2014. évi CVII. törvény — mi változott? 2015. január 2.

2. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének

a) több mint hatvan százalékát európai művek,

b) több mint felét magyar művek,

c) több mint tizenöt százalékát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek

bemutatására köteles fordítani.”

3. § Az Mttv. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azok az 1990 előtt rögzített zenei felvételek, amelyek hangminőségét digitális eszközökkel a közzétételtől számítva öt évnél nem régebben javították, a (2) bekezdés vonatkozásában öt évnél nem régebben készült hangfelvételnek számítanak.”

4. § Az Mttv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára.

(2) A közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában – a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám – beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést –, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik az eredeti nyelven elérhetővé tett műsorszámokra, ide nem értve a 99. § (2) bekezdése alapján közzétett műsorszámokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség 2012. évben legalább hatórányi, 2013. évben legalább nyolcórányi, 2014. évben legalább tízórányi napi műsoridő vonatkozásában terheli a kötelezetteket.

(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve –, valamint műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.

(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat – terjedelmére tekintettel – az elhangzottak követését nem tenné lehetővé.

(7) A feliratozásnak a nem felvételről közzétett műsorszámok esetében ésszerűen elvárható módon pontosnak és a képernyő történéseivel szinkronban állónak kell lennie.

(8) A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.”

13. § Az Mttv. 98. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elősegítése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a közszolgálati médiaszolgáltató, illetve az Alap által műsorkészítés céljából üzemben tartott és műsorkészítés során használt gépjárművek Magyarország területén közúti forgalomban való részvételének – össztömegre, tengelyterhelésre és méretre vonatkozó – korlátozására, illetve az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségre, valamint időbeli korlátozásokra vonatkozó jogszabályok nem alkalmazandóak.”

14. § Az Mttv. „A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma

100. § (1) Azon közszolgálati médiavagyon tekintetében, amely állami tulajdonban áll, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – a (2), (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az Alap gyakorolja.

(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, szomszédos, illetve felhasználási jogok hasznosítását.

(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.

(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.

(5) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltató számára külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult a közszolgálati feladatai ellátásához szükséges felhasználás – így különösen nyilvánossághoz közvetítés – céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó szerzői műveket, valamint azon egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik. A közszolgálati médiaszolgáltató a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szerez.

(6) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyon részét képező, valamint a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltató az Szjt., valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatja fel.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatónak a közszolgálati médiavagyon általa felhasznált elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére az Szjt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

15. § Az Mttv. a következő alcímmel és 100/A. §-sal egészül ki:

„A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati érték mérése

100/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles minden évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző év május 31-ig általános stratégiai tervet készíteni, amelyben azonosítja és értékeli a közszolgálati médiaszolgáltatások minőségének lehetséges fejlesztési irányait és módjait, különös, de nem kizárólagos tekintettel az alábbi szempontokra:

a) nemzetközi és hazai médiapiaci tendenciák,

b) technológiai fejlődés és innováció,

c) a 100/B. § szerinti közszolgálati érték felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó eljárás tapasztalatai,

d) a Közszolgálati Kódex tartalma,

e) a Közszolgálati Testület véleménye,

f) a közszolgálati érték vizsgálatának eredményei,

g) a nézettségi és hallgatottsági, valamint más médiafogyasztási adatok.

(2) Az általános stratégiai terven túlmenően eseti jelleggel, a közszolgálati médiaszolgáltatás szükségleteihez igazodóan a médiaszolgáltatás egyes részkérdései vonatkozásában is készítendők stratégiai tervek a közszolgálati médiaszolgáltató által.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt stratégiai terveknek figyelemmel kell lenniük e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti stratégiai tervek alapul szolgálnak a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap közötti együttműködéshez.”

16. § Az Mttv. a következő 100/B. §-sal egészül ki:

„100/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni.

(2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett.

(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.”

23. § Az Mttv. HARMADIK RÉSZ IV. Fejezete a következő alcímmel és 108/A–B. §-sal egészül ki:

„A közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok

108/A. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap által foglalkoztatottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 108/B. §-ban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap médiatartalom-szolgáltatáshoz valamint hírügynökségi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenysége rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is végzett tevékenység.

(3) A foglalkoztatottak vonatkozásában – a munkakörök sajátosságaira tekintettel – a munkáltató által elrendelt munkavégzés idejének számítása, valamint a munkakör készenléti jellegének megállapítása szempontjából az adott tevékenységre fordított tényleges munkavégzések (munkafázisok) időtartamát kell figyelembe venni.

(4) A foglalkoztatottak vonatkozásában az Mt. 101. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(5) A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

108/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatási, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenységében való részvételre irányuló munkaköröket külön jogszabály határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott személyt kötetlen munkarend szerint kerül foglalkoztatásra. A munkarend jellegét nem érinti a munkakör sajátos jellegéből adódó kötelező rendelkezésre állás vagy a munkáltató által meghatározott időpontban vagy időszakban történő munkavégzés.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötetlen munkarend alkalmazásától a felek munkaszerződésben térhetnek el, a jövőre nézve irányadó megállapodásukkal.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében egy naptári évben munkanaponként átlagosan figyelembe vehető órák számát a munkáltató köteles meghatározni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre a munkahelyen és munkaidőben lehetőséget biztosít.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály által érintett munkakörben foglalkoztatott vonatkozásában a munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, egyúttal közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.”

24. § (1) Az Mttv. 136. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

(2) Az Alap tulajdonában álló saját, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyon ideértve annak hasznosításából és tulajdonjogának átruházásából származó bevételt is – kizárólag törvényben meghatározott célokra használható fel.

(3) Az Alap bevételei különösen: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, annak értékesítéséből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.”

(2) Az Mttv. 136. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja.”

25. § Az Mttv. 137. §-a a következő (3a)–(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Alap által, a 136. § (1) bekezdésében foglalt feladata alapján folyósított, pályázat útján elnyert, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv. 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.

(3b) Az Alap által a 136. § (1) bekezdés alapján pályázat útján elnyert és folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.”

26. § Az Mttv. a következő alcímmel és 137/A–E. §-sal egészül ki:

„Az Alap állami vagyonnal való gazdálkodása

137/A. § (1) Az Alap a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 17. pontjában foglaltak szerinti tulajdonosi joggyakorlója mindazon állami vagyonnak – ide értve az államot megillető szerzői és szomszédos jogi vagyoni jogosultságokat is – (rábízott vagyon),

a) amely esetében törvény a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az Alapot, illetve korábban valamely jogelődjét jelölte ki, továbbá

b) amely a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz, vagy az azt támogató tevékenységhez kapcsolódóan került állami tulajdonba.

(2) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatás ellátásának érdekében jogosult a Magyar Állam nevében gazdasági társaság alapítására, vagy e célból gazdasági társaságban részesedés szerzésére, valamint abban a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására.

(3) A rábízott vagyon elsődleges rendeltetése a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi szolgáltatás, mint közfeladat ellátásának elősegítése.

(4) A vagyongazdálkodás elsődleges célja a vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása a (3) bekezdésben meghatározott közfeladat ellátásának biztosítása érdekében.

(5) Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlására irányuló tevékenysége nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá.

(6) Az Alap az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.

137/B. § (1) Az Alap rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás során az Nvtv.-ben meghatározott rendelkezéseket a (3)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyont saját maga használhatja, azt hasznosíthatja, vagy – törvény eltérő rendelkezése hiányában – tulajdonjogát átruházhatja (értékesítheti). A hasznosításra, vagy a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti vagyont – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hasznosítani, vagy tulajdonjogát átruházni csak nyilvános, kivételesen indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az értékhatár megállapítása során a hasznosítással, értékesítéssel érintett vagyon, vagy vagyonrész, több vagyonelemre vonatkozó jogügylet esetén pedig azok együttes forgalmi értéke az irányadó. Az ingatlanok, továbbá az 5 millió forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó más vagyonelemek esetén a forgalmi érték meghatározására független szakértői vélemény elkészítése szükséges.

(4) A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött hasznosítási szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. A versenyeztetési eljárásban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.

(5) Mellőzhető a versenyeztetés, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet, köztestület,

b) a Magyar Állam, vagy az Alap, külön-külön, vagy együttes többségi tulajdonosi részesedésével működő szervezet,

c) jogszabályban előírt állami, vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet,

d) közszolgálati médiaszolgáltató,

e) külföldi állam, vagy külföldi helyhatóság javára történik, továbbá

f) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

g) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama

ga) ingatlan esetében a 180 napot,

gb) archív anyagra vonatkozó szerződés, vagy felhasználási szerződés esetén a 3 évet,

gc) egyéb esetben pedig a 90 napot nem haladja meg, vagy

h) az Alap gyártási kapacitásának, valamint ehhez kapcsolódóan stúdiójának és eszközeinek hasznosítására irányul.

(6) Mellőzhető a versenyeztetés, ha a tulajdonjog átruházására

a) az (5) bekezdés a)–e) pontja alá tartozó szervezet részére, vagy

b) csere útján vagy

c) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében kerül sor, továbbá

d) a vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása esetén,

e) a vagyonra vonatkozó érvényes vételi jog gyakorlása esetén,

f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása, vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén.

(7) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyonelem nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető, vagy az értékesítésből származó bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és kizárólag ezen eljárással biztosítható a rábízott állami vagyonnal való hatékony gazdálkodás.

(8) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a pályázati felhívás megküldésével – legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(9) Az Alap rábízott vagyonára vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.

(10) Az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott eseten kívül az Alap a vagyongazdálkodási tevékenysége során ingyenesen biztosítja a rábízott vagyon használatát a közszolgálati médiaszolgáltató számára, továbbá ingyenesen nyújtja az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, ideértve a közszolgálati médiaszolgáltató folyamatos működőképességét biztosító szolgáltatásokat is.

(11) A rábízott vagyonba tartozó leselejtezett – ingatlannak nem minősülő – tárgyi eszköz ingyenes átruházása esetén az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

137/C. § (1) A rábízott vagyon hasznosítására, tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;

f) állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

(2) A szerződés megkötését megelőzően a szerződő félnek arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok, írásban, saját kezűleg, vagy – jogi személy esetén – cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell, ennek hiányában a szerződés nem köthető meg. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Amennyiben a rábízott vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, úgy az Alap jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

137/D. § Az Alap – a Médiatanács előzetes jóváhagyásával – és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) megállapodást köthet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának ingyenes, könyv szerinti értéken történő átadásáról. A megállapodás az állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyásával jön létre. Az erre vonatkozó kezdeményezést az Alap és az MNV Zrt. együttesen nyújtja be az állami vagyonért felelős miniszter részére. A megállapodás létrejöttével az érintett vagyon a Vtv. 3. § (1) bekezdése szerinti vagyonnak minősül.

137/E. § (1) Az Alap nyilvántartásában el kell különíteni az Alap saját vagyonának nyilvántartását a rábízott állami vagyon nyilvántartásától. A rábízott vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő – a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett – módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értéken való nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik azon vagyonelemre, amelynek értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg, így különösen az archívumokban őrzött szerzői és szomszédos jogi jogosultságokra.

(3) Az Alap a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló rendelet szerint köteles eleget tenni.

(4) A 137/A. § (3) bekezdésében meghatározott közfeladatra tekintettel a nyilvántartásnak a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat feltüntetését egyedileg nem kell tartalmaznia.”

27. § (1) Az Mttv. 203. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézménytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.”

(4) Az Mttv. 203. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltató, jogelődei, valamint az Alap által megrendelt, bármilyen jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási szerződéssel vagy egyéb megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek szerzői és szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a törvény hatálybalépését megelőzően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei valamelyikét vagy a törvény hatálybalépését követően az Alapot illetik meg vagy illették meg, valamint amelyekre vonatkozóan e törvény hatálybalépését követően a közszolgálati médiaszolgáltató jogelődei szereztek, vagy maga a közszolgálati médiaszolgáltató szerez jogot.”

(5) Az Mttv. 206. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatásért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdése szerinti munkaköröket rendeletben állapítsa meg.”

29. § Az Mttv. „A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok” alcíme a következő 215/A–C. §-sal egészül ki:

„215/A. § (1) A Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság és a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint közszolgálati médiaszolgáltatók a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársasággal történő egyesüléssel megszűnnek. Az egyesülés végrehajtásához szükséges tulajdonosi döntéseket – az Mttv. 91. § b) pontjában foglaltaktól eltérően – a Közalapítvány jogosult és köteles legkésőbb 2015. március 31-ig meghozni. Az Országgyűlés köteles az egyesüléssel összefüggésben a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratát módosítani. A Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság neve az egyesülést követően Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságra módosul.

(2) A Közszolgálati Közalapítvány az egyesülésről egy ülésen határoz. Az egyesülés cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében szükséges további intézkedéseket a Duna Televízió Zárkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság a Közszolgálati Közalapítvánnyal, az Alappal és az egyesüléssel érintett további társaságokkal együttműködésben köteles megtenni annak érdekében, hogy az átalakulás időpontja 2015. július 1. napjával következzen be.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságok egyesülése vonatkozásában a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az alábbi eltérésekkel alkalmazandó:

a) az Átv. 9. §-ában, 10. § (2)–(4) bekezdésében és 14. § (5) bekezdésében, a Ptk. 3:40. §-ában, valamint a Ctv. 57. § (1a) és (5) bekezdésében és 1. Melléklet III. 5. pontjában foglalt szabályok nem alkalmazandók;

b) a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése akként alkalmazandó, hogy nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének;

c) a Ctv. 57. § (1) bekezdése akként alkalmazandó, hogy a kérelem elbírálására nyitva álló határidő tíz munkanap.

215/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vagyona – a funkcionális feladathoz kötődő vagyon kivételével – a jelen törvény alapján ellenérték nélkül az állam tulajdonába és az Alap tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. A tulajdonjog átadásáról, valamint az azzal kapcsolatos további feladatok végrehajtásáról a beolvadást követően létrejött Duna Médiaszolgáltató Zrt. és az Alap átadás-átvételi megállapodást köt, amelyben megállapodnak az átvett vagyonhoz kapcsolódó jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek átruházásában is. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató és jogelődei által ajánlatkérőként e törvény hatálybalépése előtt megindított, és még folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek – a közszolgálati médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával – átszállnak az Alapra.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében funkcionális feladathoz kötődő vagyonnak minősül a közszolgálati médiaszolgáltató belső munkamegosztása során kialakított szervezeti egységek által ellátott társasági működést, azaz az intézmény-fenntartási, illetve belső igazgatási feladatok ellátását szolgáló vagyon, így különösen a humánerőforrás gazdálkodási, költségvetés gazdálkodási, pénzügyi, jogi, kommunikációs ellenőrzési, koordinációs, továbbá a saját szervi működést szolgáló informatikai feladatok tárgyi, műszaki feltételeit szolgáló vagyon. Ezen vagyon pontos körének meghatározására közszolgálati médiaszolgáltató javaslata alapján a Közalapítvány jogosult és köteles.

(3) Az érintett vagyon tulajdonjoga a jelen törvény alapján, a megállapodás létrejöttének napján száll át a magyar államra. A vagyonátadás illetékmentes. Az állam részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi CVII. törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett követelések vonatkozásában – a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül megindult felszámolási eljárásban – az átvett vagyon erejéig az Alap kezesként felel.

215/C. § A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap érintett munkavállalóinak munkaszerződéseit módosítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a 108/B. §-ban foglalt előírásoknak. A módosításra irányuló tárgyalásokat 2015. március 31-ig le kell zárni. Amennyiben a felek a munkaszerződések módosítása tárgyában ezen időpontig nem tudnak megállapodni, akkor a munkaszerződésekre 2015. április 1. napjától megfelelően alkalmazni kell a 108/B. §-ban foglaltakat.”

31. § Hatályát veszti az Mttv. 36. § (6) bekezdése, 73. § (5) bekezdése, valamint a 136. § (17) bekezdése.

32. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 120. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

„p) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság által a médiatartalmak elkészítéséhez szükséges technikai eszközök és szolgáltatások beszerzésére.”