) tagjai közül kell kinevezni.
10/B. § Az NTT
⋯ 357 változatlan sor ⋯
(3) A költségvetési kutatóhely – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel –, valamint a felsőoktatási intézmény évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig beszámolót készít a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok.
(4) Az ELKH-hoz tartozó költségvetési kutatóhely évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok
(4) Az MKH-hoz tartozó költségvetési kutatóhely évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok
(5) A Központi Statisztikai Hivatal a tárgyév vonatkozásában, a tárgyévet követő év június 30. napjáig átadja a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatos elemi adatokat.
⋯ 14 változatlan sor ⋯
### VI. Fejezet — A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE
36. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt
36. § (1) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv kérelemre minősíti
- a) projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek,
- b) projektcsoportot abból a szempontból, hogy a kérelmező által a projektcsoportba sorolt projektek
- a) a projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek, valamint
- b) a projektcsoportot abból a szempontból, hogy a kérelmező által a projektcsoportba sorolt projektek
a 3. § szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.
(2) A projekt vagy projektcsoport minősítésére vonatkozó eljárás (a továbbiakban együttesen: minősítési eljárás) keretében hozott határozat
(2) A projekt vagy projektcsoport minősítése (a továbbiakban együtt: minősítés) keretében hozott szakértői vélemény a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez használható fel.
- a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez,
- b)
(3) A kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a minősítés keretében hozott szakértői vélemény akkor használható fel, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt lehetővé teszi.
használható fel.
(4) A minősítés díjköteles.
(3) A kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a minősítési eljárás keretében hozott határozat akkor használható fel, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt lehetővé teszi.
37. § (1) A minősítés tárgya
37. § (1) A minősítési eljárás tárgya
- a) az időtartamában pontosan meghatározott projekt vagy projektrész (a továbbiakban: projektminősítés), vagy
- b) a projektcsoport.
- a) az időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész (a továbbiakban: projektminősítési eljárás) vagy
- b) a projektcsoport (a továbbiakban: projektcsoport-minősítési eljárás).
(2) Projektminősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.
(2) Projektminősítési eljárás akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.
(3) A minősítés keretében hozott szakértői vélemény elkészítésének határideje 30 nap, amely egyszer 15 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási felhívás teljesítésének ideje.
(3) A projektcsoport minősítésének részletes szempontrendszerét az SZTNH – a Kormány által kijelölt szerv vezetője véleményének kikérését követően – módszertani útmutatóban határozza meg, amit tájékoztatásul a honlapján közzétesz.
(4) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátásának segítése érdekében a Kormány által kijelölt szerv módszertani útmutatót készít, amelyet tájékoztatásul a honlapján közzétesz.
38. § (1) Kérelemre az SZTNH a projektminősítési eljárásban
#### 38. §
- a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát,
- b) meghatározza, hogy az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
#### 39. §
(2) A projektcsoport-minősítési eljárásban az SZTNH meghatározza, hogy az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
#### 40. §
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérdésben az SZTNH abban az esetben hoz érdemi döntést, ha a projektminősítési eljárásban vagy a projektcsoport-minősítési eljárásban a projektet vagy a projektcsoportot kutatás-fejlesztésnek minősíti.
41. § A minősítés során a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
(4) A projektcsoport-minősítés hatálya a projektcsoportba tartozó valamennyi projektre kiterjed.
42. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján – szakértőként megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szervet.
(5) Ha az SZTNH jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített valamely projektet vagy a projektcsoportot, a minősítésről hozott határozat köti a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban vagy azzal összefüggő más eljárásban eljáró hatóságot annak megítélése tekintetében, hogy a tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e.
(2) Más hatóság vagy bíróság általi kirendelés, továbbá harmadik személy megkeresése alapján a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményt ad a kirendelésben vagy a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésével összefüggő kérdésben, ideértve a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektben az alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységek arányát, valamint annak meghatározását is, hogy az adott tevékenységet az érintett személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(6) A projektminősítési eljárás keretében hozott határozat az (5) bekezdés szerinti más hatóságra csak a projektnek a projektminősítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a projektminősítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltakhoz képest eltérően valósul meg, a tevékenység a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, amelyre a minősítés hatálya nem terjed ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól vagy harmadik személytől.
39. § (1) Az SZTNH e fejezetben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv nem rendelkezik, akkor a megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
- a) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni,
- b) az SZTNH a tényeket az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja,
- c) az eljárásban – tájékoztatás kérése és annak teljesítése kivételével – kapcsolattartásnak csak írásbeli, valamint azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye; tájékoztatás azonban nem kérhető és ilyen kérés nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján,
- d) nem alkalmazandóak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a határozat közhírré tételére, az ügygondnokra, a sommás eljárásra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései,
- e) a projektminősítési eljárás ügyintézési határideje harminc nap,
- f) a projektcsoport-minősítési eljárásban az egyes kijelölt projektek vizsgálatára és ezzel egyidejűleg a projektcsoport minősítésére vonatkozó ügyintézési határidő az egyes kijelölt projektekre vonatkozó külön kérelem benyújtását követő hatvan nap.
### VI/A. Fejezet — A MAGYAR KUTATÁSI HÁLÓZAT
(2) Az SZTNH döntéseivel kapcsolatban nincs helye fellebbezésnek, közigazgatási pernek, felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásnak és fellépésnek, az SZTNH-nak a 36. § (1) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék – a 40. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.
#### 13/A. A Magyar Kutatási Hálózat szervezete
(3) Az SZTNH a 36. § (1) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben hozott döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 120. §-ában foglaltak szerint módosíthatja vagy visszavonhatja.
42/A. § Az MKH az MKH Titkárságából, valamint az általa központi költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működtetett kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és kutatócsoportokból (a továbbiakban együtt: kutatóhelyek) áll.
(4) A 36. § (1) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása esetén jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
#### 13/B. A Magyar Kutatási Hálózat Titkársága
(5) A minősítési eljárások magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven és – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (3) bekezdése szerinti esetben – nemzetiségi nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az SZTNH azonban – határidő tűzésével – magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.
42/B. § (1) Az MKH Titkárság gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, mely az MKH tagjaként központi költségvetési szerv formában működtetett kutatóhelyekkel a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez. Az MKH Titkárság tudományos kutatások folytatása céljából a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn.
(6) Ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az SZTNH értesíti
(2) Az MKH Titkárság gyakorolja a 42/A. § szerint általa működtetett központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a szerinti irányítási hatásköröket, valamint a gazdasági társaságként működő kutatóhelyeknek a tulajdonosi joggyakorlót megillető jogait, és ellátja a kutatóhelyek igazgatási és ellenőrzési feladatait.
- a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
- b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, az SZTNH eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
- c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, és
- d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
(3) Az MKH Titkárság közfeladata a jelen fejezetben meghatározott intézményesített keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése.
40. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja az SZTNH
(4) Az MKH Titkárság – megállapodás útján – a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásában más szervezet részvételét is biztosíthatja.
- a) a minősítési eljárásban hozott határozatát,
- b) 38. § (1) bekezdése szerinti döntését,
- c) eljárást felfüggesztő végzését,
- d) kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését,
- e) iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azon végzését, amellyel szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye,
- f) iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.
(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az MKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA – biztosítja.
(2) Az SZTNH-nak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemmel támadható meg. A bíróság az SZTNH döntését megváltoztathatja.
(6) A Kormány MKH-val és az MKH Titkársággal kapcsolatos feladata a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásához való hozzáférés elősegítése, a rendelkezésre álló többletforrások, az egységes szerkezetű finanszírozás hatékony felhasználási feltételeinek a biztosítása.
(2a) A megváltoztatási kérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
(7) Az MKH Titkárság feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, valamint a kutatóhelyeket érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során.
- a) az eljáró bíróság megnevezését,
- b) a kérelmező azonosító adatait, és
- c) a kérelmező jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt képviselő nevét.
#### 13/C. Az MKH Titkárság szervezete
(2b) A megváltoztatási kérelem érdemi részében fel kell tüntetni:
42/C. § (1) Az MKH Titkárság fő döntéshozó szerve az irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület).
- a) a megváltoztatási kérelemmel érintett döntés számát, valamint a döntésnek a megváltoztatási kérelem által érintett rendelkezését vagy részét,
- b) a döntés bíróság általi megváltozatására irányuló határozott kérelmet, valamint
- c) a döntés megváltoztatásának szükségességét alátámasztó indokokat az ezeket alátámasztó bizonyítékokkal és a jogalap megjelölésével.
(2c) A megváltoztatási kérelem záró részében fel kell tüntetni:
- a) bíróság hatáskörét és illetékességét megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
- b) a megfizetett illeték összegét és megfizetésének módját, vagy az eljárási illeték részleges megfizetése esetén a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
- c) a meghatalmazott képviseleti jogát megalapozó tényeket és bizonyítékokat, valamint
- d) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
(3) A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül az SZTNH-nál kell benyújtani vagy részére a feladás utólagos igazolását lehetővé tevő postai szolgáltatás igénybevételével megküldeni. Az SZTNH a kérelmet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Törvényszékhez kivéve, ha a megtámadott döntést a kérelemben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja, valamint, ha a kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez való továbbítást megelőzően a kérelmező visszavonta.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 39. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A Fővárosi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
(7) A bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, ideértve a jogorvoslati eljárásokat is.
41. § A minősítési eljárásban az SZTNH az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.
42. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján – szakértőként megkeresheti az SZTNH-t. Ebben az esetben az SZTNH szakértői eljárásának időtartama 45 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.
(2) Más hatóság vagy bíróság általi kirendelés, továbbá harmadik személy megkeresése alapján az SZTNH szakértői véleményt ad a kirendelésben vagy a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésével összefüggő kérdésben, ideértve a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektben az alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységek arányát, valamint annak meghatározását is, hogy az adott tevékenységet az érintett személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban az SZTNH további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól vagy harmadik személytől.
(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel az SZTNH nem rendelkezik, az SZTNH megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
(5) A (2) bekezdés szerinti eljárásban az SZTNH díjazására az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
### VI/A. Fejezet — AZ EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI HÁLÓZAT
#### 13/A. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezete
42/A. § Az ELKH az ELKH Titkárságából, valamint az általa központi költségvetési szervként vagy gazdasági társaságként működtetett kutatóközpontokból, kutatóintézetekből és kutatócsoportokból (a továbbiakban együtt: kutatóhelyek) áll.
#### 13/B. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága
42/B. § (1) Az ELKH Titkárság gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, mely az ELKH tagjaként központi költségvetési szerv formában működtetett kutatóhelyekkel a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet képez. Az ELKH Titkárság tudományos kutatások folytatása céljából a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn.
(2) Az ELKH Titkárság gyakorolja a 42/A. § szerint általa működtetett központi költségvetési szervként működő kutatóhelyek felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a szerinti irányítási hatásköröket, valamint a gazdasági társaságként működő kutatóhelyeknek a tulajdonosi joggyakorlót megillető jogait, és ellátja a kutatóhelyek igazgatási és ellenőrzési feladatait.
(3) Az ELKH Titkárság közfeladata a jelen fejezetben meghatározott intézményesített keretek között folytatott kutatások intézményrendszerének fenntartása, működtetése.
(4) Az ELKH Titkárság – megállapodás útján – a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásában más szervezet részvételét is biztosíthatja.
(5) A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között az MTA – biztosítja.
(6) A Kormány ELKH-val és az ELKH Titkársággal kapcsolatos feladata a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásához való hozzáférés elősegítése, a rendelkezésre álló többletforrások, az egységes szerkezetű finanszírozás hatékony felhasználási feltételeinek a biztosítása.
(7) Az ELKH Titkárság feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, valamint a kutatóhelyeket érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során.
#### 13/C. Az ELKH Titkárság szervezete
42/C. § (1) Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve az irányító testület (a továbbiakban: Irányító Testület).
(2) Az Irányító Testület kilenc főből áll.
(2a) Az Irányító Testület és az ELKH Titkárság vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki és vonja vissza kinevezését. Az Irányító Testület elnöke az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke” cím használatára jogosult.
(2a) Az Irányító Testület és az MKH Titkárság vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki és vonja vissza kinevezését. Az Irányító Testület elnöke a „Magyar Kutatási Hálózat elnöke” cím használatára jogosult.
(2b) Az Irányító Testület elnökön felüli nyolc tagjának kinevezésére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az MTA elnökével közösen és az ELKH elnökének egyetértésével tesz javaslatot, azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra.
(2b) Az Irányító Testület elnökön felüli nyolc tagjának kinevezésére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az MTA elnökével közösen és az MKH elnökének egyetértésével tesz javaslatot, azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra.
(2c) A javaslattétel során figyelemmel kell lenni arra, hogy a (2b) bekezdés szerinti nyolc főből legalább két fő a 42/A. § szerinti kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői vagy munkavállalói közül kerüljön kiválasztásra.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(3) Az Irányító Testület
- 1.
- 2. elfogadja az ELKH működésével kapcsolatos stratégiai elveket;
- 2. elfogadja az MKH működésével kapcsolatos stratégiai elveket;
- 3. dönt a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;
- 4. jóváhagyja a kutatóhelyek céljait, feladatait, elfogadja alapító okiratukat;
- 5. meghatározza a kutatóhelyek vezetői munkaköre betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát és megválasztja a kutatóhelyek vezetőit;
- 6. dönt az ELKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól;
- 7. elfogadja az ELKH vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;
- 8. előzetesen jóváhagyja az ELKH Titkárság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalását;
- 6. dönt az MKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól;
- 7. elfogadja az MKH vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;
- 8. előzetesen jóváhagyja az MKH Titkárság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalását;
- 9. meghatározza a kutatóhelyek támogatásának szempontjait;
- 10. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének irányelveit és elfogadja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének kereteit;
- 10. jóváhagyja az MKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének irányelveit és elfogadja az MKH Titkárság és a kutatóhelyek következő évi költségvetésének kereteit;
- 11. értékeli a kutatóhelyek tevékenységét szolgáló támogatások felhasználását;
- 12. jóváhagyja az ELKH Titkárság és a kutatóhelyek előző évről szóló éves költségvetési beszámolóját;
- 12. jóváhagyja az MKH Titkárság és a kutatóhelyek előző évről szóló éves költségvetési beszámolóját;
- 13. megvitatja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő elnöki beszámolót;
- 14. az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdését nem sértve véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről;
- 14a. a kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére az ELKH Titkárság forrásaiból tudományos ösztöndíjat, díjakat, címeket alapíthat, díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét szabályzatban állapítja meg;
- 14a. a kiemelkedő tudományos eredményeket elérő kutatók részére az MKH Titkárság forrásaiból tudományos ösztöndíjat, díjakat, címeket alapíthat, díjkitűzést tehet, amelynek feltételeit és részletes rendjét szabályzatban állapítja meg;
- 15. ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) Az Irányító Testület legalább negyedévente ülésezik, működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat keretei között ügyrendjében állapítja meg azzal, hogy az Irányító Testület szavazásra jogosult tagjai többségének támogató szavazata szükséges a (3) bekezdés 2., 3., 5., és 10. pontja szerinti döntésekhez.
42/D. § (1)
(2) Az ELKH Titkárság tevékenységét – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – az elnök irányítja.
(2) Az MKH Titkárság tevékenységét – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – az elnök irányítja.
(3) Az elnök
- a) az ELKH mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője;
- b) kétévente az Országgyűlésnek, évente a Kormánynak beszámol az ELKH működésének eredményeiről;
- c) az ELKH Titkárság vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
- d) képviseli az ELKH Titkárságot;
- a) az MKH mint központi költségvetési fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetője;
- b) kétévente az Országgyűlésnek, évente a Kormánynak beszámol az MKH működésének eredményeiről;
- c) az MKH Titkárság vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
- d) képviseli az MKH Titkárságot;
- e) munkáltatói jogot gyakorol
- ea) a főtitkár,
- eb) a főtitkárhelyettes
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- f) a főtitkár útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról,
- g) ellátja az alapító okirat által hatáskörébe utalt további feladatokat.
- h) meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel kinevezi a főtitkárt és a főtitkárhelyettest;
- i) dönt az ELKH Titkárság szabályzatairól.
- i) dönt az MKH Titkárság szabályzatairól.
(4) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti, egyebekben az elnök a (3) bekezdés c)–e) pontjában foglalt jogköreit vagy azok meghatározott részét a főtitkárra ruházhatja, aki ezt a jogát nem ruházhatja át.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
#### 42/F. §
42/G. § (1) A főtitkár az ELKH Titkárság igazgatási vezetője, ezáltal közvetetten ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.
42/G. § (1) A főtitkár az MKH Titkárság igazgatási vezetője, ezáltal közvetetten ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár ellátja továbbá az alapító okiratban, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, és eljár azokban az ügyekben, melyekben átruházott jogkört gyakorol.
(2) A főtitkár az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főtitkára” cím használatára jogosult.
(2) A főtitkár a „Magyar Kutatási Hálózat főtitkára” cím használatára jogosult.
#### 13/D. Kutatóhálózat
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(2) Az elnök és a főtitkár a tevékenységéért az Irányító Testületnek felel.
(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerinti megbízatás öt évnél hosszabb időtartamra jön létre, akkor a határozott idejű munkaviszony tartamára vonatkozóan az Mt. 192. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) Az MKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerinti megbízatás öt évnél hosszabb időtartamra jön létre, akkor a határozott idejű munkaviszony tartamára vonatkozóan az Mt. 192. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) A kutatóhelyeknél foglalkoztatottak jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
- b) a programok és projektek értékelésének részletes szabályait, tartalmi követelményeit és rendszerét,
- c) a hazai közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek nyilvántartásával kapcsolatos részletes rendelkezéseket,
- d) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket,
- e) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait,
- e)
- f) a Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait,
- g) a kutatóhely költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az SZTNH felügyeletét ellátó miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével és az SZTNH elnöke véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséért fizetendő díj mértékét és a megfizetés módjára vonatkozó részletes szabályokat.
⋯ 47 változatlan sor ⋯
47/B. § Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Mód2.tv.) hatálybalépését megelőzően kinevezett ELKH Irányító Testületi tagok megbízatása – az elnök kivételével – a Mód2.tv. hatálybalépését követő 15. napon megszűnik.
47/C. § A Mód2.tv. hatálybalépését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló kérelem alapján a Mód2.tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő minősítési eljárásokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja le.
#### 17. Módosító rendelkezések
48. § Ha az SZTNH az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
⋯ 46 változatlan sor ⋯