2014. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2014. november 27.

(5) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

„a) a felszámoló:

aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét,

ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),

ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét,”

(6) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

„g) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek – kizárólag az adott felszámolónál használt – elektronikus levelezési címét.”

(9) A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. A pályázat értékeléséről készített jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a kinyomtatott jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak, és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára – kérelmére – 8 napon belül biztosítani kell.”

(10) A Cstv. a következő 49/H. §-sal egészül ki:

„49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni.”

(11) A Cstv. a következő 83/L. §-sal egészül ki:

„83/L. § Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIII. törvény) megállapított 27/C. § (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság első alkalommal a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.”

(12) A Cstv. 49/G. § (1) bekezdésében a „49. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „49. § (3) és (3b) bekezdése” szöveg lép.

(7) A Vht. 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a kamara hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az Igazságügyi Hivatalt pedig az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a kamarának. Az általános költségátalány 50%-a az Igazságügyi Hivatal bevétele, amit a kamara utal át az Igazságügyi Hivatalnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.”

(15) A Vht. XVIII. fejezete a következő 231. §-sal egészül ki:

„231. § (1) A miniszter a kamara felügyeletének ellátására, továbbá a kamara hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja a (2)–(4) bekezdésben foglalt azon kamarai jogosítványokat, melyeket a kinevezéséről szóló utasítás a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a kamara jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a kamara részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a kamarai alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat.

(2) A miniszteri biztos

a) részt vehet a kamara közgyűlésén és a kamara más szerveinek ülésén,

b) tájékoztatást kérhet a kamarai szervektől és azok tisztségviselőitől,

c) megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát,

e) beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát.

(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően

a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,

b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a kamara által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,

d) elrendelheti a végrehajtók vizsgálatát, és a vizsgálat elrendelése esetén kijelölheti a vizsgálatot végző személyeket (230/A. §),

e) a vizsgálati jegyzőkönyv alapján javaslatot tehet a miniszternek a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítására vagy fegyelmi feljelentés tételére, vagy a kamara elnökének fegyelemi feljelentés tételére,

f) dönt a tartós helyettes kirendeléséről, valamint a tartós helyettesi kirendelés megszüntetéséről,

g) engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását,

h) iránymutatás kiadását kezdeményezheti,

i) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását,

j) a végrehajtói állásra az állás létesítésétől (megüresedésétől) számított 3 hónapon belül pályázatot ír ki,

k) a kamarai felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.

(4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a kamarai jogosítványok szünetelnek.

(5) A miniszteri biztos felügyeli

a) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek szakmai felügyeletének ellátását [250. § (2) bekezdés h) pont],

b) a panaszügyek kezelését [250. § (2) bekezdés i) pont],

c) a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységét [253/B. § (3) bekezdés].

(6) A miniszteri biztos a tevékenységéről havonta beszámol a miniszternek.”

(16) A Vht. 251. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezető alelnökét, valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét. A kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.”

(18) A Vht. XXIII. fejezete a következő 306/E. §-sal egészül ki:

„306/E. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) megállapított 34/A. § (1) és (2) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásban kell alkalmazni, ideértve azt a végrehajtási eljárást is, amelyben a díjjegyzék megküldése a Módtv.2 hatálybalépésének napjáig a végrehajtást kérő részére még nem történt meg.”

(20) A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„q) a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.”

4. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.”

(2) A Kkv. tv. 19. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó;”

(3) A Kkv. tv. 19. § 5. pontjában az „az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság,” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda,” szöveg lép.

5. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtmód. tv.) 1. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesíti a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit.

(3a) A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.”

(2) Az Áhtmód. tv. a következő 9. §-sal egészül ki:

„9. § (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014. május 31. napján közhasznú jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015. május 15. napjáig, közhasznú szervezetnek kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a nyilvántartásba bejegyzi.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lévő – közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos – eljárásokat az (1) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni. A közhasznú jogállás megállapítása esetén egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályon kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzések módosításáról.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014. június 1. és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napja között megkötött szerződéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait, megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkező szervezet által kötött szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkező szervezet által megszerzett kedvezménynek kell tekinteni.”

(3) Hatályát veszti az Áhtmód. tv.

- a) 2. § (3) bekezdésében az „– a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő –”,

- b) 2. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapján és”

szövegrész.

7. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)

- a) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 90. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 116. § (2) bekezdés e) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet” szöveg,

- b) 30. § (3) bekezdésében a „méhmagzat vagy cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,

- c) 33. § a) pontjában, 49. § (1) bekezdés a) pontjában, 106. § a) pontjában és 111. § (2) bekezdés a) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,

- d) 49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességét érintő gondnokság” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Hetv. 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrész.

8. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

(2) Az Illetékességi tv. 1. melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

(5) A Cnytv. 21. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:

a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy ügyfélkapuján keresztül nyújtják be, b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy ügyfélkapujára történő kézbesítése.”

(6) A Cnytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell

a) – az alapítvány kivételével – a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét,

b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és – ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor – aláírásával,

c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

(2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni.”

(7) A Cnytv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is.”

(8) A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:]

„e) kiválás esetén – a beolvadásos kiválás esetét kivéve – a kiválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,

f) beolvadásos kiválás esetén, annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyhez a csatlakozás történik,”

(9) A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:]

„g) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből a kiválás történt.”

(15) A Cnytv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79. §, a 80. § és a 124. § (2) és (4) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

- b) 44/A. §-ában a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-éig” szöveg,

- c) 98. § (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben” szöveg,

- d) 98. § (4) bekezdésében

- da) a „7–16. §,” szövegrész helyébe a „7. § (1) és (4) bekezdése, a 8–16. §,” szöveg,

- db) a „46. § (2)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (2) és (5) bekezdése” szöveg,

- dc) a „72–85. §,” szövegrész helyébe az „71–78. §, a 81–85. §,” szöveg,

- dd) a „97. § b), d)–f) pontja” szövegrész helyébe a „97. § b), d), f) pontja” szöveg,

- de) a „124. §” szövegrész helyébe a „124. § (1), (3) és (5)–(9) bekezdése” szöveg

(18) Hatályát veszti a Cnytv.

- a) 21. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” és a „vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot”,

- b) 43/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy”,

- c) 98. § (4) bekezdésében az „a 28. § (2) bekezdése,” szövegrész.

10. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

### 1. melléklet a 2014. évi LXXIII. törvényhez

1. Az Illetékességi tv. 1. melléklet 18. pont 18/3 és 18/4. alpontja helyébe a következő alpontok lépnek:

„18/3. Kőszegi Járásbíróság

Bozsok

Bük

Cák

Csepreg

Gyöngyösfalu

Horvátzsidány

Iklanberény

Kiszsidány

Kőszeg

Kőszegdoroszló

Kőszegpaty

Kőszegszerdahely

Lócs

Lukácsháza

Nemescsó

Ólmod

Peresznye

Pusztacsó

Tormásliget

Tömörd

Velem

18/4. Sárvári Járásbíróság

Bejcgyertyános

Boba

Borgáta

Bő

Bögöt

Bögöte

Celldömölk

Chernelházadamonya

Csánig

Csénye

Csönge

Duka

Egyházashetye

Gérce

Gór

Hegyfalu

Hosszúpereszteg

Ikervár

Jákfa

Jánosháza

Karakó

Káld

Keléd

Kemeneskápolna

Kemenesmagasi

Kemenesmihályfa

Kemenespálfa

Kemenessömjén

Kemenesszentmárton

Kenéz

Kenyeri

Kissomlyó

Köcsk

Meggyeskovácsi

Megyehid

Mersevát

Mesterháza

Mesteri

Nagygeresd

Nagysimonyi

Nemeskeresztúr

Nemeskocs

Nemesládony

Nick

Nyőgér

Ostffyasszonyfa

Ölbő

Pápoc

Pecöl

Porpác

Pósfa

Rábapaty

Répcelak

Répceszentgyörgy

Sajtoskál

Sárvár

Simaság

Sitke

Sótony

Szeleste

Szergény

Tokorcs

Tompaládony

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Vashosszúfalu

Vámoscsalád

Vásárosmiske

Viszák

Vönöck

Zsédeny”

2. Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő alpont lép:

„19/1. Veszprémi Járásbíróság

Alsóörs

Aszófő

Bakonyjákó

Bakonykoppány

Balatonakali

Balatonakarattya

Balatonalmádi

Balatoncsicsó

Balatonfőkajár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatonkenese

Balatonszepezd

Balatonszőlős

Balatonudvari

Barnag

Bánd

Berhida

Csajág

Csopak

Dörgicse

Felsőörs

Hajmáskér

Hárskút

Herend

Hidegkút

Királyszentistván

Küngös

Litér

Lovas

Márkó

Mencshely

Monoszló

Nagyvázsony

Nemesvámos

Németbánya

Óbudavár

Örvényes

Ősi

Öskü

Paloznak

Papkeszi

Pécsely

Pétfürdő

Pula

Sóly

Szentantalfa

Szentgál

Szentjakabfa

Szentkirályszabadja

Tagyon

Tés

Tihany

Tótvázsony

Várpalota

Vászoly

Veszprém

Veszprémfajsz

Vilonya

Vöröstó

Zánka”

### 2. melléklet a 2014. évi LXXIII. törvényhez

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú mellékletében a Veszprém megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületének területét meghatározó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:

„02. számú országgyűlési egyéni választókerület

Rövidítése: Veszprém 02. OEVK

Székhelye: Balatonfüred

Területe:

1. Alsóörs

2. Aszófő

3. Balatonakali

4. Balatonakarattya

5. Balatonalmádi

6. Balatoncsicsó

7. Balatonfőkajár

8. Balatonfüred

9. Balatonfűzfő

10. Balatonhenye

11. Balatonkenese

12. Balatonszepezd

13. Balatonszőlős

14. Balatonudvari

15. Barnag

16. Berhida

17. Csajág

18. Csopak

19. Dörgicse

20. Felsőörs

21. Hidegkút

22. Köveskál

23. Küngös

24. Litér

25. Lovas

26. Mencshely

27. Monoszló

28. Óbudavár

29. Örvényes

30. Ősi

31. Paloznak

32. Papkeszi

33. Pécsely

34. Pétfürdő

35. Szentantalfa

36. Szentjakabfa

37. Szentkirályszabadja

38. Tagyon

39. Tihany

40. Tótvázsony

41. Várpalota

42. Vászoly

43. Veszprémfajsz

44. Vöröstó

45. Zánka”