2013. évi XXXVII. törvény — mi változott? 2026. január 1.

3/C. § (1) Az információ eltérő célra való felhasználására vonatkozó, a 15. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., a II/B., a II/C., az V/B., az V/D., valamint az V/F. Fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak.

(4) A 15. § (3a) és (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések a II/A., a II/B., a II/C., az V/B., az V/D., valamint az V/F. Fejezetben meghatározott információ esetén is alkalmazandóak.

3/D. § (1) Az e törvény alapján az Európai Unió tagállamaival folytatott információcsere tekintetében alkalmazni kell a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 13. cikkében, a 14. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15. cikkében meghatározottakat, azzal, hogy az érintettek számára biztosított jogok az Air. és az Art. rendelkezései szerint gyakorolhatóak.

(2) A II/A. fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, a II/B. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, az V/F. Fejezete szerinti adótervezésben közreműködő, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a személyes adatok kezelése céljából – az általános adatvédelmi rendelet szerinti – önálló adatkezelőnek minősül.

(3) A II/A. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, a II/B. Fejezet szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, az V/B. fejezet szerinti Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint az V/F. fejezet szerinti adótervezésben közreműködő írásban, vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus úton

- 15. életbiztosítási szerződésből származó jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott, a természetes személy halála esetére vállalt kötelezettségre vonatkozó személybiztosítás, kivéve az 1. melléklet I. pontja szerinti adatszolgáltatás hatálya alá tartozó, Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést, ide nem értve az Európai Unió információcserével kapcsolatos egyéb kötelező jogi aktusának hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelmet;

- 20. nem letéti jellegű osztalékbevétel: olyan osztalék vagy egyéb, a kifizető illetősége szerinti tagállamban osztaléknak minősülő jövedelem, amelyet nem Letétkezelői Számlára utaltak át, vagy fizettek be;

- 5. Automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: tagállam) vagy a digitális platformokról származó jövedelemre vonatkozó automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2025. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében meghatározott állam (a továbbiakban: más állam) hatáskörrel rendelkező hatóságával;

- 5a. Azonosítási szolgáltatás: az 5. melléklet I/C/10. pontja szerinti szolgáltatás;

- 9a. Hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának vagy a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti, Magyarország vonatkozásában hatályos többoldalú Megállapodással rendelkező államnak hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

(3b) A II/B. fejezet alkalmazásában:

- 1. Adatszolgáltatási időszak: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a 6. melléklet II. pontja alapján adatot szolgáltatnak;

- 2. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet IV/B/3. pontja szerinti kriptoeszköz-szolgáltató;

- 3. Adatszolgáltatásra nem kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet I/C–H. pontja szerinti kriptoeszköz-szolgáltató;

- 4. Adóazonosító szám: a 6. melléklet IV/F/7. pontja szerinti szám;

- 5. Automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2025. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében meghatározott államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése egy tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

- 6. Azonosítási szolgáltatás: a 6. melléklet IV/F/8. pontja szerinti szolgáltatás;

- 7. Átutalás: a 6. melléklet IV/C/4. pontja szerinti ügylet;

- 8. Átváltási ügylet: a 6. melléklet IV/C/2. pontja szerinti ügylet;

- 9. Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület): a 6. melléklet IV/F/6. pontja szerinti állam vagy terület;

- 10. Ellenőrzést gyakorló személy: a 6. melléklet IV/D/9. pontja szerinti személy;

- 11. Fiat pénz: a 6. melléklet IV/C/5. pontja szerinti pénznem;

- 12. Fióktelep: a 6. melléklet IV/F/4. pontja szerinti intézmény;

- 13. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: a 6. melléklet IV/F/5. pontja szerinti megállapodás;

- 14. Jelentendő felhasználó: a 6. melléklet IV/D/1. pontja szerinti személy;

- 15. Jelentendő kriptoeszköz: Központi banki digitális fizetőeszköztől, Elektronikus pénztől és olyan Kriptoeszközöktől eltérő kriptoeszköz, amely esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megfelelően megállapította, hogy nem használható fizetési vagy befektetési célokra;

- 16. Jelentendő lakossági fizetési művelet: a 6. melléklet IV/C/3. pontja szerinti művelet;

- 17. Jelentendő személy: a 6. melléklet IV/D/7. pontja szerinti személy;

- 18. Jelentendő ügylet: a 6. melléklet IV/C/1. pontja szerinti ügylet;

- 19. Kriptoeszköz: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk (1) bekezdés 5. pontja szerinti Kriptoeszköz;

- 20. Kriptoeszköz-szolgáltatás: a 6. melléklet IV/B/4. pontja szerinti szolgáltatás;

- 21. Kriptoeszköz-szolgáltató: a 6. melléklet IV/B/1. pontja szerinti szolgáltató;

- 22. Kriptoeszköz-üzemeltető: a 6. melléklet IV/B/2. pontja szerinti szolgáltató;

- 23. Megosztott főkönyvi cím: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett megosztott főkönyvi cím;

- 24. Pénzügyi intézmény: a 6. melléklet IV/E/2. pontja szerinti intézmény;

- 25. Szervezet: a 6. melléklet IV/F/2. pontja szerinti szervezet.

(3c) A II/C. fejezet alkalmazásában:

- 1. Adatszolgáltatással érintett adóév: az az adóév, amelyre a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás vonatkozik;

- 2. Automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése egy tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;

- 3. Általános rész: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon része, amely általános információkat tartalmaz a Multinacionális vállalatcsoport egészéről, beleértve annak szervezeti felépítését és a kiegészítő adó szabályok összegzését, a 7. melléklet 1. pontjának megfelelően;

- 4. Joghatósági rész: a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon része, amely az elismert jövedelem-hozzászámítási szabálynak, az elismert aluladóztatott kifizetések szabályának és az elismert belföldi kiegészítő adónak a Multinacionális vállalatcsoport illetősége szerinti egyes államok tekintetében történő részletes alkalmazásáról tartalmaz információkat, a 7. melléklet 2. és 3. pontjának megfelelően;

- 5. Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás: a végső anyavállalat, adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, kijelölt helyi szervezet vagy csoporttag által benyújtott adatszolgáltatás;

- 6. Kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító állam: az az állam, amely az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaz;

- 7. Végrehajtó állam: az az állam, amely az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt vagy elismert aluladóztatott kifizetések szabályát, vagy mindkettőt alkalmazza.;

(3d) A (3c) bekezdésben meg nem határozott fogalmak jelentése a II/C. fejezet alkalmazásában – amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik – megegyezik azzal a jelentéssel, amely a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Minimumadó tv.) szerepel.

- 14. ügyfél: az olyan adótervezésben közreműködő vagy érintett adózó, amely valamely, az ügyvédi szakmai titoktartás hatálya alá tartozó adótervezésben közreműködő általi szolgáltatásokban – különösen segítségnyújtásban, tanácsadásban vagy iránymutatásban – részesül egy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukcióhoz kapcsolódóan.

- m) ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából Azonosítási szolgáltatáson keresztül közvetlenül erősíti meg az Értékesítő személyazonosságát és illetőségét, az Azonosítási szolgáltatás azonosítója és az azt kiadó tagállam vagy más állam, és a más állam által kiadott egyéb Adóazonosító szám; ebben az esetben a c)–g) pontokban említett információkat nem szükséges közölni az Azonosítási szolgáltatás azonosítóját kiadó tagállammal vagy más állammal.

### II/B. Fejezet — A KRIPTOESZKÖZÖKET ÉRINTŐ ADATSZOLGÁLTATÁS, ÁTVILÁGÍTÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE EGYES SZABÁLYAIRÓL

21/J. § (1) A 6. melléklet I/A/1. pontjában meghatározott, továbbá az I/A/2. pont a)–d) alpontja szerinti, valamint a 6. melléklet I/B. pontja szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (7) bekezdésben meghatározott adattartalommal elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság által előírt formátumban bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető a 6. melléklet I/A/2. pont a)–d) alpontja szerinti feltételeket Magyarországon és más tagállamban is teljesíti, bejelentési kötelezettsége akkor keletkezik Magyarországon, ha a 6. melléklet I/C–F. és H. pontja alapján nem mentesül az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség magyarországi teljesítése alól, illetve ha a 6. melléklet I/G. pontja alapján Magyarországot választja. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető a 6. melléklet I/G. pontja alapján nem Magyarországot választja, e választásáról a választástól számított 15 napon belül, de legkésőbb az adatszolgáltatással érintett időszak vége előtt értesíti az állami adó- és vámhatóságot az állam adó- és vámhatóság által előírt formátumban.

(3) A 6. melléklet I/A/1. pontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 6. melléklet II. és III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét Magyarországon teljesíti.

(4) A 6. melléklet I/A/2. pont a)–d) alpontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az állami adó- és vámhatóság által előírt formátumban az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton bejelenti, hogy a 6. melléklet II–III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét Magyarországon, más tagállamban vagy más államban teljesíti.

(5) A 6. melléklet I/B. pontjában meghatározott Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 6. melléklet II. és III. pontjában meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét Magyarországon teljesíti.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek, valamint a 6. melléklet I/B. pontja alapján Magyarországon Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető részére az állami adó- és vámhatóság egyedi azonosító számot és adószámot állapít meg. Az állami adó- és vámhatóság az egyedi azonosító számról elektronikus úton valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát értesíti. Ez a rendelkezés a 6. melléklet IV/B/1. pontja szerinti Kriptoeszköz-szolgáltatóra nem alkalmazható.

(7) A 6. melléklet I/A/1. pontjában meghatározott, továbbá az I/A/2. pont a)–d) alpontja szerinti, valamint a 6. melléklet I/B. pontja szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az (1) bekezdése szerinti bejelentést a következő adattartalommal teljesíti:

- a) név;

- b) postai cím;

- c) elektronikus levelezési cím;

- d) honlap címe;

- e) Adóazonosító szám;

- f) a Jelentendő felhasználó 6. melléklet III/A–B. pontja alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam vagy más állam feltüntetése;

- g) a 6. melléklet I/C–F., valamint I/H. pontja szerinti Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) feltüntetése, ha az alkalmazandó.

(8) A (7) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a változást követő 15 napon belül elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság által előírt formátumban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

21/K. § A 6. melléklet I/C–H. pontja szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz üzemeltető mentesül a 21/J. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól, ha a 6. melléklet II. és III. pontja szerinti adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét más tagállamban teljesíti.

21/L. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 6. melléklet III. pontjában meghatározott átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét a 6. melléklet II/D. pontjában meghatározott határidőben a 6. melléklet II/B. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak az (1) bekezdés alapján nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő határidőben nullás tartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatósághoz.

21/M. § (1) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő kilenc hónapon belül közli az Európai Unió érintett tagállamának vagy más államnak hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keret alapján történő automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:

- a) a Jelentendő felhasználó neve, címe, illetőség szerinti állama vagy államai, Adóazonosító száma vagy számai, magánszemély esetében születési helye és ideje;

- b) a 6. melléklet III. pontjában meghatározott átvilágítási eljárások alapján egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló személlyel rendelkező szervezetnél a Szervezet neve, címe, illetőség szerinti állama vagy államai, Adóazonosító száma vagy számai;

- c) a b) pont szerinti Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló Jelentendő személy neve, címe, illetőség szerinti állama vagy államai, adóazonosító száma vagy számai, születési helye és ideje, valamint az a feladatkör vagy azok a feladatkörök, amely vagy amelyek alapján a Jelentendő személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősül;

- d) az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe, Adóazonosító száma és – ha rendelkezésre áll – a 21/J. § (6) bekezdése alapján kiadott egyedi azonosító száma és globális jogalany-azonosítója;

- e) a Jelentendő kriptoeszköz minden olyan típusa esetében, amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az adott adatszolgáltatási időszakban Jelentendő ügyletet hajtott végre, amely

- ea) a Jelentendő kriptoeszköz típusának teljes neve;

- eb) a Fiat pénz ellenében történő vételnél a kifizetett teljes bruttó összeg, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

- ec) a Fiat pénz ellenében történő eladásnál a kapott teljes bruttó összeg, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

- ed) az egyéb Jelentendő kriptoeszközökért történő vásárlások tekintetében a teljes valós piaci érték, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

- ee) az egyéb Jelentendő kriptoeszközökért történő eladások tekintetében a teljes valós piaci érték, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

- ef) a Jelentendő lakossági fizetési műveletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma;

- eg) a Jelentendő felhasználó részére történő, az eb) és ed) alpont alá nem tartozó Átutalások tekintetében a Jelentendő ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma az átutalás típusa szerinti bontásban, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára az ismert;

- eh) a Jelentendő felhasználó által indított, az ec), ee) és ef) alpont alá nem tartozó Átutalások tekintetében a Jelentendő ügyletek teljes valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma, az ilyen ügyletek az átutalás típusa szerinti bontásban, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára az ismert; és

- ei) az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által az (EU) 2023/1114 rendeletben meghatározott olyan megosztott főkönyvi címekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma összesen, amelyekről nem ismert, hogy virtuális kriptoeszköz-szolgáltatóhoz vagy Pénzügyi intézményhez kapcsolódnak.

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjának rendelkezéseitől eltérően, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a Jelentendő személy azonosítását és adóügyi illetőségének megállapítását közvetlenül a 6. melléklet IV/F/8. pontjában meghatározott Azonosítási szolgáltatáson keresztül folytatja le, az állami adó- és vámhatóság a Jelentendő személy tekintetében az Azonosítási szolgáltatás azonosítóját kiadó tagállammal a következő információkat közli:

- a) név,

- b) az Azonosítási szolgáltatás azonosítója,

- c) a kibocsátó tagállam vagy más állam megnevezése, valamint

- d) az a feladatkör vagy azok feladatkörök, amely vagy amelyek alapján a Jelentendő személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősül.

(4) A (2) bekezdés e) pont eb) és ec) alpontjának alkalmazásában a kifizetett vagy kapott összeget abban a Fiat pénzben kell feltüntetni, amelyben azt kifizették vagy megkapták. Ha az összegeket többféle Fiat pénzben fizették ki vagy kapták meg, azokat egyetlen Fiat pénznemben kell feltüntetni, az egyes Jelentendő ügyletek időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által következetesen alkalmazott módon átváltva.

(5) A (2) bekezdés e) pont ed)–ei) alpontjának alkalmazásában a valós piaci értéket egyetlen Fiat pénzben kell megállapítani és közölni, az egyes Jelentendő ügyletek időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által következetesen alkalmazott módon értékelve.

(6) A közölt információk között fel kell tüntetni, hogy az egyes összegek milyen Fiat pénzben szerepelnek.

(7) Az állami adó- és vámhatóság az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben bizonyítékként felhasználhatja.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az e §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az Európai Unió tagállamába továbbított információt egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.

(9) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat.

(10) Az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi azon joghatóságok listáját, amelyekkel Magyarországnak Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodása van.

21/N. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az átvilágítással és adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi intézkedéséről és ezek alapjául szolgáló információról nyilvántartást vezet és az ezzel kapcsolatos dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 6. melléklet II/D. pontjában meghatározott határidejétől számított tíz évig megőrzi.

(2) A Kriptoeszköz-szolgáltatók működését az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyező magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyező határozat kiadásakor elektronikus úton tájékoztatásul, továbbá évente legkésőbb december 31. napjáig a korábban és a tárgyévben engedélyezett és élő engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók teljes jegyzékét megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. A szolgáltató engedélyének visszavonásáról, az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyező magyar hatáskörrel rendelkező hatóság a visszavonással egyidejűleg tájékoztatást ad az állami adó- és vámhatóság részére.

(3) Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 21/J. § (1)–(5) és (8) bekezdése, valamint a 21/L. § szerinti bejelentési, változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formában és módon teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

21/O. § Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 6. melléklet III. pontja alapján beszerzendő információk közlésére vonatkozó második sikertelen felhívása után, az eredeti adatkéréstől számított 60 nap elteltével a Kriptoeszköz-felhasználó részére a Jelentendő ügylet végrehajtását megtagadja.

21/P. § (1) Az állami adó- és vámhatóság indokolt kérelemben kérheti az Európai Bizottságtól az Európai Unión kívüli más állammal kötött, e fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő, Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás egyenértékűségének vizsgálatát.

(2) Az egyenértékűségi vizsgálat során az állami adó- és vámhatóság együttműködik az Európai Bizottsággal.

21/Q. § (1) A 21/J. § (1)–(5) és (8) bekezdése szerinti bejelentési, változásbejelentési, a 21/L. § szerinti adatszolgáltatási és bejelentési, valamint a 21/N. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra kötelezettet jogsértésenként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

21/R. § (1) Az állami adó- és vámhatóság törli az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltetőt a nyilvántartásából,

- a) ha annak értesítése alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető már nem rendelkezik európai uniós illetőségű Jelentendő felhasználóval;

- b) ha az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető tevékenysége megszűnt;

- c) ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető már nem felel meg a 6. melléklet IV/B/2. pontjában meghatározott feltételeknek;

- d) a (3) bekezdésben foglaltak fennállása esetén.

(2) Ha európai uniós illetőségű Jelentendő felhasználókkal rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető az e fejezet szerinti kötelezettségeinek teljesítésére bejelentési kötelezettségének elmulasztásával egyik tagállamot sem választotta, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltető bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy a (3) bekezdés alapján az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásból törli, a 21/E. § (4)–(12) bekezdései megfelelően alkalmazandók.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülő Kriptoeszköz-üzemeltetőt a 6. melléklet II. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére történő második eredménytelen felhívás utáni 90 nap elteltével törli a nyilvántartásából. Az állami adó- és vámhatóság a Kriptoeszköz-üzemeltetőt annak ismételt bejelentése alapján akkor veszi nyilvántartásba, ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése valószínűsíthető, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségek teljesítését is.

### II/C. Fejezet — A GLOBÁLIS MINIMUM-ADÓSZINTET BIZTOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ ADÓKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ BENYÚJTÁSI SZABÁLYOK ÉS FORMANYOMTATVÁNY

21/S. § (1) A Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesítő csoporttag azonosítja a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban a releváns részeket és azokat az érintett államokat, amelyek részére az információkat a 21/T. §-ban foglaltaknak megfelelően továbbítani kell.

(2) Ha valamely nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy olyan közös vállalkozásban vagy valamely közös vállalkozás olyan kapcsolt vállalkozásában, amely Magyarországtól eltérő tagállamban tartozik elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá, akkor az ilyen nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formanyomtatványt kell használnia a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése céljából.

21/T. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a Minimumadó tv. 44. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az e Fejezet, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon teljesíti az állami adó- és vámhatóság részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a Minimumadó tv. 44. § (2) bekezdése szerint a végső anyavállalat, illetve az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag által teljesített, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás szerinti információkat, automatikus információcsere útján az alábbiak szerint közli:

- a) a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás 7. melléklet szerinti Általános részét azzal a Végrehajtó állammal, ahol a Multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata vagy a csoporttagjai illetőséggel rendelkeznek;

- b) a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás 7. melléklet szerinti Általános részét a 7. melléklet 1.4 pontja szerinti információk magas szintű összefoglalója kivételével azon Kizárólag elismert belföldi kiegészítő adót megállapító államokkal,

- ba) ahol a Multinacionális vállalatcsoport csoporttagjai illetőséggel rendelkeznek;

- bb) ahol a Multinacionális vállalatcsoport közös vállalkozása vagy közös vállalkozáscsoportjának tagja illetőséggel rendelkezik, ha az elismert belföldi kiegészítő adót az adott államban illetőséggel rendelkező közös vállalkozásokra vonatkozóan írják elő;

- bc) ahol a Multinacionális vállalatcsoport valamely illetőség nélküli csoporttagjának vagy illetőség nélküli közös vállalkozásának elismert belföldi kiegészítő adókötelezettsége keletkezik;

- c) a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás egy vagy több Joghatósági részét azon államokkal, amelyek OECD modell szabályok szerinti adóztatási joggal rendelkeznek, ideértve az elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó államokat is, azon államok tekintetében, amelyekre az említett Joghatósági részek vonatkoznak.

(4) A (3) bekezdés c) pontjától eltérően, az állami adó- és vámhatóság azon az aluladóztatott kifizetések szabályát alkalmazó joghatóságok részére, ahol az adott államra jutó UTPR százalékos arány nulla, csak a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás azon részét küldi meg, amely az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hozzárendeléséről tartalmaz információkat az adott joghatóság tekintetében, a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás 7. melléklet 3.4.3. pontja szerinti kivonatnak megfelelően. Az állami adó- és vámhatóság a végső anyavállalat helye szerinti Végrehajtó állam részére az összes Joghatósági részt megküldi.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés alapján kapott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást az adott Adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozó adatszolgáltatási határidőtől számított 3 hónapon belül továbbítja.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatási határidő után kapott, Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a beérkezés napjától számított 3 hónapon belül továbbítja.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a (3)–(6) bekezdésben meghatározott információkat automatikus információcsere keretében egységes számítógépesített formátum használatával továbbítja.

(8) A Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás részletes adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

21/U. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti információcsere keretében küldött és beérkezett adatokhoz adópolitikai célú gazdasági és statisztikai elemzés céljából hozzáférést biztosít az adópolitikáért felelős miniszter részére.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az e fejezet szerinti automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat.

21/V. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság okkal feltételezi, hogy az Európai Unió másik tagállama vagy más állam területén található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag által benyújtott Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő nyilvánvaló hibák helyesbítést igényelnek, erről haladéktalanul értesíti az Európai Unió másik tagállama vagy más állam illetékes hatóságát.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság egyetért az Európai Unió valamely tagállama vagy más állam illetékes hatóságától kapott Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő nyilvánvaló hibák helyesbítéséről szóló értesítéssel, haladéktalanul intézkedik a helyesbített adatszolgáltatás beszerzéséről. Az állami adó- és vámhatóság a helyesbített adatszolgáltatást haladéktalanul közli minden érintett illetékes hatósággal.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság felé belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet arról szolgáltat adatot, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást az Európai Unió egy másik tagállamában vagy más államban található végső anyavállalat vagy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag nyújtja be, de a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbítására határidőn belül nem került sor, az állami adó- és vámhatóság e tényről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező másik hatóságot.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság értesítést kap az Európai Unió valamely tagállama vagy más állam illetékes hatóságától arról, hogy a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbítására határidőn belül nem került sor, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megállapítja ennek okát, és erről – szükség szerint a Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban szereplő információk továbbításának várható időpontjára is kiterjedően – az értesítés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja az illetékes hatóságot. Az állami adó- és vámhatóság az elmaradt információt az értesítés kézhezvételének napjától számított 3 hónapon belül továbbítja.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 21/S. § (2) bekezdésben foglalt nagyméretű belföldi vállalatcsoportok e törvény szerinti Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatására is.

43/E. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A–43/C. § szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét, a Nem jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

43/I. § (1) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő, a (2) bekezdés 9–12. pontjai esetében a 2026. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.

- 9. az, hogy rendelkezésre bocsátottak-e érvényes nyilatkozatot minden egyes Számlatulajdonos esetében;

- 10. azok a feladatkörök, amelyek alapján a Jogalany Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősülő Jelentendő Személy a Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személynek minősül, valamint az, hogy rendelkezésre bocsátottak-e érvényes nyilatkozatot minden ilyen, Jelentendő Személy esetében;

- 11. a számla típusa, valamint az, hogy a számla Meglévő számla vagy Új számla, továbbá, hogy a számla közös számla, feltüntetve a közös Számlatulajdonosok számát is; valamint

- 12. jogi megállapodásnak minősülő Befektetési Jogalanyban tartott Tőkerészesedés esetén azok a feladatkörök, amelyek alapján a Jelentendő Személy Tőkerészesedés-tulajdonos.

43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét – ha az lehetséges – elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

43/R. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti.

(3) A 43/U. § szerinti adatszolgáltatásra kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti.

45/R. § (1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a 21/J. § szerinti bejelentési kötelezettségét első alkalommal a 21/J. § hatálybalépését követő 45. napig teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a 21/M. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét először 2027. szeptember 30-ig teljesíti.

(3) E törvény alkalmazásában az állami adó- és vámhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet vagy természetes személy a jelentendő szervezet vagy természetes személy részére az illetőség szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számot közli az állami adó- és vámhatósággal, ha annak közlését e törvény előírja. Az állami adó- és vámhatóság az így rendelkezésére álló adóazonosító számot az e törvény által meghatározott, más tagállam felé irányuló információcsere során közli a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

45/U. § Az 1. melléklet I/A/1. pont b) alpontja és I/A/6a. pontja szerinti rendelkezésektől eltérően a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által 2025. december 31-étől vezetett valamennyi Jelentendő Pénzügyi Számla és az ezen időpontot követő második adóévvel záruló adatszolgáltatási időszakok tekintetében csak akkor kell adatot szolgáltatni azon feladatkörre vonatkozóan, amely révén az egyes Jelentendő Személyek a Jogalanyban Ellenőrzést gyakorló személynek vagy Tőkerészesedés-tulajdonosnak minősülnek, ha ezek az információk rendelkezésre állnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által elektronikusan lekérdezhető adatok között.

A. A C–F. pontban foglaltakra is figyelemmel, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény valamennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával kapcsolatban a következő adatokat jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz:

1. a) Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, az illetősége szerinti tagállama vagy más állama, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), annak feltüntetése, hogy a számlatulajdonos benyújtott-e érvényes nyilatkozatot, továbbá magánszemély esetében születési helye és ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;

b) számlatulajdonos Jogalany esetében – ha az V., a VI. és a VII. pontnak megfelelő átvilágítási eljárás eredményeként az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Jelentendő Személynek minősül – a Jogalany neve, címe, az illetősége szerinti tagállama vagy más állama, és (ha ilyen van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület, továbbá adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), valamint a Jelentendő Személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam vagy más állam, az adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik), születési helye és ideje, az Ellenőrzést gyakorló személy típusa, továbbá annak feltüntetése, hogy a Jelentendő Személyek esetében benyújtottak-e érvényes nyilatkozatot;

c) közös számla esetében ennek feltüntetése és a számlatulajdonosok száma.

2. a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító), a számlaszám (vagy azonosító) típusa, a számla típusa, valamint annak feltüntetése, hogy a számla Meglévő vagy Új számla;

6a. Jogi megállapodásnak minősülő Befektetési Jogalanyban fennálló Tőkerészesedés esetén az a feladatkör, amely alapján a Jelentendő Személy Tőkerészesedés-tulajdonos; és

C. Az A/1. ponttól eltérően, a Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek és nincs olyan jogszabály, amely ezen információk beszerzését írja elő. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azonban megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, és minden esetben, amikor a magyar Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások szerint aktualizálnia kell a Meglévő Számlára vonatkozó információkat, a Meglévő Számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó információt.

F. Az A/5. pont b) alpontjától eltérően, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy egyértelműen meghatározott számlacsoport tekintetében másként nem dönt, a Pénzügyi Eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről nem kell adatot szolgáltatni, ha a Pénzügyi Eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a II/B. Fejezetben, valamint a 6. mellékletben meghatározottak alapján adatot szolgáltat.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosításaA Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett és kezelt adatokat veheti figyelembe, ha az ilyen eljárások összhangban vannak az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseivel. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem köteles az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseivel összhangban lévő, Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat alkalmazni, akkor az Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából alapvetően hasonló eljárásokat kell alkalmaznia.

Aa. Nyilatkozat ideiglenes hiányaHa a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy Új Számla tekintetében nem tudja beszerezni a nyilatkozatot a számlanyitás adóévére vonatkozó átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez, akkor a nyilatkozat beszerzéséig és ellenőrzéséig a Meglévő Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazza.

5. Betéti Intézmény: olyan Jogalany, amely

a) szokásos banki vagy hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad; vagy

b) az ügyfelek javára Elektronikus pénzt vagy Központi banki digitális fizetőeszközöket tart.

a) amely üzleti tevékenységét az ügyfelei részére vagy azok megbízásából folytatott, elsősorban az alábbi tevékenységek vagy műveletek jelentik:aa) pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal való kereskedés, vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;ab) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagyac) megbízás alapján Pénzügyi Eszközbe, pénzeszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való egyéb befektetés, illetve azok nyilvántartása vagy kezelése; vagy

b) amelynek a bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi Eszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Jogalany olyan Jogalany irányítása alatt áll, amely Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott biztosító Társaság vagy az A/6. pont a) alpontban említett Befektetési Jogalany.

Egy Jogalany üzleti tevékenységét akkor alkotja az A/6. pont a) alpontjában említett tevékenység, illetve az A/6. pont b) alpontjának alkalmazásában egy Jogalany bruttó bevétele akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből, ha a Jogalanynak az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebb időszak alatt keletkező bruttó bevételének legalább az 50%-át teszi ki:ba) a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző adóév december 31-ével záruló hároméves időszak; vagybb) a Jogalany fennállásának időtartama.

Az A/6. a) pont ac) alpontjának alkalmazásában a megbízás alapján Pénzügyi Eszközbe, pénzeszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való egyéb befektetés vagy azok nyilvántartása vagy kezelése nem tartalmazza az Átváltási ügyletek ügyfelek számára vagy nevében történő teljesítésére irányuló szolgáltatásokat. A Befektetési Jogalany fogalma nem tartalmazza a D/8. pont d)–g) alpontban foglalt bármely feltételnek megfelelő Aktív Nem Pénzügyi Jogalanyt.

Jelen alpontban foglaltakat a pénzügyi intézménynek az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt fogalommeghatározásával összhangban kell értelmezni.

7. Pénzügyi Eszköz: értékpapír [ideértve: részvény; tulajdonjogot megtestesítő részesedés vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett társulásban vagy vagyonkezelői szervezetben (trust); váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok], a társulásokban fennálló részesedés, az árutőzsdei ügylet, a swapügylet (ideértve: kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázisswap-ügylet, felső és alsó kamathatár ügylet, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügylet és egyéb hasonló megállapodás), a Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés, továbbá az értékpapírban, a Jelentendő kriptoeszközben, társulásokban, árutőzsdei ügyletben, csereügyletben, illetve Biztosítási vagy Járadékbiztosítási Szerződésekben fennálló érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket, opciókat is). A Pénzügyi Eszköz fogalma nem tartalmazza az ingatlanban fennálló, nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. Meghatározott biztosító Társaság: olyan Jogalany, amely biztosítóként (vagy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

9. Elektronikus pénz vagy E-pénz bármely termék, amely:

a) egyetlen Fiat pénz digitális megjelenítése;

b) fizetési műveletek teljesítése céljából pénzeszközök átvételekor bocsátják ki;

c) a kibocsátóval szembeni, ugyanabban a Fiat pénzben denominált követelés képviseli;

d) a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként elfogadja; és

e) a kibocsátóra vonatkozó szabályozási követelmények értelmében a termék tulajdonosának kérésére bármikor névértéken visszaváltható ugyanarra a Fiat pénzre.

Az Elektronikus pénz vagy E-pénz fogalma nem tartalmazza azokat a termékeket, amelyeket kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék egy ügyfél számára, annak utasításai alapján egy másik személy részére történő pénzátutalást. Egy termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítésére hoztak létre, ha az átutaló Jogalany szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket az átutalás lehetővé tételére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

10. Fiat pénz: egy joghatóságnak az általa, vagy kijelölt Központi Bankja vagy monetáris hatósága által kibocsátott hivatalos pénzneme, amelyet fizikai bankjegyek vagy pénzérmék, vagy különböző digitális formákban megjelenő pénz képvisel, ideértve a banki tartalékokat és a Központi banki digitális fizetőeszközöket. A fogalom magában foglalja emellett a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket is (Elektronikus pénz).

11. Központi banki digitális fizetőeszköz: Központi Bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott digitális Fiat pénz.

12. Kriptoeszköz: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikk (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott Kriptoeszköz.

13. Jelentendő kriptoeszköz: olyan Kriptoeszköz, amely nem Központi banki digitális fizetőeszköz, nem Elektronikus pénz és nem olyan Kriptoeszköz, amely esetében az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapította, hogy nem használható fizetési vagy befektetési célokra.

14. Átváltási ügylet:

a) a Jelentendő kriptoeszköz és Fiat pénz közötti átváltás; és

b) a Jelentendő kriptoeszközök egy vagy több formája közötti átváltás.

a) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank, kivéve:aa) azon kifizetés tekintetében, amely alapját a Meghatározott biztosító Társaság, a Letétkezelő Intézmény, vagy a Betéti Intézmény által folytatott kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből származó kötelezettség képezi; vagyab) a Központi banki digitális fizetőeszköz olyan Számlatulajdonos számára történő vezetésével kapcsolatos tevékenység viszonylatában, amely nem Pénzügyi Intézmény, Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank.

2. Betéti Számla: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, illetve olyan számla, amit betéti igazolás, letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló, Betéti Intézmény által kiállított instrumentum igazol. Betéti Számlának minősül továbbá

a) az a számla, amelyet biztosító társaság valamely összeget garantáló befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart fenn az ügyfél számára;

b) az ügyfél javára tartott Elektronikus pénzt jelképező számla vagy névleges számla; és

c) az a számla, amelyen az ügyfél javára egy vagy több Központi banki digitális fizetőeszközt tartanak.

a) Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla, vagy, ha a számla kizárólag az e törvény 2026. január 1-jén hatályba lépő módosításai alapján minősül Pénzügyi Számlának, a 2025. december 31-én már meglévő Pénzügyi Számla; továbbá;

b) a Számlatulajdonos bármely Pénzügyi Számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, ha:ba) a Számlatulajdonosnak ugyanannál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél (vagy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanyánál már van olyan Pénzügyi Számlája, amely az a) pont alapján Meglévő Számlának minősül;bb) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (illetve ennek magyarországi Kapcsolt Jogalanya) mind a VII/A. pontban meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind a Pénzügyi Számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi Számlaként kezeli mindkét fent említett Pénzügyi Számlát és a Számlatulajdonos valamennyi, a b) pont értelmében Meglévő Számlának minősülő Pénzügyi Számláját;bc) olyan Pénzügyi Számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az a) pont szerinti Meglévő Számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások követelményeinek; ésbd) a Pénzügyi Számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az e melléklet alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10. Új Számla: Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés adóévének első napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, vagy, ha a számla kizárólag az e törvény 2026. január 1-jén hatályba lépő módosításai alapján minősül Pénzügyi Számlának, a 2026. január 1-jével vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla.

ee) társaság alapítása vagy tőkeemelése, feltéve, hogy a számla megfelel a következő követelményeknek:– a számlát kizárólag olyan tőke letétbe helyezésére használják, amelyet egy társaság alapítására vagy tőkeemelésére használnak fel, a törvényben előírtak szerint,– a számlán tartott összegeket mindaddig zárolják, amíg a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény független megerősítést nem kap az alapítást vagy a tőkeemelést illetően,– a számlát az alapítást vagy a tőkeemelést követően bezárják vagy a társaság nevére szóló számlává alakítják át,– a sikertelen alapítás vagy tőkeemelés miatt visszafizetendő összegeket – a szolgáltatói és hasonló díjak levonása után – kizárólag azoknak a személyeknek fizetik ki, akik az összegeket befizették, és– a számlanyitásra 12 hónapon belül került sor.

f) olyan Betéti Számla, amelyfa) megfelel az alábbi követelményeknek:faa) a számlát kizárólag azért nyitották, mert az ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözet részére történő visszatérítésére egy későbbi időpontban kerül sor; ésfab) a Pénzügyi Intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget. Az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. A túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegek figyelmen kívül hagyásával csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell figyelembe venni;fb) az ügyfél javára tartott, Elektronikus pénzt képviselő számla, ha egymást követő 90 napból álló bármely időszakban a számla nap végi összesített egyenlegének vagy értékének 90 napos mozgóátlaga az adóév egyetlen napján sem haladta meg a 10 000 USD-t;

2. Jelentendő Személy: olyan, tagállamban, más államban, vagy joghatósággal rendelkező területen illetőséggel bíró személy, aki, vagy amely nem minősül az alábbiaknak:

a) Jogalany, amelynek részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek;

b) Jogalany, amely az a) pontban meghatározott Jogalany Kapcsolt Jogalanya;

7. Azonosítási szolgáltatás: a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy azonosításának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából más állam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület által, vagy térítésmentesen az állami adó- és vámhatóság, valamely tagállam, vagy az Európai Unió által a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére bocsátott elektronikus eljárás.

3. Jelentendő értékesítő: a Nem jelentendő értékesítőn kívül bármely Aktív értékesítő, amely valamely tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkezik, vagy valamely tagállamban vagy más államban található ingatlant ad bérbe.

3. Adóazonosító szám: egy tagállam vagy más állam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ennek funkcionális megfelelője.

10. Azonosítási szolgáltatás: az Értékesítő azonosítása és adóügyi illetőségének megállapítása céljából más állam által, vagy térítésmentesen valamely tagállam vagy az Európai Unió által az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére bocsátott elektronikus eljárás.

c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam vagy más állam, Adóazonosító szám hiányában az Értékesítő születési helye;

c) az Értékesítő részére kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az azt kibocsátó tagállam vagy más állam;

3. A B/1. és B/2. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles beszerezni a B/1. pont b)–e) alpontjában, valamint a B/2. pont b)–f) alpontjában említett információkat, ha az Értékesítő azonosítása és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében valamely más állam által rendelkezésre bocsátott Azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésre támaszkodik.

a) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam vagy más állam az Értékesítő számára nem ad ki Adóazonosító vagy cégnyilvántartási számot;

b) az Értékesítő illetősége szerinti tagállam vagy más állam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B/1. pont, a B/2. pont a)–e) alpontja és az E. pont alapján beszerzett információk megalapozottságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a más állam által, vagy a tagállamok vagy az Európai Unió által térítésmentesen, az Adóazonosító szám, illetve a HÉA azonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.

3. Az F/3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C/1. és a C/2. ponttól eltérően, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető okkal feltételezi, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike egy tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ alapján pontatlan, akkor az Értékesítőt helyesbítésre szólítja fel a hibásnak talált információk vonatkozásában, és felszólítja, hogy megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat nyújtson be, így többek között:

D. Az Értékesítő illetősége szerinti tagállam vagy más állam meghatározása

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban, más államban tekinti illetőséggel rendelkezőnek. Ha az Adóazonosító számot kibocsátó tagállam eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti. Ha az Értékesítő a B/2. pont f) alpontjának megfelelően állandó telephelyről szolgáltatott információt, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az állandó telephely tagállamában is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.

2. A D/1. ponttól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban, más államban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan Azonosítási szolgáltatás révén megerősítéssel rendelkezik.

Ha egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető beszerzi a Közvetített ingatlan címét, és ha rendelkezésre áll, helyrajzi számát vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam vagy más állam nemzeti joga által megállapított megfelelőjét. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon, Szervezetnek minősülő Értékesítő részére több mint 2000 Érintett tevékenységben működött közre, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumot, adatot vagy információt kell beszereznie, amely alátámasztja, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.

4. Az F/1. ponttól eltérően, az A–E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat más államok tekintetében a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletébe való bekerülést követő, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második Adatszolgáltatási időszak december 31-ig kell elvégezni.

b) a Pénzforgalmi jelzőszám (ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll), kivéve, ha a Jelentendő értékesítő II/D. pont alapján meghatározott illetősége szerinti tagállam vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatósága közzétette, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

d) azon tagállamok, más államok, amelyekben a Jelentendő értékesítő a II/D. pont alapján illetőséggel rendelkezik;

b) a Közvetített ingatlan II/E. pont alapján meghatározott címe, valamint, ha rendelkezésre áll, helyrajzi száma vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam vagy más állam nemzeti joga által megállapított megfelelője;

4. A B/2. pont a) alpontjában meghatározottaktól eltérően az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles jelenteni a II/B. pontja alapján bekérendő információkat, ha az állami adó- és vámhatóság Azonosítási szolgáltatást használ, és ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő azonosításához és valamennyi adóügyi illetőségének megállapításához valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott Azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésre támaszkodik. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a Jelentendő értékesítő azonosítása és valamennyi adóügyi illetőségének megállapítása céljából valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott Azonosítási szolgáltatást vett igénybe, a nevet, az Azonosítási szolgáltatás azonosítóját és az azonosítót kiadó tagállamot kell jelentenie.

5. A B/2. pontban és a B/3. pontban meghatározottakon felül, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítő azonosítása és adóügyi illetőségének megállapítása céljából valamely más állam által rendelkezésre bocsátott Azonosítási szolgáltatást vett igénybe, a nevet, az Azonosítási szolgáltatás azonosítóját, az azonosítót kiadó más államot és a más állam által kiadott egyéb Adóazonosító számot kell jelentenie.

### 6. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez

#### A kriptoeszköz-szolgáltatókkal kapcsolatos átvilágítási és adatszolgáltatási szabályok

I. AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

A. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatókra a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek vonatkoznak, ha a szolgáltató:

1. az (EU) 2023/1114 rendelet 63. cikkével összhangban Magyarországon engedélyezett, vagy az (EU) 2023/1114 rendelet 60. cikkével összhangban Magyarországon történő bejelentést követően Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására jogosult Szervezet; vagy

2. nem az (EU) 2023/1114 rendelet 63. cikkével összhangban Magyarország által engedélyezett, vagy az (EU) 2023/1114 rendelet 60. cikkével összhangban a Magyarországon történő bejelentést követően Kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására jogosult Szervezet, és

a) magyar adóügyi illetőséggel rendelkező Szervezet vagy magánszemély;

b) olyan Szervezet, amelyetba)a magyar jog szerint jegyeztek be vagy hoztak létre, ésbb)a magyar szabályozás alapján jogi személyiséggel rendelkezik, vagy a jövedelmére vonatkozóan adóbevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli Magyarországon;

c) Magyarországról irányított Szervezet; vagy

d) olyan Szervezet vagy magánszemély, amely Magyarországon állandó üzletviteli hellyel rendelkezik.

B. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatót a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség terheli a Magyarországon levő Fióktelepen keresztül teljesített Jelentendő ügyletek tekintetében.

C. A Szervezetnek minősülő, Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül az A/2. pont b), c) vagy d) alpontja alapján őt terhelő, a II. és III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól, ha e kötelezettségét más tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) azért teljesíti, mert a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel.

D. A Szervezetnek minősülő, Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül az A/2. pont c) vagy d) alpontja alapján őt terhelő, a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól, ha e kötelezettségét más tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) azért teljesíti, mert

a) e másik tagállam vagy Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) joga szerint jegyezték be vagy hozták létre, és

b) jogi személyiséggel rendelkezik ebben a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen), vagy a jövedelmére vonatkozóan adóbevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli ebben a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen).

E. A Szervezetnek minősülő, Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül az A/2. pont d) alpontja alapján őt terhelő, a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól, ha e kötelezettségét más tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) azért teljesíti, mert irányítási helye ebben a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.

F. A magánszemélynek minősülő, Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül az A/2. pont d) alpontja alapján őt terhelő, a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól, ha e kötelezettségét más tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) azért teljesíti, mert ebben a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel.

G. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül az A/2. pont a), b), c) vagy d) alpontja alapján őt terhelő, a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól, ha az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban és módon bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, amelyben megerősíti, hogy e kötelezettségét más tagállam vagy Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) szabályai szerint teljesíti, melyek megfelelnek az A/2. pont a), b), c), vagy d) alpontjában foglalt feltételeknek.

H. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató mentesül a II. és a III. pontban meghatározott adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettség alól egy másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található Fióktelepén keresztül teljesített Jelentendő ügylet tekintetében, ha a Fióktelep adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségét ebben a másik tagállamban vagy Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) teljesíti.

II. ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYOK

A. Az I/A/1. szerinti, az I/A/2 szerinti, valamint az I/B. pont szerinti Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a II/B. pontban meghatározott időszakra és tartalommal az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban és módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

B. A naptári évre vonatkozóan, valamint az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak az I. pontban foglalt kötelezettségeire és a III. pontban foglalt átvilágítási eljárásokra is figyelemmel, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a következő tartalommal szolgáltat adatot azon Kriptoeszköz-felhasználó tekintetében, amely Jelentendő személy, vagy amely Jelentendő személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló személy:

1. a Jelentendő felhasználó neve, címe, illetősége szerinti állama(i), adóazonosító száma(i), magánszemély esetében születési ideje és helye, valamint azon Szervezet esetében, amely a III. pontban meghatározott átvilágítási eljárások alkalmazását követően egy vagy több olyan Ellenőrzést gyakorló személlyel rendelkező szervezetnek minősül, amely Jelentendő személy, a Szervezet neve, címe, illetőség szerinti tagállama(i) és adóazonosító száma(i), valamint a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló, Jelentendő személy neve, címe, illetőség szerinti tagállama(i), adóazonosító száma(i), születési ideje és helye, valamint az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján a Jelentendő személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy.

A B/1. pont első alpontjától eltérően, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak szolgáltat adatot, amely a Jelentendő személy személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából Azonosítási szolgáltatást vesz igénybe, és a Jelentendő személy személyazonosságának és illetőségének valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott Azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésére támaszkodik, a Jelentendő személy tekintetében a következő adatokat kell szolgáltatni: név, az Azonosító szolgáltatás azonosítója (azonosítói) és a kibocsátó tagállam(ok), valamint az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján a Jelentendő személy a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorol.

2. az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató neve, címe, adóazonosító száma és – ha rendelkezésre áll – a 21/J. § (6) bekezdése alapján kiadott egyedi azonosító száma és globális jogalany-azonosítója;

3. az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által a Jelentendő kriptoeszközzel az adott naptári évben végzett Jelentendő ügylet esetén:

a) a Jelentendő kriptoeszköz típusának teljes neve;

b) a Fiat pénzért történő vásárlások tekintetében a kifizetett bruttó összeg, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

c) a Fiat pénzért történő eladások tekintetében a kapott összesített bruttó összeg, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

d) az egyéb Jelentendő kriptoeszközökért történő vásárlások tekintetében az összesített valós piaci érték, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

e) az egyéb Jelentendő kriptoeszközökért történő eladások tekintetében az összesített valós piaci érték, az egységek száma összesen és a Jelentendő ügyletek száma;

f) a Jelentendő lakossági fizetési műveletek összesített valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma;

g) a Jelentendő felhasználó részére történő, a b) és d) alpont alá nem tartozó Átutalások tekintetében a Jelentendő ügyletek összesített valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma, valamint az ilyen ügyletek az átutalás típusa szerinti bontásban, ha az ismert az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára;

h) a Jelentendő felhasználó által indított, a c), e) és f) alpont alá nem tartozó Átutalások tekintetében a Jelentendő ügyletek összesített valós piaci értéke, az egységek száma összesen és az ilyen fizetési műveletek száma, valamint az ilyen ügyletek az átutalás típusa szerinti bontásban, ha az ismert az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára; és

i) az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által az olyan, az (EU) 2023/1114 rendeletben említett megosztott főkönyvi címekre teljesített Átutalások teljes valós piaci értéke, valamint az egységek száma összesen, amelyekről nem ismert, hogy virtuális kriptoeszköz-szolgáltatóhoz vagy pénzügyi intézményhez kapcsolódnak.

A B/3. pont b) és c) alpontja alkalmazásában a kifizetett vagy kapott összeget abban a Fiat pénzben kell jelenteni, amelyben kifizették vagy megkapták. Ha az összegeket több Fiat pénzben fizették ki vagy kapták meg, azokat egyetlen pénznemben kell jelenteni, az egyes Jelentendő ügyletek időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által következetesen alkalmazott módszerrel átváltva.

A B/3. pont d)–i) alpont alkalmazásában a valós piaci értéket egyetlen pénznemben kell megállapítani és jelenteni, az egyes Jelentendő ügyletek időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató által következetesen alkalmazott módszerrel értékelve.

A szolgáltatott információk között fel kell tüntetni, hogy az egyes összegek milyen Fiat pénzben szerepelnek.

C. A B/1. ponttól eltérően, a születési helyet nem kell jelenteni, kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a nemzeti joga alapján egyébként köteles azt beszerezni és jelenteni.

D. A B. pontban meghatározott információkat évente, az azon évet követő naptári év március 31-ig kell szolgáltatni, amelyre az információ vonatkozik. Legelső alkalommal 2026. január 1-jétől kezdődő időszakra kell információt szolgáltatni a vonatkozó naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak tekintetében.

E. Az e rész A. és D. pontjától eltérően, az I/A/2. pont a), b), c) vagy d) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem köteles a II/B. pontban előírt információk benyújtására az olyan Jelentendő felhasználó vagy Ellenőrzést gyakorló személy tekintetében, akiről az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató olyan nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) jelenti az érintett információkat, amellyel Magyarországnak Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodása van.

III. ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

Egy Kriptoeszköz-felhasználó attól a naptól kezelendő Jelentendő felhasználóként, amelyen az e pontban megállapított átvilágítási szabályok alapján annak minősítették.

A. A Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználók átvilágítása

Az alábbi eljárások annak meghatározására szolgálnak, hogy a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználó Jelentendő felhasználó-e.

1. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, amikor kapcsolatot létesít a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználóval, vagy Meglévő magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználók esetén 2027. január 1-jéig beszerzi a nyilatkozatot, amely lehetővé teszi számára a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználó adóügyi illetőségének megállapítását, és az általa beszerzett információk alapján, ideértve az Ügyfél-átvilágítási eljárások alapján beszerzett dokumentumokat is, ellenőrzi a nyilatkozat megalapozottságát.

2. Ha a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználóval kapcsolatos körülményekben bármikor olyan változás áll be, amelynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem érvényes nyilatkozatot vagy észszerű magyarázatot és adott esetben az eredeti nyilatkozat érvényességét alátámasztó dokumentumokat kell beszereznie.

B. A Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználók átvilágítása

Az alábbi eljárások annak meghatározására szolgálnak, hogy a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó Jelentendő felhasználó vagy olyan, Nem Jelentendő személytől vagy Aktív szervezettől eltérő Szervezet, amely felett egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló személy gyakorol ellenőrzést.

1. Annak megállapítása, hogy a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó Jelentendő személy:

a) Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató, amikor kapcsolatot létesít a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználóval, vagy Meglévő szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó esetén 2027. január 1-jéig beszerzi a nyilatkozatot, amely lehetővé teszi az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó adóügyi illetőségének megállapítását, és az általa beszerzett információk alapján, ideértve az Ügyfél-átvilágítási eljárások alapján beszerzett dokumentumokat is, ellenőrzi a nyilatkozat megalapozottságát. Ha a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó illetőségének megállapításakor a tényleges üzletvezetési helyet vagy a székhely címét veszi figyelembe.

b) Ha a nyilatkozat alapján a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó valamely tagállamban vagy más államban rendelkezik illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató Jelentendő felhasználóként kezeli a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználót, kivéve, ha a nyilatkozat vagy a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető információkat mérlegelve megállapítja, hogy a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó Nem Jelentendő személy.

2. Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

A Nem Jelentendő személy kivételével a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megállapítja, hogy az egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll, kivéve, ha a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó nyilatkozata alapján azt állapítja meg, hogy a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó Aktív szervezet.

a) A Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása

A Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató az Ügyfél-átvilágítási eljárások keretében beszerzett és nyilvántartott adatokra támaszkodhat, ha az ilyen eljárások összhangban vannak az (EU) 2015/849 irányelvvel. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem köteles az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban lévő Ügyfél-átvilágítási eljárásokat alkalmazni, akkor az Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából alapvetően hasonló eljárásokat kell alkalmaznia.

b) Annak megállapítása, hogy a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy

Annak megállapítása céljából, hogy az Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó vagy az adott Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veszi figyelembe, amely lehetővé teszi az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató számára az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségének megállapítását, és az általa beszerzett információk alapján, ideértve az Ügyfél-átvilágítási eljárások alapján beszerzett dokumentumokat is, ellenőrzi a nyilatkozat megalapozottságát.

3. Ha a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználóval vagy a felette Ellenőrzést gyakorló személlyel kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató nem veszi figyelembe az eredeti nyilatkozatot, hanem érvényes nyilatkozatot vagy észszerű magyarázatot, és adott esetben az eredeti nyilatkozat érvényességét alátámasztó dokumentumokat szerez be.

C. A nyilatkozat érvényességére vonatkozó követelmények

1. A Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználó vagy az Ellenőrzést gyakorló személy által szolgáltatott nyilatkozat akkor érvényes, ha azt a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználó vagy az Ellenőrzést gyakorló személy aláírta vagy más módon megerősítette, az legkésőbb az átvétel napján kelt, és a Magánszemélynek minősülő kriptoeszköz-felhasználó vagy az Ellenőrzést gyakorló személy tekintetében a következő információkat tartalmazza:

a) családi név és utónév;

b) lakcím;

c) adóügyi illetőség szerinti tagállam(ok) vagy más állam(ok);

d) minden Jelentendő személy tekintetében az adóazonosító száma(i);

e) születési idő.

2. A Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó által szolgáltatott nyilatkozat akkor érvényes, ha azt a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó aláírta vagy más módon megerősítette, az legkésőbb az átvétel napján kelt, és a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó tekintetében a következő információkat tartalmazza:

a) hivatalos név;

b) cím;

c) adóügyi illetőség szerinti tagállam(ok) vagy más állam(ok);

d) minden Jelentendő személy tekintetében az adóazonosító száma(i);

e) az Aktív szervezettől vagy Nem Jelentendő személytől eltérő, Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó esetében minden egyes, a Szervezetnek minősülő kriptoeszköz-felhasználó felett Ellenőrzést gyakorló személy tekintetében a C/1. pontban meghatározott információk –, kivéve, ha az Ellenőrzést gyakorló személy a C/1. pont szerinti nyilatkozatot nyújtott be –, valamint az(ok) a feladatkör(ök), amely(ek) alapján az egyes Jelentendő személyek a Szervezet felett Ellenőrzést gyakorolnak, ha azok megállapítására az Ügyfél-átvilágítási eljárások alapján még nem került sor;

f) azon információk, amelyek alapján Aktív szervezetnek vagy Nem Jelentendő személynek minősülnek.

D. Az átvilágítás általános szabályai

1. Az e törvény alapján Pénzügyi intézménynek minősülő Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a III. pont szerinti átvilágítási eljárások során az 1. melléklet IV. és VI. pontja szerint lefolytatott átvilágítási eljárásokat alkalmazhatja. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató egyéb, adózási célból beszerzett nyilatkozatra is támaszkodhat, feltéve, hogy a nyilatkozat megfelel a III/C. pontban meghatározott követelményeknek.

2. A III. pontban meghatározott átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató harmadik felet vehet igénybe azzal, hogy e kötelezettségek teljesítése továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatót terheli.

IV. FOGALMAK

E törvény II/B. fejezete, valamint a 6. melléklet alkalmazásában:

A. Jelentendő kriptoeszköz

1. Központi banki digitális fizetőeszköz: Központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott digitális Fiat pénz.

2. Központi bank: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a joghatóság kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a joghatóság kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a joghatóság tulajdonában áll-e.

3. Elektronikus pénz vagy E-pénz: bármely Kriptoeszköz, amely:

a) egyetlen Fiat pénz digitális megjelenítése;

b) fizetési műveletek teljesítése céljából pénzeszközök átvételekor bocsátják ki;

c) a kibocsátóval szembeni, ugyanabban a Fiat pénzben denominált követelés képviseli;

d) a kibocsátótól eltérő természetes vagy jogi személy fizetésként elfogadja; és

e) a kibocsátóra vonatkozó szabályozási követelmények értelmében a termék tulajdonosának kérésére bármikor névértéken visszaváltható ugyanarra a Fiat pénzre.

Az Elektronikus pénz vagy E-pénz nem foglalja magában azokat a termékeket, amelyeket kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék valamely ügyfél számára az utasításai alapján történő pénzátutalást egy másik személy részére. Egy termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítésére hoztak létre, ha az átutaló Szervezet szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket vagy az átutalás lehetővé tételére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

B. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató

1. Kriptoeszköz-szolgáltató: az (EU) 2023/1114. rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltató.

2. Kriptoeszköz-üzemeltető: Kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató, amely nem Kriptoeszköz-szolgáltató.

3. Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató: minden olyan Kriptoeszköz-szolgáltató és Kriptoeszköz-üzemeltető, amely Átváltási ügyleteknek valamely Jelentendő felhasználó számára vagy nevében történő teljesítésére irányuló egy vagy több Kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt.

4. Kriptoeszköz-szolgáltatás: az (EU) 2023/1114 rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott Kriptoeszköz-szolgáltatás, ideértve a kriptoeszközök lekötését (staking) és kölcsönadását.

C. Jelentendő ügylet

1. Jelentendő ügylet:

a) minden Átváltási ügylet; és

b) a Jelentendő kriptoeszközök átutalása.

2. Átváltási ügylet:

a) a Jelentendő kriptoeszközök és Fiat pénzek közötti átváltás; és

b) a Jelentendő kriptoeszközök egy vagy több formája közötti átváltás.

3. Jelentendő lakossági fizetési művelet: Jelentendő kriptoeszközök 50 000 USD-t (forintban vagy más devizában kifejezett, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett napi devizaárfolyam alapján számított, ennek megfelelő összeget) meghaladó értékű áruk vagy szolgáltatások ellenértékeként történő Átutalása.

4. Átutalás: olyan ügylet, amelynek során Jelentendő kriptoeszközt mozgatnak valamely Kriptoeszköz-felhasználó olyan Kriptoeszköz címéről vagy -számlájáról, vagy Kriptoeszközcímére vagy -számlájára, amelyet nem az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató vezet ugyanazon Kriptoeszköz-felhasználó nevében, ha az ügylet időpontjában az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató a rendelkezésére álló ismeretek alapján nem tudja megállapítani, hogy az ügylet Átváltási ügylet.

5. Fiat pénz: egy joghatóság, ennek kijelölt Központi bankja vagy monetáris hatósága által kibocsátott hivatalos pénzneme, amelyet fizikai bankjegyek vagy pénzérmék, vagy különböző digitális formákban megjelenő pénz képvisel, ideértve a banki tartalékokat és a Központi banki digitális fizetőeszközöket. A fogalom magában foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket is (Elektronikus pénz).

D. Jelentendő felhasználó

1. Jelentendő felhasználó: az a Kriptoeszköz-felhasználó, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkező Jelentendő személy.

2. Kriptoeszköz-felhasználó: a Jelentendő ügyletek végrehajtását illetően valamely Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató ügyfelének minősülő magánszemély vagy Szervezet.

Az a Pénzügyi intézménytől vagy Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól eltérő magánszemély vagy Szervezet, aki, vagy amely egy másik magánszemély vagy Szervezet javára vagy részére Kriptoeszköz-felhasználóként ügynöki, letétkezelői, meghatalmazotti, aláírói, befektetési tanácsadói vagy adótervezésben közreműködő tevékenységet folytat, nem minősül Kriptoeszköz-felhasználónak. Ebben az esetben az ilyen tevékenységre való megbízást adó másik magánszemély vagy Szervezet tekintendő Kriptoeszköz-felhasználónak. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amelynek keretében Jelentendő lakossági fizetési műveleteket teljesít egy kereskedő számára vagy nevében, az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak a Jelentendő lakossági fizetési műveletek során a kereskedő ügyfelét is Kriptoeszköz-felhasználónak kell tekintenie az ilyen Jelentendő lakossági fizetési művelet szempontjából, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok szerint a Jelentendő lakossági fizetési művelet során ellenőriznie kell ezen ügyfél személyazonosságát.

3. Magánszemély kriptoeszköz-felhasználó: az a Kriptoeszköz-felhasználó, aki magánszemély.

4. Meglévő magánszemély kriptoeszköz-felhasználó: az a Magánszemély kriptoeszköz-felhasználó, aki 2025. december 31-ig kapcsolatot létesített az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.

5. Szervezet kriptoeszköz-felhasználó: az a Kriptoeszköz-felhasználó, amely Szervezet.

6. Meglévő szervezet kriptoeszköz-felhasználó: az a Szervezet kriptoeszköz-felhasználó, amely 2025. december 31-ig kapcsolatot létesített az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóval.

7. Jelentendő személy: a Nem Jelentendő személytől eltérő Tagállami személy.

8. Tagállami személy: olyan Szervezet vagy magánszemély, aki vagy amely az adott tagállam adóügyi jogszabályai értelmében valamely tagállambeli illetőségű, vagy olyan elhunyt hagyatéka, aki valamely tagállambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az adóügyi illetőséggel nem rendelkező társulást, korlátolt felelősségű társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, úgy kell kezelni, mint amely a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban rendelkezik illetőséggel.

9. Ellenőrzést gyakorló személy: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői szervezetek (trust) esetében ilyennek minősül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, a protektor (ha van ilyen), a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, és bármely más természetes személy, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Vagyonkezelői szervezettől eltérő jogi forma alapján végzett vagyonkezelés esetében ilyennek minősül az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személy. Az Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a Kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos kifejezéssel összhangban kell értelmezni.

10. Aktív szervezet: minden olyan Szervezet, amely a következő feltételek bármelyikét teljesíti:

a) az előző naptári évben a Szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50%-a volt tőkejövedelem, és az előző naptári évben a Szervezet eszközeinek kevesebb mint 50%-a állt olyan eszközökből, amelyek tőkejövedelmet eredményeznek, vagy azért tartják őket, hogy tőkejövedelmet eredményezzenek;

b) a Szervezet tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat forgalomban levő részvényeinek (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő kereskedelmi és üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve a magántőkealapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

c) a Szervezet még nem végez tevékenységet, és korábban sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, Pénzügyi intézménytől eltérő tevékenység működtetése céljából, azzal, hogy a Szervezet az alapítását követő 24 hónap elteltével már nem felel meg ennek a kivételnek;

d) a Szervezet a megelőző öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézménytől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

e) a Szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezettel vagy annak részére, amely nem Pénzügyi intézmény, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezet részére, amely nem Kapcsolt szervezet, feltéve, hogy bármely említett Kapcsolt szervezet csoportja elsősorban Pénzügyi intézmény tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

f) a Szervezet megfelel az összes alábbi követelménynek:

fa) az illetősége szerinti joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, civil szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

fb) az illetősége szerinti joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

fc) nincsen olyan részvényese vagy tagja, akinek, vagy amelynek a Szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

fd) a Szervezet illetősége szerinti joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Szervezet létesítő okirata nem teszik lehetővé, hogy a Szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa, vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett észszerű ellentételezésként, vagy a Szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

fe) a Szervezet illetősége szerinti joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Szervezet létesítő okirata előírják, hogy a Szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Közigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Szervezet illetősége szerinti joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Nem Jelentendő személy

1. Nem Jelentendő személy:

a) olyan Szervezet, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon;

b) bármely olyan Szervezet, amely az a) pontban meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete;

c) Közigazgatási szerv;

d) Nemzetközi szervezet;

e) Központi bank; vagy

f) az E/5. pont b) alpontjában meghatározott Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény.

2. Pénzügyi intézmény: Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

3. Letétkezelő intézmény: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként más javára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezet akkor tekinthető az üzleti tevékenysége meghatározó részeként más javára Pénzügyi eszközöket tartó szervezetnek, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebb során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20%-a:

a) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy

b) a Szervezet fennállásának ideje.

4. Betéti intézmény: olyan Szervezet, amely

a) szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el; vagy

b) az ügyfelek nevében Elektronikus pénzt vagy Központi banki digitális fizetőeszközöket tart.

5. Befektetési szervezet: olyan Szervezet,

a) amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi tevékenységet, vagy műveletet végzi:

aa) kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal, vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ab) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

ac) megbízás alapján Pénzügyi eszközbe, pénzeszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való egyéb befektetés vagy azok nyilvántartása vagy kezelése; vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való befektetésből, újrabefektetésből, vagy azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az E/5. pont a) alpontjában említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az E/5. pont a) alpontjában említett tevékenység alkotja, vagy az E/5. pont b) alpontja alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebb során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50%-át teszi ki:

ba) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

bb) a Szervezet fennállásának ideje.

Az E/5. a) pont ac) alpontjának alkalmazásában „a megbízás alapján Pénzügyi eszközbe, pénzeszközbe vagy Jelentendő kriptoeszközbe való egyéb befektetés, vagy azok nyilvántartása vagy kezelése” kifejezés nem foglalja magában az Átváltási ügyletek ügyfelek számára vagy nevében történő teljesítésére irányuló szolgáltatásokat. A Befektetési szervezet fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek a D/10. pont b)–e) alpontjaiban foglaltaknak megfelelően Aktív szervezeteknek minősülnek.

Ezt a pontot a pénzügyi intézménynek az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikke 2. pontjában foglalt fogalom-meghatározásával összhangban kell értelmezni.

6. Meghatározott biztosító: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettsége áll fenn.

7. Közigazgatási szerv: valamely joghatósággal rendelkező terület kormánya, valamely joghatósággal rendelkező terület (amely lehet állam, tartomány, megye vagy település) politikai alegysége, vagy joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

a) Egy joghatósággal rendelkező terület szerves része minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

b) Ellenőrzött szervezet: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

ba) teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

bb) nettó bevételét a saját számláján, vagy egy vagy több Közigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az nem kerülhet magánszemélyhez; és

bc) megszűnése esetén vagyona egy vagy több Közigazgatási szervre száll át.

c) E pont alkalmazásában a bevétel nem tekintendő magánszemélyhez került bevételnek, ha a személy kormányzati program kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ha a bevétel közigazgatási szerv kereskedelmi jellegű tevékenységének – így különösen magánszemély számára pénzügyi szolgáltatást nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – eredményeként keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

8. Nemzetközi szervezet: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatala, vagy szervei, ha teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ide tartozik az olyan kormányközi szervezet (a nemzetek feletti szervezet is),

a) amelyet elsősorban kormányok alkotnak;

b) amely joghatósággal rendelkező területtel székhely-megállapodást vagy lényegileg ahhoz hasonló megállapodást kötött; és

c) amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

9. Pénzügyi eszköz: ilyen eszköz az értékpapír (különösen egy vállalkozás részvényei; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés széles tulajdonosi körrel rendelkező vagy tőzsdén jegyzett társulásban vagy vagyonkezelői szervezetben (trust); váltó, kötvény vagy egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), társulásban fennálló részesedés, árutőzsdei ügylet, csereügylet (különösen a kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, báziskamat-csereügylet, kamatplafon és kamatpadló, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és részvényindex-alapú csereügylet és egyéb, ezekhez hasonló megállapodás), a Biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés, továbbá az értékpapírban, Jelentendő kriptoeszközben, társulásban, árutőzsdei ügyletben, csereügyletben, Biztosítási szerződésben vagy Járadékbiztosítási szerződésben fennálló bármilyen jellegű érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletet vagy opciót). A Pénzügyi eszköz fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

10. Saját tőkerészesedés: pénzügyi intézménynek minősülő társulás esetében a társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői szervezet esetében a Saját tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni a szervezet teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki a szervezet felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. A Jelentendő személyt abban az esetben kell vagyonkezelői szervezet kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (különösen meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon a szervezettől, vagy ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat a szervezettől.

11. Biztosítási szerződés: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, betegséggel, balesettel, felelősségi, vagy vagyoni kockázattal járó biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizetést teljesít.

12. Járadékbiztosítási szerződés: olyan szerződés, amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartozik az a szerződés is, amely azon tagállam, más állam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősül, és amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetést teljesít.

13. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító közötti, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

14. Visszavásárlási érték a következők közül a nagyobb érték:

a) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás díjának vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva); és

b) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet.

A Visszavásárlási érték nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket:

a) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosítotti kockázat bekövetkezéséből származó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

c) a Biztosítási szerződés (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen felszámították-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt vagy a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a b) alpontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

e) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés alapján fizetendő következő éves díjat.

F. Egyéb fogalmak

1. Ügyfél-átvilágítási eljárások: az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóra az (EU) 2015/849 irányelv vagy hasonló követelmények alapján vonatkozó ügyfél-átvilágítási eljárások.

2. Szervezet: jogi személy vagy jogi konstrukció, ideértve a vállalatot, a társulást, a vagyonkezelői szervezetet (trust) vagy az alapítványt.

3. Kapcsolt szervezet: ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzésnek minősül a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több, mint 50%-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

4. Fióktelep: az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató olyan egysége, üzlete vagy irodája, amely valamely joghatóság szabályozási rendszere szerint fióktelepnek minősül, vagy amelyet egy joghatóság jogszabályai az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató más irodáitól, egységeitől vagy fióktelepeitől elkülönültként szabályoznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató egyetlen joghatóságban található valamennyi egységét, üzletét vagy irodáját egyetlen fióktelepként kell kezelni.

5. Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás: Magyarország és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely az e melléklet II/B. pontjában meghatározott információknak megfelelő információk automatikus cseréjét írja elő. A megfelelőséget az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktussal határozza meg.

6. Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület): olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben jelentendőként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.

7. Adóazonosító szám: az adózó azonosítására szolgáló szám (ennek hiányában funkcionális megfelelője). Adóazonosító szám minden olyan szám vagy kód, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság az adózó azonosítására használ.

8. Azonosítási szolgáltatás: egy Kriptoeszköz-felhasználó személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából az állami adó- és vámhatóság, valamely tagállam, más állam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület, vagy az Európai Unió által térítésmentesen az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató rendelkezésére bocsátott elektronikus eljárás.

### 7. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez

#### Kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás

- 1. A Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó információk

- 1.1. Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag azonosítása

- 1.2. A Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó általános információk

- 1.2.1. A Multinacionális vállalatcsoport és az Adatszolgáltatással érintett adóév

- 1.2.2. A Multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó általános számviteli információk

- 1.3. Szervezeti felépítés

- 1.3.1. Végső anyavállalat

- 1.3.2. A (végső anyavállalattól eltérő) csoporttagok és a közös vállalkozáscsoportok tagjai

- 1.3.3. Az Adatszolgáltatással érintett adóév során a vállalati struktúrában bekövetkezett változások

- 1.4. Az információk magas szintű összefoglalója

- 2. Adott államra vonatkozó mentességek és kizárások

- 2.1. Az adott állam jellemzői

- 2.2. Az adott állam tekintetében alkalmazandó kivételek (0%-ra csökkentett kiegészítő adó)

- 2.2.1. Adott államra vonatkozó adómentesség választása

- 2.2.2. A de minimis kizárásra (kiegészítő adó alóli kivétel) vonatkozó választás

- 2.3. Nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában lévő Multinacionális vállalatcsoport (ha releváns)

- 3. Számítások

- 3.1. Joghatóság jellemzői

- 3.2. Tényleges adómérték számítása

- 3.2.1. Tényleges adómérték

- 3.2.2. A halasztott adó elszámolásával kapcsolatos joghatósági számítások

- 3.2.3. Adott állam tekintetében alkalmazott választások (ha van)

- 3.2.4. A csoporttagra vonatkozó számítások

- 3.3. A kiegészítő adó számítása

- 3.3.1. Kiegészítő adó

- 3.3.2. A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel számítása (adott esetben)

- 3.3.3. Kiegészítőadó-többlet

- 3.3.4. Elismert belföldi kiegészítő adó

- 3.4. A kiegészítő adó felosztása és hozzárendelése (ha releváns)

- 3.4.1. A jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazása adott állam tekintetében

- 3.4.2. Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó teljes összege ezen állam tekintetében

- 3.4.3. A kiegészítő adó hozzárendelése az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján